-
Most pedig Kalifornia állam érettségi vizsgájából
-
az Algebra I. részének feladatait oldjuk meg.
-
Az utóbbi részekben már megoldottuk az Algebra II-t.
-
Azt hiszem fordított sorrendben haladok.
-
Máris bemásolom az első kérdést, mert
-
jó, ha átlátjuk az egészet.
-
Szóval lássuk: bemásoltam,
-
ide felhozom a kurzort, és itt jó is lesz,
-
és itt is van.
-
Rendben
-
A kérdés: a 3(2x-4)=-18 egyenlet egyenlő-e
-
a 6x-12=18 egyenlettel?
-
Gondolkodjunk egy kicsit.
-
Ha a zárójelben lévő kifejezést beszorozzuk 3-al, mi lesz?
-
3-szor 2x az 6x.
-
3-szor -4 az -12.
-
És ez persze egyenlő -18-cal.
-
Látszik, hogy a kettő ugyanaz.
-
Ha beszorozuk 2x-4-et 3-mal, akkor
-
6x-12-t kapunk.
-
Tehát a válasz egyértelműen igen.
-
Nem lehet a D válasz.
-
A válasz igen, de a szorzás melyik tulajdonsága miatt?
-
Asszociativitás?
-
Nem.
-
Kommutativitás?
-
Nem.
-
A szorzás disztributív tulájdonsága miatt egyenlőek?
-
[TŰZOLTÓAUTÓ SZIRÉNA]
-
Valami tűzoltóautó ment el kint.
-
Szóval lássuk csak.
-
Hol tartottam?
-
Ó, igen.
-
Igen, az egyenletek a szorzás összeadásra vonatkoztatott
-
disztributív tulajdonsága miatt egyenlőek.
-
Igen, ez az.
-
Beszoroztuk 2x-4-et 3-mal.
-
Azt írja összeadásra vonatkoztatva, mert a kivonást
-
nézheted +(-4)-nek.
-
Az összeadás és a kivonás ugyanaz, amikor
-
a disztributív tulajdonságról van szó.
-
Nézzük most a következő feladatot.
-
Ezt ki tudom írni én is.
-
Ez a 2. feladat
-
Négyzetgyök 16 plusz
-
8 köbgyöke mennyivel egyenlő?
-
Nos, mi is 16 négyzetgyöke?
-
Ha csak négyzetgyökről van szó, az lehet, hogy
-
plusz vagy minusz 4, de ha így írjuk fel,
-
akkor a pozitív négyzetgyök, vagyis +4.
-
Ha akarták volna, plusz vagy mínusz előjelet írtak volna elé,
-
ha a negatív négyzetgyök számítása lett volna a feladat.
-
Szóval ez plusz 4. Minek is a harmadik hatványa 8?
-
2 a harmadikon az 8, igaz?
-
Szóval írhatnánk, hogy 2 a hamadikon egyenlő 8,
-
és ez ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy
-
nyolc köbgyöke egyenlő 2-vel.
-
Ezt tekinthetjük úgy is, hogy 8 az egyharmadikon.
-
Mindegy, 8 köbgyöke 2, tehát 4+2 egyenlő
-
6-tal, és ez a B válasz.
-
3. feladat
-
Kicsit lejjebb görgetek.
-
Oké, az a feladat -- Inkább kimásolom és
-
beillesztem az egészet.
-
Itt is van.
-
Tudni akarják, melyik kifejezés egyenlő
-
x osztva hatszor x négyzettel.
-
x a hatodikon-szor x négyzet-nél
-
azonosak az alapok.
-
Amikor mindkét kifejezést összeszorozzuk,
-
össze kell adni a kitevőket.
-
Tehát az egyenlő x a (6+2) nyolcadikon.
-
Egyik lehetőség sem x a nyolcadikon, ezért meg kell
-
mondanunk, melyik még x a nyolcadikon.
-
Ebből következik, melyik két kitevő összege 8?
-
4+3 egyenlő 7-tel.
-
5+3, az is egyenlő x a nyolcadikonnal.
-
Ezért a helyes válasz a B.
-
Következő, 4. feladat.
-
Oké, megint átmásolom
-
és beillesztem.
-
Rendben.
-
A kérdés, hogy melyik számnak nincsen reciproka?
-
-1 reciproka az 1 per -1
-
ami egyenlő -1-gyel
-
0 reciproka, mi is?
-
1 per 0, amit nem értelmezett.
-
Tehát a válasz B.
-
0.
-
Nem tudjuk mennyi 1 per 0.
-
Talán ez egy feladvány, aminek
-
értelmén elgondolkozhattok.
-
És, persze ezeknek is van reciproka
-
1per 1/1000 az egyenlő 1-szer 1000 per 1
-
ami egyenlő 1000-rel
-
3 reciproka pedig 1/3.
-
Következő feladat.
-
A kérdés -- elég sok szaknyelv van ezekben, de
-
szerintem ez jó.
-
Tehát a kérdés -- had másoljam be.
-
Talán a következőt is megcsinálom.
-
Oké.
-
Ide fel is tehetném.
-
Rendben.
-
A kérdés: Mi 1/2 a multiplikatív inverze?
-
Magyarul, mivel kell szorozni 1/2-et, hogy
-
1-et kapjunk?
-
Ez ugyanaz, mintha azt kérdeznék, hogy mi a reciproka 1/2-nek.
-
Ha 1/2-et szorzom -- lássuk csak 1/2 reciprokával
-
ami 1 per 1/2.
-
Ami ugyanaz, mint 1-szer 2/1,
-
ami persze 2.
-
Másik módszer, 2-szer 1/2 az egyenlő 1.
-
Tehát 1/2 multiplikatív inverze 2.
-
D válasz.
-
6. feladat
-
Mi a megoldása, ennek az egyenletnek?
-
Jól van, néha az abszolút érték jelek talán
-
félelmet kelt, de csak
-
logikusan kell gondolkodni.
-
Hogy ha 2x mínusz 3 abszolút értéke egyenlő öttel, az
-
mit mond nekünk?
-
Ez azt jelenti, hogy 2x mínusz 3 az egyenlő öttel, igaz?
-
Mert belül az abszolút érték egyenlő öttel, majd az
-
5 abszolút értéke egyenlő öttel.
-
Tehát ez rendben van.
-
De mivel lehet még egyenlő 2x mínusz 3?
-
Mi van akkor, ha 2x mínusz 3 abszolút értéke
-
egyenlő minusz öttel?
-
Nos, akkor ennek az abszolút értékét kéne venni, és
-
ötöt kapnánk, nemde?
-
Így a 2x mínusz 3 lehet egyenlő mínusz 5-tel is.
-
Amikor látod az abszolút érték jelét, azt mondod: rendben,
-
bármi legyen is az abszolút értékben, az csak 5 vagy mínusz 5
-
lehet, mert ennek az abszolút értékét vesszük, hogy ötöt kapjunk.
-
Így egyszerűen megoldjuk ezt a két egyenletet.
-
Ha hozzáadunk 3-at mindkét oldalához, akkor
-
2x egyenlő 8.
-
x egyenlő 4.
-
A másodiknál hozzáadunk 3-at mindkét oldalhoz.
-
Ebből kapunk 2x egyenlő--5+3, az -2.
-
x egyenlő mínusz 2 osztva 2-vel, azaz -1-gyel.
-
Tehát x lehet 4, de lehet -1 is.
-
És ez a C válas: x=-1 és x=4.
-
Következő feladat.
-
Az Algebra I feladatai gyorsabban mennek, mint az Algebra II.
-
Azok általában nehezebbek.
-
Letörlök mindent.
-
Ezt az egyet leírom.
-
A kérdés: mi a megoldása ennek az egyenlőtlenségnek: 5
-
mínusz x plusz abszolút értéke kisebb vagy egyenlő
-
mínusz 3-mal?
-
Elsőre elég ijesztő.
-
Nem is tudom ugyanúgy csinálni, mint az előbb, mert
-
ott van kint az az ötös.
-
De gondolkozzunk csak el.
-
Próbáljuk egyszerűsíteni, tehát valaminek az abszolút értéke
-
legyen kisebb vagy egyenlő, mint
-
valamilyen szám.
-
Tehát az egyik dolog, amit tehetünk az, hogy megszabadulunk ettől az ötöstől.
-
ne felejtsük el, hogy amit az egyenlet vagy egyenlőtlenség
-
egyik oldalán teszünk, azt meg kell csinálni
-
a másik oldalon is.
-
Tehát vonjunk ki 5-öt az egyenlőtlenség mindkét oldalából.
-
Ha kivonunk 5-öt a a baloldalon, akkor ez az ötös eltűnik.
-
Elvégzem a kivonást --ki is írom, hogy
-
mínusz 5 plusz, és beírok ide mínusz 5-öt.
-
Ez plusz lesz.
-
Így mínusz 5 plusz 5 az 0, és marad mínusz
-
x plusz 4 abszolútértéke kisebb vagy egyenlő --mennyi is
-
mínusz 3 plusz 5?
-
Az mínusz 8.
-
Rendben, jöjjön a következő lépés, ami lehet, hogy
-
nem volt nyilvánvaló, és az egyenlőtlenséget ide téve--
-
tudod, ha ez egyenlőtlenség volna, akkor csak
-
mondjuk OK, beszorzom vagy elosztom mindkét oldalt
-
mínusz 1-gyel, hogy kiejtsem a negatív előjeleket.
-
De egy dolgot ne felejtsünk: ha szorozzuk vagy elosztjuk egy
-
egyenlőtlenség mindkét oldalát egy negatív
-
számmal, akkor át kell állítani az egyenlőtlenséget.
-
Ha tehát ez igaz, akkor ennek mindkét oldalát beszorozva
-
mínusz 1-gyel, tehát mínusz 1-szer mínusz x
-
plusz 4, és átállítva az egyenlőtlenséget ez
-
nagyobb vagy egyenlő lesz mínusz 8-cal.
-
És ezen az oldalon nár elvégeztem a szorzást mínusz 1-gyel,
-
így a másik oldalt is be kell szorozni -1-gyel.
-
A negatív előjel kioltja azt a mínuszt, így ami marad,
-
az
az x plusz 4 nagyobb vagy egyenlő --
-
mínusz 8-szor mínusz 1 egyenlő 8.
-
Most pedig az előző példa
-
logikáját követjük.
-
Mit is mond ez nekünk?
-
Azt mondja, hogy x plusz 4 abszolút értéke
-
nagyobb vagy egyenlő 8-cal.
-
Felrajzolom a számegyenest, mert arra akarlak rávezetni, hogy
-
mit is jelent az abszolút érték.
-
Tehát, ha ez a számegyenes, és az abszolút értéket
-
távolságnak tekintjük, akkor az abszolút érték nem egyéb, mint
-
a nullától mért távolság, igaz?
-
Ha tehát ez itt 0, ez pedig plusz 8, és ez itt
-
minusz 8, ezen mennyiség abszolút értéke
-
több mint 8.
-
Ez azt jelenti, hogy 0-tól mért távolságának 8-nál nagyobbnak lell lenni.
-
Mondhatjuk, hogy e szám 0-tól mért távolságának
-
nagyobbnak kell lenni 8-nál, nyolcnál nagyobbnak vagy azzal egyenlőnek kell lenni.
-
Ez azt jelenti, hogy ez a szám biztosan nagyobb vagy
-
egyenlő lesz plusz 8-cal.
-
A számegyenesen ezek közül mindegyik
-
lehet, igaz?
-
Vagy emlékezzünk csak: ez abszolút érték , így
-
nem kell törődnünk az iránnyall.
-
Az abszolút értéknek plusz 8-nál nagyobbnak kell lenni, így
-
tartalmazza a negatív számokat, mínusz 8 kivételével.
-
És miért van ennek értelme?
-
Nos, vegyük mínusz 9-et.
-
Mi a mínusz 9 abszolút értéke?
-
Mínusz 9 abszolút értéke nagyobb, mint 8, mert 9
-
nagyobb, mint 8, így ez fennáll a mínusz 8-tól balra álló vagy
-
plusz 8-tól jobbra álló számokra.
-
Tehát mit mond ez nekünk az egyenletről?
-
Eszerint a könnyű megoldás, hogy x plusz 4
-
lehet nagyobb vagy egyenlő 8-cal.
-
Írjuk le ezt.
-
Le is írom.
-
x plusz 4 nagyobb vagy egyenlő 8.
-
És ez figyelembe veszi, hogy
-
az abszolút értéke nagyobb vagy egyenlő 8.
-
Vagy x plusz 4 kisebb vagy egyenlő, mint mínusz 8.
-
Ez ettől a mínusz 8-tól balra eső
-
kifejezés abszolút értéke.
-
És most megoldjuk.
-
Fontos, hogy szem előtt tartsuk az abszolút értéket,
-
máskülönben zavart kelthet, és akkor
-
számértékekre fogod vizsgálni.
-
De ha csak a számegyenest képzeled magad elé,
-
és látod, hogy az abszolút érték a 0-tól mért távolság
-
a 0-tól mért távolság az abszolút értékének
-
8-cal kell egyenlőnek vagy annál nagyobbnal lenni, ez azt jelenti, hogy a számom --
-
ennek itt mínusz 8-nál kell kevesebbnek vagy azzal egyenlőnek lenni, vagy
-
nem lehet nagyobb vagy egyenlő plusz 8-cal.
-
Oldjuk meg.
-
x plus 4 nagyobb vagy egyenlő 8-cal.
-
Vonjunk ki 4-et mindkét oldalról, így azt kapjuk, hogy x
-
nagyobb vagy egyenlő 4-gyel.
-
Kivontam 4-et mindkét oldalból.
-
Vonjunk ki 4-et mindkét oldalból, és azt kapjuk, hogy x
-
kisebb, mint vagy egyenlő mínusz 12-vel.
-
Tehát a megoldás: x nagyobb vagy egyenlő 4-gyel, vagy
-
x kisebb vagy egyenlő mínusz 12-vel, és
-
ez a D válasznak felel meg D.
-
Találkozunk a következő leckénél.