Az embrionális őssejtek | A sejtosztódás | Biológia | Khan Academy magyar

Ott fejeztük be a meiózisos videókat,

hogy van két gamétánk:

egy ivarsejtünk és egy petesejtünk.

Lerajzolom a hímivarsejtet.

Van egy hímivarsejt és egy petesejt.

A petesejtet inkább más színnel rajzolom.

Itt a petesejt, és mindannyian tudjuk,
hogy mi történik vele.

A hímivarsejt megtermékenyíti őt.

És ezzel folyamatok egész sora indul el.

A petesejt burka átjárhatatlanná válik
a többi hímivarsejt számára,

ezért csak egy tud bejutni, de nem ez lesz

ennek a videónak a témája.

Most azzal fogunk foglalkozni,

hogy hogyan fejlődik a megtermékenyített
petesejt, vagyis a zigóta.

A megtermékenyítés után...
emlékezz csak vissza a meiózisos videókra!

Mindkét ivarsejt haploid, vagyis...

hoppá, túl sok i-t írtam ide...

tehát egyszeres kromoszómakészlettel
rendelkeznek.

A megtermékenyítés pillanatától
kezdve azonban

lesz egy diploid zigótánk.

Mutatom.

Választok egy szép színt.

Van tehát egy diploid zigótánk,

amely kétszeres kromoszómakészletű,

ez a teljes állomány egy
emberi testi sejtben.

Tehát ez egy diploid sejt,
ez a zigóta,

ami a megtermékenyített petesejt
csinos neve.

Ez már készen áll arra,

hogy kifejlődjön belőle az egész egyed.

A megtermékenyítés pillanatát követően

a zigóta osztódások sorozatába
(barázdálódása) kezd.

Mechanizmusát illetően mitózisok sorát
hajtja végre,

anélkül, hogy a mérete növekedne.

ez itt tehát osztódni kezd,

mitózissal kétfelé hasad, így.

Természetesen mindkettő diploid (2n),

és osztódásukkal négy sejt jön létre.

Minden egyes sejt génállománya
pontosan ugyanolyan,

mint az elsőé, a zigótáé volt,
és ők is osztódnak tovább.

Ezt a sejthalmazt, ahogy
mostantól hívhatjuk,

morulának, szedercsírának nevezik.

Az eperfa (szederfa) gyümölcséről
kapta a nevét,

amelyhez nagyon hasonlít.

Kicsit leegyszerűsítem a dolgokat,

és jobb, ha az elejéről kezdem.

Van tehát a zigótánk,
ez a megtermékenyített petesejt.

.

Elkezd mitózissal duplikálódni,

és a végén lesz egy egész sejtkupacunk.

Szám szerint a kettő
valahanyadik hatványa,

mert e sejtek, eleinte legalábbis,
egyszerre osztódnak ketté,

így jön létre a szedercsíra.

Ha eléri a 16 sejtes állapotot...

mindez kb 4-5 napot vesz igénybe –

ez nem egy óramű pontosságú folyamat!

kb. 16 sejtesen elkezdődik
a differenciálódás:

a külső sejtek gömböt hoznak létre.

Kicsit gömbszerűbbé rajzolom.

Elkezd differenciálódni...

lerajzolok pár külső sejtet.

Ez egy keresztmetszet.

Már sokkal gömbszerűbb.

Ezek a külső sejtek,

a belső sejtek itt bent
helyezkednek el.

A külső sejtek a
trofoblaszt sejtek.

Más színnel rajzolom őket.
Trofoblaszt.

Odébb teszem a rajzot.

Így.

És aztán a belső sejtek:

ők vannak e videó középpontjában.

Lejjebb görgetek.

A belső sejtek...
választok egy színt.

Ezeket a belső sejteket
embrioblaszt sejteknek nevezzük.

Következő lépésben némi folyadék
kezd el felgyűlni,

kitöltve a réseket

az embrioblaszt és
a trofoblaszt sejtek között.

Itt halmozódik fel ez a folyadék.

A végén a szedercsíra így néz ki.

A trofoblaszt sejtjei alkotják
a külső réteget,

egy sejtekből álló gömböt.

Mindez folyamatos osztódások
révén alakul így.

Mitózisok sorozatával.

A trofoblaszt sejtek így fognak kinézni,

az embrioblaszt sejtjei pedig így.

Az embrioblaszt sejteket időnként
– ezek az embrioblaszt sejtek.

Az embrioblaszt sejteket időnként
belső sejttömegnek is nevezik.

Ideírom.

Ebből fog kialakulni maga az egyed.

Jó sok felirat lett itt...

Ha emlős szervezetekkel
van dolgunk,

mint amilyenek mi is vagyunk,

akkor így megy ez:
a zigótából szedercsíra lesz,

majd a szedercsíra sejtjei
differenciálódnak

külső trofoblaszt,
és belső embrioblaszt sejtekké.

A kettő közti teret
folyadék tölti ki,

magát a teret blasztocoel-nek nevezzük.

.

(Magyarul „blasztocől”-nek ejtjük.)

.

Ebben az állapotban a sejtegyüttes neve
hólyagcsíra (blasztociszta).

.

Kicsit lejjebb görgetek.

Ez tehát a blasztociszta,

legalábbis emlősök (és az ember)
esetén ez a neve.

Zavarba ejtő ez a téma,

mert sok biológiakönyvben
az áll, hogy

először van a szedercsíra (morula),
aztán a hólyagcsíra (blasztula),

.

Leírom ezeket a szavakat.

Tehát először szedercsíra,

majd hólyagcsíra:

blasztula, blasztociszta.

Szeretném világossá tenni, hogy
ez utóbbi három szó

ugyanazt a fejlődési stádiumot takarja.

A legtöbb könyv azonban általános,

ugyanúgy vonatkozik
a békákra és ebihalakra,

vagy akár gerinctelenekre.

Mi azonban emlősökkel foglalkozunk,
elsősorban azokkal,

amelyek közeli rokonaink.

Náluk blasztocisztáról beszélünk,

nem pedig blasztuláról.

Fejlődéstanilag egyébként nincs különbség

a külső trofoblaszt
és a belső embrioblaszt sejtek között.

.

De mivel minket az ember érdekel,

.

.

ezért mi most blaszocisztának nevezzük.

Mindannak, amiről eddig beszéltem,

az volt a célja, hogy eljussunk
erre a pontra:

itt vannak ezek a kis zöld sejtek,

a blasztociszta sejtjei,
a belső sejttömeg,

amiből kialakul majd az embrió.

Persze kérdezheted, hogy:

„Sal, ha ebből alakul ki az embrió, akkor
miért vannak itt ezek a lila sejtek?”

„Mire jók a külső trofoblaszt sejtek?”

Nos, belőlük embrió körüli szövetek
alakulnak ki, ilyen például a méhlepény,

lesz majd erről is egy újabb videó.

De most is ideírom.

Belőlük lesz például a
méhlepény (placenta).

Gyanítom, majd lesz egy külön videó
a kisbabák születéséről.

Rengeteget tanultam én is
a témáról tavaly,

mert nekünk is született
egy kisbabánk.

A méhlepény táplálja az embriót,
(később már magzatnak nevezzük),

ez a határfelület az
anya és a baba között.

A (méhlepényes) emlősökre, így
az emberre is jellemző szerv.

Gázcseréje különleges, biztosítja az
anyai és a magzati keringés elkülönülését,

valamint a tápanyagok és
salakanyagok cseréjét is

kiterjedt felületén keresztül.

De ez nem ennek a videónak
a témája.

Most ezekkel a sejtekkel foglalkozunk,

amelyek már elkülönültek

például a leendő méhlepény sejtjeitől,

de még nem tudjuk, mi lesz velük.

Lehet, hogy ez a sejt, és a leszármazottai

majd az idegrendszert
kezdik el létrehozni,

míg ezekből esetleg izmok lesznek,

ezekből pedig májsejtek.

Ezeket a sejteket
embrionális őssejteknek nevezzük,

és talán most először hallasz
ebben a videóban

egy ismerős kifejezést.

Ha eltávolítanánk az egyiket...

talán célszerű lenne most egy
új kifejezést bevezetni...

Volt tehát itt ez a zigótánk.

Elkezd barázdálódni,

és a létrejövő sejteket
blasztomérának nevezzük.

Mostanra már biztos felmerült benned,
hogy mit jelent a „blaszto” előtag,

ami állandóan előjön ebben az
embriológiai videóban,

és általában a fejlődéstanban.

A görög „blastos” szóból ered,
ami csírát, hajtást, rügyet jelent.

Tehát az egyed „kihajt”, „kicsírázik”,
növekedni kezd.

Nem megyek bele mélyebben
a szavak eredetébe,

de tudd, hogy ez mit jelent,

és hogy miért jelenik meg mindenhol.

Ezek tehát a blasztomérák.

Ha pedig embrionális
őssejtekről beszélünk,

akkor az egyes blasztomérákra gondolunk
az embrioblaszt sejteken,

vagyis a belső sejttömegen belül.

Nagyon vicces szavak, nem?

Ezek tehát
embrionális őssejtek.

Le is írom,
valami élénk színnel.

Ezek az embrionális őssejtek,

ezt fontos hangsúlyozni.

És azért olyan érdekesek
(ha jól sejtem, ezt már tudod is),

mert rengeteg vita van körülöttük.

Először is, képesek arra, hogy bármilyen
sejtté vagy szövetté alakuljanak,

vagyis plasztikusak.

Talán ez a szót is hallottad már.

Leírom ide: plasztikusság.

A szó képlékenységet jelent,
ebből jön a műanyag (plasztik) is:

bármivé alakulhat.

Ha valamire azt mondjuk,
hogy plasztikus,

az azt jelenti, hogy sok
különböző dologgá alakulhat.

.