Az ArcKép egy portréműsor. ( https://www.facebook.com/arckepkadarkaiendrevel ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat az ECHO TV-ben látható.
Szerkesztő-műsorvezető: Kadarkai Endre, operatőr: Soós Csaba, Maróti Zoltán, technikus: Csek Csaba, vágó: Kovács Krisztián gyártásvezető: Freppán Gábor

Kovács Ákos (Budapest, 1968. április 6. –) Kossuth-díjas magyar dalszerző, zeneszerző, költő, Ákos néven énekes-előadóművész. Saját stúdiójában dolgozik, saját lemezkiadója gondozza albumait. Két idegen nyelven, angolul és olaszul beszél. Nős, felesége Őry Krisztina. Négy gyermek apja: Márton (1998), Anna (2002), Kata (2005) és Júlia (2010).
A Fazekas Gimnázium elvégzése után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult tovább, ahol 1992-ben végzett külgazdaság szakon[forrás?]. Az 1987-ben megalakult Bonanza Banzai kultzenekar alapítójaként, énekeseként országos hírnévre tett szert. Ő írta a dalszövegeket, de zeneszerzőként is dolgozott. Szólókarrierje kezdetben a zenekarral párhuzamosan futott, 1994-től, az együttes felbomlásától kezdve szólistaként lép fel, továbbra is ő jegyzi a dalszövegeket és a zene túlnyomó részét is. A Bonanzával kilenc, szólistaként tizenhét magyar nyelvű és hat angol albumot készített. A magyar kiadványok többsége aranylemez lett, de több platina is van köztük. Magyarországon összes kiadványának együttes eladásai elérik az egymillió példányt. Számos országjáró turné főszereplőjeként több száz élő koncertet adott. Koncertezett Groningenben, Barcelonában, Moszkvában, Rómában, Párizsban, Amszterdamban Erdélyben, Felvidéken és Brüsszelben is, Londonban több alkalommal fellépett.

A dalszerzői-előadói munka mellett több mindennel foglalkozik: verseket ír, ezidáig öt kötete jelent meg; saját videoklipjeit rendezi; A Nagy Könyv című televíziós olvasás-népszerűsító akció keretében tévéfilmben szerepelt; színházban dolgozik, irodalmi felolvasóesteken lép fel. 1995-ben a Vígszínház-ban bemutatták Bertolt Brecht „Baal” című darabját, az előadáshoz Eszenyi Enikő rendező felkérésére írt zenét. 1998-ban az „Oliver” előadásának főszereplője a Madách Színházban (Bill Sikes). 1999-ben a Tarzan című Disney-filmhez készítette el Phil Collins dalainak magyar fordítását, a dalokat maga énekelte fel a müncheni stúdióban. 2001-ben saját verseiből hangjátékot készített Kaszás Attilával, „A hét parancsszó” címmel. 2002-ben a budapesti Terror Háza, 2006-ban a hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeum kiállításához komponált tárlatvezető zenét. 2003-ban a Nemzeti Színházban szerepelt a Revans című előadásban. 2008-ban hangoskönyvet rögzített Krúdy Gyula novelláiból: a „Kaland a régi királlyal” című kiadványhoz maga válogatta az írásokat, a hangfelvételt Szigethy Gábor irodalomtörténész rendezte. 2013-ban a közrádiók új hangzó arculatának létrehozására kérték fel, valamint remixeket készített a brit Hurts együttes Miracle[1] című dalához. Az ő stúdiójában rögzítette Berecz András Kossuth-díjas mesemondó a Felítő című albumát. A Babits Mihály születésének 125. évfordulójára megjelent verslemezen olyan színészek mellett mond verset, mint Mécs Károly, Sztankay István és Eperjes Károly. A Bencés humor című hangoskönyv felvételén Blaskó Péter és Kubik Anna társaságában szerepel.

slágerei: Induljon a banzáj, valami véget ért, elmondatott, búcsúdal, helló, keresd meg a lányt, dúdolni halkan, esőkirály, indiántánc, minden mai szép volt, ilyenek voltunk, végre, keresem az utam, mindenki táncol, ölelj meg újra, mindenki táncol, utolsó hangos dal, minden most kezdődik el, adj hitet, gyermekember, Szindbád dala, fénybe nézz, szeress így, érintő, előkelő idegen, tengermoraj, veled utazom, újrakezdhetnénk, igazán

forrás: wikipedia