< Return to Video

A szanszkrit és az angol nyelv rokonsága | Világtörténelem | Khan Academy

  • 0:00 - 0:03
    A 18. században komoly kapcsolat
  • 0:03 - 0:06
    alakult ki az angolok és indiaiak között,
  • 0:06 - 0:09
    főként a Brit Kelet-indiai Társaságnál.
  • 0:09 - 0:10
    Ennek részeként
  • 0:10 - 0:12
    a nyugati nyelvészek foglalkozni kezdtek
  • 0:12 - 0:15
    a szanszkrit nyelvekkel és Védákkal.
  • 0:15 - 0:16
    Mindeközben
  • 0:16 - 0:18
    egyre inkább tanulmányozták
  • 0:18 - 0:21
    nemcsak a szanszkrit gyökereit,
  • 0:21 - 0:26
    de számos nyugati nyelvét, köztük az angolét is
  • 0:26 - 0:29
    Ez az idézet 1786-ból származik.
  • 0:29 - 0:31
    Sir William Jones angol filológus
  • 0:31 - 0:32
    – olyan nyelvtudós, aki az írott nyelveket
  • 0:32 - 0:34
    főleg történelmi források szövegei alapján vizsgálja –,
  • 0:34 - 0:36
    Sir William Jones azt írta:
  • 0:36 - 0:40
    „A szanszkrit nyelv nagyon régi ugyan,
  • 0:40 - 0:41
    de szerkezete csodálatos.
  • 0:41 - 0:43
    Tökéletesebb, mint a görögé,
  • 0:43 - 0:44
    gazdagabb a latinénál,
  • 0:44 - 0:47
    és mindkettőénél finomabb,
  • 0:47 - 0:50
    ám rokonságot is mutat velük,
  • 0:50 - 0:52
    főleg az igék tövénél,
  • 0:52 - 0:53
    és a nyelvtanban.
  • 0:53 - 0:56
    Ez nem lehet véletlen..."
  • 0:56 - 0:58
    Ezt most hangsúlyoznom kell.
  • 0:58 - 1:01
    „Ez nem lehet véletlen."
  • 1:01 - 1:02
    Azt mondja tehát, hogy sok a közös
  • 1:02 - 1:05
    a szanszkritban, a latinban és görögben,
  • 1:05 - 1:06
    tehát erős a rokonság
  • 1:06 - 1:07
    és a kapcsolat,
  • 1:07 - 1:10
    ami nem lehet véletlen.
  • 1:10 - 1:10
    Annyira erős,
  • 1:10 - 1:13
    hogy egy nyelvész sem vizsgálhatja
  • 1:13 - 1:15
    mind a hármat úgy, hogy nem gondolná,
  • 1:15 - 1:17
    ugyanarról tőről származnak.
  • 1:17 - 1:19
    Ezt itt alá kell húznom.
  • 1:19 - 1:21
    „Ha nem hisszük, hogy ugyanarról a
  • 1:21 - 1:22
    közös tőről származnak,
  • 1:22 - 1:24
    amely talán már nem is létezik,
  • 1:24 - 1:28
    akkor hasonló, bár kevésbé erős okok miatt
  • 1:28 - 1:31
    azt is feltételezhetjük, hogy mind a gót,
    mind a kelta,
  • 1:31 - 1:34
    noha más nyelvekkel keveredtek,
  • 1:34 - 1:36
    a szanszkrittal azonos tőről származik;
  • 1:36 - 1:39
    és az ősi perzsa is bekerülhet ide."
  • 1:39 - 1:41
    Amikor elkezdték tanulmányozni
  • 1:41 - 1:43
    a Védákat és a szanszkritot,
  • 1:43 - 1:45
    kezdték felismerni, hogy ezek a nyelvek
  • 1:45 - 1:46
    kapcsolatban állnak egymással.
  • 1:46 - 1:49
    Napjaink nyelvészei
  • 1:49 - 1:52
    minél többet vizsgálják,
    annál inkább így látják.
  • 1:52 - 1:54
    A kapcsolatok, a nyelvtan,
  • 1:54 - 1:57
    a szókincs és a szószerkezet alapján
  • 1:57 - 1:59
    most úgy vélik,
  • 1:59 - 2:01
    hogy egyazon közös tőről eredhet
  • 2:01 - 2:03
    a szanszkrit, a latin,
  • 2:03 - 2:06
    a germán és a kelta nyelvek
  • 2:06 - 2:08
    mely ősi nyelvet most úgy hívnak,
  • 2:08 - 2:11
    hogy proto-indoerurópai, és már kihalt.
  • 2:11 - 2:12
    Úgy véljük, hogy erre a
  • 2:12 - 2:14
    proto-indoeurópai nyelvre a szanszkrit
  • 2:14 - 2:21
    az egyik legrégibb bizonyíték.
  • 2:21 - 2:22
    A szanszkritból, az ősi nyelvből,
  • 2:22 - 2:24
    India különböző részein olyan nyelvek
    jöttek létre, mint
  • 2:24 - 2:26
    a hindi, a bengáli és a pandzsábi.
  • 2:26 - 2:29
    A latinból, amely már szintén holt nyelv,
  • 2:29 - 2:32
    olyanok jöttek létre, mint
  • 2:32 - 2:35
    a spanyol, az olasz és a francia.
  • 2:35 - 2:37
    És az angol, amelyet szerkezete alapján
  • 2:37 - 2:38
    germán nyelvnek tekintünk,
  • 2:38 - 2:41
    de nagy befolyást tett rá a
    latin és a francia.
  • 2:41 - 2:44
    Ezek mind ugyanarra a proto-indoeurópai
    gyökérre vezethetők vissza.
  • 2:44 - 2:49
    És hogy megértsük, ezek a nyelvészek miért
  • 2:49 - 2:51
    vélekednek így,
  • 2:51 - 2:53
    valami hihetetlenül meglepőt
  • 2:53 - 2:55
    kell megvizsgálnunk.
  • 2:55 - 2:58
    Pár kapcsolatot mutatok a
    szanszkrit szavak között,
  • 2:58 - 3:01
    és ha valaki esetleg beszéli a hindi,
    bengáli vagy pandzsábi
  • 3:01 - 3:02
    nyelvet ,
  • 3:02 - 3:04
    vagy bármelyik észak-indiait,
    az rögtön látja
  • 3:04 - 3:06
    a szanszkrittal való kapcsolatot.
  • 3:06 - 3:08
    És ami meglepő, hogy ezek
  • 3:08 - 3:09
    a nyelvek mennyire kötődnek
  • 3:09 - 3:12
    a latinhoz, és milyen sok ered abból.
  • 3:12 - 3:15
    A perzsát beszélők
  • 3:15 - 3:16
    felismerhetnek pár
  • 3:16 - 3:18
    közös vonást, és ami
  • 3:18 - 3:19
    talán fontosabb, hogy ez a
  • 3:19 - 3:20
    nyelv miként kapcsolódik
  • 3:20 - 3:22
    az angolhoz.
  • 3:22 - 3:24
    Néhány szanszkrit szó,
    amelyek
  • 3:24 - 3:27
    kísértetiesen hasonlítanak
  • 3:27 - 3:30
    mind angol, mind latin, vagy
    néhány
  • 3:30 - 3:32
    esetben csak latin szavakra.
  • 3:32 - 3:33
    Pár példa.
  • 3:33 - 3:35
    Itt van a szanszkrit matr,
  • 3:35 - 3:38
    ami az angol „mother"
  • 3:38 - 3:40
    és a latin „mater".
  • 3:40 - 3:40
    Az angol a latinból
    vette át
  • 3:40 - 3:41
    a „maternity" és „maternal" szavakat is,
  • 3:41 - 3:44
    melyek mind az anyasággal kapcsolatosak.
  • 3:44 - 3:47
    A „matr" vagy „mater" téje
  • 3:47 - 3:50
    gyakran kicsit átalakul
  • 3:50 - 3:51
    az angolban.
  • 3:51 - 3:54
    és a germán nyelvekben.
  • 3:54 - 3:56
    Ugyanezt látni más esetekben is.
  • 3:56 - 3:57
    A szanszkrit „pithr"
  • 3:57 - 3:59
    a latinban „pater", és a latin
  • 3:59 - 4:02
    közvetítésével vannak a mai angolban
  • 4:02 - 4:04
    olyan szavak, mint a „paternity"
    és a „paternal".
  • 4:04 - 4:07
    A germán nyelveket vizsgálva megint csak
  • 4:07 - 4:10
    itt van a „tha" hang,
  • 4:10 - 4:12
    amely módosul.
  • 4:12 - 4:13
    Ezt látjuk akkor is,
    ha a
  • 4:13 - 4:14
    proto-indoeurópai
  • 4:14 - 4:16
    elméleti nyelvből
    indulunk ki,
  • 4:16 - 4:17
    amely a szanszkrit rokona
  • 4:17 - 4:19
    Itt a „pa" „fa" lesz
  • 4:19 - 4:21
    a germán nyelvekben.
  • 4:21 - 4:21
    A „pithr" is
    átalakul.
  • 4:21 - 4:25
    Más szavakat is említhetek.
  • 4:25 - 4:27
    A hindit vagy a bengálit beszélők
  • 4:27 - 4:30
    felismerik, hogy a szanszkrit „na"
  • 4:30 - 4:33
    az angol „no".
  • 4:33 - 4:34
    A „gau" hindi szó
  • 4:34 - 4:38
    „cow" (tehén)
  • 4:38 - 4:41
    angolul.
  • 4:41 - 4:43
    Gau, cow.
  • 4:43 - 4:44
    A „naama" a „name" (név).
  • 4:44 - 4:47
    Latinul „nomen".
  • 4:47 - 4:48
    A „dwar" a „door" (ajtó).
  • 4:48 - 4:49
    Csak akkor jöttem rá, hogy
  • 4:49 - 4:51
    ez milyen érdekes, amikor
  • 4:51 - 4:53
    jobban utánanéztem.
  • 4:53 - 4:54
    A szanszkrit „anamika" névtelent
    „anonymous" jelent.
  • 4:54 - 4:56
    A szanszkrit „kaal" (idő)
  • 4:56 - 4:57
    az utódnyelvekben,
  • 4:57 - 4:59
    mint a hindi és a bengáli,
  • 4:59 - 5:03
    az idővel kapcsolatos;
  • 5:04 - 5:07
    „holnap" vagy „tegnap".
  • 5:07 - 5:10
    Az angolban itt van a naptár (calendar).
  • 5:10 - 5:11
    A „naas" a szubkontinens
  • 5:11 - 5:14
    mai nyelveiben is megvan, és ez
    angolul
  • 5:14 - 5:15
    „nose" (orr).
  • 5:15 - 5:18
    Itt van a „loc in", és az angolban is
  • 5:18 - 5:20
    megvan a „loc" előképző.
  • 5:20 - 5:24
    „location" (hely) „locate" (elhelyez).
  • 5:24 - 5:26
    Ez itt most nagyon szép.
  • 5:26 - 5:28
    A szanszkrit lubh vágyat jelent,
  • 5:29 - 5:31
    és az angolban itt van a love szavunk.
  • 5:31 - 5:33
    És ez csak példa.
  • 5:33 - 5:35
    Javaslom, hogy nézz utána jobban, és
  • 5:35 - 5:38
    meglepődsz, mennyi kapcsolat van a
  • 5:38 - 5:42
    szanszkrit és az angol között.
  • 5:42 - 5:43
    Most pedig megmutatom azt,
  • 5:43 - 5:45
    amelyik szerintem az egyik
  • 5:45 - 5:47
    legjobb, mert nem pusztán nyelvi,
  • 5:47 - 5:49
    hanem egyben
  • 5:49 - 5:50
    spirituális kapcsolat is.
  • 5:50 - 5:51
    Itt vannak még az égi
  • 5:51 - 5:54
    isten nevei a különböző hagyományokból.
  • 5:54 - 5:55
    A Védákban egy
    istenre
  • 5:55 - 5:58
    hivatkoznak, Djausz Pitára
  • 5:58 - 6:00
    vagyis Djauszra,
  • 6:01 - 6:05
    amivel az égre utalnak.
  • 6:06 - 6:10
    Már beszéltem a „pithr"-ről,
  • 6:10 - 6:14
    ami apát jelent.
  • 6:14 - 6:15
    Itt tehát az égi
  • 6:15 - 6:16
    atyára hivatkoznak.
    Ezt látva talán
  • 6:16 - 6:17
    már nagyon izgatott lehetsz.
  • 6:18 - 6:20
    A görögben is van egy nagyon
    hasonló szó,
  • 6:20 - 6:21
    a Djausz helyett a Zeusz
  • 6:21 - 6:26
    és a kettő tényleg hasonló.
  • 6:26 - 6:27
    A leírás különbözhet,
  • 6:27 - 6:30
    ám a kiejtés
  • 6:30 - 6:32
    nagyon hasonló.
  • 6:32 - 6:34
    Djausz, Djausz,
  • 6:34 - 6:36
    Zeusz,
  • 6:36 - 6:36
    A Pithr helyett
  • 6:36 - 6:38
    Pater, és újra itt van az ég,
  • 6:38 - 6:40
    az égi atya.
  • 6:40 - 6:41
    rögtön itt.
  • 6:41 - 6:42
    Ez egy másik kapcsolat,
  • 6:42 - 6:44
    ami nagyon meglepett.
  • 6:44 - 6:46
    Először nem is volt világos,
  • 6:48 - 6:49
    de a latinból a Jupiter,
  • 6:51 - 6:53
    a római isten
  • 6:53 - 6:54
    is itt van.
  • 6:54 - 6:55
    Zeusz helyett megint
    Djausz áll,
  • 6:55 - 6:57
    A Pater helyett a Pitr.
  • 6:57 - 6:59
    Djauszpitr helyett van a Jupiter,
  • 6:59 - 7:00
    Djauszpitr, Jupiter.
  • 7:00 - 7:01
    Ezek nagyon hasonló szavak,
  • 7:01 - 7:04
    és az írott alakjuk ugyan más,
  • 7:04 - 7:07
    de kiejtve már igencsak
  • 7:07 - 7:10
    hasonlítanak egymásra.
  • 7:10 - 7:12
    Ez további bizonyíték a szanszkrit,
    a görög
  • 7:12 - 7:14
    és a latin
  • 7:14 - 7:16
    közelségére.
  • 7:16 - 7:18
    Újra itt van az égi atya.
  • 7:18 - 7:20
    És ez itt persze vagy Jupiter, vagy Zeusz
  • 7:20 - 7:23
    képe, de ezt nehéz eldönteni.
  • 7:23 - 7:26
    Szerintem Jupitert ábrázolja.
  • 7:27 - 7:29
    És ami még érdekes,
  • 7:29 - 7:32
    hogy a Védákban
  • 7:32 - 7:33
    Djauszpitr
  • 7:33 - 7:36
    Indra apja.
  • 7:36 - 7:37
    Őt tartják az istenek
    királyának.
  • 7:37 - 7:40
    A hinduizmus talán legnagyobb
  • 7:40 - 7:41
    istenének.
  • 7:41 - 7:42
    Indra benne van a
  • 7:43 - 7:45
    Védákban,
  • 7:45 - 7:47
    ahol a leggyakrabban említett
    isten.
  • 7:47 - 7:49
    Sok olyan tulajdonsága van
  • 7:49 - 7:51
    melyeket a római és görög hagyományokban
  • 7:51 - 7:53
    Zeusszal és Jupiterrel kapcsolunk
    össze.
  • 7:53 - 7:54
    Indra égi isten, aki
  • 7:54 - 7:57
    villámokat szór.
  • 7:57 - 7:59
    Nagy a hasonlóság az
    északiak istenével, Thorral.
  • 7:59 - 8:03
    Az északi emberek is indo-európaiak
    voltak.
  • 8:03 - 8:05
    Indra jogarral harcol,
  • 8:05 - 8:07
    és legyőzi ezeket a szörnyeket.
  • 8:07 - 8:08
    Minden Thorra emlékeztet.
  • 8:08 - 8:12
    Amikor ezeket megismertem,
  • 8:12 - 8:16
    akkor jöttem rá, hogy a világban
  • 8:16 - 8:18
    minden mennyire összekapcsolódik,
  • 8:18 - 8:20
    és szabályokat kezdtem
    keresni ott,
  • 8:20 - 8:23
    ahol addig nem vettem észre őket.
  • 8:23 - 8:24
    Ez jól mutatja, hogy
    ezek
  • 8:24 - 8:25
    a civilizációk,
  • 8:25 - 8:28
    amelyek között látszólag semmi kapcsolat
  • 8:28 - 8:30
    nem volt, a feltételezéseink szerint
  • 8:30 - 8:31
    ugyanarról a helyről erednek
  • 8:31 - 8:35
    és származnak.
  • 8:35 - 8:37
    Napjaink történészei és nyelvészei úgy
  • 8:39 - 8:40
    gondolják, hogy
  • 8:40 - 8:41
    kaukázusi népek beszélhették ezt a
  • 8:41 - 8:44
    proto-indoeurópai nyelvet,
  • 8:44 - 8:46
    de ebben nem vagyunk
  • 8:46 - 8:50
    igazán biztosak.
  • 8:50 - 8:52
    És úgy véljük, hogy elvándoroltak,
  • 8:52 - 8:55
    mint ahogy a Germán törzsek is
  • 8:55 - 8:58
    Észak-Európába vonultak.
  • 8:58 - 9:00
    A kelták is
  • 9:00 - 9:01
    Európában
    kötöttek ki.
  • 9:01 - 9:04
    Beszélhetünk az itáliai,
  • 9:04 - 9:07
    a latin törzsekről,
  • 9:07 - 9:08
    a görög törzsekről, és
  • 9:08 - 9:09
    beszélni lehet még az indo-árja
  • 9:09 - 9:13
    törzsekről is,
  • 9:13 - 9:15
    amelyek végül Perzsiában telepedtek le,
  • 9:15 - 9:16
    és Észak-Indiában.
  • 9:16 - 9:18
    Mind kapcsolatban lehetnek egymással.
  • 9:18 - 9:20
    xxx
  • 9:20 - 9:22
    xxx
  • 9:22 - 9:24
    xxx
  • 9:24 - 9:26
    xxx
  • 9:26 - 9:29
    xxx
Title:
A szanszkrit és az angol nyelv rokonsága | Világtörténelem | Khan Academy
Description:

Hogyan kapcsolódik a szanszkrit a latinhoz, az angolhoz és más európai nyelvekhez.

Történelem a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/humanities/world-history

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen. A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
09:31

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.