A Római és a Bizánci Birodalom összehasonlítása | Világtörténelem | Khan Academy magyar

[Előadó] Több
videónk van

a Bizánci Birodalomról,
amely valójában

a Római Birodalom utóda
annak bukása után,

és még a neve is Római
Birodalom.

Ezzel a videóval azonban
azt akarom elérni,

hogy lássuk, mi maradt és mi változott,

összehasonlítva az egységes
Keleti és Nyugati Római

Birodalmat

a Keletrómai Birodalommal, amelyet később
már

Bizánci Birodalomnak nevezünk. Mi volt
bennük ugyanaz, és mi változott

az idők során.

Tekintsük át,
mi volt

400 körül.

Ahogy láthatjátok,
egy birodalomnak

számított ugyan, de már

külön-külön kormányozták a két részét.

A nyugatit Rómából, a keletit

pedig Konstantinápolyból.

A legtöbb történész a Bizánci
Birodalom kezdetét

Konstantin uralkodásának idejére teszi
aki a fővárost Bizáncba helyezi át,

és a várost átnevezi Konstantinápolyra.

Ahogy már több videóban is szó volt róla,

476-ban megszűnik a Nyugatrómai
Birodalom

és számos germán királyságra

hullik szét, de a Keletrómai Birodalom,
melynek fővárosa

Konstantinápoly, fennmarad.

Lakói azonban továbbra sem bizánciaknak,
hanem

rómaiaknak hívják magukat, a helyet pedig

Római Birodalomnak.

A történészek csak sokkal később

próbálják különválasztani a Római
Birodalomnak ezt a szakaszát,

és nevezik Bizánci Birodalomnak.

Jusztiniánusz uralkodása alatt
van valamennyi fellendülés,

ő a nyugat jelentős részét képes
meghódítani, köztük

az itáliai félszigetet is,
de egy idő után

a Bizánci Birodalom zsugorodik,
különösen keleten,

és az iszlám is terjed.

Ahogy haladunk az időben, és
beérünk a második évezredbe,

látjuk, hogy a muzulmán törökök

tovább támadják sikeresen a
Bizánci Birodalmat.

A negyedik keresztes háborúban a
keresztesek

is kifosztják Konstantinápolyt.

Ez így megy 1453-ig, amikor

is a Bizánci Birodalomból, vagy
a Keletrómai Birodalomból csak

Konstantinápoly marad, de

1453-ban ezt is kifosztják a törökök,

és ténylegesen akkor szűnik
meg a Bizánci Birodalom ,

a Keletrómai Birodalom azután,
hogy 1000 évvel

élte túl a Nyugatrómai

Birodalom bukását.

Ezek után most gondoljuk át,

hogy a Bizánci Birodalom

miben különbözött és tért el
a Római Birodalomtól.

Először nézzük meg a
hatalmai központot.

Nos, a Római Birodalom arról
a városról kapta nevét,

ahonnan történelme nagy részében
irányították.

A Római Birodalom hatalmi
központja Róma.

A Nyugatrómai Birodalom vége
felé a központ Ravenna,

és természetesen itt van Konstantin,
aki a fővárost Bizáncba viszi, mely

város végül a Konstantinápoly
nevet kapja,

és hivatalosan innen számítjuk

a Bizánci Birodalom kialakulását,

habár Konstantin mindkettőnek
császára volt.

Kijelenthetjük, hogy Róma volt a Római

Birodalom fővárosa a kezdetektől fogva

egészen az időszámítás kezdete utáni
első néhány századig.

A Bizánci Birodalom gyökereit Konstantin
teremtette meg, amikor

átvitte a fővárost, a hatalom központját

Rómából Bizáncba,

és a város végül a Konstantinápoly
nevet kapta.

Most gondoljunk a nyelvre!

A Római Birodalom nyelve a latin.

A Bizánci Birodalom első napjaiban

a latint együtt használták a göröggel,

de idővel a görög vált uralkodóvá.

Végül Hérakleiosz a hetedik században

ténylegesen a görögöt teszi a Bizánci
Birodalom hivatalos nyelvévé.

A vallás, a római történelem
legnagyobb részében

vallásuk a római Pantheon.

A Római Birodalom vége felé,

amikor Konstantin színre lép,
a negyedik század elején,

a kereszténység már engedélyezett vallás,
és Theodosziosz, aki az

egységes birodalom utolsó császára,

államvallássá teszi.

A Keletrómai Birodalom gyökerei
óta a Bizánci Birodalom

gyökereit Konstantinhoz kapcsolják.

Már kezdetétől fogva keresztény,

és az idők folyamán
egyre inkább azzá válik.

Más videókban szó lesz a kelet és
a nyugat, a latin keresztény

és a görög ortodox egyház spirituális
különválásáról,

és 1054-ig egyre inkább

eltávolodnak egymástól, amikor

hivatalosan is megtörténik a
nagy szakadás.

A jogot illetően a Római Birodalomnak
hosszú időre visszanyúló

hagyományai vannak, ez
a római jog.

Olyan nagy hatást tett a
nyugati civilizációra,

hogy nagyon sok ma használt jogi

kifejezésünk latin eredetű.

A Bizánci Birodalomban is a
római jogot

használták, és nagy része
latinul volt írva.

Jusztiniánusz megpróbálta
megreformálni a római

jogot, hogy következetesebb és
érthetőbb legyen.

Ez lett a Jusztiniánusz-kódex.

Itt van III. León császár és
a híres Eklogája,

de ahogy a római jog
lassan módosul,

egyre inkább görögül írják.

a latin helyett, és a kereszténység

is nagy hatást tesz rá.

A kormányzást illetően,
főleg a Római Birodalom idején,

a birodalmat az irányításhoz

provinciákra osztották.

Ahogy Diocletianus császár színre lépett,

nem sokkal Konstantin ideje előtt,

ezt megreformálta, és létrehozta a
az úgynevezett tetrarchiát,

ahol a kelet és nyugat két császárának

is volt egy-egy helyettese.

Ezzel együtt azonban provinciákat
is újradefiniálta,

voltak kisebbek provinciák,

amelyekből egyházmegyék lettek,

azokból prefektúrák, és létrejött
egy tetrarchia.

Ahogy kezdetét veszi a Bizánci Birodalom,

ebből sok mindent átvesznek.

Konstantin, aki nem pusztán bizánci
volt,

nem kizárólagosan a kelet császára,

a keleté és a nyugaté is volt,

megszabadult a tetrarchiától,
de megtartotta Diocletianus

tervét, hogy a kisebb provinciákból
egyházmegyék legyenek,

prefektusok, tehát megvan
a folytonosság

Később azonban, a hetedik
század közepén

ez feudális jellegű rendszerré
alakult át

a Bizánci Birodalomban, és ez
megint Hérakleiosz alatt

történt, aki a görögöt tette
hivatalos nyelvvé.

Azért mondom, hogy feudális volt,
mert

össze lehet hasonlítani az akkori
nyugat-európai feudális rendszerrel,

amely földet adott a helyi uraknak

azok katonai szolgálataiért és a

császárnak küldött javakért

A kultúra terén sok minden van, amit

a Római Birodalomhoz kapcsolunk:

harci kocsik versenye,
gladiátorok küzdelme,

császári születésnapok,
olimpiák, amelyek

az ókori görögöktől maradtak fenn,

és 1000 évig megmaradnak
a Római Birodalomban is.

Néhány ezek közül folytatódik,
néhány nem.

A harci kocsik versenye például igen,

és Jusztiniánuszt egyszer majdnem
megbuktatják egy viharos

verseny után, de olimpia már nincs.

Theodosziosz úgy érezte, hogy

nem egyeztethető össze a keresztény
hagyományokkal, de voltak dolgok

mint a császári ünnepek és
születésnapok.

A Bizánci Birodalom egyértelműen
átvett néhány

hagyományt, de nem mindet.

Ez csak egy durva áttekintés.

Gondoljatok bele magatok is!

Kihagytunk valami lényegeset?

És szerintetek mi más volt még ugyanaz,

ahogy a hagyományos Római Birodalomból

átérünk annak folytatásába,

amit a történészek Bizánci Birodalomnak
hívnak?