Ze Frank internetes játékszobája

Az interneten egy új "barát" talán csak egy kattintásnyira van, de valódi kapcsolatot nehezebb megtalálni és kifejezni. Ze Frank bemutat néhányat számos internetes játéka közül, melyek elmélyült részvételt igényelnek - és még felemelőbb jutalommal szolgálnak. Téged is szívesen látnak, ha megígéred, hogy megosztod másokkal.

Minden előadásnak része kell, hogy legyen ez a kép.

(Nevetés)

Gyönyörű, nem igaz?

Látják?

Az összes pont, a vonalak.

Elképesztő.

Egy hálózat.

És az én esetemben, a hálózat fontos volt a médiában,

mert segít kapcsolatot teremtenem emberekkel.

Hát nem lenyűgöző?

Ezen keresztül, emberekkel lépek kapcsolatba.

És a mód, ahogyan ezt eddig alkalmaztam

igazán sokoldalúvá vált.

Például, ráveszem az embereket, hogy felöltöztessék a porszívóikat.

(Nevetés)

Létrehoztam olyan projekteket mint Föld Szendvics,

arra kérve az embereket

hogy próbáljanak meg két szelet kenyeret

egyszerre, egymással pontosan szemben

a Föld felszínén elhelyezni.

És az emberek ennek jegyében elkezdtek kenyeret pakolni,

míg végül egy csapat sikerrel járt

Új Zéland és Spanyolország között.

Elég elképesztő. A video megtekinthető online.

Összehoztam embereket olyan projektekben,

mint YoungmeNowme például.

YoungmeNowme-ban a közönséget arra kértem,

találjanak egy gyerekkori fotót magukról,

és rekonstruálják felnőttként.

(Nevetés)

Ez ugyanaz a személy --

a felső képen James, az alsón Julia.

Szívbe markoló.

Ez egy anyák napi ajándék volt.

(Nevetés)

Különösen hátborzongató.

(Taps)

(Nevetés)

A kedvencem a képek közül, amit nem sikerült megtalálnom,

egy kép egy 30-körüli nővel,

egy csecsemővel az ölében,

a következő képen pedig egy százkilós férfi,

akinek egy pöttöm kis nénike kukucskál ki a válla fölött.

De ez a projekt megváltoztatta a nézetemet arról,

hogyan létesítünk kapcsolatot emberekkel.

A projekt neve Ray.

A következő történt, valaki küldött nekem egy hangfelvételt

és fogalmam sem volt, ki készíthette a felvételt.

Azt mondta, "Ezt hallanod kell."

És itt van, ami eljutott hozzám.

Felvétel: "Hello, a nevem Ray,

tegnap felhívott a lányom,

mert nagyon feszült volt

különféle munkahelyi események miatt,

amik úgy vélte elég igazságtalanok voltak.

Elég letörten, felhívott támogatást várva,

és én nem igazán tudtam, mit mondhatnék neki,

hiszen annyi mocsokkal kell törődnünk mai világunkban.

Szóval ez arra késztetett, hogy megírjam ezt a dalt csak neki,

hogy egy kis bíztatást nyújtsak neki,

mikor nagy feszültséget és nyomást kell kezelnie a munkájában.

És arra gondoltam, felteszem az internetre,

minden feszült dolgozó számára,

hogy segítsen mindazzal, amin keresztül mennek munkájuk során.

Így szól a dal.

♫ Mindjárt seggberúgok valakit ♫

♫ Ó, mindjárt seggberúgok valakit ♫

♫ Ó, és ha nem hagysz békén, ♫

♫ haza kell majd küldened ♫

♫ Mert én mindjárt seggberúgok valakit ♫

Nos talán nem áll módotokban hangosan énekelni,

de eldúdolhatjátok magatokban, és tudjátok a szöveget.

Hadd adjon nektek erőt a következő pillanatokhoz a munkátokban.

Ennyi. Tartsatok ki. Béke."

Ze Frank: Szóval -- Igen.

Ne, ne, ne, psszt. Gyorsan kell haladnunk.

Szóval ez annyira megérintett.

Ez lenyűgöző. Ez igazán összeköt, igen.

Ezzel, messziről

felismertük, hogy valaki érez valamit,

késztetést éreztünk, hogy hatással legyünk rá egy bizonyos módon,

a média segítségével, online,

és felismertük, hogy ez egy mélyebb benyomást tesz.

Hihetetlen. Ez az, amit csinálni akartam.

Szóval az első gondolatom az volt, meg kell köszönnünk neki.

És megkérdeztem a közönségem, azt mondtam, "Hallgasátok meg ezt a felvételt.

Fel kell, hogy dolgozzuk. Remek hangja van.

Tulajdonképpen B-mollban van.

Muszáj kezdenünk vele valamit."

Több száz remix érkezett -- több különféle próbálkozás.

Egy különösen kitűnt.

Egy Goose nevű fickó készítette.

Remix: ♫ Mindjárt seggberúgok valakit ♫

♫ Ó, mindjárt seggberúgok valakit ♫

♫ Ó, és ha nem hagysz békén, ♫

♫ haza kell majd küldened ♫

♫ Mert én mindjárt seggberúgok valakit ♫

♫ Mindjárt seggberúgok ♫ --

ZF: Rendben. Szóval lenyűgöző volt.

Ez a dal -- (Taps) Köszönöm.

Szóval ez a dal, valaki azt mondta, hallotta egy baseball meccsen

Kansas City-ben.

Végül,

Listavezető lett,

jópár zenehallgató oldalon.

Szóval azt mondtam, "Csináljunk ebből egy albumot."

És a hallgatóság összeült, és terveztek egy borítót.

És azt mondtam, "Ha mindent felveszünk erre, én eljuttatom hozzá,

ha megtudjátok ki is ez a személy,"

mert minden amit tudtunk róla, a neve volt, Ray,

és ez a kis hangfelvétel

és hogy a lánya ki volt borulva.

Két hét alatt megtalálták.

Kaptam egy emailt a következővel,

"Hello, Ray vagyok.

Hallottam kerestél."

(Nevetés)

Én pedig, "Igen, Ray.

Érdekes két hét volt."

Szóval St. Louisba repültem

és találkoztam Ray-jel,

aki lelkész.

(Nevetés)

Többek között.

Mindegy, a lényeg az, hogy az egész

erre emlékeztet,

egy jel amelyet Amszterdam minden utcasarkán látunk.

És ez egyfajta metafora számomra a virtuális világra nézve.

Ezt a képet elnézve, a figurát nagyon érdekli,

hogy mi a helyzet azzal a gombbal,

de annál kevésbé akar átkelni az úton.

(Nevetés)

És ez eszembe juttatja,

Minden utcasarkon, az emberek a telefonjukat nézik,

és könnyű ezt leírni

az emberi kultúra

valamiféle rossz szokásaként.

De az igazság az, hogy

az életet itt éljük.

Amikor mosolyognak,

látjuk, ahogy megállnak,

hirtelen, ott élik az életüket,

valahol ebben a sűrű, furcsa hálóban.

És itt erről van szó, érezni és érezve lenni.

Ez a mozgatóereje

mindannak amire vágyunk

Építhetünk mi különféle környezeteket,

hogy kicsit megkönnyítsük a dolgot,

de a tényleges végcélunk,

hogy kapcsolatot teremtsünk egy másik emberrel.

És ez nem mindig valós környezetben fog történni.

Ugyanúgy jelen lesz virtuális környezetben,

úgyhogy meg kell tanulnunk kezelni a helyzetet.

Úgy vélem, hogy sokan azok közül akik a technológiát hozzák létre

ebben a hálózatban nem tudnak túl jól

kapcsolatot létesíteni másokkal.

Ez valami olyasmi,

amit harmadik osztályban csináltam. (Kedvelsz? Igen-Nem)

(Nevetés)

Szóval itt van pár projekt

az elmúlt pár évből

melyeknél főként az vezérelt, hogy megtudjam,

hogyan hozzunk létre igazán közeli kapcsolatot.

Néha, ezek nagyon-nagyon egyszerű dolgok.

A Gyermekkori Séta, egy projekt melyben

arra kértem az embereket, hogy emlékezzenek egy sétára

melyet gyermekként újra és újra megtettek,

mely elég jelentéktelen volt,

mint például út a buszmegállóba, vagy egy környékbeli házhoz,

és járják újra Google Streetview-ban.

És megígérem,

ha újrajárják ezt az utat Goggle Streetview-ban,

eljön majd egy pillanat,

mikor valami visszatér,

és hirtelen felszínre tör.

Én összagyűjtöttem ezeket a pillanatokat -

a képeket Google Streetview-ban,

és az emlékeket, egészen pontosan

"A beszélgetésünk úgy kezdődött, 'Unatkozom,'

mire ő azt mondta, 'Amikor unatkozom, perecet eszek.'

Tisztán emlékszem erre, mert szokszor szóba került."

"Rögtön azután, hogy elmondta nekem és a bátyámnak,

el fog költözni a mamától,

emlékszem, lementem a sarki boltba,

és vettem egy cseresznyés kólát."

"Felhasználták néhány morbidan művészi felvételem,

egy közeli kép Chad cipőiről az autópálya közepén.

Gondolom a cipők lejöttek a lábáról amikor az autó elcsapta.

Egyszer nálunk aludt, és otthagyta a párnáját.

Az volt ráírva filctollal, 'Chad'.

Sokkal azután halt meg, hogy nálunk aludt,

de valahogy soha nem volt alkalmunk visszaadni neki."

Néha ezek kicsit elvontabbak.

Ez a Fájdalom Csomag.

Rögtön Szeptember 11. után a múlt évben,

a fájdalmon gondolkodtam, és hogy hogyan szabadulunk meg tőle.

Arról, hogyan zárjuk ki a testünkből.

Szóval amit tettem, nyitottam egy forróvonalat,

ahol az emberek üzenetet hagyhatnak a fájdalmaikról,

nem feltétlenül ehhez az eseményhez kapcsolódóan.

És az emberek betelefonáltak, ilyen üzenetekkel:

Felvétel: Rendben, van itt valami,

nem vagyok egyedül,

és az emberek szeretnek.

Igazán szerencsés vagyok.

De néha igazán magányosnak érzem magam.

És amikor ezt érzem,

akár a legapróbb kedvességtől is

sírva fakadok.

Akár attól, hogy az emberek a közértben

azt mondják, "Legyen szép napod",

mikor véletlenül a szemembe néznek.

ZF: Szóval összegyűjtöttem ezeket a felvételeket,

és az engedélyükkel, MP3-ba konvertáltam őket,

és elküldtem zeneszerkesztőknek,

akik rövid hangokat hoztak létre

csak ezeket az üzeneteket használva.

Ezeket később elküldték DJ-knek,

akik több száz dalt készítettek

ezt a forrást használva.

(Zene)

Nincs időnk, hogy sokat lejátsszak belőle.

Megnézhetik online.

"52-től 48-nak szeretettel"

egy projekt volt az utolsó választások körül,

amikor McCain és Obama mindketten

beszéltek békekötésről a választási beszédükben,

én meg, "Hát azt meg

mivel kell enni?"

Aztán gondoltam, "Próbáljuk meg.

Vegyük rá az embereket, hogy lóbáljanak békekötés táblákat."

És pár igen szép dolog jött össze ebből.

"Én kékre szavaztam. Én pirosra.

Közösen, a jövőnkért."

Ezek nagyon, nagyon aranyos kis dolgok.

Pár jött a nyerő párttól.

"Kedves 48, megígérem, hogy mindig meghallgatlak, küzdök érted és tisztellek."

Pár jött a vesztes párttól.

"egy 48-tól egy 52-nek, legyen a kormányzásotok olyan előkelő mint ti vagytok,

bár vannak kétségeim."

De az igazság az, hogy ez kezd népszerű lenni,

egy pár jobboldali blog és üzenőfal

állítólag elég lekezelőnek találta,

amit szintén meg tudok érteni.

Aztán elképesztő mennyiségű rágalmazó levelet kaptam,

még halálos fenyegetéseket is.

Egy fickó különösen kitartóan írta nekem ezeket a szörnyű üzeneteket,

és Batman-nek öltözött.

Azt mondta, "Batman-nek öltözöm, hogy elrejtsem a valódi kilétemet."

Arra az esetre, ha azt hinném,

az igazi Batman vett üldözőbe.

Ettől igazából kicsit jobban éreztem magam.

"Huh, nem ő az."

Szóval amit tettem -

sajnos magamban tartottam ezt a sok

szörnyű tapasztalatot és fájdalmat,

és ez lassan felemésztette a lelkemet.

És megvédtem a projektet ettől, rájöttem. Védtem.

Nem akartam, hogy ez a különleges kis fotócsoport

bármi módon bemocskolódjon.

Szóval amit tettem, fogtam az összes emailt,

és összeraktam őket egy úgynevezett Méregami-ba,

ami egy origami sablon

ezekből az aljas kis dolgokból készítve.

És megkértem az emberek, küldjenek nekem gyönyörű dolgokat,

melyek Méregami-ból készültek.

(Nevetés)

Ez egy igazán érzelmes pillanat volt.

Az egyik hallgatóm nagybátyja elhunyt egy bizonyos napon,

és ő egy darabka gyűlölettel állított emléket neki.

Csodálatos.

Az utolsó dolog, amiről beszélni szeretnék önöknek, egy projektsorozat

'Dalok Amiket Már Ismersz' néven,

ahol az ötlet az volt,

hogy rájöjjek, hogyan tudok csoportos projektekkel

különféle érzelmeket kifejezni.

Egyikük elég egyértelmű volt.

Egy fickó azt mondta, a lánya fél éjszaka,

és írhatnék neki egy dalt, a lányának.

Én pedig azt mondtam, hogyne,

Megpróbálok írni egy dalocskát amit énekelhet magában,

és segíthet neki elaludni.

Ez volt a "Félek."

(Video) ♫ Ezt a dalt akkor éneklem, mikor félek valamitől ♫

♫ Nem tudom miért, de segít túllépnem rajta ♫

♫ A dal szavai magukkal ragadnak ♫

♫ És valahogy túllépek rajta ♫

♫ Legalább az élettel nincs bajom ♫

♫ Ennek ellenére próbálkozom ♫

♫ Legalább az élettel nincs bajom ♫

♫ Ennek ellenére próbálkozom ♫

♫ Ezt a dalt akkor éneklem, mikor félek valamitől ♫

Igen, szóval megírtam ezt a dalt. Köszönöm.

A dolog szépsége volt, hogy egyszer amikor elhaladt a lánya szobája előtt,

hallotta, ahogy ő énekli magában ezt a dalt.

Szóval gondoltam, "Tök jó. Ez nagyszerű."

Aztán kaptam egy emailt. Tartozik hozzá egy kis háttértörténet,

de nincs túl sok időm.

A lényeg az, hogy egyszer

dolgoztam egy projekten, Facebook Én egyenlő Te néven,

ahol meg akartam tapasztalni, milyen is egy

másik emberként élni.

Szóval elkértem emberek felhasználónevét és jelszavát.

És elég sokat kaptam, 30 körül egy fél óra alatt.

Aztán ezt a részt leállítottam.

Kiválasztottam két embert,

és megkértem őket, küldjenek leírást arról,

hogyan viselkedjek a nevükben Facebookon.

Egyikük elég részletest leírást küldött.

A másik kevésbé.

És az utóbbi, mint kiderült,

épp most költözött egy új városba, és váltott munkahelyet.

Szóval az emberek kérdezősködtek, "Milyen az új munkád?"

Én pedig, "Nem tudom.

Nem is tudtam, hogy van."

Mindegy, legvégül ugyanez a személy, Laura

küldött nekem egy emailt kicsivel a projekt után.

És elég rosszul éreztem magam, mert nem végeztem elég jó munkát.

Azt írta, "Nagyon nyugtalan vagyok, most költöztem egy másik városba, új munkám van

és egyszerűen úrrá lett rajtam ez az irdatlan mennyiségű nyugtalanság."

Szóval, látta a "Félek" dalt, és arra gondolt kitalálhatnék neki is valamit.

Azt kérdeztem, "Milyen érzés, mikor így érzel?"

És ő küldött egy elég kimerítő leírást arról,

milyen is igazából ez a fajta nyugtalanság.

Szóval úgy döntöttem,

azt mondtam, "Oké, gondolkodom rajta."

És csendben, a háttérben, elkezdtem ezt küldözgetni embereknek.

(Hanganyag) ♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

És kérdezgettem az embereket,

hogy van-e alapszintű hangfelszerelésük,

hogy fel tudják-e énekelni a dalt fejhallgatóval,

hogy megkaphassam a hangjukat.

Ilyesfajta dolgokat kaptam vissza.

Felvétel: ♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

ZF: Ez egyike a jobbaknak, tényleg.

De ami nagyszerű, ahogy egyre többet és többet kaptam ezekből,

hirtelen 30, 40 hangom is volt a világon mindenfelől.

Amikor pedig összevágom őket, valami varázslatos történik,

valami teljesen hihetetlen,

és hirtelen van egy kórusom a világon mindenfelől.

És ami igazán remek, mindezt a munkát a háttérben végeztem,

és Laura küldött egy újabb emailt, mert egy jó hónap eltelt.

Azt írta, "Tudom, hogy megfeledkeztél rólam.

Csak meg akartam köszönni, hogy egyáltalán gondolkodtál rajta."

És pár nappal később elküldtem neki ezt.

(Hanganyag) ♫ Most úgy érzem, elfelejtettem felkapcsolni a lámpát ♫

♫ És a jól alakuló dolgok ♫

♫ mostanra elszürkültek ♫

♫ És úgy tűnik, a világ forog ♫

♫ amíg én egy helyben állok ♫

♫ Vagy talán én forgok, nem tudom ♫

♫ Aztán így szólunk ♫

♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

♫ Csak lélegezz ♫

♫ A szavak éneklik ♫

♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

♫ Csak lélegezz ♫

♫ Most pedig mindenki ♫

♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

♫ Csak lélegezz ♫

♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

♫ Csak lélegezz ♫

♫ Hé ♫

♫ Rendben vagy ♫

♫ Megleszel ♫

♫ Csak lélegezz ♫

Köszönöm.

(Tapsvihar)