< Return to Video

A DNS mint örökítőanyag szerepének igazolása| Biológia | Khan Academy

  • 0:00 - 0:04
    Lássuk ennek a videónak az előzményeit.
  • 0:04 - 0:07
    Mendel 1865-ben adta közre
  • 0:07 - 0:08
    az öröklődést leíró törvényeit.
  • 0:08 - 0:12
    Megfigyelte, hogy léteznek olyan öröklődő faktorok,
  • 0:12 - 0:14
    amelyek nem folytonosak
  • 0:14 - 0:19
    és bizonyos szabályok szerint
    adódnak tovább a szülőkről az utódokra.
  • 0:19 - 0:21
    Megállapította az öröklődés törvényeit
  • 0:21 - 0:24
    a független öröklődés törvényét...
  • 0:24 - 0:25
    a domináns-recesszív öröklődés törvényét.
  • 0:25 - 0:27
    De amint azt többször említettük,
  • 0:27 - 0:29
    ezeket az eredményeket akkoriban
  • 0:29 - 0:31
    nem igazán vették komolyan.
  • 0:31 - 0:33
    Tulajdonképpen a többség
    nem is vett róluk tudomást róluk
  • 0:33 - 0:35
    Csak az 1900-as évek elején
  • 0:35 - 0:37
    fedezték fel őket újra.
  • 0:37 - 0:41
    De még ekkor, 1900 táján sem volt világos,
  • 0:41 - 0:44
    hogy molekuláris szinten miből állnak
  • 0:44 - 0:50
    a Mendel által azonosított faktorok. .
  • 0:50 - 0:55
    1902-ben született az első megalapozott elmélet
  • 0:55 - 0:59
    ezen örökletes tényezők molekuláris szerkezetét illetóen. c
  • 0:59 - 1:02
    Ekkor állt elő Boveri és Sutton
  • 1:02 - 1:03
    egymástól függetlenül
  • 1:03 - 1:07
    egyszerre ugyanazzal az elmélettel. c
  • 1:07 - 1:09
    Leírták a kromoszómaelméletet,
  • 1:09 - 1:11
    amelyet ma Boveri-Sutton kromoszómaelméletnek hívunk
  • 1:11 - 1:16
    Elméletük a sejtosztódás
  • 1:16 - 1:17
    ezen belül is a meiózis megfigyelésén alapult
  • 1:17 - 1:22
    Látták, ahogyan a kromoszómák párba állnak,
    majd szétválnak
  • 1:22 - 1:25
    és véletlenszerűen elosztódva kerülnek az utódokba.
  • 1:25 - 1:27
    Megállapították, hogy a kromoszómák
  • 1:27 - 1:29
    fizikailag azaz molekuláris szinten
  • 1:29 - 1:34
    ugyanúgy viselkednek, mint az öröklődési tényezők
  • 1:34 - 1:35
    amelyekről Mendel beszélt.
  • 1:35 - 1:37
    Ez tehát elég megalapozott elmélet volt.
  • 1:37 - 1:39
    Lépjünk előre 1911-be,
  • 1:39 - 1:43
    amikor ez az elmélet újabb megerősítést kap.
  • 1:43 - 1:45
    Thomas Hunt Morgan, mint említettük,
  • 1:45 - 1:52
    ecetmuslicákon vizsgálta egyes mutációk öröklődését
  • 1:52 - 1:54
    egyik nemzedékről a másikra.
  • 1:54 - 1:56
    Az egyetlen lehetséges magyarázat az volt,
  • 1:56 - 2:02
    hogy az X nemi kromoszómán öröklődik. c
  • 2:02 - 2:05
    További kutatásaik alapján egyre nyilvánvalóbá vált,
  • 2:05 - 2:08
    hogy valóban a kromoszómákon kell keresni
  • 2:08 - 2:11
    azokat az örökletes tényezőket,
  • 2:11 - 2:14
    amelyeket Mendel írt le először 1865-ben.
  • 2:14 - 2:16
    De még Morgan és munkatársai is
  • 2:16 - 2:17
    a kromoszómák megfigyelése során...
  • 2:17 - 2:19
    Manapság a kromoszómákat
  • 2:19 - 2:23
    DNS-molekuláknak gondoljuk
  • 2:23 - 2:24
    ami jogos,
  • 2:24 - 2:26
    de a kromoszómák mást is tartalmaznak,
  • 2:26 - 2:28
    például fehérjéket.
  • 2:28 - 2:30
    Amikor sejteni kezdték,
  • 2:30 - 2:33
    hogy valóban a kromoszómák jelentik
  • 2:33 - 2:36
    az örökletes tényezők, vagyis a gének.
  • 2:36 - 2:38
    E két molekulára tekintve úgy vélték,
  • 2:38 - 2:42
    hogy valószínűleg a fehérjék hordozzák
  • 2:42 - 2:46
    az örökletes infrmációt.
  • 2:46 - 2:51
    Már ismert volt, hogy a fehérjék összetett mulekuláiban
  • 2:51 - 2:53
    tárolódik valamiféle információ.
  • 2:53 - 2:55
    Akkoriban úgy vélték, hogy a DNS
  • 2:55 - 2:57
    meglehetősen unalmas molekula,
  • 2:57 - 3:01
    amely biztosan nem alkalmas információ kódolására.
  • 3:01 - 3:03
    Így az első bizonyíték arra,
  • 3:03 - 3:10
    hogy a genetikai információt a DNS kódolja
  • 3:10 - 3:12
    még évtizedeket kellett várni.
  • 3:12 - 3:16
    Ezen az úton Griffith az első állomás
  • 3:16 - 3:18
    aki a híressé vált kísérletében
  • 3:18 - 3:20
    valami nagyon érdekeset csinált.
  • 3:20 - 3:23
    Ő maga és 1920-ban végzett kísérletei
  • 3:23 - 3:24
    azok publikációi 1920-ban
  • 3:24 - 3:27
    illetve további kísérleteinek 1928-ban
  • 3:27 - 3:30
    önmagukban
  • 3:30 - 3:34
    nem állapították meg, hogy a DNS molekula
  • 3:34 - 3:35
    jelenti az öröklődés alapját
  • 3:35 - 3:41
    de elindítják azt az érdekes kutatást,
    amelynek során 1944-ben ezek az úriemberek
  • 3:41 - 3:43
    végre megállapíthatják,
  • 3:43 - 3:48
    hogy a DNS az, ami az öröklődő tényezőket
  • 3:48 - 3:51
    kódolja.
  • 3:51 - 3:54
    Miből állt tehát Griffith kísérlete?
  • 3:54 - 4:00
    Nos, ő baktériumtörzseket tanulmányozott. v
  • 4:00 - 4:03
    Azt tapasztalta, hogy kétféle törzs
  • 4:03 - 4:07
    egy baktérium kétféle változata
  • 4:07 - 4:11
    Az durva és a sima felszínű törzs
  • 4:11 - 4:14
    Ha egy egeret sima törzset injekciózta
  • 4:14 - 4:15
    az egér életben maradt.
  • 4:15 - 4:18
    Ha az egérbe a durva törzset nyomt
  • 4:18 - 4:20
    az egér elpusztult.
  • 4:20 - 4:22
    Ennek oka az, hogy a sime törzset
  • 4:22 - 4:24
    védőburok vette körül,
  • 4:24 - 4:28
    így ellenállt az egér immunrendszerének.
  • 4:28 - 4:30
    Ez önmagában is érdekes.
  • 4:30 - 4:32
    Ez a virulens (fertőzőképes) törzs.
  • 4:32 - 4:35
    ez képes megölni az egereket.
  • 4:35 - 4:39
    Ha a sima, azaz virulens törzset
  • 4:39 - 4:43
    hőkezeléssel elpusztította a baktériumokat.
  • 4:43 - 4:45
    és ezeket injektálta be
  • 4:45 - 4:49
    ha tehát ezeket juttatta be az egérbe,
  • 4:49 - 4:53
    akkor az egér életben maradt,
    hiszen ezek a baktériumok nem éltek.
  • 4:53 - 4:57
    Ám ezután valami igen-igen érdekes dolgot művelt.
  • 4:57 - 4:59
    Vette a hőkezelt sima törzset,
  • 4:59 - 5:01
    vett belőle egy keveset,
  • 5:01 - 5:04
    és összekeverte a durva törzzsel.
  • 5:04 - 5:06
    Józan paraszti ésszel úgy vélhetnénk,
  • 5:06 - 5:09
    hogy ez a kék cucc nem lesz halálos
  • 5:09 - 5:13
    és az elölt sima törzs sem,
  • 5:13 - 5:15
    ez sem végez az egérre.
  • 5:15 - 5:18
    Ezeknek a keveréke tehát nem lehetne végzetes az egérre
  • 5:18 - 5:21
    megdöbbenésre azonban mégis végzett az egérrel.
  • 5:21 - 5:25
    Így jutott el a transzformációs elmélethez. v
  • 5:25 - 5:28
    Noha elpusztította a sima törzset
  • 5:28 - 5:31
    kellett, hogy legyen valamiféle anyag
  • 5:31 - 5:34
    valamilyen molekula, amely mégis átkerült
  • 5:34 - 5:37
    az elhalt baktériumokból az élőkbe
  • 5:37 - 5:40
    és átalakította az élő baktériumokat
  • 5:40 - 5:46
    simává, amik végeztek az egérrel.
  • 5:46 - 5:47
    Így jutott arra az ötletre,
  • 5:47 - 5:51
    hogy létezik valamiféle átalakító cucc.
  • 5:51 - 5:53
    Nem csoda, hogy beletelt némi időbe
  • 5:53 - 5:57
    több mint tíz év, majdnem két évtized
  • 5:57 - 6:00
    Avery, McCarty és McLeod felvetette,
  • 6:00 - 6:03
    hogy mi lehet az átlakító cucc?
  • 6:03 - 6:06
    Mi lenne, ha Griffith kísérlete nyomán
  • 6:06 - 6:10
    ahelyett, hogy az egész
  • 6:10 - 6:12
    hőkezelt sima törzset,
  • 6:12 - 6:14
    próbáljuk meg felbontani összetevőire
  • 6:14 - 6:16
    és válasszuk szét az egyes összetevőket
  • 6:16 - 6:18
    addig ismételve a kísérletet
  • 6:18 - 6:22
    amíg kiderül, melyik az a molekula vagy összetevő,
  • 6:22 - 6:24
    amely felelős a trükkért.
  • 6:24 - 6:28
    Nekiláttak hát, hogy elkülönítsék
    az átalakító cuccot.
  • 6:28 - 6:29
    Pontosan úgy, ahogy elmondtam.
  • 6:29 - 6:32
    Vették a hővel elölt sima törzset,
  • 6:32 - 6:35
    és megpróbálták összetevőire bontani.
  • 6:35 - 6:38
    Lehet fizikailag
  • 6:38 - 6:40
    használhatunk mosót
  • 6:40 - 6:42
    hogy kimossunk egyes összetevőket.
  • 6:42 - 6:45
    Használhatunk enzimeket is, amelyek lebontanak bizonyos összetevőket
  • 6:45 - 6:48
    Végül sok aprómunkával
  • 6:48 - 6:51
    cucc
  • 6:51 - 6:54
    a hővel elölt sima törzset
  • 6:54 - 6:56
    és nekiláttak szétválasztani
  • 6:56 - 6:58
    az összetevőit
  • 6:58 - 7:03
    Lehet, hogy ez az összetevő lesz az,
  • 7:03 - 7:07
    vagy ez a másik (ezt másféle színnel írom)
  • 7:07 - 7:11
    ez egy másik összetevő
  • 7:11 - 7:14
    ez egy másik összetevő
  • 7:14 - 7:16
    Különféle kémiai eljárásokkal
  • 7:16 - 7:18
    szétválasztják az összetevőket
  • 7:18 - 7:21
    amelyek az eredti hővel elölt sima törzsben voltak.
  • 7:21 - 7:25
    Ezután a kísérlet utolsó lépését
  • 7:25 - 7:27
    az egész hővel elölt sima törzs helyett
  • 7:27 - 7:33
    a durva törzs és ezen összetevők keverékével külön-külön végzik el. d
  • 7:33 - 7:35
    Folytatták a kísérletet
  • 7:35 - 7:36
    és látták,
  • 7:36 - 7:38
    hogy ezt az összetevőt használva
  • 7:38 - 7:42
    a kísérleti egér életben maradt. d
  • 7:42 - 7:46
    Ez tehát nem alakítja át a durva törzset.
  • 7:46 - 7:50
    Ez a másik szintén nem.
  • 7:50 - 7:53
    Végül azonban sikerült elkülöníteni valamit,
  • 7:53 - 7:55
    ami átlakította a durva törzset.
  • 7:55 - 7:57
    Az egér elpusztult.
  • 7:57 - 8:00
    azaz átalakította a durva törzset
  • 8:00 - 8:02
    simává
  • 8:02 - 8:03
    Vették tehát ezt az anyagot
  • 8:03 - 8:08
    és elkezdték vizsgálgatni.
  • 8:08 - 8:12
    Megvizsgálták a molekuláris összetételét.
  • 8:12 - 8:16
    Megvizsgálták a nitrogén és a foszfor arányát,
  • 8:16 - 8:18
    és észrevették, hogy ez az arány
  • 8:18 - 8:21
    olyan, mint a DNS-ben,
  • 8:21 - 8:23
    amit már ismertek.
  • 8:23 - 8:27
    És nem a fehérjékre jellemző arányt. f
  • 8:27 - 8:28
    Kémiailag elemezték a mintát,
  • 8:28 - 8:32
    és látták, hogy az izolátumban nincs fehérje
  • 8:32 - 8:35
    sőt RNS sem, ami szintén ismerős molekula. d
  • 8:35 - 8:38
    A fehérjebontó illetve RNS-t bontó enzimek
  • 8:38 - 8:40
    nem bontották az anyagot,
  • 8:40 - 8:43
    de a DNS-bontó enzim igen.
  • 8:43 - 8:46
    Így arra jutottak,
  • 8:46 - 8:50
    hogy a DNS az átalakításért felelős anyag.
  • 8:50 - 8:52
    Ez nagyon-nagyon...
  • 8:52 - 8:54
    Gondold csak végig ezt a kutatást,
  • 8:54 - 8:57
    amely majd száz évig tartott,
  • 8:57 - 8:59
    Van valami öröklődő tényezők, ugyan hol lehetnek?
  • 8:59 - 9:01
    Úgy tűnik, hogy a kromoszómákon.
  • 9:01 - 9:03
    Egyre több minden bizonyítja, hogy a kromoszómákon.
  • 9:03 - 9:06
    A kromoszómák viszont DNS mellett fehéréjkből állnak.
  • 9:06 - 9:09
    Griffith kísérletei
  • 9:09 - 9:12
    majd Avery, McCarty és McLeod
  • 9:12 - 9:16
    nézzük meg, mi is van a hővel elölt sima törzsban d
  • 9:16 - 9:17
    Melyik az az összetevője,
  • 9:17 - 9:20
    ami átalakítja a másik törzset?
  • 9:20 - 9:21
    És ez a DNS.
  • 9:21 - 9:28
    Az volt az elképesztő,
    hogy a hővel elölt sima törzs DNS-ét
  • 9:28 - 9:29
    összekeverték a durva törzzsel
  • 9:29 - 9:34
    a DNS belekerült a durva törzs DNS-ébe
  • 9:34 - 9:38
    és képessé tette azokat a sima védőburok termeljenek
  • 9:38 - 9:41
    amely megerősítette a fertőzőképességüket.
  • 9:41 - 9:44
    Így az egerek immunrendszere nem tudta őket olyan jól megtámadni.
  • 9:44 - 9:46
    Ez tehát több szinten is elképesztő.
  • 9:46 - 9:47
    A lényeg az
  • 9:47 - 9:51
    hogy hogyan jutottunk el onnan, hogy a DNS a kromoszómák fontos része,
  • 9:51 - 9:54
    legalábbis kódolásilag b
  • 9:54 - 9:56
    de az is cool
  • 9:56 - 9:59
    hogy milyen varázslatos maga a DNS.
  • 9:59 - 10:03
    HOgy ha hozzákeverjük
  • 10:03 - 10:07
    az egyik törzs DNS-ét egy mésik élő törzshpz,
  • 10:07 - 10:10
    azzal átalakíthatjuk a másik törzset.
  • 10:10 - 10:15
    Tulajdonképpen alapvető
  • 10:15 - 10:18
    géntechnológiát csináltak.
Title:
A DNS mint örökítőanyag szerepének igazolása| Biológia | Khan Academy
Description:

Milyen döntő bizonyítékkal szolgált Griffith majd később Avery, McCarty és MacLeod munkája a DNS örökítő szerepének igazolásása.

Biológia a Khan Academyn: Az élet szép! A biológia az atomokból kiindulva a sejtekig, a génektől kezdve a fehérjékig, és a populációktól az ökoszisztémákig tanulmányozza azt a lenyűgöző és bonyolult rendszert, amely lehetővé teszi az életet. Mélyüljünk el a biológia különböző területein, tudjuk meg, miért olyan izgalmas és fontos tudomány! Az érintett témakörök a középiskolai és a bevezető egyetemi kurzusok tananyagát fedik le.
Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.
Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.
Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:
https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar
A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája.
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
10:19

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.