A határozatlan névmások | A szófajok | Nyelvtan Khan Academy

-[Előadó] Üdv, nyelvtanászok!

Ma a határozatlan névmásról

fogok beszélni,

ami egy kicsit bonyolultnak tűnhet,

de valójában csak azt teszi,
amit a neve is sugall.

A határozatlan névmás ugyanis

határozatlan, meghatározatlan, bizonytalan.

Ezeket a névmásokat akkor használjuk,

amikor nem vagyunk különösebben konkrétak.

Ilyen szavak lehetnek:

bármelyik, bárki, minden egyes, mindenki, senki

Amikor emlékeznem kell,

mely szavak tartoznak
a határozatlan névelők

ezen kategóriájába,

csak erre dalra gondolok:

Mindenkinek szüksége van
valakire, akit szerethet.

Ez eredetileg Solomon Burke verse,

amit aztán később a Rolling Stones

és a Blues Brothers tett híressé.

Néhány jó dolog a határozatlan névmásokban

– s ezekből jó pár van –:

Először: a mondatban lehetnek

alanyok és tárgyak is.

Ha te megkérdezel,

„David, szeretnél pizzát?”

Én ezt válaszolom:

„Igen, szívesen ennék valamennyit.”

Itt tárgyként használom.

De ugyanakkor ezt is mondhatom:

„Igen! Jól jönne valamennyi.”

És itt alanyként használom.

Egy másik remek dolog
a határozatlan névmásokkal az,

hogy a both [mindkettő], neither [sem]
és either [sem]

az angolban megtartja a
kettős számot.

Ezek azon kevés angol szó egyedei,

melyek csak két dologra vonatkoznak

Ez a három névmás valójában

egy kicsit kevésbé határozatlan,

mint a legtöbb határozatlan
névmás, ugyanis ezek

csak két dolog együttesére vonatkoznak.

Tehát ha valaki megkérdezi tőlem:

„Mit szeretsz jobban, a mangót
vagy a cseresznyét?”,

ezt válaszolhatom:

„Mindkettőt egyformán szeretem.”,

egyidejűleg hivatkozva

a cseresznyére és a mangóra.

És ez valóban furcsa,

mert az angolban a kettős szám
valójában már nem létezik,

kivéve néhány igen limitált esetet,

mivel az angol különbséget tesz

aközött, hogy valamiből egy van-e,

vagy egynél több.

De ez azon kevés számú
eset-típushoz tartozik,

ahol megkülönböztetjük

a valamiből egynél többet

és a valamiből konkrétan kettőt.

Nincs igazán sok olyan szó az angolban,

ami erre vonatkozna,

ezért úgy gondolom, ez valóban érdekes.

A harmadik remek dolog a határozatlan
névmásokkal kapcsolatban az,

hogy általában egyes
számúként használjuk őket.

Az olyan szavak, mint a both [mindkettő],
neither [egyik sem] és az either [sem]

természetszerűleg többes
számúak, de van néhány,

melyek egy kicsit homályosak.

Például ebben a mondatban:

„Senki nem volt otthon,"

a „volt” igét egyes számban használjuk,

ugyanakkor a senki [nobody] névmás
több személyre is vonatkozhat,

vagy vonatkozhat valójában
bárkinek a távollétére.

Hasonlóképpen, ebben a mondatban:

„Mindenki tudja, hogy szeretem a vöröshagymát,”

a „tud” ige egyes számát használjuk,
mintha csak azt mondanánk,

ő tudja, ő is tudja, az is tudja.

Tehát ez a ige egyes számú formája,

noha a „mindenki” alapjelentése

látszólag több mint egy
személyre vonatkozik.

Az általunk a „mindenki” fogalmaként
használt határozatlan névmás

általában az ige egyes szám
harmadik személyű

alakjával jár.

Vegyük az egyik legfurcsább példát,

minthogy a szövegkörnyezet időnként

egy kissé "nyelvtanilag nem
megfelelőnek" tűmő

helyzetbe hozhat minket ,

de valójában csak azt tükrözi,

hogyan használjuk manapság a nyelvet.

Így, noha mondhatjuk,

„Mindenki engem néz,”
itt van egy példamondat

a Garner's Modern American Usage [modern
amerikai nyelvhasználat] c. könyből,

amely egyike annak a sok
méretes könyvnek,

melyeket ennek a nyelvtani
kurzusnak alapanyagául használok:

„Mindenki elrejtőzött a bútorok mögött,
hogy meglepjen engem,

de én már tudtam, hogy ott vannak.”