< Return to Video

Van-e közepe a világegyetemnek?

  • 0:14 - 0:17
    Mi van az univerzum középpontjában?
  • 0:17 - 0:18
    Erre az alapvető kérdésre
  • 0:19 - 0:21
    az emberiség évszázadok óta
    keresi a választ.
  • 0:21 - 0:23
    De a válaszhoz vezető út
  • 0:23 - 0:24
    korántsem volt egyszerű.
  • 0:24 - 0:27
    Ha az időszámításunk előtti 3. században
  • 0:27 - 0:29
    tennénk fel a kérdést,
  • 0:29 - 0:31
    csak felpillantanánk az égboltra,
  • 0:31 - 0:32
    és a látottakra bíznánk magunkat.
  • 0:32 - 0:33
    Ezt tette Arisztotelész is,
  • 0:33 - 0:36
    korának legismertebb tudósa.
  • 0:36 - 0:38
    Úgy gondolta, hogy mivel a Földön élünk,
  • 0:38 - 0:40
    nyilvánvaló, hogy ez van a középpontban.
  • 0:40 - 0:42
    Számára a világ
  • 0:42 - 0:44
    négy elemből épült fel:
  • 0:44 - 0:46
    földből, vízből, levegőből és tűzből.
  • 0:46 - 0:49
    A négy elem egymásba ágyazott,
  • 0:49 - 0:51
    szilárd, átlátszó égboltokon mozgott.
  • 0:51 - 0:54
    A vándorló csillagok, a bolygók,
  • 0:54 - 0:55
    saját kristálygömbön helyezkedtek el.
  • 0:55 - 0:58
    A világegyetem többi része,
    így valamennyi csillag,
  • 0:58 - 1:00
    a legkülső gömbhöz voltak rögzítve.
  • 1:00 - 1:02
    Ha huzamosabb ideig figyeljük
    az égbolt változásait,
  • 1:02 - 1:04
    láthatjuk, hogy az elmélet jól leírja
  • 1:04 - 1:06
    a látott mozgásokat.
  • 1:06 - 1:08
    Évszázadokig ez a szemlélet uralta
  • 1:08 - 1:11
    az európai és az iszlám világ
    univerzumképét.
  • 1:11 - 1:14
    De 1543-ban egy csillagász, Kopernikusz,
  • 1:14 - 1:16
    eltérő modellt javasolt.
  • 1:16 - 1:17
    Úgy gondolta,
  • 1:17 - 1:20
    a Nap van az univerzum középpontjában.
  • 1:20 - 1:21
    Ez a merőben új elgondolás
  • 1:21 - 1:23
    sokak számára elfogadhatatlan volt.
  • 1:23 - 1:25
    Végül is, Arisztotelész elmélete
  • 1:25 - 1:27
    jól leírta a látványt,
  • 1:27 - 1:29
    ráadásul hízelgő volt az emberekre nézve.
  • 1:29 - 1:31
    Néhány későbbi felfedezés miatt azonban
  • 1:31 - 1:34
    a Nap-központú modellt
    nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
  • 1:35 - 1:37
    Először Johannes Kepler mutatta ki,
  • 1:37 - 1:40
    hogy a keringési pályák
    nem tökéletes körök vagy gömbök.
  • 1:40 - 1:42
    Később Galilei a távcsövével észrevette
  • 1:42 - 1:43
    a Jupiter körül keringő holdakat,
  • 1:44 - 1:45
    melyek ügyet sem vetettek a Földre.
  • 1:45 - 1:49
    Majd Newton állt elő
    az általános tömegvonzás elméletével,
  • 1:49 - 1:52
    bizonyítva, hogy az objektumok
    vonzzák egymást.
  • 1:52 - 1:54
    Így fel kellett adnunk az elképzelést,
  • 1:54 - 1:57
    hogy mi vagyunk
    az univerzum középpontjában.
  • 1:57 - 2:00
    Röviddel Kopernikusz után,
    az 1580-as években,
  • 2:00 - 2:02
    egy olasz szerzetes, Giordano Bruno,
  • 2:02 - 2:04
    felvetette, hogy a csillagok napok,
  • 2:04 - 2:06
    melyeknek saját bolygóik lehetnek,
  • 2:06 - 2:08
    a világegyetem pedig végtelen.
  • 2:09 - 2:11
    Ötletét nem fogadták kitörő örömmel,
  • 2:11 - 2:15
    radikális elmélete Brunót
    máglyára juttatta.
  • 2:15 - 2:18
    Később a filozófus
    René Descartes felvetette,
  • 2:18 - 2:19
    hogy az univerzumot
  • 2:19 - 2:22
    örvények töltik ki,
  • 2:22 - 2:25
    és minden csillag egy-egy örvény
    közepén helyezkedik el.
  • 2:26 - 2:28
    Idővel rájöttünk,
    hogy jóval több csillag létezik,
  • 2:28 - 2:30
    mint amennyiről Arisztotelész álmodott.
  • 2:30 - 2:33
    Ahogy a csillagászoknak,
    pl. William Herschelnek,
  • 2:33 - 2:34
    egyre erősebb távcsövük lett,
  • 2:34 - 2:36
    világossá vált,
  • 2:36 - 2:39
    hogy a Nap csupán egy
    a Tejútrendszer csillagai között.
  • 2:40 - 2:42
    És az éjszakai égbolton látható foltok?
  • 2:42 - 2:44
    Azok távoli galaxisok,
  • 2:44 - 2:46
    olyan hatalmasok,
    mint otthonunk, a Tejútrendszer.
  • 2:46 - 2:50
    Talán messzebb vagyunk a középponttól,
    mint valaha gondoltuk volna.
  • 2:50 - 2:52
    Az 1920-as években a kutatók
  • 2:52 - 2:55
    a galaxisok mozgását próbálták leírni.
  • 2:55 - 2:57
    A Doppler-jelenség alapján
  • 2:57 - 2:58
    kék színképeltolódást vártak
  • 2:58 - 3:00
    a felénk tartó objektumoknál,
  • 3:00 - 3:03
    és vörös eltolódást a távolodóknál.
  • 3:03 - 3:05
    De kizárólag vörös eltolódást találtak.
  • 3:05 - 3:08
    Minden távolodott tőlünk,
    méghozzá gyorsan.
  • 3:09 - 3:10
    Ez a megfigyelés
  • 3:10 - 3:14
    egyike az ún. ősrobbanáselméletet
    alátámasztó bizonyítékoknak.
  • 3:14 - 3:15
    Az elmélet szerint
  • 3:15 - 3:16
    az univerzum minden anyaga
  • 3:16 - 3:19
    egykor egyetlen, hihetetlenül sűrű
    részecskében összpontosult.
  • 3:20 - 3:22
    Ebben az értelemben valamikor
  • 3:22 - 3:24
    valóban a középpontban voltunk.
  • 3:24 - 3:27
    Ugyanakkor a középpont kérdése
    értelmét veszti,
  • 3:27 - 3:30
    hiszen egy végtelen világegyetemnek
    nem lehet középpontja.
  • 3:30 - 3:33
    Az ősrobbanás nem egyszerű
    robbanás volt az űrben;
  • 3:33 - 3:36
    maga az űr robbant fel.
  • 3:37 - 3:38
    Minden új felfedezés azt bizonyítja,
  • 3:38 - 3:41
    hogy bár megfigyeléseinknek
    vannak határai,
  • 3:41 - 3:43
    korlátlanul töprenghetünk és álmodozhatunk
  • 3:43 - 3:44
    a világ titkairól.
  • 3:45 - 3:48
    Biztosnak vélt tudásunk
    holnapra megváltozhat.
  • 3:48 - 3:50
    Mint az említett tudósok
    esetében is előfordult,
  • 3:50 - 3:53
    néha a legváratlanabb felvetések vezetnek
  • 3:53 - 3:55
    csodálatos és szerénységre intő
    felfedezésekhez,
  • 3:55 - 3:58
    és hajtanak tovább
    a még nagyobb rejtélyek felé.
Title:
Van-e közepe a világegyetemnek?
Speaker:
Marjee Chmiel és Trevor Owens
Description:

A teljes előadás itt érhető el: http://ed.ted.com/lessons/is-there-a-center-of-the-universe-marjee-chmiel-and-trevor-owens

Hosszú út volt, míg beláttuk: a világegyetem, a Tejútrendszer, de még a Naprendszer közepe sem a Föld. Jelentős gondolkodók, Arisztotelésztől Giordano Brunóig, ezredéveken át próbálták megérteni helyünket az univerzumban. De ha nem mi vagyunk az univerzum közepe, akkor hol van? Marjee Chmiel és Trevor Owens azt vizsgálja, hol is van a helyünk a dolgok rendjében.

Előadás: Marjee Chmiel és Trevor Owens. Animáció: Qa'ed Mai.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:14
  • Az LC megtisztelő figyelmébe!

    2:53 Helyesen: "galaxisok".

  • 1:40 Ki vette észre Galilei távcsövével a holdakat? A bizonytalanság elkerülésére kell oda névelő.
    2:19 Fölösleges az ún.

  • 1:40 Galilei volt az, aki távcsövével észrevette a holdakat. Nem látok kétértelműséget ebben.
    De részemről nem is ez volt itt a javaslat lényege. Mivel a leadott változatokból úgy látom, Sándorral megbeszéltétek a névelőhasználatot, pótoltam az elmaradt névelőt.
    2:19 "Fölösleges az ún"
    >>> "which HE CALLED vortices,"
    Ezt a gondolatot nem találtam meg más formában ebben a szövegrészben. Az "ún." megoldás lehet erre. Ha Sándor is fölöslegesnek látja a kiegészítést, nem ragaszkodom hozzá.

  • 2:19 Sándor a #6 változatában már fölöslegesnek látta.

  • Ahogy a 6. változatban 1:40-nél a névelőt is.
    Ez talán csak elkerülte a figyelmét.
    Megvárnám a véleményét.

  • Zsófi,
    fölhívom a figyelmedet, hogy a 8. a Sándorral már konszenzussal kialakított változatunk.
    A 8. a 6.-hoz képest későbbi változat.
    Nincs értelme Ádám-Évához visszamenni, hacsak előttem rejtélyes okból nem akarod a helyes közös szövegváltozatunkat visszatartani.

  • Kedves Zsófi!
    Kedves Péter!

    Köszönöm mindkettőtök jobbító felvetéseit!
    Így utólag átolvasva, az "ún."-t elhagynám. Talán akkor lenne létjogosultsága, ha az eredeti szöveget követve le tudtam volna fordítani eltérő kifejezésekkel a whirlpoolt és a vortexet. Sajnos erre nem volt használható ötletem...

  • Köszönöm a visszajelzést, Csaba.
    Töröltem.

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions