A zene, mint nyelv - Victor Wooten

View full lesson: http://ed.ted.com/lessons/victor-wooten-music-as-a-language

A zene hatalmas kommunikációs eszköz -- nevetésre, sírásra, gondolkodásra és kérdésekre ösztönöz minket. Victor Wooten, az ötszörös Grammy-díjas basszusgitáros arra kér minket, hogy ugyanúgy közelítsünk a zenéhez, mint ahogy a nyelvek tanulásához -- a hibáknak örüljünk, és játszunk olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet.

Lesson by Victor Wooten, produced by TED-Ed.

A zene nyelv.

A zene és a verbális nyelv ugyanazt a célt szolgálja.

Mindkettő kifejezési forma.

Mindkettőt lehet a másokkal való kommunikációra használni.

Mindkettőt lehet olvasni és írni.

Késztethetnek nevetésre vagy sírásra,

gondolkodásra vagy kérdésre,

és szólhatnak egy valakihez vagy sokakhoz.

És mindkettő határozottan megmozdíthatja az embert.

Néhány esetben a zene még jobban működik a kimondott szónál,

mert nem kell hogy megértsük

ahhoz, hogy hatásos legyen.

Habár sok zenész egyetért abban, hogy a zene is egy nyelv,

mégis ritkán kezelik annak.

Sokunk úgy tekint rá, mint valamire,

amit csak úgy lehet megtanulni,

ha egy szigorú rendet követünk,

egy gyakorlott tanár szárnyai alatt.

Évszázadokon keresztül ezt a megközelítést alkalmazták,

bizonyítottan sikerrel, de ez sok időt igényel.

Túl sokat.

Gondolj az első nyelvre, amit gyermekként tanultál.

Vagy még inkább, gondolj arra, hogyan tanultad meg azt.

Kisbaba voltál, amikor először elkezdtél beszélni,

és még ha nem is helyes használtad a nyelvet,

elnézték neked a hibákat.

És minél többet hibáztál,

annál többet mosolyogtak a szüleid.

Nem küldtek el sehová, ahol majd megtanulsz beszélni,

heti néhány alkalommal.

Az emberek többsége akivel szóba elegyedtél,

nem kezdő volt.

Ők már profin beszéltek.

Képzeld el, ha a szüleid arra kényszerítettek volna, hogy csak más babákkal beszélhetsz,

amíg elég jó nem leszel ahhoz, hogy velük is beszélgethess.

Valószínűleg már felnőttél volna,

mire képes lennél megfelelő párbeszédet folytatni.

Zenei kifejezéssel élve, amikor kisbaba voltál,

megengedték, hogy profikkal zenélj együtt.

Ha a zenéhez ugyanolyan természetesen közelednénk,

ahogy az anyanyelvünkhöz,

ugyanolyan gyorsan megtanulnánk,

mint ahogy az anyanyelvünkön megtanultunk beszélni.

Ezt bizonyítja majdnem minden olyan család,

ahol a gyermek zenészek között nő fel.

Íme néhány ötlet zenetanuláshoz és -tanításhoz:

kezdetben örüljünk a hibáknak, ahelyett hogy javítgatnánk őket.

Mint amikor egy gyermek léggitározik, nincsenek rossz hangok.

Hagyjuk a kezdő zenészeket

rutinos zenészekkel együtt játszani és előadni

napi szinten.

Bátorítsuk a fiatal zenetanulókat, hogy többet játszanak, mint gyakoroljanak.

Minél többet játszanak, annál többet fognak önállóan gyakorolni.

A zene a zenészből jön, nem a hangszerből.

Legfőképpen, ne felejtsük el,

hogy a nyelvek akkor működnek leginkább,

amikor valami érdekes mondanivalónk van.

Sok zenetanár sohasem jön rá,

mit akarnak mondani a tanulói.

Csak azt mondjuk nekik, amit kötelesek mondani.

Egy gyermek évekig beszél egy nyelvet,

mielőtt akár az ábécét megismerné.

Ha kezdetben túl sok a szabály,

az valójában lelassítja őket.

Számomra, a zenéhez

ugyanígy kellene közeledni.

Végül is, a zene is egy nyelv.