Az embrionális őssejtek | A sejtosztódás | Biológia | Khan Academy magyar

Ott fejeztük be a meiózisos videókat,

hogy van két gamétánk:

egy ivarsejtünk és egy petesejtünk.

Lerajzolom a hímivarsejtet.

Van egy hímivarsejt és egy petesejt.

A petesejtet inkább más színnel rajzolom.

Itt a petesejt, és mindannyian tudjuk,
hogy mi történik vele.

A hímivarsejt megtermékenyíti őt.

És ezzel folyamatok egész sora indul el.

A petesejt burka átjárhatatlanná válik
a többi hímivarsejt számára,

ezért csak egy tud bejutni,

de nem ez lesz
a videónk témája.

Most azzal fogunk foglalkozni,

hogy hogyan fejlődik a megtermékenyített
petesejt, vagyis a zigóta.

A megtermékenyítés után...
emlékezz csak vissza a meiózisos videókra!

Mindkét ivarsejt haploid, vagyis...

hoppá, egy plusz i-t írtam ide...

tehát egyszeres kromoszómakészlettel
rendelkeznek.

A megtermékenyítés pillanatától
kezdve azonban

lesz egy diploid zigótánk.

Mutatom.

Választok egy szép színt.

Van tehát egy diploid zigótánk,

amely kétszeres
kromoszómakészletű (2n),

ez a teljes állomány egy
emberi testi sejtben.

Tehát ez egy diploid sejt,
ez a zigóta,

ami a megtermékenyített petesejt
csinos neve.

Ez már készen áll arra,

hogy kifejlődjön belőle az egész egyed.

A megtermékenyítés pillanatát követően

a zigóta osztódások sorozatába
(barázdálódásba) kezd.

Mechanizmusát illetően mitózisok sorát
hajtja végre,

anélkül, hogy a mérete növekedne.

ez itt tehát osztódni kezd,

mitózissal kétfelé hasad, így.

Természetesen mindkettő diploid (2n),

és osztódásukkal négy sejt jön létre.

Minden egyes sejt génállománya
pontosan ugyanolyan,

mint az elsőé, a zigótáé volt,
és ők is osztódnak tovább.

Ezt a sejthalmazt, ahogy
mostantól hívhatjuk,

morulának, szedercsírának nevezik.

Az eperfa (szederfa) gyümölcséről
kapta a nevét,

amelyhez nagyon hasonlít.

Kicsit leegyszerűsítem a dolgokat,

és jobb, ha az elejéről kezdem.

Van tehát a zigótánk,
ez a megtermékenyített petesejt.

Elkezd mitózissal
duplikálódni,

és a végén lesz

egy egész sejtkupacunk.

Szám szerint a kettő
valahanyadik hatványa,

mert e sejtek, eleinte legalábbis,
egyszerre osztódnak ketté,

így jön létre a szedercsíra.

Ha eléri a 16 sejtes állapotot...

mindez kb 4-5 napot vesz igénybe –

ez nem egy óramű pontosságú folyamat!

kb. 16 sejtesen elkezdődik
a differenciálódás:

a külső sejtek gömböt hoznak létre.

Kicsit gömbszerűbbé rajzolom.

Elkezd differenciálódni...

lerajzolok pár külső sejtet.

Ez egy keresztmetszet.

Már sokkal
gömbszerűbb.

Ezek a
külső sejtek,

a belső sejtek itt
helyezkednek el,

belül.

A külső sejtek a
trofoblaszt sejtek.

Más színnel
rajzolom őket.

Trofoblaszt
sejtek.

Odébb teszem a rajzot.

Így.

És aztán a belső sejtek:

ők vannak e videó középpontjában.

Lejjebb görgetek.

A belső sejtek...
választok egy színt.

Ezeket a belső sejteket
embrioblaszt sejteknek nevezzük.

Következő lépésben némi folyadék
kezd el felgyűlni,

kitöltve a réseket

az embrioblaszt és
a trofoblaszt sejtek között.

Itt halmozódik fel ez a folyadék.

A végén a szedercsíra így néz ki.

A trofoblaszt sejtjei alkotják
a külső réteget,

egy sejtekből
álló gömböt.

Mindez folyamatos osztódások
révén alakul így.

Mitózisok sorozatával.

A trofoblaszt sejtek így fognak kinézni,

az embrioblaszt sejtjei pedig így.

Az embrioblaszt sejteket időnként
– ezek az embrioblaszt sejtek.

Az embrioblaszt sejteket időnként
belső sejttömegnek is nevezik.

Ideírom: belső sejttömeg.

Ebből fog kialakulni maga az egyed.

Jó sok felirat lett itt...

Ha emlős szervezetekkel
van dolgunk,

mint amilyenek
mi is vagyunk,

akkor így nevezzük őket:
a zigótából szedercsíra lesz,

majd a szedercsíra sejtjei
differenciálódnak

külső trofoblaszt,
és belső embrioblaszt sejtekké.

A kettő közti teret
folyadék tölti ki,

magát a teret blasztocoel-nek nevezzük.

[Magyarul „blasztocől”-nek ejtjük.]

Ebben az állapotban a sejtegyüttes neve
hólyagcsíra (blasztociszta).

Kicsit lejjebb görgetek.

Ez tehát a
blasztociszta,

legalábbis emlősök (és az ember)
esetén ez a neve.

Zavarba ejtő ez a téma,

mert sok biológiakönyvben
az áll, hogy

először van a szedercsíra (morula),
aztán a hólyagcsíra (blasztula),

Leírom ezeket a szavakat.

Tehát először szedercsíra,

majd hólyagcsíra:

blasztula, blasztociszta.

Szeretném világossá tenni, hogy
ez utóbbi három szó

ugyanazt a fejlődési stádiumot takarja.

A legtöbb könyv azonban általános,

ugyanúgy vonatkozik
a békákra és ebihalakra,

vagy akár gerinctelenekre.

Mi azonban emlősökkel foglalkozunk,
elsősorban azokkal,

amelyek közeli rokonaink.

Náluk blasztocisztáról beszélünk,

nem pedig blasztuláról.

Fejlődéstanilag egyébként nincs különbség

a külső trofoblaszt
és a belső embrioblaszt sejtek között.

.

De mivel minket az ember érdekel,

.

.

ezért mi most blaszocisztának nevezzük.

Mindannak, amiről eddig beszéltem,

az volt a célja, hogy eljussunk
erre a pontra:

itt vannak ezek a kis zöld sejtek,

a blasztociszta sejtjei,
a belső sejttömeg,

amiből kialakul majd az embrió.

Persze kérdezheted, hogy:

„Sal, ha ebből alakul ki az embrió, akkor
miért vannak itt ezek a lila sejtek?”

„Mire jók a külső trofoblaszt sejtek?”

Nos, belőlük embrió körüli szövetek
alakulnak ki, ilyen például a méhlepény,

lesz majd erről is egy újabb videó.

De most is ideírom.

Belőlük lesz például a
méhlepény (placenta).

Gyanítom, majd lesz egy külön videó
a kisbabák születéséről.

Rengeteget tanultam én is
a témáról tavaly,

mert nekünk is született
egy kisbabánk.

A méhlepény táplálja az embriót,
(később már magzatnak nevezzük),

ez a határfelület az
anya és a baba között.

A (méhlepényes) emlősökre, így
az emberre is jellemző szerv.

Gázcseréje különleges, biztosítja az
anyai és a magzati keringés elkülönülését,

valamint a tápanyagok és
salakanyagok cseréjét is

kiterjedt felületén keresztül.

De ez nem ennek a videónak
a témája.

Most ezekkel a sejtekkel foglalkozunk,

amelyek már elkülönültek

például a leendő méhlepény sejtjeitől,

de még nem tudjuk, mi lesz velük.

Lehet, hogy ez a sejt, és a leszármazottai

majd az idegrendszert
kezdik el létrehozni,

míg ezekből esetleg izmok lesznek,

ezekből pedig májsejtek.

Ezeket a sejteket
embrionális őssejteknek nevezzük,

és talán most először hallasz
ebben a videóban

egy ismerős kifejezést.

Ha eltávolítanánk az egyiket...

talán célszerű lenne most egy
új kifejezést bevezetni...

Volt tehát itt ez a zigótánk.

Elkezd barázdálódni,

és a létrejövő sejteket
blasztomérának nevezzük.

Mostanra már biztos felmerült benned,
hogy mit jelent a „blaszto” előtag,

ami állandóan előjön ebben az
embriológiai videóban,

és általában a fejlődéstanban.

A görög „blastos” szóból ered,
ami csírát, hajtást, rügyet jelent.

Tehát az egyed „kihajt”, „kicsírázik”,
növekedni kezd.

Nem megyek bele mélyebben
a szavak eredetébe,

de tudd, hogy ez mit jelent,

és hogy miért jelenik meg mindenhol.

Ezek tehát a blasztomérák.

Ha pedig embrionális
őssejtekről beszélünk,

akkor az egyes blasztomérákra gondolunk
az embrioblaszt sejteken,

vagyis a belső sejttömegen belül.

Nagyon vicces szavak, nem?

Ezek tehát
embrionális őssejtek.

Le is írom,
valami élénk színnel.

Ezek az embrionális őssejtek,

ezt fontos hangsúlyozni.

És azért olyan érdekesek
(ha jól sejtem, ezt már tudod is),

mert rengeteg vita van körülöttük.

Először is, képesek arra, hogy bármilyen
sejtté vagy szövetté alakuljanak,

vagyis plasztikusak.

Talán ez a szót is hallottad már.

Leírom ide: plasztikusság.

A szó képlékenységet jelent,
ebből jön a műanyag (plasztik) is:

bármivé alakulhat.

Ha valamire azt mondjuk,
hogy plasztikus,

az azt jelenti, hogy sok
különböző dologgá alakulhat.

.

Az az elképzelés, és már
vannak rá bizonyítékok is,

elsősorban alacsonyabb rendű
szervezetek köréből,

hogy ha felmerül egy károsodás,

rajzolok például egy
idegsejtet.

Legyen például... Nem fogok belemenni
az idegsejtek részletezésébe,

de mondjuk legyen egy sérülés
valahol itt,

ami miatt az illető
lebénult,

vagy valami diszfunkció alakult
ki nála.

.

Legyen pl. szklerózis multiplex,
vagy valami hasonló.

Az alapötlet az, hogy vannak
ezek a sejtek,

amelyek bármivé alakulhatnak.

Próbáljuk megérteni, hogy mi alapján
döntik el, hogy mi lesz belőlük.

Ismerniük kell a környezetüket,

hogy a szomszéd sejtek milyen sejtek.

Talán ez segít dönteni.

Az ötlet tehát az, hogy
vesszük ezeket a plasztikus sejteket,

beültetjük őket a sérülés helyére,

és ott szépen azzá alakulnak,

amivé kell nekik.

Ebben az esetben például
idegsejtekké.

Idegsejtekké alakulva
kijavíthatnák a hibát,

és talán megszűnne az illető
bénulása is.

Ez egy hatalmas, izgalmas
kutatási terület,

elvben akár új szerveket is
létre tudnánk hozni.

Ha valaki veseátültetésre vár,
vagy új szívre van szüksége,

talán a jövőben meg lehetne
oldani a problémát

egy kupac embrionális őssejttel.

Talán beültethetnék őket egy
másfajta szervezetbe is,

vagy ki tudja, akár létrehozhatnánk
egy új szívet, vagy egy új vesét.

.

Nagy lelkesedés övezi
az őssejtek csodás képességét.

.

Érted, egy csomó gyógyíthatatlan betegség
gyógyíthatóvá válna,

reményt adva számos beteg számára,

akik egyébként meghalnának.

De nyilvánvalóan
sok a vitás pont.

A viták középpontjában az
a tény áll,

hogy ha eltávolítunk innen egy sejtet,

akkor azzal halálra ítéljük
ezt az embriót.

Megöljük ezt a fejlődő embriót,

amelynek egyébként
lett volna esélye

emberré válni.

Ez egy lehetőség,
nyilván kell a megfelelő környezet,

például egy rá váró anya és így tovább,

de a lehetősége megvan rá.

Az életvédők szerint

minden, aminek van esélye
emberré válni,

már életnek tekinthető,
és nem szabad megölni.

Ez a tábor tehát elítéli
az embrió elpusztítását.

.

Ezzel a videóval nem célom
állást foglalni,

de tény, hogy az emberré válás
lehetősége fennáll.

Egy lehetőség, igaz?

Van tehát ez a hatalmas vita,

de most már tudod ebből a videóból,

hogy mik azok az embrionális őssejtek.

A következő kérdés pedig az,

hogy miért nem csak őssejteknek
hívják őket?

Miért embrionálisak?

A válasz az, hogy
a testünkben

számos szöveti (szomatikus)
őssejt található.

Leírom.

Szomatikus, vagy szöveti őssejtek.

Mindenkiben ott vannak.

Pl. a csontvelőnkben, hogy létrehozzák
a vörösvértesteket.

Jelen vannak a test más részeiben is,

a gond azonban velük az, hogy
nem olyan plasztikusak,

vagyis nem hozható létre belőlük
bármilyen sejt.

Ez egy kutatási terület,
azt vizsgálják, hogy

lehetne-e plasztikusabbá tenni
ezeket a szomatikus őssejteket,

és ha ez sikerülne,

akkor esetleg nem lenne szükség

az embrionális őssejtekre,

bár ha túl jól menne
a plasztikussá alakítás,

akkor ezekben is meglenne a potenciál
az emberré válásra,

újraindítva a vitát.

Pillanatnyilag ez nem kérdés,

mert magukra hagyva a szomatikus
(szöveti) őssejtek

nem fejlődnének emberré,

míg az embrionális őssejtek,
ha beültetnék őket egy anya méhébe,

akkor természetesen igen.

Hadd tegyek egy kiegészítő megjegyzést,

mert nem szeretnék állást foglalni
a vitában,

de a tények tények.

Ebben itt megvan a potenciál
az emberré válásra,

de megvan a potenciál arra is,
hogy milliók életét megmentse.

Mindkét állítás tény,
döntsd el te magad,

hogy melyik oldal szimpatikusabb,

vagy hogy melyik mellett
emelnéd fel

a saját hangodat.

Van azonban itt egy dolog,

ami a közbeszédben sose kerül elő.

Van tehát ez az elképzelés,

hogy létrehozzunk egy embrionális
őssejt-vonalat,

vagyis veszünk egy őssejtet,

Petri-csészébe tesszük,

és várjuk, hogy osztódjon.

Tehát ez itt kettéosztódik,
majd lesz négy sejtünk.

Jöhetne valaki, elvehetné az egyiket,

és betehetné a saját Petri-csészéjébe.

Ezek az őssejt-vonalak.

Az összes egyetlen őssejttől származik,

ami eredetileg egy blasztoméra volt.

Ez tehát az őssejt-vonal.

A vita arról szól, hogy ha indítunk
egy őssejt-vonalat,

azzal elpusztítunk egy embriót.

De szeretném felhívni
a figyelmedet arra,

hogy embriókat más folyamatban
is elpusztítanak,

ilyen pl. az in vitro fertilizáció.

Talán a megtermékenyítés lesz
a következő videó témája...

A lombik programok során

egy csomó petesejtet gyűjtenek
az anyától.

Van tehát egy pár, akiknek
gondja támad a gyermekvállalással,

és rengeteg petesejtet szívnak le
az anyából,

ez lehet 10, de akár 30 is.

.

Ez egy sebészeti eljárás,

leszívják a petefészekből,

majd megtermékenyítik őket az apa vagy
egy spermadonor hímivarsejtjével,

így valamennyi zigóta lesz.

.

Tehát mind megtermékenyül,
majd várják, hogy osztódjanak.

Általában hagyják őket fejlődni

egészen a blasztociszta stádiumig.

Tehát jó esetben mindből
blasztociszta lesz.

Van egy blastocoel a közepükben,

ez a folyadékkal teli tér.

Természetesen van embriójuk is,
ez a belső sejttömeg.

Ilyenkor megvizsgálják őket,

és amelyik egészségesebbnek tűnik

(vagy legalábbis épnek), azt fogják,

és visszaültetik az anyába.

De mindez idáig egy Petri-csészében zajlott.

Tehát pl. ez a 4 itt jónak néz ki,

ezeket fogják beültetni az anyába.

Ha minden jól megy, az egyik talán
továbbfejlődik,

és a párnak végre gyermeke születik.

Ez talán továbbfejlődik,
a többi talán nem.

Ma már jellemzőbb az egy embriós
beültetés, de régebben ténylegesen

többet ültettek vissza,

hogy növeljék annak az esélyét,
hogy legalább egy továbbfejlődik.

Időnként akár 7 vagy 8 embrió
beültetése is előfordult,

aminek aztán nyolcasikrek
lett a vége.

Ezért volt jellemző régebben

a lombik programokban ikrek
születése,

amit annyira imádtak a TV-műsorok.

De vajon mi történik a többi
tökéletesen...

nos, ha nem is tökélesen életképes,
de embrióval?

Lehet, hogy tökéletesen életképesek,
lehet, hogy nem,

de van egy csomó embrió, amelyben
megvan a potenciál az emberré válásra,

például ebben itt.

Emberré válhatnának.

A legtöbb termékenységi központ

vagy kidobja, vagy megsemmisíti őket,

hagyják őket meghalni.

Sokat lefagyasztanak,
de maga a fagyasztás folyamata

sokat megöl közülünk,
a felengedésről nem is szólva.

Összességében a legtöbb lombikos
eljárásban

minden egyes gyermek megszületésével

(akinek aztán lehetősége lesz
felnőtt emberré fejlődni),

tízesével pusztul el
a többi életképes embrió.

Azt akarom ezzel mondani,
hogy ha ellenzed az őssejt-kutatást,

(és még egyszer: én nem akarlak
ebben befolyásolni),

de ha ellenzed az embrionális
őssejtek kutatását

pusztán az embriók elpusztítása miatt,

elvi okokból,

akkor ugyanígy ellenezned kéne
az in vitro fertilizációt is,

mert zigóták pusztulásával jár.

Azt hiszem – de nem beszélek
többet erről, mert

tényleg nem akarlak befolyásolni,

csak rá akartam mutatni, hogy
mérjünk egyenlő mércével,

mert ez többnyire elsikkad
abban a vitában, hogy

szabad-e az őssejteket használni,
ha ez embriók pusztulásával jár.

A lombik programokban is
pusztulnak az embriók,

lehet, hogy szám szerint nem annyi,

de akkor is elpusztulnak.

Embriók százezreit pusztítják el,

vagy pusztulnak el a fagyasztás miatt

az in vitro fertilizáció során.

Akárhogy is, remélem,
most már van elegendő muníciód,

hogy részt tudj venni az őssejtekkel
kapcsolatos vitában,

és látod, mindez visszavezethető arra,
amit a meiózisról tanultunk.

Ekkor jönnek létre az ivarsejtek.

A hím gaméta megtermékenyíti
a nőit.

Kialakul a zigóta (vagy létrehozzák),
elkezd osztódni,

kialakul a szedercsíra, osztódik tovább,

blasztocisztává differenciálódik,

és már itt is vagyunk az őssejteknél.

És már van elég tudományos alapod
ahhoz, hogy részt vegyél

ebben a heves vitában.