< Return to Video

Ha a fák beszélni tudnának

  • 0:01 - 0:03
    Az emberek nem látnak minket, fákat.
  • 0:03 - 0:05
    Minden nap elsétálnak mellettünk.
  • 0:06 - 0:10
    Leülnek az árnyékunkba, és alszanak,
    dohányoznak és piknikeznek,
  • 0:10 - 0:12
    titokban csókolóznak.
  • 0:12 - 0:15
    Letépik leveleinket,
    és lakmároznak gyümölcsünkből.
  • 0:15 - 0:17
    Letörik ágainkat,
  • 0:17 - 0:21
    vagy pengéjükkel belevésik
    szerettük nevét törzsünkbe,
  • 0:21 - 0:23
    és örök szerelmet esküsznek.
  • 0:24 - 0:27
    Tűlevelünkből nyakláncot kötnek,
  • 0:27 - 0:29
    és virágainkat művészien lefestik.
  • 0:29 - 0:33
    Farönkké hasítanak,
    hogy otthonaikat felmelegítsék,
  • 0:33 - 0:35
    és néha kivágnak,
  • 0:35 - 0:38
    csupán azért, mert úgy gondolják,
    zavarjuk a kilátást.
  • 0:38 - 0:43
    Bölcsőt, parafadugót, rágógumit,
    rusztikus bútorokat készítenek belőlünk,
  • 0:43 - 0:47
    és a leggyönyörűbb zenét
    csalogatják elő belőlünk.
  • 0:47 - 0:49
    És könyveket készítenek belőlünk,
  • 0:49 - 0:53
    melyekben elmerülhetnek
    a hideg téli éjszakákon.
  • 0:53 - 0:59
    Faanyagukból koporsó készül,
    amely sírba száll velük életük végén.
  • 0:59 - 1:03
    És még romantikus verseket is
    írnak hozzánk,
  • 1:03 - 1:07
    mondván, mi kötjük össze
    az eget és a földet.
  • 1:07 - 1:10
    És mégsem látnak minket.
  • 1:13 - 1:17
    A történetmesélés művészetének
    egyik szépsége a sok közül,
  • 1:17 - 1:20
    hogy beleképzelhetjük magunkat
    valaki más szerepébe.
  • 1:21 - 1:25
    Azonban íróként, amennyire szeretjük
    a történeteket és a szavakat,
  • 1:25 - 1:30
    úgy gondolom, ugyanannyira fontos, hogy
    érdeklődjünk az elhallgatott dolgok iránt,
  • 1:30 - 1:34
    amelyekről nem könnyű beszélnünk
    társadalmunkban,
  • 1:34 - 1:37
    a peremre szorultakról,
    az elerőtlenedettekről.
  • 1:37 - 1:41
    Ilyen értelemben az irodalom képes rá,
    és remélhetőleg meg is teszi,
  • 1:41 - 1:44
    hogy a központba állítja
    a lényegtelennek tűnőt,
  • 1:44 - 1:47
    láthatóbbá teszi a láthatatlant,
  • 1:47 - 1:49
    hallhatóbbá a hallhatatlant,
  • 1:49 - 1:55
    így az empátia, a megértés felülkerekedik
    a népámításon, közömbösségen.
  • 1:56 - 1:59
    A történetek összehozzák az embereket.
  • 1:59 - 2:04
    Az elmondatlan történetek és a figyelmen
    kívül hagyott dolgok távol tartanak.
  • 2:04 - 2:09
    De hogyan meséljünk történeteket
    az emberiségről és a természetről
  • 2:09 - 2:12
    olyan időben, mikor bolygónk
    lángokban áll,
  • 2:12 - 2:13
    és eddig nem tapasztalt dolgokat
  • 2:13 - 2:17
    kell közösen átélnünk,
  • 2:17 - 2:21
    legyen az akár politikai, társadalmi
    vagy ökológiai vonatkozású?
  • 2:22 - 2:23
    De mesélnünk muszáj,
  • 2:23 - 2:24
    hiszen, ha van,
  • 2:25 - 2:28
    ami mindennél jobban rombolja világunkat,
  • 2:28 - 2:29
    akkor az az elfásultság.
  • 2:29 - 2:35
    Amikor az emberek eltávolodnak,
    érzéketlenné és közömbössé válnak,
  • 2:35 - 2:39
    mikor már nem figyelnek, nem tanulnak,
  • 2:39 - 2:40
    és nem érdekli őket többé,
  • 2:40 - 2:45
    hogy mi történik a környezetükben,
    távolabb vagy bárhol a világban.
  • 2:48 - 2:52
    Mi, fák másként érzékeljük az időt,
    mint az emberek.
  • 2:52 - 2:54
    Az emberi idő lineáris,
  • 2:54 - 2:55
    egyértelmű folytonosság
  • 2:55 - 3:00
    az elteltnek és befejezettnek vélt múlttól
  • 3:00 - 3:05
    az érintetlennek tartott jövő felé.
  • 3:05 - 3:07
    A fák ideje körkörös.
  • 3:07 - 3:12
    A múlt és a jövő is
    a jelen pillanatban bontakozik ki.
  • 3:12 - 3:16
    És a jelen nem egyetlen irányba tart,
  • 3:16 - 3:19
    hanem köröket ír le a körökbe,
  • 3:19 - 3:23
    akárcsak az évgyűrűink,
    melyek kivágásunkkor válnak láthatóvá.
  • 3:24 - 3:29
    Ha legközelebb elsétálsz egy fa mellett,
    lassíts le és fülelj,
  • 3:29 - 3:32
    hiszen mindannyian suttogunk a szélben.
  • 3:32 - 3:33
    Nézz ránk!
  • 3:33 - 3:35
    Idősebbek vagyunk, mint te vagy társaid.
  • 3:35 - 3:38
    Hallgasd meg mondandónkat,
  • 3:38 - 3:44
    hiszen történetünkben
    az emberiség múltja és jövője rejlik.
Title:
Ha a fák beszélni tudnának
Speaker:
Elif Shafak
Description:

Hogyan meséljünk történeteket az emberiségről és a természetről olyan időben, mikor bolygónk lángokban áll? Elif Shafak írónő meghív minket, hogy hallgassunk a fákra, akiknek az idővel, nyugalommal és állandósággal kapcsolatos tapasztalataik teljesen különböznek a mieinktől. "Hiszen történetükben az emberiség múltja és jövője rejlik" - mondja az írónő.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
03:45
Zsófia Herczeg approved Hungarian subtitles for If trees could speak
Zsófia Herczeg commented on Hungarian subtitles for If trees could speak
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for If trees could speak
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for If trees could speak
Reka Lorinczy accepted Hungarian subtitles for If trees could speak
Reka Lorinczy edited Hungarian subtitles for If trees could speak
Reka Lorinczy edited Hungarian subtitles for If trees could speak
Reka Lorinczy edited Hungarian subtitles for If trees could speak
Show all

  • Zsófia Herczeg

    Kedves Frigyes és Réka!

    Néhány megjegyzés a módosításokhoz:

    1:34
    the marginalized, the disempowered
    Nem feltétlenül csak "dolgokról" van itt szó, ezért javasolnám a módosítást ebben a feliratban.
    (cf. the rich, the poor…)

    1:37, 1:34:
    Üzenjetek, ha ezt túlgondoltam. Az eredeti formában megakadtam a mondatszerkezeten…
    (Ilyen értelemben az irodalom képes, és remélhetőleg a központba is állítja…)

    1:47
    hallatlan / hallhatatlan

    2:48
    Ezt a részt már ismét a fák szemszögéből mondja az írónő.

    Üzenjetek, ha valami nem lett így jó:
    Zsófi

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.