Happy Birthday Velib!

On July 15, 2007 Paris debuted the world's largest self-service "bicycle transit system" called Vélib outdoing previously designed bike share programs. Vélib is a balance of scale and functionality, clocking in with more than 20,000 bikes, and 1,451 docking stations, which are never more than 1,000 feet apart. As a result, Vélib is effectively a new form of public transportation that has generated more than 25 million new bicycle trips in its first year, 10% of which substitute former car trips.

Today the program celebrates its first anniversary. And, throughout the year cities across the globe have kept a close eye on the progress of this environmentally-friendly public transportation mode. Overall, bike-share programs have proven to increase public transportation options at a relatively low cost to the city. Any registered user can "borrow" a bike from a station for a nominal fee and return it to any other station in the system. In Paris, Vélib has saved the city 10 million km in car trips, roughly equal to $10 million in savings. With 200,000 Parisians paying the city $50 each for an annual Velib pass, this has yielded an additional $10 million in revenues. Beyond economics, Paris has seen tremendous traffic calming and air quality benefits from this public bicycle system.

Közbringa Párizsban.

Közösségi kerékpár = szabad kerékpározás.

A Velib Párizs része.

A város része!

A közbringa rendszerekben az a jó,

hogy pontosan akkor indult be a reneszánszuk,

amikor fellángolt a küzdelmünk a globális felmelegedés ellen.

Egy ilyen rendszer bármelyik városban

nagyon rövid idő alatt megvalósítható.

Fél óra kerékpározás ingyenes.

Egy nap annyiszor veszel ki egy kerékpárt,

ahányszor csak akarsz.

Tehát annyi ingyenes fél órád van,

amennyit csak akarsz.

De mindig vissza kell vinned a gyűjtőállomásra.

Itt vagyunk a világ legnagyobb rendszerének a szívében.

1451 gyűjtőállomás,

20 600 kerékpár,

több mint 3 millió regisztrált felhasználó,

Egy Velib-jegyet szeretnék...

bedugom a bankkártyámat,

...és keresünk magunknak egy kerékpárt...

Először is ellenőrizzük a gumikat: rendben.

Megnézzük, hogy a nyeregmagasságot be lehet-e állítani.

Beállítjuk.

Fogjuk a Velib-kártyát...

Elhúzzuk az érzékelő felett,

Egy-két-há'..

És már mehetünk is!

Párizsban körülbelül

200 kilométer volt a kerékpárforgalmi hálózat hossza 2001-ben..

2007-ben már 400 kilométer volt.

Tehát megdupláztuk a hálózat hosszát.

A Velibet azért lehetett elindítani, mert

már előtte kialakult egy összefüggő kerékpárforgalmi hálózat.

Bár több szakasz létjogosultságát megkérdőjelezték,

mert a fejlesztések ellenére a kerékpárral közlekedők száma nem nőtt.

A kerékpáros forgalom 30 százalékát

a Velib-bel kerékpározók teszik ki.

Egy jó eszköz volt annak bemutatására,

hogy lehetséges kerékpárral közlekedni

egy olyan nagyvárosban, mint Párizs.

A Velib nem más, mint egy eszköz,

amivel az emberek ösztönözhetők arra,

hogy nyitottabbá váljanak a kerékpározásra,

és maguk is kipróbálják.

A Velib rengeteg embert meggyőzött

hogy Párizsban kerékpározni mégsem annyira veszélyes.

Én egy új kerékpáros vagyok.

Nem bringáztam korábban,

Metróztam

Nagyon praktikus.

Úgy gondolom, hogy az autó egyszerűen nem

használható Párizsban

mert annyira kevés a parkolóhely.

A Velib egyszerűbb, mint a saját kerékpár.

mert ha lenne saját kerékpárom, azt a lakásban kellene tartanom.

Ha a Republic-ra kell menned,

az kerékpárral 10 perc.

De ha metróval mész, akkor először el kell menned a

Bastille-hoz

át kell szállnod egy másik vonalra,

ezért akár fél óra is lehet.

Most úgy utazom, hogy van egy Velib kártyám,

ezért ha csak két megállót kellene metróznom,

akkor inkább nem szállok fel, hanem Velib-bel megyek.

Annyira egyszerű!

A rendszert nem lehet csupán 20 állomással beindítani

egy olyan városban mint pl. New York.

Olyan méretű rendszerrel kell indulni,

amelyben 200 lakosra legalább 1 kerékpár jut.

Ez a minimum egy jól működő rendszerhez.

Azok a városok, amelyek nem építettek ki elég nagy rendszert,

nem igazán lettek sikeresek.

Például Rennes-ben nem igazán hatékony a hálózat,

mert ha nincs elegendő gyűjtőállomás, kevés a kerékpár,

akkor az emberek nem használják.

Ha kiveszel egy kerékpárt

és elmész vele valahova,

akkor le kell tenned egy olyan helyen, ami közel van az úti célodhoz.

Ha hosszan kell gyalogolnod,

ahhoz, hogy találj egy állomást,

akkor a rendszer nem fog működni.

A Velib gyűjtőállomások hálózata

a többi közlekedési mód utazási láncaihoz illeszkedik.

A Velib sikere összetett dolgokon múlik.

Mindenekelőtt elég számú kerékpár és gyűjtőállomás van,

és jól illeszkedik a meglévő közösségi közlekedési rendszerbe,

Így lett a Velib a közösségi közlekedés egy új formája.

Látható, hogy ehhez az állomáshoz elkülönített kerékpárút vezet.

Itt leteheted a kerékpárt, átszállhatsz a metróra.

És továbbutazhatsz a célodhoz - egyszerűen.

Könnyed, élvezetes,

és valóban jól működik így,

hogy a közbringa a közösségi közlekedési rendszer része.

Én metrózom.

De utána Velib-bel megyek,

mert nagyon kényelmes,

és jó bringázni, amikor süt a nap.

Amikor a Velib elindult, azonnali siker volt.

Úgy tűnt, mintha a Velib használóiból egy valódi közösség alakulna ki.

Ez a jelenség múlóban van, de azt tapasztaltuk,

hogy az emberek beszélnek róla.

Kérdezgetik egymást a másik úticéljáról,

illetve segítenek egymásnak a kerékpár beállításában.

Egy év elteltével

mindenki tudja, hogyan kell használni.

de ha egy turistának kell segíteni, azonnal észreveszik,

és megállnak, hogy segítsenek.

Összesen 4 hónapot vett igénybe a teljes rendszer kiépítése.

hogy 2007. július 15-én megnyílhasson,

Mi gond van vele?

Mindenki ugyanazt mondja.

Mindenekelőtt arra panaszkodnak, hogy vannak használhatatlan kerékpárok.

Gondok vannak a gumival, laza a lánc...,

A fékek nem mindig vannak jól beállítva

Igen, valóban, De ezek kivételek és nem ez a jellemző.

Sok olyan ember van, akik csak azt veszik észre, ami nem működik.

Még mindig úgy tekintünk rá, mint egy kísérletre.

Minden nap újat tanulunk a Velibbel.

Keményen dolgozunk azon, hogy fejleszzük

például a kerékpárok újraelosztását

az állomások között.

Igyekszünk jobban megérteni az egész rendszer működését.

hogy továbbfejleszthessük.

Elsősorban arra használjuk, hogy több embert ültessünk kerékpárra.

Úgy számolunk, hogy minden egyes kiváltott városi autós utazás

kilométerenként 1 dollár hasznot hoz a városnak.

És ha azt vesszük, hogy a Velib-utak 10 százaléka

autóval megtett utat helyettesít,

- a legfrissebb számok szerint ez összesen 3 millió utazást jelent.

az elmúlt 8 és fél hónap alatt

Ez 300 ezer autós utazás!

5 kilométeres átlagos úthosszal számolva

ezt szorozzuk fel kilométerenként 1 dollárral.

Az eredmény 1,5 millió dollár költségmegtakarítás.

Ezek szerint már most dollármilliókat takarítunk meg

pedig csak nemrég indult a rendszer.

Szinte mindenki imádja...