-
-
Az újságírás a kutatás, a tényellenőrzésés az információ közzétételének
-
gyakorlatát jelenti.
-
De nem minden újságírást végeznek egyformán.
-
Az újságcikkekskálája a gyorsan megírt
rövid közleményektől
-
a nagy időt és erőfeszítést igénylő
tényfeltárásokig terjed.
-
Némelyik újsághírnek tűnő beszámoló
-
Nem a kutatás és a hajthatatlanság olyan mércéi szerint készül,
-
mint a proesszionális szervezetek beszámolói.
-
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen,
-
a hamis és félrevezető online információk
is tűnhetnek írott hírnek.
-
Mivel rengeteg információforráshoz
férünk hozzá
-
fontos, hogy el tudjuk dönteni,
-
melyik információ megbízható,
és melyik nem.
-
Ebből a szempontból kulcs, hogy olyan szervezetektől informálódjunk,
-
amelyek szabványok szerint működnek.
-
A professzionális hírügynökségek is
hibázhatnak,
-
de sokkal valószínűbb, hogy egy cikk szavahihető
-
ha a gyártás folyamatát a pontosság melletti elkötelezettség irányítja
-
Egy újságírói beszámoló
minőségét megítélhetjük
-
az újságírást meghatározó elvárások ellenőrzésével.
-
Pontosság
-
A hírügynökség ismert
a proesszionalizmusáról?
-
Vannak előírásaik
a hibák javítására?
-
Kutatás.
-
Hány embert kérdeztek meg, idéztek
a cikkben?
-
Milyen statisztikákat, kutatásokat tartalmaz az alátámasztására?
-
Források.
-
Az idézett források szakértők vagy
más okból avatott megszólalók a témában ?
-
Kontextus.
-
Közöl a beszámoló háttérinormációkat
-
kulcsmozzanatok pontosabb megértése érdekében?
-
Korrektség.
-
A szereplő személyek ügyek leírására
semleges kifejezéseket használ?
-
Nem minden újságírás éri el/felel meg azonos sztanderdeknek.
-
A roesszionális hjrügynökségek
-
és az újságírást meghatározó mércék
megismerésével
-
el tudjuk dönteni, miben bízhatunk meg.
-
-