Hogyan őrizzük meg a nyugalmunkat stresszhelyzetben? – Noa Kageyama és Pen-Pen Chen

Tekintsd meg a teljes leckét: https://ed.ted.com/lessons/how-to-avoid-choking-under-pressure-noa-kageyama-and-pen-pen-chen

A kedvenc sportolód a győzelemhez közeledik; a tömeg visszafojtja a lélegzetét; és a döntő pillanatban... elvéti az ütést. A versenyző ekkor tapasztalhatta meg a leblokkolásként ismert jelenséget, mely során a hónapokon, sőt éveken át tartó gyakorlás ellenére az ember pont a legfontosabb pillanatban sül fel. Miért történik ez, és hogyan kerülhetjük ezt el? Noa Kageyama és Pen-Pen Chen elmagyarázzák, miért blokkolunk le nyomás alatt.

A leckét készítette: Noa Kageyama and Pen-Pen Chen, az animációt készítette: Olesya Shchukina.

A kedvenc sportolód
diadalmas győzelemhez közeledik.

A tömeg visszafojtja a lélegzetét,

és ő a döntő pillanatban elvéti az ütést.

A versenyző ekkor tapasztalhatta meg
a leblokkolásként ismert jelenséget,

mely során a hónapokon,
sőt éveken át tartó gyakorlás ellenére

az ember pont a legfontosabb
pillanatban sül fel.

A jelenség a sportban gyakori,

hiszen a sportolóknak gyakran
erős nyomás alatt kell teljesíteniük,

és e kritikus pillanatokon múlik minden.

Ugyanakkor lámpaláz
kísérti a szónokokat is,

a betűzőversenyek résztvevőit is,

sőt még a világhírű zenészeket is.

A legtöbb ember ezt
ösztönösen az izgulásra fogja,

de vajon az idegesség miért ássa alá
a szakmai teljesítményünket?

Válaszként két elméletcsoport létezik,

melyek szerint a nyomás alatti leblokkolás
főként a koncentrációban gyökerezik.

Az első csoport a zavartságelméleteké.

Ezek azt feltételezik,
hogy a teljesítmény romlik,

ha az embert gondok, kétségek
vagy félelmek gyötrik,

ahelyett hogy a szóban forgó feladat
teljesítésére koncentrálna.

Amikor a fontos és a kevésbé fontos
gondolatok versengenek a figyelmünkért,

valamelyiknek meg kell adnia magát.

Az agy csak ennyi információt
tud egyszerre feldolgozni.

A munkamemóriát próbáló feladatok

és a mentális „notesz",

amelyet telefonszámok és bevásárlólisták
ideiglenes tárolására használunk,

különösen érzékenyek erre a nyomásra.

Egy 2004-es kutatásban
egyetemistákat kértek meg,

hogy oldjanak meg matekfeladatokat;

könnyebb és összetettebb,
memóriaigényes példákat is.

A diákok fele mindkét feladatfajtát
tét nélkül oldotta meg,

míg a többiek nyugodtan és
nyomás alatt is megoldották őket.

Míg az egyszerű feladatokat
mindenki könnyen megoldotta,

a feszült diákok rosszabbul teljesítettek

a nehezebb, memóriaigényesebb példákban.

Az explicit megfigyelési
elméletek alkotják

a nyomás alatti leblokkolás
magyarázatainak második csoportját.

Vizsgálják, hogy a nyomás miatt

hogyan bonyolítják túl
az adott feladatot az emberek.

Itt, a logika szerint, ha egy készség
egyszer automatikussá válik,

a pontos működéséről való gondolkodással
hátráltatjuk a megvalósítását.

Úgy tűnik, a tudatalatti tevékenységek
a legérzékenyebbek e leblokkolásra.

Golfversenyzőkön végzett kutatás
összehasonlította, hogyan teljesítenek,

ha csak azt az utasítást kapták,
hogy a lehető legpontosabban üssenek,

és amikor az volt a feladat,

hogy pontosan tisztában legyenek
gurító ütésük mechanikájával.

A golfjátékosok ezt általában
nem tudatosítják magukban,

így azok, akik hirtelen a mozdulataik
pontos részleteire kezdtek koncentrálni,

kevésbé pontosan ütöttek.

A leblokkolást azonban
nem kerülheti el mindenki.

Kutatások szerint egyesek jobban
hajlamosak rá, mint mások,

különösen azok, akik feszengnek,

szoronganak,

és félnek attól, hogy mások
negatívan ítélik meg őket.

Hogyan lehet tehát a fontos pillanatokban
elkerülni a leblokkolást?

Először is, nagy segítség,
ha stresszhelyzetben gyakorlunk.

Profi dartsjátékosokon
végzett kutatás kimutatta,

hogy akik nem
stresszhelyzetben gyakoroltak,

idegesen rosszabbul teljesítettek,

mint azok, akik már hozzászoktak
a rájuk nehezedő nyomáshoz.

Másrészt sokan magasztalják
a fellépés előtti rituálék előnyeit,

legyen az pár mély lélegzetvétel,

kulcsszavak ismételgetése,

vagy éppen egy ritmikus
mozdulatsor végrehajtása.

Golffal, bowlinggal és vízilabdával
kapcsolatos kutatások szerint

rövid rituálék sokkal kiegyensúlyozottabb

és pontosabb nyomás alatti
teljesítményt eredményezhetnek.

Harmadrészt, kutatók kimutatták,

hogy a külső összpontosítás a végső célra

eredményesebb, mint a belső fókusz,

azaz mint az, ha arra koncentrálunk,
hogy miként tesszük, amit teszünk.

Tapasztalt golfjátékosokon
végzett kutatás kimutatta,

hogy akik rövid ütéskor a labda
repülésére koncentráltak,

jóval jobban teljesítettek, mint azok,
akik az ütőmozdulatra koncentráltak.

Ez alapján talán
módosíthatnánk a régi mondást:

a gyakorlat,

melyet nyomás alatt,

koncentrálva,

szemünkkel a dicső célra
figyelve végzünk,

teszi a mestert.