Introduction to Islam | World History | Khan Academy

Az iszlám szót legjobban úgy fordíthatjuk magyarra,

hogy alávetés.

Az iszlám hit

belenyugvás Allah akaratába.

Muszlim az, aki az iszlám vallást gyakorolja,

aki aláveti magát Allah akaratának.

Az iszlámban a legfontosabb szöveg a Korán,

ami a muszlimok hite szerint az isteni tudás

vagy Allah szavai, amelyeket Mohamednek, küldöttének nyilatkozott ki.

Nagyon fontos,

hogy időnként régebbi szövegekben, régebbi nyugati szövegekben

az iszlámot mohamedánizmusnak nevezik,

ugyanúgy, ahogy a kereszténység Krisztusra utal.

A muszlimokat ez sérti,

mert Mohamedet nem tartják isteni személynek,

szemben azzal, ahogy a keresztények Krisztusra tekintenek.

Mohamedet embernek tartják,

olyan embernek, akinek a szokásait és az életét tisztelik,

de nem tekintik őt isteni személynek.

Küldöttnek tekintik,

aki a Koránon keresztül megjelenítette Allah szavát.

Ezt a legtöbb muszlim irányzatban olyan szigorúan veszik,

hogy nem készítenek Mohamedről képet vagy szobrot,

mert attól tartanak, hogy az emberek elkezdik

imádni azt, mint valami bálványt.

Ezen az idővonalon

láttok más fontos zsidó-keresztény személyiségeket,

és ez azért van, mert a muszlimok szerint

ők ezeknek a személyiségeknek a hagyományait követik.

Ezeket a személyiségeket olyan embereknek tekintik,

akik engedelmeskedtek Allah akaratának.

Elsősorban Mózes és Jézus

a Koránban leggyakrabban említett próféta.

A muszlimok abban is hisznek,

hogy a Korán nem az első olyan könyv,

amit Isten (Allah) kinyilatkoztatott az emberiségnek.

Úgy vélik, hogy a Tóra,

azaz a héber Biblia első öt könyve,

valamint a keresztény Ótestamentum első öt könyve,

(a Teremtés, a Kivonulás, a Leviták, a Számok Könyve és a Második Törvénykönyv),

Allah által Mózes prófétán keresztül kinyilatkoztatott szöveg.

Hitük szerint a zsoltárokat is Allah nyilatkoztatta ki

Dávid király, azaz Dávid próféta útján,

aki i.e. 1000 körül élt.

És úgy gondolják, hogy az Evangélium

Jézuson keresztül kinyilatkoztatott üzenet.

Ezeken a kinyilatkoztatott szövegeken túl

a muszlim hagyomány vagy hit másik fontos része

a Szunna és a Hadísz.

A Szunna tartalmazza Mohamed szokásait, életét és mondásait,

amelyek közül a Hadísz is sokat megmagyaráz.

A Hadísz Mohameddel egy időben élt emberek szájhagyomány útján terjedő beszámolóit tartalmazza,

bár évtizedekkel, sőt gyakran több száz évvel később foglalták őket írásba.

A muszlim közösségben vita tárgya,

hogy a Hadísz mely részei tekinthetők

megbízhatóbbnak a többinél.

Az egyetlen közös elv, irányzattól függetlenül az,

hogy a Koránnak központi szerepet tulajdonítanak

és azt valójában Allah szavának tartják.

Lássuk kicsit konkrétabban,

mennyire tekintik a muszlimok magukat

az Ótestamentum és az Újtestamentum hagyományai folytatójának.

Következik néhány Korán-idézet.

Az első lényegében arról a központi eszméről szól, hogy ugyanazok a hagyományaik.

„Ugyanazt tette Törvénnyé nektek a vallásban, amit előírt Noénak, s mit neked sugallottunk, ó Mohamed.

„Ugyanezt rendeltük el Ábrahámnak, Mózesnek és Jézusnak:

„Tartsátok meg a hitvallást, ne váljatok
szét benne.”

Ez pedig Ábrahám jelentőségéről szól:

„Ki szebb annál,

„mint aki aláveti önmagát Allahnak,

„jóravaló és Ábrahám felekezetét követi, az egyenest?

„Allah Ábrahámot felebarátjának tette meg.”

Különösen Ábrahám játszik központi szerepet.

A Kába-kő, amit a muszlimok Allah házának tekintenek,

Mekkában található.

A térképen itt láthatod.

Úgy gondolják, hogy Ábrahám és Izmael építette.

Medinát, amiről későbbi videókban

még bővebben szót ejtünk,

ahol az első muszlimok menedéket kerestek az üldöztetés elől,

gyakran Mohamed városának tartják.

Azonban Mekkát, ami felé fordulva minden muszlim imádkozik

a napi öt rituális ima alatt

– és erről még majd beszélünk –

gyakran Ábrahám városaként említik.

Íme egy utalás Mózesre:

„Ezelőtt Mózes Könyve

„volt az iránymutató és a kegyelem.

„Ez a Könyv megerősíti ezt arab nyelven.”

– A „Könyv” maga a Korán, ez egy Korán-idézet. –

„Ez a Könyv megerősíti azt arab nyelven,

„hogy intse azokat, kik bűnösök

„és hozza el örömhírét a jótét lelkeknek.”

Ismét egy nagyon világos üzenet ez arról,

legalábbis az iszlám hagyomány szerint,

hogy ez azonos a mózesi vallással és hagyománnyal.

Most pedig nézzünk egy utalást Jézusra:

„Majd nyomdokaikba állítottuk küldötteinket,

„elküldtük Jézust, Mária fiát. Megadtuk neki az Evangéliumot.

„Irgalmat, megbocsájtást ültettünk

„azoknak szíveibe, akik követték őt.”

A muszlimok és a keresztények közti legalapvetőbb különbség,

Jézus életét illetően,

hogy a muszlimok nem hisznek

a keresztre feszítésben és a feltámadásban.

Azt sem hiszik,

hogy Jézus Isten vagy Isten fia volt.

Nagyon fontos prófétának tartják,

egy korábbi prófétának, mielőtt Mohamed elhozta volna a Koránt.

Egy gyakorló muszlim számára

általában öt pillér létezik.

Ez különösen igaz

a muszlimok többsége, a szunniták esetében.

A síita muszlimoknál kissé más a pillérek kombinációja,

de sok a közös vonás.

Az öt pillérből az első a hit,

amit sahádának neveznek.

A saháda fordítható tanúskodásnak vagy tanúságtételnek is.

Eszerint az elv szerint egy muszlimnak hinnie kell és ki kell nyilvánítania,

hogy nincs más Isten, mint Allah.

Mohamed Allah küldötte.

Ahhoz, hogy valaki áttérjen az iszlám hitre,

csak ezt kell kimondania

legalább két tanú előtt,

és másra nincs szükség az áttéréshez.

Az iszlám másik kulcsfontosságú eleme,

mondhatni az öt pillér másodika,

az ima (szalát).

A muszlimok naponta ötször imádkoznak,

napkeltekor, délben, délután, este és éjszaka.

A Kába-kő felé fordulnak,

ami Mekkában található.

Megismétlem, hogy úgy vélik, ezt Ábrahám építette fiával Izmaellel,

akitől hitük szerint az arabok származnak.

Az az érdekes ezzel kapcsolatban,

hogy nagyon sok a hasonlóság

a zoroasztriánusok napi öt imádságával

és a test rituális megtisztításával

minden egyes ima előtt.

A harmadik pillér az adakozás, a zakát,

ami szokásosan a vagyon két és fél százaléka.

Két és fél százalék nem tűnhet soknak,

de nem a jövedelemről, hanem a vagyonról van szó.

A negyedik pillér a napkeltétől napnyugtáig való böjtölés

az iszlám naptár kilencedik hónapjában,

Ramadán hónapban.

Ez élelem és víz nélküli böjtöt jelent,

ismétlem napkeltétől napnyugtáig.

Az iszlám naptár holdnaptár,

a „hónap” több nyelven is a hold szóból ered.

Mert egy teljes holdciklust jelent.

A Ramadán hónap vége az Íd-al-Fitr,

a böjt megtörésének ünnepe.

Ez az iszlám két legnagyobb ünnepének egyike.

Az iszlám ötödik pillére a zarándoklat (hádzs) a Kába-kőhöz,

a 12. hónap során,

a 12. hónap egy bizonyos időszakában.

Ugyancsak a 12. hónapban van az iszlám másik nagy ünnepe,

az Íd-al-Adha, az áldozati ünnep.

Ez megint Ábrahámra emlékeztet,

arra, hogy kész volt feláldozni a fiát,

mielőtt Isten megállította volna.

Nos, ez az iszlám általános eszméje.

Más videókban részletesebben látjuk majd,

hogyan kezdődött az iszlám,

megismerjük Mohamed, a muszlim próféta mekkai és medinai életét,

majd azt, hogyan terjedt el az iszlám a világban

Mohamed életében vagy röviddel azután

az i.sz. 6. és 7. században.