Háború és béke a XXI. században - a tudatunkban levő gondolatok | Daniele Ganser | TEDxDanubia

Erős összefonódás van az energiaforrások és a nagyhatalmak stratégiai érdeke között - állítja Daniele Ganser. Szerinte a legtöbb háború természeti kincsekért dúlt régen és manapság is. A hatalmak önmaguk igazolására használják a médiát; jól kialakított beszédekkel meghódítják és ellenőrzik az emberek tudatát és érzéseit. Legyünk óvatosak, ne dőljünk be mindennek, amit hallunk - mondja Daniele. Kérdőjelezzük meg és keressük az indítékokat. Tartozunk ezzel magunknak és a gyerekeinknek, mert ez jelenti a háború és a béke közötti különbséget.

Korunk egyik legtöbb fejtörést okozó történésze Daniele Ganser szakterülete az 1945 utáni nemzetközi történelem, geostratégia, titkos hadviselés és hírszerzés, valamint nemzetközi politika, kiemelten foglalkozik az energia és a politika viszonyával. Célja felfedni és elemezni a nagyhatalmak energiával és a természeti kincsekkel kapcsolatos - sokszor elrejtett és veszélyes - programjait; mozgásokat, melyek nagy hatással vannak mindannyiunk jövőjére és életszínvonalára.

Ezt az előadást egy TEDx rendezvényen rögzítették, amelyet TED-konferenciák formájában, de tőlük függetlenül egy helyi közösség szervezett. Bővebben: http://ted.com/tedx.

Történész vagyok,

és a jövőről szeretnék beszélni.

Tudom, ez kicsit furcsán hangzik,
mert a történészek általában

a múltról beszélnek, ugye?

Például a XIX. századról,
vagy a Brit Birodalomról.

Úgy gondolom, hogy elérkezett az idő,

hogy feltegyük magunknak
az alapvető kérdést:

Békésebb lesz-e a XXI. század?

Ebben a században élünk,
és a gyerekeink is,

ezért fontos számunkra ez a kérdés.

Most egy időben van béke és háború,

csak különböző országokban.

Mialatt mi itt összegyűltünk,
Szíriában háború dúl.

Hozzávetőleg 400 000 embert megöltek.

Tulajdonképpen ezt az összejövetelt,

ezeket az általam annyira kedvelt
beszédeket, azért tarthatjuk meg,

mert Budapesten béke van.

Ez a bal oldali kép azt mutatja,
hogy élhetünk békésen együtt,

különböző vallásúak,
különböző nemzetiségűek,

és különböző neműek.

A jobb oldali egy háborús kép.

Az iraki háborúban készült.

egymillió muszlimot öltek meg a háborúban.

Szerintem ez egy erőforrásháború:
harc az olajért.

Egyes kutatók szerint
erre a technológia lesz a megoldás.

A környezetbarát fejlődés,
a napelemek stb.

vetnének véget az olajért és a gázért
folyó háborúknak.

Legalábbis nagyon bízom benne.

Valóban remélem, hogy a 100%-ban
megújuló energiát együtt megvalósítjuk

a XXI. században.

Én Svájcban lakom.

A házamra ilyen napelemeket szereltem.

Persze nem ezeket,
nekem nincs ekkora házam.

De a rajta levő napelemek

elektromos áramot termelnek.

Higgyétek el nekem. Működik.

Autót is vettem.

Amerikai autót.
A márkáját nem árulhatom el.

De nagyon gyors, és szeretem.

Napenergiát használok a közlekedéshez,

40 000 km-t tettem meg vele,
és remekül működik.

Ugyanakkor

senki ne gondolja, hogy az átállás

az olajról, gázról és nukleáris energiáról

megújuló energiára gyors és könnyű.

Szerintem nem lesz gyors, sem könnyű.

Miért? Mert még uralkodnak a régi erők.

Ez egy szénerőmű Németországban.

Nem azt szeretném mondani,

hogy a német szénerőmű rossz,

vagy rossz a kínai szénerőmű.

Nem nemzetekről szól, érthető?

De ezek üzleti modellek, pénzt termelnek.

Nem fogja senki azt mondani:
"Abbahagyom ezt az üzletet,

mert nagyszerű ötlet
a 100%-os megújuló energia.

Nem teszik ezt meg.

A fosszilis energiától való
függőségünket elemezve kiderül,

hogy 90 millió hordó a napi szükségletünk.

Ez egy értelmezhetetlenül nagy szám.

De azt jelenti, hogy 45 ekkora
hajónyit használunk el naponta.

Ez egy óriási tankhajó.

45 ekkora hajónyi szükséges naponta,

hogy a világ úgy működjön,
ahogy megszoktuk.

1945-ben a második világháború végén

csak hat millió hordónyit használtunk.

Most 90 millió hordónyit.

Egy hordó 159 literes,
higgyétek el, ez nagyon sok.

Érezhető, hogy az elmúlt 70 évben,

- ez a mi korszakunk.

páran még nincsenek is 70 évesek,
mások már elmúltak -

nagy általánosságban mondhatjuk,

hogy az olajfüggőség erősen
megnőtt ebben a korban.

Ezért egyre nagyobb kockázatot vállalunk,
hogy hozzájussunk.

Kibányásszuk azt az olajat is,
ami nem folyékony.

Kanadában kiirtottuk az erdőket.

Ma így néz ki.

Valójában úgy viselkedünk,
mint a drogfüggők.

Ismertek drogfüggőt?

Nem a környezetetekben,
hanem úgy általában, az újságokból.

(Nevetés)

A drogfüggő bármit megtesz,

hogy hozzájusson az adagjához.

Nem törődik a következményekkel,

sem a környezettel, sem saját magával.

Valójában az átállás bonyodalmakkal jár.

Az energia kulcskérdés a XXI. században.

Ha háborúról és békéről beszélünk
a XXI. században,

akkor a 100% megújuló energia

felé kell forduljunk.

Tudom, ez nagy kihívás.

De van egy másik, nagyobb kihívás is:

a fegyverkezés.

Minden országban
- 200 ország van a világon -

és minden egyes országban

a hadseregek meggyőződése,
hogy ők tartják fenn a békét.

Így van ez Svájcban. Ugyanez a helyzet
Magyarországon is, lefogadom.

De az elmúlt 100 év történelmi adatai
azt bizonyítják,

hogy ez nem így van.

Nem megyek bele a részletekbe.

Szerintem általában csökkenteni kellene
a katonai kiadásokat.

Gondoljunk bele,

melyik a legerősebb,
a legnagyobb hadsereg?

Az amerikai hadsereg.

Ezért nevezik a történészek
az "Amerikai Birodalomnak".

Ezt a kifejezést egyesek sértőnek érzik.

Biztosíthatlak benneteket: nem az.

2000 éve létezett a Római Birodalom,

100 éve a Brit Birodalom.

Ez az Amerikai Birodalom kora.

Az Egyesült Államok a világ
legerősebb országa,

ezért játszik kulcsszerepet

a XXI. századi háborúk
és békék kérdésében.

Több mint 700 katonai támaszpontjuk
van szerte a világban.

Egyetlen ország sem rendelkezik ennyivel.

Ha a költségeket nézzük,

az Egyesült Államok
katonai kiadása 600 milliárd [dollár].

Ez 2 milliárd naponta.

Kicsit több, mint a TED
költségvetése, ugye?

2 milliárd dollár naponta.

Kína katonai költsége
200 milliárd körül van,

aztán jön Oroszország, Szaúd-Arába
és a világ többi országa.

Szerintem minden országnak
csökkentenie kéne katonai kiadásait.

Ez nehéz ügy.

Hogy sikerül-e megvalósítani vagy nem,
az nagyban függ a médiától.

A média alakítja a véleményünket.

Néha a kialakított kép a békét segíti,

máskor a háborús propagandát.

A média nem a megoldás,
hanem sokszor a bajforrás.

Hallottunk történeteket tömegpusztító
fegyverekről az iraki háború előtt.

Szerintem ez egy példa arra,
ahogy a média félrevezet bennünket.

Kritikus kérdés, hogy megtanuljuk
kezelni a médiát a XXI. században.

Mi történészek, kutattuk
az iraki háborúban részt vett

amerikai katonák gondolkozását.

Interjúkat készítettünk katonákkal.

Higgyétek el, nem azt mondták:
"Az olaj miatt vagyunk itt.

Ez egy hódító háború az erőforrásokért."

Nem ezt mondták.

Az amerikai katonák Irakban azt mondták:
"Megtoroljuk Saddam Hussein tettét,

a 2001 szeptember 11-i terrortámadást."

A sisakjukra a Pentagon képét festik
az ikertornyokkal.

A gond azzal van
- mint történész elmondom -

hogy Saddam Husseinnek
semmi köze nem volt 9/11-hez.

Semmi. Világos?

Ezek a katonák óriási tévedésben vannak.

Háborús propaganda áldozatai.

Térjünk vissza 9/11-hez.

15 év telt el a megrázó támadás óta.

Legtöbben itt a teremben emlékeztek,
hogy hol voltatok azon a napon.

Hogy az irodában voltatok,

vagy otthon játszottatok a gyerekekkel.

Tudjátok hol voltatok,
valószínűleg emlékeztek.

És ez ritka, nagyon ritka dolog.

Mi, kutatók, azt próbáljuk kideríteni,

milyen képet alakított ki a

a média a tudatunkban.

Ez a kép - New York, Manhattan belvárosa -

egy repülő becsapódott az északi toronyba,

és egy másik repülő
becsapódott a déli toronyba,

és a tornyok összeomlottak.

Nagyjából mindnyájunknak ezt jelenti 9/11.

Repülő, repülő, torony, torony.

A gond az, hogy a háttérben
van egy harmadik torony is.

World Trade Center 7 a neve,
és az is összeomlott.

Tehát van három torony,
de csak két repülő.

Ez a harmadik torony,
ami összeomlott szeptember 11-én.

Hadd végezzek most egy gyors felmérést,
milyenek az ismereteitek a terrorizmusról.

Ki tudott róla, hogy három torony
omlott össze azon a napon?

Kézfeltartással kérem.

Hát, ez nem a többség.

Hadd kérdezzem másképp.

Ki nem tudta, hogy három
torony dőlt össze?

Ez úgy 80%

Vegyük figyelembe, hogy ti vagytok
a legokosabb emberek,

amit az is mutat,
hogy TED-előadásokra jártok.

(Nevetés)

Hangsúlyozom: ha ti nem tudjátok,

ez azt jelenti, hogy nem megfelelő
a tájékoztatás a terrorizmusról.

Akkoriban történelmet tanítottam
a Zürichi Egyetemen Svájcban.

Elolvastattam a diákjaimmal
a 9/11 hivatalos jelentését.

Ez egy 600 oldalas dokumentum.

Feladatuk az volt, hogy kiderítsék,
miért omlott le a harmadik torony.

Hiszen nem ütközött neki repülő,
akkor mi az oka?

Kiderült, hogy a harmadik tornyot
nem említi a jelentés.

Nem említeni meg, hogy három torony
omlott össze, elég nagy hiba.

Nem mondhatjuk, hogy:
"Három vagy négy torony, nem mindegy?"

(Nevetés)

Ez fontos dolog.
Egyáltalán nem mindegy.

Amit tudok 9/11-ről,
azt amerikai barátaimtól tudom.

Amerikai kutatóbarátaim elmondták,
hogy van egy csoport,

az "Építészek és Mérnökök
9/11 Igazságáért",

akik szerint valami
nincs rendben ezzel az épülettel.

Ez a csoport azt állítja,

hogy az épület összedőlésének oka
irányított robbantás volt.

2008-ban az Egyesült Államok kormánya
kiadott egy új jelentést.

- a kiadó a Nemzeti Szabványügyi és
Technológiai Intézet (NIST) volt -

mely szerint az épület 79-es pillérét
irodatűz rongálta meg,

ettől dőlt össze az épület.

Gondoljátok újra végig:

Az épületnek 81 pillére van.
Az építészek azt mondják:

ahhoz hogy az épület
szimmetrikusan omoljon le,

mind a 81 pillérnek ugyanabban
a pillanatban kell eltűnnie.

Ehhez irányított robbantás szükséges.

A NIST szerint egy oszlop sérült,
és attól dőlt össze az épület.

Nem fogom most megoldani a talányt.

Döntsétek el ti magatok,
hogy irányított bontás, vagy tűz volt.

Mi történészek azt vettük észre,
hogy a politikusok - nagy hatalmúak is -

azt ajánlják, hogy ne foglalkozzunk
ezzel a kérdéssel.

Bush elnök azt mondta:
"Osama bin Laden tette."

Osama bin Laden szaúd-arábiai.

Nézzük meg közelebbről Bush
és a Szaúdi királyi család viszonyát.

Találtam egy érdekes képet mostanában.

Bush és Abdullah kézen fogva sétál
Crawfordban, Texasban.

Érdekes lenne Szaúd-Arábiát is megkérdezni

9/11-ről, vagy Bush-t.

Természetesen nem tehetjük.

Én csak egy kis svájci történész vagyok.
Nem jutok ilyen személyek közelébe.

Nem beszélgetünk el a 79-es pillérről.

Bush azt mondta: "Ne tűrjük el
a szeptember 11-itámadásról szóló,

felháborító összeesküvés-elméleteket!"

Ezt rögtön a támadás után mondta.

Az "összeesküvés-elmélet"
kifejezés miatt

zárolták az egész 9/11 vitát 15 évre.

Szerintem ez teljesen értelmetlen.

Nem mondja el, hogy tűz volt,
vagy irányított bontás.

Ez nem tudományos magyarázat.

Arra ösztönözlek titeket, hogy nézzetek
az "összeesküvés-elméletek" mögé,

és kérdőjelezzétek meg a nagy adókat,

mit mutatnak, mit mondanak.

Itt van például Putyin
és a szíriai háború ügye.

Tegyétek fel a kérdést, hogy amit Putyin
bemutat, az igaz vagy sem.

Vagy nézzük az IS történetét:
ha öngyilkos merénylő vagy,

szüzekkel jutalmaznak a mennyben.

Elhiszed ezt?

Tedd fel a kérdést.

Békével és háborúval kapcsolatban

a végén mindig nézzük meg a lényeget:

milyen történetet kerekít a média.

Ebben az esetben az amerikai
ABC News azt mondta 9/11-ről:

"Az FBI nyomozói megtalálták
Satam al Suqami útlevelét."

- nem Saddam, hanem Satam al Suqami -

az egyik terrorista
az American Airlines 11-es járatán,

amelyik becsapódott
a World Trade Centerbe.

Hol találták meg azt az útlevelet?

Itt.

Az útlevelet itt találták,

és a terrorizmust összekapcsolták
a muszlim világgal.

Ha hindu útlevél lett volna,
akkor a hinduk járnak pórul?

Mondom, nagyon fontos,
hogy mi van a fejünkben.

Mert a fejünkben gondolatok vannak.

A gondolatok irányítják a tetteinket,

hatnak az érzéseinkre.

Végül - szerintem -
a fejünkben lévő történeten múlik,

hogy békésebb lesz-e,
vagy háborús a XXI. század.

Nagyon szépen köszönöm.

(Taps)