#opendata

A short film about #opendata from the Open Knowledge Foundation. For more information, please see: opengovernmentdata.org.

Tom Steinberg: Nyilt Kormányzati Adat minden olyan információ, melyet a Kormányzat gyűjt, nagyjából a maga céljára,

s mely így más szereplők számára is saját céljaikra elérhetővé válik.

Rufus Pollock: A kormányzati adat az, amely Nyílt Adat.

A Nyitottság pedig azt jelenti, hogy ingyenes bárki számára, aki használni, újrafelhasználni és (újra)értékesíteni akarja.

Aine McGuire: A Nyílt Adat Mozgalom lehetőséget nyújt az állampolgárok és a kormányzat közötti viszony megújítására

- mégpedig úgy, hogy mindenki tudja mi folyik,

és ha mindenki tudja, mi folyik,

akkor mindkét fél számára sokkal könnyebb a társadalomban tisztességes szereplőként részt venni.

Chris Taggart: A Mi életünket elképesztően irányítják az adatok, valójában a mi életünk voltaképpen egy adathalmaz.

Az, hogy nem vagyunk képesek minden információt rólunk s körülöttünk figyelemmel kísérni

- így például azt, hogy hol élünk, ki képvisel minket,

azon cégeket, melyek a kormányzattal üzletelnek és így tovább -

aláássa a demokráciát.

Rob McKinnon: Sokkal szélesebb mint a kormányzat.

A kormányzat végül is csak egy szereplő a társadalmunkban.

Amit most látunk magunk körül, az végül is egy fő társadalmi változás fordulópontja, egy globális társadalmi változásé.

Együtt megvan a képességünk átalakítani a társadalom működésének módját.

Globális, olyan weboldalak segítségével, mint a Wikipédia vagy más, rendezett ‘adat-gyűjtemények’ segítségével széles körű,

globális áttekintést biztosítunk - arról, hogyan működik a társadalom és hogyan szervezzük meg magunkat.

Épp csak a kezdetén vagyunk a változásnak, ami megváltoztatja működésünket

Rufus Pollock: Három módja van annak, hogy javíthatja a világot a Nyílt Kormányzati Adat.

1. Cégek, személyek és civil szervezetek számára

lehetővé teszi érdekes, hasznos és értékes alkalmazások és szolgáltatások kiépítését.

2. Ez a demokráciáról szól, arról, hogyan lehet részt venni a kormányzati munkában; az átláthatóságról, mely lehetővé tesz számunkra,

hogy lássuk, mit is csinál a kormányzat.

3. Miért is ne?

A kormányzati adatok közzététele alapvetően költségektől mentes,

tehát miért is ne tegyük hozzáférhetővé azon adatokat, melyek amúgy is elérhetőek, és melyeket már összegyűjtöttek.

Tom Steinberg: A Nyílt Adatok számos okból fontosak,

és ezen okok egyenértékűek.

Megvan a lehetőségünk arra, hogy gazdasági értéket generáljunk,

amire sokan gondolunk az olyan nehéz időkben, mint a mostani időszak.

Így, az, hogy minél több munkahely,

minél több cég legyen, és minél több nyereséges cég, mely adóbevételeket teremt - Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb potenciálja a Nyílt Adatoknak.

Mindemellett, ott van a régi, klasszikus kérdés, hogy tegyük hozzáférhetővé az adatokat úgy, hogy nyilvánvalóvá váljon az esetleges korrupció,

a (köz)pénzekkel való visszaélés, és minden olyan gyakorlat, mely nem tisztességes vagy illegális, és semmi köze a pénzhez, mégis titkos valamilyen módon.

Ton Zijlstra: Várhatóan üzlet akkor kezdődik, ha adatokból értéket teremtünk,

és ezeket az adatokat bizonyos alkalmazásokra használjuk.

Ez az átláthatóságról is szól,

de arról is, hogy az emberek képesek legyenek érdekeiket képviselni, és így a saját életükről dönteni

olyan információk alapján melyek nem voltak elérhetőek korábban.

Végül, ez azon szervezetek hatékonyabbá tételéről is szól, melyek ezeket az adatokat előállítják.

Rufus Pollock: Vegyük példaként a wheredoesmymoneygo.org elnevezésű projektünket,

mely jól szemlélteti hova folyik a brit állampolgárok adója - ami úgy gondolom, igen fontos dolog.

Ugyancsak érdekes lenne tudni, ‘mi az a legnagyobb hozzájárulás, amelyet az államnak adtam - hova megy el ez a pénz?’.

Kormányzati, nyílt adatok nélkül, ezt a kérdést nem lehet megválaszolni.

David Eaves: Szövetségi szintű, szennyezési adatokat (Federal Pollution data) használunk, és kötünk össze térképen választási adatokkal annak bemutatására,

hogy adott postai irányítószám közelségében vagy az érdeklődési körbe eső térségekben

milyen szennyező anyagok források vannak a szomszédságban, hogyan és mit szennyeznek ezek, és kinek hatókörén belül vannak.

Így tanulmányozható mindenki számára, milyen szenyezettségi szintek vesznek körül minket.

Tom Steinberg: A MySociety különböző civil és társadalmi célú weboldalakat épít és gondoz.

Ezen weboldalak alatt olyan dolgokat értek, melyek megmondják neked:

‘ki az én politikusom?’,’hogy tudok írni nekik?’, ‘mit mondanak ők a parlamentben?’, ‘hogy szavaznak (a nevemben)?’, ‘mit csinálnak azzal a pénzzel, amit megszereznek?'

- ez projekt demokratikus oldala.

A civil oldalon olyan szolgáltatásokat építünk ki, melyek megmondják: ‘hogy oldhatom meg az utcám problémáit?’,

‘hogy szerzek olyan információt, melyre szükségem van, a kormányzattól?’,

és nemsokára azt is, ‘hogyan oldhatom meg a közlekedési problémáimat?’, ami egy közeljövőben elindítandó szolgátatásunk célja ...

David Eaves: Vancouverben a szemétszállítás menetrendje igen dinamikus …

időről időre változik, és az emberek mindig elfelejtik, mikor kell kitenni a szemetet.

Immáron viszont meglátogathatnak egy weboldalt,

regisztrálhatnak és mi küldünk nekik egy emailt, mely közli ‘Holnlap van a szemetes napod’.

Ez egy olyan tipusú alkalmazás, melyet az átlagpolgár gyorsan megért,

és ami azonnali hasznukra van.

Így amikor az emberek a VanTrash weboldalt látják, azt mondják - szóval, ez az, amiről a Nyílt Adat szól?

Mi pedig bólogatunk és ők pedig elégedetten mondják: ‘Több ilyet akarok az életemben.’

Richard Cyganiak: Az Európai Unió szintjén valóban érdekes lenne,

ha minden adatot egy helyre tudnánk összegyűjteni úgy,

hogy országok között keresni lehessen és bizonyos dolgok országok közötti összehasonlítása elkezdődhessen.

Jack Thurston: Amit a Farmsubsidy.org weboldalon próbálunk csinálni,

az az, hogy a különféle, kormányzati közléseket egy nagy adatcentrumban kötjük össze.

Így az állampolgárok neten kideríthetik, mi történik nem csak a saját országukban,

de más országokban is, és összehasonlíthatják, mennyit kap egy agráripari gazdaság az EU egyik részében és mennyit máshol;

mennyit foglalkoznak állampolgárok a közpolitikával,

mennyibe kerül nekik ha egyik ország lakosai szemben azzal, ha egy másik országban élnek.

Ez egy pán-európai vita csírája, melyre szükség van,

hogy lássuk van pán-európai politika.

Erik Swanson: Az egyik kedvenc példám, hogy a VilágBank Adatai hogyan kerültek újrahasznosításra, miután elérhetővé tettük az adatbázisukat a nagyközönség számára.

Először is, egy üzenet kaptunk egy csoporttól, aki az egész adatbázist elemezte.

Megmutatták a hiányzó lukakat az adatokban,

utána térképekre vitték az összes adatot, melyek országonkénti, indikátor-szintű és éves bontásban szemléltették,

hol hézagosak az adatok.

Nem mondtak ezzel semmi olyat, amit ne tudtunk volna korábban -

ám olyan formában mutatták meg nekünk, melyet még korábban nem láttunk,

és természetesen az átlagember számára szemléletes módon.

Karin Christiansen: Most azon a ponton vagyunk, ahol szükségünk van adatokra és egy szabványra,

amely lehetővé teszi az adatok közzétételét - így tudjuk térképre vetíteni és összehasonlítani ezeket.

Amire Ugandában, Afganisztánban szükség van, az nem csak annak ismerete,

mit csinál a DFID a britek pénzével vagy

az USA az állampolgárai pénzével, de az is, hogy ez az egész hogyan függ össze.

Simon Parrish: Az ún. Nemzetközi Segély Átláthatóság kezdeményezésen dolgozunk,

melynek célja olyan szabványok kifejlesztése, melyek a donorokat és az általuk adott segélyeket átláthatóvá teszik.

Ezzel elősegítjük a donor kormányok elszámoltathatóságát mind a saját állampolgárak és adófizetőik számára,

mind a fejlődő országok érdekcsoportjai számára is

- az érintett országok kormányzataitól kezdve,civil szervezetekig és parlamenti képviselőkig,

akik egyaránt jobb információt szeretnének arról a pénzről, ami az országukba érkezik.

Ezen adatok nyilvánossága és hozzáférhetősége magában hordozza annak lehetőségét,

hogy radikálisan megváltozzon a segély-pénzek elköltésének módja és felhasználásának hatékonyságát.

A hangsúly az adatok nyilvánosságán van, annak érdekében, hogy különféle csoportok különböző módon újrahasznosíthassák azokat,

és hogy különböző csoportok számára saját igényeik szerint elérhetővé váljanak.

Erik Swanson: Hans Rosling néhány ‘buborék diagramját’ felhasználva,

a Gapminder szoftver, amivel az egyes országok időbeni előrehaladását illusztrálja,

diagrammokat használ, melyek életre kelnek és mozognak...

Mielőtt még az adataink hozzáférhetővé váltak, Hans használta ezeket a Gapminder grafikonjaiban

és ez elképesztően hatásosnak bizonyult fejlesztési kérdések tudatosításában.

Tom Steinberg: Hogyan tudod meggyőzni azokat a kormányokat, akik nem mutatnak érdeklődést a Nyílt Adatban,

arról hogy ez egy hasznos dolog, és megéri az időt, pénzt és erőfeszítést?

Azt gondolom hogy a különféle jó és hasznos szolgáltatások bemutatása a kulcskérdés.

Olyanoké, melyeket könnyű elmagyarázni,

melyek nyilvánvaló értéket közvetítenek és általános hasznot hoznak, ellentétben a kevés embert érintő haszonnal...

David Eaves: Három célunk van.

Először is: segíteni közösséget építeni a Nyílt Adatok vonatkozásában annyi városban, amennyiben lehetséges a világon.

Másodsorban, egy helyet biztosítani a helyi politikusoknak és kormányzati tisztségviselőknek, ahová eljöhetnek és találkozhatnak olyan emberekkel, akiket ez érdekel,

lázba hoz, és megláthatják, milyen remek dolgok történnek ezen területen a világban,

mit csinálnak mások, és hogy azt is lássák, ezt ők is tudják csinálni.

A harmadik, hogy valóban építsünk valamit.

Próbáljuk meg és vegyük rá a közösséget, hogy valamit építsen fel,

mert az emberek akkor fogják megérteni, hogy mit számít a Nyílt Adat, amikor meglátnak egy igazán alapos vizualizációt,

ami a saját közösség megértésében segíti őket oly módon, melyet még nem tapasztaltak korábban.

Jack Thurston: A mi feladatunk, hogy emlékeztessük az embereket arra,

mennyire fontos a kormányzati adatokhoz való hozzáférés; mit is csinál a saját kormányuk.

Az újságírók ebből dolgozhatnak, civil szervezetek kampányaikat építhetik ezekre az adatokra,

vagy webes alkalmazásokat írhatnak átlagpolgárok számára, hogy azok netezhessenek és tájékozódjanak, hol mi történik.

Meg kell tudnunk mutatni, hogy az a világ, ahol a kormányzati adatok nyitottak jobb világ, mint az, ahol el vannak zárva.

Rufus Pollock.: Normális esetben a legjobb dolgok, melyeket egy új technológia előhozhat, azok, amelyekre nem gondoltunk korábban.

Jó példa az elektromosság amit az 1820-as években Faraday bemutatott Gladstone-nak (az akkori pénzügyminiszternek) a Királyi Társaságban.

Gladstone azt mondta:

“ Nagyon szellemes, ahogy rángatja a békák lábát vele - de mire az elektromosság?”

Faraday ezt válaszolta:

”Ugyancsak mi az értelme egy gyereknek,

valamivé kinövi magát.”

Azt gondolom, hogy a nyílt adatoknak az az értelme, hogy egy információval teli korszakban,

információs társadalomban élünk - az adat és az információ a kulcsa ennek a világnak.

Ton Zijlstra: Ha megnézed az útját az emberi probléma-megoldásnak, azt látod, hogy többnyire könnyű megoldásokat alkalmazunk,

még nehéz és összetett problémák esetében is.

Tehát, azt gondolom hogy használnunk kell a saját életünkkel és környezetünkkel kapcsolatos adatokat, hogy megtaláljuk a nem könnyű,

ám használható válaszokat azokra a problémákra, amikkel szembesülünk.