Erősítsd a lányt, alakítsd a közösséget

Kakenya Ntaiya oktatás utáni vágyát mozgalommá alakította át, hogy megerősítse a védtelen lányokat és véget vessen az ártalmas hagyományok gyakorlásának Kenyában. A Kakenya Kiválósági Központ két diákját mutatja be, ami olyan iskola, ahol a lányok biztonságban élhetnek és tanulhatnak, ezáltal a felemelik közösségüket is.
"Amikor megerősítesz egy lányt, közösséget alakítasz át." – mondja Ntaiya.

Hogy a lányok erősek legyenek,

tanítani kell őket.

Ez volt az álmom.

Ezért iskolát építettem,

és a folyamat alatt valami
sokkal nagyobbat fedeztem fel.

Amikor megerősítesz egy lányt,
közösséget alakítasz át.

Az iskola csak a kezdet.

Egy Enoosaen nevű kis faluban,

Kenya vidéki részén nőttem fel.

Elsőként a nyolc gyerekből,

én segítettem anyámat
a főzésben, takarításban, ültetésben

és a testvéreim nevelésében.

Mint a többi maszáj lányt,

engem is fiatalon eljegyeztek.

Ahogy serdülni kezdtem,

a nemi szervemet megcsonkították,

körülmetéltek.

Ezen a képen láthatók
a csonkításhoz használatos eszközök.

A csonkítás a gyerekkorom,
majd ebből eredően

a tanulmányaim végét jelentette.

De meggyőztem apámat,
hogy iskolában maradhassak

a csonkítás ellenére is.

Évekkel később egyetemre mentem.

Hogy megkapjam
a közösségem támogatását,

megígértem, hogy visszajövök
egyszer ezt visszafizetni.

Évekkel később vissza is tértem,

de nem sok változott.

A lányokat most is csonkították,

otthagyták az iskolát,

az apjuknál idősebb emberekkel házasodtak

és még mindig tiniként szülnek.

Nem akartam, hogy a lányoknak
így kelljen élni.

Ekkor jöttem rá, mit kell tennem,
hogy megháláljam a támogatást.

Iskolát építettem lányoknak,

hogy megvédjem őket
a csonkítástól és a korai házasságtól.

Az első beiratkozásnál –

(Taps és ujjongás)

Az első beiratkozásnál,

10 lányra számítottam.

100 jött.

(Ujjongás és taps)

Akkor kezdett tudatosulni,
milyen nagy is ez az álom,

és hamarosan rájöttem,
hogy az iskolám lehetne az alapja –

de ennél több fog kelleni.

Az első évben felvettem ezt a 30 lányt.

Volt, akit bántalmaztak,
mások árvák voltak,

néhányuk olyan hagyománykövető
családból származik,

ahol a lányok soha nem jártak iskolába.

Az iskola elkezdődött.

Bár a lányok izgatottnak tűntek,

nehezen tudtak ébren maradni.

Mi lehetett a baj?

Volt tanáruk, könyveik,

az új osztályterem épülőben volt,

de...

Elkötelezettek voltak jelen lenni,
de nem volt energiájuk.

Ekkor jöttem rá, hogy éhesek,

így gyorsan kerestem szakácsot és ételt.

Hamarosan rájöttem,
hogy az osztályterem nem elég.

Bentlakásos iskola kell.

Azontúl, hogy a lányok
a házimunkától és a hosszú gyaloglástól

fáradtak és éhesek voltak,

és nem voltak biztonságban sem.

A szomorú igazság az,

hogy a lányokat gyakran bántják,
megerőszakolják vagy elrabolják

iskolába menet.

Mielőtt egy lány megtanulná
a matekot vagy a történelmet,

biztonságban kell éreznie magát,

kipihentek és jól tápláltnak kell lennie.

Hadd meséljek egy kicsit a lányokról.

Ő itt Faith.

Faith nagyon hagyománykövető
családból származik.

A nővérét már megcsonkították
és férjhez is adták,

de Faith nagyon eltökélt volt.

Imádott tanulni,

és amikor hallott az iskolámról,
mindenképp jönni akart.

Ezért megkérte az apját, anyját –

bárkit, hogy vigye el az iskolába.

Mindenki nemet mondott.

Ekkor Faith nagyon bátor dolgot tett.

Ellopott egy tojást az anyja házából,

elment a piacra,

eladta a tojást és vett egy ceruzát.

Aztán öt mérföldet gyalogolt,

kezében a ceruzával, hogy beiratkozzon.

Megérkezett –

(Taps)

Megérkezett fáradtan és éhesen,

de eltökélten.

Meghallgattam a történetét,
és felvettem az iskolámba.

De a felvétel csak a kezdet volt.

Ételre és gyógyszerre volt szüksége,

és tanácsadásra –

ezeket mi biztosítottuk.

Találkozott felnőttekkel,
akik már most hittek benne.

A közösség által támogatva

készen állt a tanulásra.

Ő Faith.

Hat hónapnyi iskola után,

most már boldog hatodikos,
aki egy nap pilóta szeretne lenni,

akit a családja már támogat,

és a legjobb,

hogy a húgai követni fogják.

(Taps)

A gyerekházasság dollármilliárdokba
kerül majd a világgazdaságnak

a következő 15 évben.

Beszélhetünk számokról,

de a való életben,

amibe a gyerekházasság kerül
a falumnak az az orvos, a tanár,

a vállalkozó,

az igazi partner, akire a férfiaknak
szüksége van a jövőben...

valódi módja annak, ahogy a nők
kiemelhetnek minket a szegénységből.

Így még egyszer rájöttem,

ahogy akkor, amikor segítség
kellett az egyetemhez,

hogy álmodozni képes vagyok,

de megvalósítani nem tudom
az álmaim egyedül.

Visszamentem az idősekhez,
akik tíz évvel ezelőtt segítettek.

Még egyszer kellett a támogatásuk,
hogy sikerrel járjak.

Létrehoztam egy közösségi tanácsot
vallási vezetőkkel, szülőkkel

és tanárokkal más iskolákból.

Szövetségesek kellettek
a kormánytól és a közösségtől,

hogy haladjak a célommal.

Különösen a közösségi vezető
támogatása kellett,

hogy érvényesítsem
a csonkításmentes elvet az iskolámban.

Eleinte vonakodó volt,

de én kitartottam –

(Nevetés)

és most ő a legnagyobb szövetségesem.

(Taps)

Az apákra is szükségem volt.

Így érek el Linethez.

Az apja, Momposhi,
nem hitt a lányok oktatásában.

Ami azt illeti, ő maga sem járt iskolába.

De anyja hitt Linetben
és elhozta beíratni az iskolámba,

és tudtam, hogy közénk tartozik.

Meg kellett találnom a módját,
hogy Momposhi is higgyen Linetben.

Linet jegyeinek megmutatását
használtam ürügyként,

hogy Momposhit ide hívjam.

Eljött és kezdte észrevenni,
hogy a lánya ígéretes diák.

Minden látogatás megerősítette
az apa-lánya kapcsolatot –

nem csak a jegyeket vette észre,

hanem elfogadta, hogy a lánya
tele van lehetőségekkel.

Amikor Linetet felvették
az ország egyik legjobb gimnáziumába,

nyolcadik osztály után,

Momposhi kirobbanó büszkeséggel

körbejárta a falut dicsekedve,

hogy milyen nagyszerű és okos az ő lánya.

(Nevetés)

El tudjátok képzelni?

Az új iskolába maga vitte el Linetet.

Mindkettő akkor járt először Nairobiban.

Ma Linet Ausztráliában tanul egyetemen –

(Taps és ujjongás)

és Momposhi a legnagyobb
támogatónk a közösségben.

Az anyákat is az asztalhoz ültettem,

beleértve a sajátomat is.

Az ott az én anyám,
az egyik oktatási programunkban.

És az anyáink részt vesznek
a saját gyermekeik oktatásában.

A nagymamákat is bevontam.

(Nevetés)

A közösségemben
a nagymamák büszke őrzői

a történeteinknek és kultúránknak,

és fontos, hogy a lányok tanulják
és elsajátítsák a maszáj kultúrát.

Manapság a nagymamák
történeteket mesélnek nekik,

ami remekül összekapcsolja a közösséget.

És...

elkezdtem dolgozni fiúkkal is!

(Nevetés)

Mi történne,

ha a fiúk az apjuk gondolkodásmódját
követve nőnének fel?

Megmondom, nem sok változna.

Így támogatást szereztem
egy I'm Worth Defending nevű,

Alfred es George által vezetett,
fiatal és haladó szervezettől.

Közösen létrehoztunk egy oktatási
programot fiúknak és lányoknak,

akik nem tudtak az iskolámba járni,

lényegi információkkal
a nemek közti egyenlőségről,

egészségről és emberi jogokról.

Már több mint 10 000
fiúhoz és lányhoz jutottunk el.

(Taps)

Kiderült, hogy tényleg egy egész falu kell
egy ilyen álom megvalósulásához.

(Nevetés)

Amit ma látunk,

hogy majdnem 400 lány
kerüli el a csonkítást

a falumban,

olyan vidéken, ahol a nők
80 százalékát csonkítják.

Higgyétek el, ezek a lányok

megosztják a tapasztalatukat

a húgaikkal, unokatesóikkal
és a barátaikkal.

Akiket nagyon is érdekel.

Idővel ez lesz az új norma,

és egyre elfogadottabbá válik
ugyanabban a közösségben –

az én közösségemben.

Tehát mit jelent Kenyának
a közösségek átalakítása?

Obama elnök 2015 eljött Kenyába,

és különböző szervezetek
képviselőivel találkozott,

hogy segítsen fejleszteni a közösségeket.

Sose találnátok ki!

Találkozott Linettel!

(Nevetés)

(Taps)

Együtt beszélgettek Kenyáról,

ahol minden lánynak
egyformai esélyei vannak,

ahol Linet vezető,

és ahol a közösségek,
mint Enoosaen, fejlődnek,

mert a tagjaiknak –

minden tagnak – vannak esélyei.

Meg kell mutatni a közösségeknek,
hogy minden lány kincs,

minden nővér tele van lehetőségekkel,

és minden lánynak segíteni kell,
hogy észrevegye az értékeit önmagában.

Az a jövő bármennyit érhet.

Nem mindegyik iskolába
járó lány fog doktorálni,

de mindegyikük ki fogja hozni
önmagából a legjobbat,

és támogatója lesz a gyerekeinek

és az unokáinak az elkövetkező években.

Ma az álmaim tükrözik,
amit tanultam belőlük,

és amit tőletek tanultam.

Az utam kivezetett Enoosaenből,
majd később újra vissza.

És az út alatt

elfogadott a világ,

és ti váltatok a falummá.

Most új ígéretet teszek nektek,

szüleim, nővéreim és barátaim:

tovább álmodok és nem állok meg,

amíg az olyan lányok, mint Linet
és Faith el nem érik az álmaikat,

és nem látom az enyémet:

hogy minden közösség
minden egyes nőnek

és minden egyes lánynak

megvalósítja az álmait.

Köszönöm.

(Taps és ujjongás)

Köszönöm, köszönöm.

(Taps és ujjongás)