< Return to Video

A vezető és a követő szál szerepe a DNS megkettőződése során | Biológia | Khan Academy

  • 0:00 - 0:03
    Beszéljünk egy kicsit bővebben arról,
  • 0:03 - 0:06
    hogy a DNS hogyan másolja magát,
  • 0:06 - 0:07
    miként replikálódik,
  • 0:07 - 0:09
    és hogy mik azok a szereplők,
  • 0:09 - 0:11
    amelyek közreműködnek e folyamatban.
  • 0:11 - 0:13
    Eközben sokszor említjük majd
  • 0:13 - 0:18
    a DNS molekula 3' és 5'
    (3 vessző és 5 vessző) végeit.
  • 0:18 - 0:20
    Ha még sosem hallottál erről,
  • 0:20 - 0:22
    akkor nézd meg a videót
  • 0:22 - 0:26
    a DNS antiparallel szerkezetéről.
  • 0:26 - 0:28
    Ismételjük át egy kicsit,
  • 0:28 - 0:31
    ha esetleg régen láttad utoljára.
  • 0:31 - 0:33
    Itt a DNS részletes ábrája
  • 0:33 - 0:35
    az előbb említett videóból.
  • 0:35 - 0:38
    Az 5' és 3' elnevezés
  • 0:38 - 0:41
    az atomok helyzetére utal
    azokban a ribózmolekulákban,
  • 0:41 - 0:45
    amik ezt a foszfát-cukor
    gerincet alkotják.
  • 0:45 - 0:47
    Ez Itt egy ribóz,
  • 0:47 - 0:48
    ami egy öt szénatomos cukor.
  • 0:48 - 0:51
    Számozzuk meg a szénatomokat:
  • 0:51 - 0:55
    ez az 1' helyzetű szénatom, ez a 2',
  • 0:55 - 0:58
    ez a 3', ez a 4',
  • 0:58 - 1:01
    ez pedig az 5' helyzetű szénatom.
  • 1:01 - 1:05
    A létrának ezen az oldalán
  • 1:05 - 1:08
    az úgynevezett
    haladási (lefutási) irány...
  • 1:08 - 1:10
    (iderajzolok egy vonalat)
  • 1:10 - 1:15
    3'-5' irányú.
  • 1:15 - 1:19
    Ez vég a 3' vég, ez pedig az 5' vég.
  • 1:19 - 1:21
    A lefutási iránya 3'-5'.
  • 1:21 - 1:24
    Ez a foszfátcsoport
    az egyik gyűrű 3' atomjához csatlakozik,
  • 1:24 - 1:26
    amely az 5' atomján át
    egy foszfátcsoporthoz kapcsolódik,
  • 1:26 - 1:27
    az pedig
    a következő gyűrű 3' atomjához,
  • 1:27 - 1:29
    az pedig...
  • 1:29 - 1:31
    az 5' atomján át
    egy foszfátcsoporthoz kapcsolódik.
  • 1:31 - 1:34
    A másik szál a már említett
    antiparallel szál.
  • 1:34 - 1:37
    Párhuzamos az előbbivel,
    de fordított irányban fut.
  • 1:37 - 1:40
    Tehát ez az atom 3' helyzetű,
    ez 5' helyzetű,
  • 1:40 - 1:43
    ez 3', ez 5' helyzetű.
  • 1:43 - 1:45
    Tehát ezt jelenti
  • 1:45 - 1:47
    az antiparallel szerkezet.
  • 1:47 - 1:49
    A molekula két gerince
  • 1:49 - 1:51
    ez a két szál egymással párhuzamos,
  • 1:51 - 1:54
    de ellentétes irányban futnak.
  • 1:54 - 1:59
    Tehát ez a 3' vég, ez pedig az 5' vég.
  • 1:59 - 2:00
    Ez nagyon fontos ahhoz,
  • 2:00 - 2:02
    hogy megértsük a replikációt,
  • 2:02 - 2:04
    mivel a DNS-polimeráz,
  • 2:04 - 2:07
    ami beépíti az új nukleotidokat,
  • 2:07 - 2:09
    a készülő új DNS-szálba,
  • 2:09 - 2:13
    csak a 3' véghez tudja kapcsolni a nukleotidokat.
  • 2:14 - 2:17
    Itt például
  • 2:17 - 2:18
    a hosszbbítás csak...
  • 2:18 - 2:22
    csak ebben az irányban végezhető.
  • 2:22 - 2:24
    A másik irányban nem.
  • 2:24 - 2:27
    v
  • 2:27 - 2:29
    Úgy is mondhatjuk, hogy az új nukleotidokat
  • 2:29 - 2:33
    csak a 3' véghez kapcsolhatjuk,
  • 2:33 - 2:37
    vagyis a DNS hosszabbítása csak 5'- 3' irányban történhet.
  • 2:39 - 2:41
    Ha csak a 3' véget hosszabbítjuk,
  • 2:41 - 2:45
    akkor az 5' irányból a 3' irányba haladunk.
  • 2:45 - 2:48
    Nem haladhatunk 3' - 5' irányba.
  • 2:48 - 2:52
    A hosszabbítás az 5' végen
    polimerázzal nem lehetséges.
  • 2:52 - 2:55
    Miről szól a polimeráz...
  • 2:55 - 2:57
    Vizsgáljuk meg a fenti ábrát,
  • 2:57 - 2:59
    ahol együtt látható
  • 2:59 - 3:01
    a folyamat összes szereplője.
  • 3:01 - 3:04
    Itt a DNS-szál,
  • 3:04 - 3:07
    az eredeti formájában
  • 3:07 - 3:10
    a megkettőződés előtti alakjában.
  • 3:10 - 3:14
    Megjelöltük a 3' és az 5' végeket,
  • 3:14 - 3:15
    és követhető a szálak iránya.
  • 3:15 - 3:19
    Ez a 3', kövessük végig
  • 3:19 - 3:23
    ez a hozzá tartozó 5' vég.
  • 3:23 - 3:27
    Ezek tehát ugyanazon szál végei
  • 3:27 - 3:30
    Ez pedig, ha égig követjük,
  • 3:30 - 3:32
    ugyanaz a szál
  • 3:32 - 3:34
    Ez a 3' vége
  • 3:34 - 3:38
    ez pedig az 5' vége.
  • 3:39 - 3:40
    Elsőként...
  • 3:40 - 3:42
    amint elhangzott a korábbi videókban
  • 3:42 - 3:44
    amelyekben áttekintettük a replikációt
  • 3:44 - 3:48
    a hélixet alkotó két szál
  • 3:50 - 3:54
    a két DNS-szálnak szét kell válnia,
  • 3:54 - 3:56
    hogy felépülhessen a másik
  • 3:56 - 3:59
    a létra másik oldala
  • 3:59 - 4:01
    a szétvált szálak mentén.
  • 4:01 - 4:04
    Akárcsak egy cipzár,
  • 4:04 - 4:08
    amit szétnyitunk,
    majd mindkét feléhez egy új cipzárat erősítünk
  • 4:08 - 4:10
    x
  • 4:10 - 4:12
    A valóságban viszont sokkal bonyolultabb,
  • 4:12 - 4:15
    mintha csak szétnyitnánk egy cipzárat,
    aztán újat teszünk rá.
  • 4:15 - 4:18
    Kell hozzá egy rakás enzim, és egyebek,
  • 4:18 - 4:20
    még ezen az ábrán sem látható
  • 4:20 - 4:22
    az összes közreműködő.
  • 4:22 - 4:24
    De a legfontosabb résztvevők igen
  • 4:24 - 4:26
    legalábbis azok, amiket megemlítünk
  • 4:26 - 4:30
    amikor a DNS-replikációró beszélünk.
  • 4:30 - 4:32
    Először is az történik,
  • 4:32 - 4:35
    ez itt szorosan fel van tekeredve.
  • 4:35 - 4:36
    Ezt ide is írom.
  • 4:36 - 4:39
    Szorosan fel van tekeredve.
  • 4:40 - 4:41
    Ha belegondolunk, ez úgy működik,
  • 4:41 - 4:44
    hogy minél jobban széttekerjük az egyik oldalon,
  • 4:44 - 4:46
    annál szorosabban tekeredik a másik oldalon.
  • 4:46 - 4:49
    A cipzár felnyitásához tehát
  • 4:49 - 4:51
    szükséges egy enzim,
  • 4:51 - 4:55
    ami segít széttekerni
    ezt a szorosan feltekert hélixet.
  • 4:55 - 4:59
    Ez az enzim a topoizomeráz.
  • 4:59 - 5:01
    Úgy működik,
  • 5:01 - 5:05
    hogy időlegesen felhasítja a gerincek egyes pontjait,
  • 5:05 - 5:08
    hogy szétttekeredjen, aztán újra összekapcsolódnak,
  • 5:08 - 5:11
    De a lényeg, hogy széttekeri,
  • 5:11 - 5:13
    hogy aztán a helikáz enzim...
  • 5:13 - 5:14
    A helikáz persze nem úgy néz ki,
  • 5:14 - 5:16
    mint ez a kis háromszög,
    ami épp hasítja a ..
  • 5:16 - 5:18
    A valóságban ezek sokkal ....
  • 5:18 - 5:19
    ha a valóságban látnánk
  • 5:19 - 5:22
    a helikáz molekuláris szerkezetét.
  • 5:22 - 5:23
    A helikáz feladata az,
  • 5:23 - 5:27
    hogy felszakítsa a hidrogénkötéseket
  • 5:27 - 5:29
    a nitrogéntartalmú bázisok között.
  • 5:29 - 5:32
    Itt épp egy adenin és egy timin közt
  • 5:32 - 5:36
    szakítja fel a hidrogénkötéseket.
  • 5:36 - 5:38
    Első tehát a széttekeredés
  • 5:40 - 5:41
    aztán a hlkáz.
  • 5:41 - 5:43
    A topoizomeráz széttekeri
  • 5:43 - 5:46
    aztán a helikáz felszakítja a kötéseket.
  • 5:46 - 5:48
    Innentől kezdve
  • 5:48 - 5:50
    külön tárgyaljuk a két szálat,
  • 5:50 - 5:51
    mivel, mint említettem,
  • 5:51 - 5:54
    az új nukleotidokat
  • 5:54 - 5:56
    csak 5'-3' irányban kapcsolhatjuk hozzá.
  • 5:58 - 6:00
    Az alsó szálat tehát
  • 6:00 - 6:02
    vezető szálnak nevezzük.
  • 6:02 - 6:04
    Ezen tök egyszerűen halad a folyamat
  • 6:04 - 6:06
    emlékezz, ez az 5' vége,
  • 6:06 - 6:08
    a lánc hosszabbítása tehát
  • 6:08 - 6:10
    ebben az irányban folytatódhat.
  • 6:10 - 6:14
    c
  • 6:14 - 6:15
    Ez az 5'-3' irány.
  • 6:16 - 6:20
    Itt a folyamat elindításához
  • 6:20 - 6:22
    kell egy RNS-primer
  • 6:23 - 6:26
    és az az enzim, amelyik létrehozza az RNS-primert.
  • 6:26 - 6:28
    Ez a DNS-primáz.
  • 6:28 - 6:30
    Erről még beszélünk
  • 6:30 - 6:32
    a követő szál kapcsán
  • 6:32 - 6:33
    de a lányeg, hogy RNS-t kapcsolnak
  • 6:33 - 6:36
    ezt egy másik színnel jelölöm.
  • 6:36 - 6:38
    Ide kapcsolódik egy RNS-primer.
  • 6:38 - 6:40
    Miután a primer ide kapcsolódott,
  • 6:40 - 6:44
    A DNS-polimeráz megkezdheti a további nukleotidok hozzáadását.
  • 6:44 - 6:47
    a 3' véghez.
  • 6:47 - 6:49
    Azért olyan egyszerű a vezető szálon,
  • 6:49 - 6:53
    mert ez a DNS-polimeráz...
  • 6:54 - 6:56
    ismétlem,
  • 6:56 - 6:59
    ezek nem olyan háromszögek, mint ezen a képen,
  • 6:59 - 7:01
    A valóságban sokkal ..............
  • 7:01 - 7:03
    Itt láthatók
  • 7:03 - 7:07
    c
  • 7:07 - 7:08
    Ez a polimeráz
  • 7:08 - 7:12
    csak a cipzár felnyílását követi
  • 7:12 - 7:13
    és eközben újabb és újabb
  • 7:13 - 7:17
    nukleotidokat kapcsol a 3' véghez.
  • 7:17 - 7:21
    Ez elég egyszerű.
  • 7:21 - 7:23
    Könnyű lenne,
  • 7:23 - 7:27
    ha az 5' véghez is
    kapcsolhatnánk nukleotidokat,
  • 7:27 - 7:28
    hiszen akkor úgy vehetnénk,
  • 7:28 - 7:31
    hogy ez a szál 3'-5' irányban halad,
  • 7:31 - 7:33
    akkor mondjuk egy másik fajta polimeráz
  • 7:33 - 7:36
    hozzákapcsolhatná a nukleotidokat
  • 7:36 - 7:37
    és ezzel a dolog el lenne intézve.
  • 7:37 - 7:40
    A valóságban ez nem így működik.
  • 7:40 - 7:44
    Az 5' véghez nem lehet újabb nukkleotidokat kapcsolni
  • 7:44 - 7:47
    Ez pedig láthatóan a 3' vég
  • 7:47 - 7:48
    erről a szálról beszélek.c
  • 7:48 - 7:50
    Másik színnel rajzolom.
  • 7:50 - 7:52
    c
  • 7:52 - 7:55
    Ezen a szálon
  • 7:55 - 7:59
    ez a 3' vég, ez pedig az 5' vég,
  • 7:59 - 8:00
    c
  • 8:00 - 8:03
    ezért így nem lehet nukleotidokat.
  • 8:03 - 8:06
    Hogyan oldja meg ezt a dolgot a biológia?
  • 8:07 - 8:11
    Primereket ad,
  • 8:11 - 8:14
    ahogy a szétnyílás megtörténik
  • 8:14 - 8:17
    a képen látható, hogy a primer nem csak egy nukleotid
  • 8:17 - 8:20
    hanem általában több
  • 8:20 - 8:21
    mintegy 10 nukleotid
  • 8:21 - 8:26
    Tehát kb. 10 RNS nukleotidot ad
  • 8:27 - 8:29
    ezt a DNS primáz végzi.
  • 8:29 - 8:32
    A DNS-primáz tehát a követő szálon
  • 8:32 - 8:37
    ezen az oldalon, felül,
  • 8:37 - 8:38
    és ad.
  • 8:38 - 8:41
    Bekapcsolja az RNS-primert,
  • 8:41 - 8:43
    ami nem csak egy nukleotid
  • 8:43 - 8:45
    hanem sok
  • 8:45 - 8:48
    Amint megvan az RNS-primer
  • 8:48 - 8:52
    a polimeráz hozzákapcsolhat 5'-3' irányban
  • 8:53 - 8:55
    mindig a 3' véghez.
  • 8:56 - 8:59
    hozzá
  • 8:59 - 9:01
    így
  • 9:01 - 9:02
    Úgy képzelhető el a folyamat
  • 9:02 - 9:07
    jön a promáz, hozzákapcsolja a primert
  • 9:07 - 9:11
    és megkezdődik a lánchosszabbítás 5'-3' irányban.
  • 9:12 - 9:15
    így
  • 9:15 - 9:17
    aztán egy kis ugrás, és ismétlődik.
  • 9:17 - 9:21
    Keletkezik egy sor kis szakasz
  • 9:21 - 9:24
    amelyeket Okazaki-fragmenteknek nevezünk.
  • 9:24 - 9:27
    Okazaki-fragmentek,
  • 9:28 - 9:31
    a követő szálon
  • 9:31 - 9:32
    d
  • 9:32 - 9:33
    miért hívják követő szálnak
  • 9:33 - 9:35
    s
  • 9:35 - 9:37
    mintha tökéletlen volna
  • 9:37 - 9:39
    ezeket az Okazaki-fragmenteket
  • 9:39 - 9:41
    ahogy a felnyílás irányába haladva.
  • 9:41 - 9:46
    így kullog, ez a folyamat lassúbb
  • 9:46 - 9:49
    de a végén minden összekapcsolható
  • 9:49 - 9:51
    a DNS-ligáz segítségével.
  • 9:52 - 9:56
    A DNS-ligáz nem csak összekapcsolja a töredékekeket
  • 9:56 - 9:59
    hanem az RNS-t is
  • 9:59 - 10:02
    kicseréli DNS-re.
  • 10:02 - 10:06
    Így mindezek után van egy másolat
  • 10:06 - 10:08
    d
  • 10:08 - 10:11
    A végére tehát létrejön
    a két kettős szál.
  • 10:11 - 10:13
    Egy itt fent, a követő szálon,
  • 10:13 - 10:16
    a másik lent a vezető szálon
Title:
A vezető és a követő szál szerepe a DNS megkettőződése során | Biológia | Khan Academy
Description:
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
10:19

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.