Az olvasás gyógyereje
-
0:01 - 0:06Arról fogok beszélni, hogy az olvasás
hogyan változtathat életünkön, -
0:06 - 0:09és e változás korlátairól.
-
0:10 - 0:14Arról, hogy az olvasással hogyan
lehetünk képesek megalkotni -
0:14 - 0:17a mély emberi összetartozás közös világát.
-
0:18 - 0:21Viszont annak az összetartozásnak
a tökéletlenségéről is. -
0:21 - 0:26Hogy az olvasás végül magányos,
idegenséggel teli folyamat marad. -
0:28 - 0:30A szerző, aki megváltoztatta életemet,
-
0:30 - 0:35az afroamerikai regényíró,
James Baldwin volt. -
0:35 - 0:38Az 1980-as évek Western Michiganében,
fiatalabb koromban, -
0:38 - 0:42kevés ázsia-amerikai írót
érdekelt a társadalmi változás. -
0:43 - 0:47Ezért James Baldwinhoz nyúltam,
-
0:47 - 0:51hogy kitöltsem ezt az űrt,
tudatában legyek a rasszoknak. -
0:52 - 0:56Mivel pedig én magam
nem voltam afroamerikai, -
0:56 - 1:00szavai felelősségérzetet
és bűntudatot keltettek bennem. -
1:00 - 1:03Főleg ezek a szavak:
-
1:03 - 1:07"Vannak liberálisok, akikben minden
kellő jó szándék megvan, -
1:07 - 1:09de nincs valódi meggyőződésük.
-
1:10 - 1:14Amikor szorul a hurok,
és elvárnánk tőlük, hogy kiálljanak, -
1:14 - 1:17valahogy eltűnnek."
-
1:17 - 1:19Valahogy eltűnnek.
-
1:19 - 1:22Ezeket a szavakat szó szerint vettem.
-
1:22 - 1:23Hová tegyem magam?
-
1:24 - 1:27A Mississippi-deltát választottam,
-
1:27 - 1:30az Egyesült Államok egyik
legszegényebb régióját, -
1:30 - 1:33ezt a történelmi erők formálta helyet.
-
1:33 - 1:37Az 1960-as években afroamerikaik
életüket kockáztatták az oktatásért, -
1:38 - 1:40a szavazati jog megszerzéséért.
-
1:41 - 1:43Részese akartam lenni a változásnak,
-
1:43 - 1:47hogy fiatal tinédzsereket
segíthessek a továbbtanulásban. -
1:48 - 1:51Amikor a Mississippi-deltához érkeztem,
-
1:51 - 1:53még mindig szegény,
-
1:53 - 1:55fajilag elkülönített,
-
1:55 - 1:58és drasztikus változásokért
kiáltó hely volt. -
1:59 - 2:02Az iskolának, ahová kihelyeztek,
-
2:02 - 2:07nem volt könyvtára, iskolai tanácsadója,
-
2:07 - 2:10de rendőrbiztosa igen.
-
2:10 - 2:12A tanárok fele csak helyettesített,
-
2:12 - 2:14ha pedig a diákok verekedtek,
-
2:14 - 2:18az iskola a megyei börtönbe küldte őket.
-
2:20 - 2:23Ebben az iskolában ismertem meg Patrickot.
-
2:23 - 2:28Tizenöt éves volt, kétszer bukott,
nyolcadikba járt. -
2:28 - 2:31Csendes, befelé forduló,
-
2:31 - 2:34mindig mélyen a gondolataiba merülő.
-
2:34 - 2:36Nem bírta nézni, ahogy mások verekednek.
-
2:38 - 2:41Láttam egyszer, amint odaugrott
két egymásnak eső lányhoz, -
2:41 - 2:44akik aztán leverték a földre.
-
2:45 - 2:48Particknak csak egy baja volt.
-
2:48 - 2:50Nem járt iskolába.
-
2:51 - 2:54Szerinte az iskola
túlságosan lehengerlő -
2:54 - 2:57az állandó verekedések
és a tanárok felmondása miatt. -
2:58 - 3:04Illetve anyjának két munkája volt,
akinek így nem volt kedve noszogatni. -
3:04 - 3:07Én pedig kitűztem célul,
hogy rábírom a bejárásra. -
3:07 - 3:11Mivel 22 voltam, eltökélt
és lelkes optimista, azt terveztem, -
3:11 - 3:13hogy egyszerűen beállítok hozzá
-
3:13 - 3:16ezekkel a szavakkal: "Gyere az iskolába!"
-
3:17 - 3:18Tervem pedig bejött.
-
3:18 - 3:21Elkezdett bejárni, minden nap.
-
3:21 - 3:23Az osztályomban pedig remekelt.
-
3:23 - 3:26Verseket írt, könyveket olvasott.
-
3:27 - 3:29Egy napot sem hagyott ki.
-
3:31 - 3:33Nagyjából ez idő tájt,
-
3:33 - 3:35amikor sikerült közelebb
kerülnöm Patrickhoz, -
3:35 - 3:37felvettek a Harward jogi karára.
-
3:40 - 3:43Most pedig újra megkérdeztem
magamtól, hová tegyem magam, -
3:43 - 3:45hová tegyem magam fizikailag?
-
3:45 - 3:48Azon gondolkodtam,
-
3:48 - 3:52hogy a Mississippi-deltából,
akiknek pénze volt, -
3:52 - 3:54akinek lehetőségei voltak,
-
3:54 - 3:55mind lelépett.
-
3:56 - 3:57Akik pedig ott maradtak,
-
3:57 - 4:00azoknak nem volt esélyük lelépni.
-
4:01 - 4:03Nem akartam az lenni, aki lelép.
-
4:03 - 4:05Az akartam lenni, aki marad.
-
4:06 - 4:09Másrészről egyedül voltam és kimerült.
-
4:09 - 4:13Tehát meg kellett győzzem magam,
-
4:14 - 4:18hogy elismert jogi diplomával
nagyobb fokú változást érhetnék el. -
4:20 - 4:21Szóval leléptem.
-
4:23 - 4:24Három év múlva,
-
4:24 - 4:27amikor már majdnem végeztem a jogi karon,
-
4:27 - 4:29barátom felhívott és elmesélte,
-
4:29 - 4:33hogy Patrick verekedés
közben megölt valakit. -
4:35 - 4:37A hír letarolt.
-
4:37 - 4:40Egyik felem nem hitte el,
-
4:40 - 4:43a másik viszont tudta, hogy igaz.
-
4:44 - 4:46Odarepültem, hogy láthassam.
-
4:47 - 4:49Meglátogattam a börtönben.
-
4:51 - 4:54Igazat adott a hírnek,
-
4:54 - 4:57hogy megölt valakit,
-
4:57 - 4:59de nem akart róla többet beszélni.
-
5:00 - 5:02Kérdeztem tőle, az iskolában mi történt,
-
5:02 - 5:06elmondta, hogy kirúgták
abban az évben, amikor leléptem. -
5:06 - 5:09Majd elterelte a témát valami másra.
-
5:09 - 5:12Lenézett és közölte velem,
-
5:12 - 5:14hogy épp lánya született.
-
5:14 - 5:16És úgy érezte, cserben hagyta őt.
-
5:19 - 5:22Aztán ennyi; beszélgetésünk
siettetett és kínos volt. -
5:23 - 5:28Amikor kijöttem a börtönből,
egy hang megszólalt bennem: -
5:28 - 5:30"Gyere vissza,
-
5:30 - 5:33ha most nem jössz, soha nem is fogsz."
-
5:36 - 5:40Így ahogy végeztem jogon, visszamentem.
-
5:41 - 5:43Visszamentem Patrickhoz,
-
5:43 - 5:46hogy megnézzem,
segíthetem-e valahogy az ügyét. -
5:47 - 5:50Második találkozásunkkor úgy gondoltam,
-
5:50 - 5:53közlöm vele remek ötletem:
-
5:53 - 5:56"Patrick, írhatnál a lányodnak,
-
5:56 - 6:00ezzel tudathatnád vele,
hogy nem felejtetted el. -
6:00 - 6:04Tollat és papírt adtam a kezébe,
-
6:04 - 6:05majd írni kezdett.
-
6:07 - 6:09De amint megláttam a visszaadott papírt
-
6:09 - 6:11ledöbbentem.
-
6:13 - 6:15Nem ismertem fel a kézírását,
-
6:15 - 6:18egyszerű helyesírási hibákat vétett.
-
6:19 - 6:22Mint tanár, azon gondolkoztam,
-
6:22 - 6:25hogy tudtam, a tanuló
nagyon rövid idő alatt -
6:25 - 6:28drámai fejlődésen mehet keresztül,
-
6:28 - 6:32de azt nem hittem volna,
hogy ugyanúgy vissza is eshet. -
6:34 - 6:36Amit pedig még jobban fájó volt látni,
-
6:36 - 6:39hogy mindezt a lányának írta.
-
6:40 - 6:41Ez állt levelében:
-
6:41 - 6:45"Sajnálom, amit elkövettem,
Sajnálom, hogy nem vagyok melletted." -
6:46 - 6:49Úgy érezte, ez minden amit közölne vele.
-
6:50 - 6:55Majd azon töprengtem,
mivel bírhatnám rá, hogy itt nincs vége, -
6:55 - 6:58beszélhetne arról a feléről,
aminek nem kell bocsánatot kérni. -
6:59 - 7:00Azt akartam, hogy érezze,
-
7:00 - 7:04vannak olyan értékei,
amelyeket megoszthat lányával. -
7:06 - 7:09A következő hét hónap minden napján
-
7:09 - 7:12könyvekkel megrakodva látogattam meg.
-
7:12 - 7:16Vászontáskámból kis könyvtár lett.
-
7:16 - 7:18Volt benne James Baldwin,
-
7:18 - 7:23Walt Whitman és C.S. Lewis.
-
7:23 - 7:28Voltak ismeretterjesztők
fákról, madarakról, -
7:28 - 7:31és ami végül kedvence lett, a szótár.
-
7:32 - 7:33Voltak napok,
-
7:33 - 7:37amikor órákig csendben
olvastunk egymás mellett. -
7:38 - 7:40Voltak olyanok is,
-
7:40 - 7:43hogy együtt olvastunk, verseket.
-
7:44 - 7:47Haikuval kezdtünk,
rengeteget olvastunk belőlük, -
7:47 - 7:50mesterkélten egyszerű remekművek.
-
7:50 - 7:53Kérdezgettem tőle,
"Melyik a kedvenc haikud?" -
7:53 - 7:56Néhányuk egészen vicces.
-
7:56 - 7:58Itt van egy Isszától:
-
7:58 - 8:02"Ne ijedj meg, pók!
Ritkán állok neki a takarításnak." -
8:03 - 8:07Vagy ez: "Átszundikáltam a fél napot,
de senki meg nem büntetett." -
8:09 - 8:13Ez a gyöngyszem pedig
az első hóesésről szól: -
8:13 - 8:18"Őzek lenyalják az első havat
egymásnak bundájáról." -
8:19 - 8:22Valami rejtelmet és gyönyörűséget kelt
-
8:22 - 8:25már a versek puszta kinézete is.
-
8:25 - 8:30Az üres tér, csakolyan fontos,
mint maguk a szavak. -
8:31 - 8:34W.S Mervintől azt a verset olvastuk,
-
8:34 - 8:38amelyet azután írt, hogy kertben
dolgozó feleségét figyelte, -
8:38 - 8:42miközben ráébred, hogy hátralévő
életük együtt fogják tölteni. -
8:43 - 8:46"Ne fossz meg a visszatérés gondolatától
-
8:46 - 8:49hogy ha akarunk itt leszünk és tavasz lesz
-
8:49 - 8:52Tovább öregségünk már nem öregszik
-
8:52 - 8:56Az elnyűtt gyász lefoszlik
mint a korai felhő -
8:56 - 8:59amelyet apránként vet le magáról a reggel"
-
9:00 - 9:03A kérdésemre, hogy melyik
a kedvenc sora, ezt válaszolta: -
9:03 - 9:07"Tovább öregségünk már nem öregszik."
-
9:08 - 9:13Azt mondta, olyan helyet
idéz fel benne, ahol megáll az idő, -
9:13 - 9:16ahol az idő többé nem számít.
-
9:16 - 9:18Kérdésemre pedig, hogy tud-e ilyen helyet,
-
9:18 - 9:20ahol örökké tart minden,
-
9:20 - 9:22azt válaszolta: "Anyám."
-
9:24 - 9:28Amikor valakivel együtt olvasunk verset,
-
9:28 - 9:30a vers jelentése megváltozik.
-
9:31 - 9:36Személyessé válik mindkét fél számára.
-
9:38 - 9:40Aztán könyveket olvastunk, rengeteget,
-
9:40 - 9:42olvastuk Frederick Douglass,
-
9:43 - 9:47amerikai rabszolga emlékiratát,
aki magát írásra, olvasásra tanította, -
9:47 - 9:50és aki műveltségével
váltotta ki szabadságát. -
9:52 - 9:55Frederick Douglass számomra
mindig is hős volt, -
9:55 - 9:58életútjára úgy tekintettem,
mint ami felemel és reményt ad. -
9:59 - 10:02De a könyv egyfajta szorongást
keltett Patrickban. -
10:03 - 10:08Megragadt benne Douglasnak
az az elbeszélése, -
10:08 - 10:11amikor karácsonykor
a rabszolgákat ginnel kínálja uruk, -
10:11 - 10:15így mutatva rá, hogy a szabadsággal
nem tudnak megbirkózni. -
10:15 - 10:17Merthogy a rabszolgák
dülöngélnének a földeken. -
10:20 - 10:22Patricknak ez ismerős volt.
-
10:22 - 10:26Mondta, hogy a börtönben
egyesek, akár a rabszolgák, -
10:26 - 10:28nem mernek belegondolni helyzetükbe,
-
10:28 - 10:30túl fájdalmas volna nekik.
-
10:30 - 10:32Túl fájdalmas a múltra gondolni,
-
10:32 - 10:35arra, hogy mi minden van még hátra.
-
10:37 - 10:39Kedvenc sora ez volt:
-
10:40 - 10:43"Történjen bármi, akármi,
szabadulj a gondolattól! -
10:44 - 10:49Helyzetem örökös gondolata volt
minden gyötrődésem forrása." -
10:50 - 10:54Patrick szerint Douglass bátor volt,
hogy tovább írt, gondolkodott. -
10:55 - 11:01De Patrick sose gondolná,
hogy ő olyan volt nekem, mint Douglass. -
11:01 - 11:04Hogyan folytatta az olvasást,
még ha az szorongást is keltett. -
11:05 - 11:08Előttem végzett a könyvvel,
-
11:08 - 11:12amit egy lámpa nélküli
beton lépcsőházban olvasott. -
11:14 - 11:16Aztán folytatta egyik kedvenc könyvemmel,
-
11:16 - 11:19a "Gilead"-dal, Marilynne Robinsontól,
-
11:19 - 11:23amely egy elnyújtott levél,
amit az apa a fiának szánt. -
11:23 - 11:25Imádta ezt a pár sort:
-
11:25 - 11:27"Részben azért írom ezt neked,
-
11:27 - 11:31hogy elmondjam, ha azon tűnődsz,
életedben mit követtél el ... -
11:31 - 11:33Isten áldása voltál számomra,
-
11:33 - 11:36csoda, valamivel több mint csoda."
-
11:37 - 11:43A nyelvében volt valami,
a szeretet, a vágyakozás, a szólam, -
11:43 - 11:46amitől fellobbant az írás utáni vágya.
-
11:46 - 11:49Rengeteg füzetet írt tele
-
11:49 - 11:53lányához szóló levelekkel.
-
11:53 - 11:56Ezekben a szép, kusza levelekben
-
11:56 - 12:02elképzelte kettőjüket,
amint eveznek a Mississippi folyón, -
12:02 - 12:04amint ketten rábukkannak
-
12:05 - 12:07egy kristálytiszta hegyi patakra.
-
12:08 - 12:10Miközben figyeltem, ahogy ír,
-
12:11 - 12:13azon gondolkoztam,
-
12:13 - 12:15és most mindenkitől megkérdezném,
-
12:16 - 12:21mennyien írtak levelet olyan valakihez,
akit úgy éreztek, cserbenhagytak? -
12:22 - 12:27Sokkal könnyebb
csakúgy félretenni őket. -
12:28 - 12:33De Patrick mindennap
jelentkezett lánya előtt, -
12:33 - 12:36mint aki felelősséggel tartozik érte,
-
12:36 - 12:39minden szavával magához szorítva őt.
-
12:42 - 12:45Szeretnék életemben én is
-
12:46 - 12:49hasonló kockázatot vállalni.
-
12:49 - 12:53Mert az ilyen kockázat
kimutatja a szív erejét. -
12:57 - 13:01De mielőtt folytatnánk,
feltennék egy zavarba ejtő kérdést. -
13:01 - 13:04Hogy jövök én elmondani mindezt
Patrick történetében? -
13:06 - 13:09Ő volt, aki együtt élt a fájdalommal,
-
13:09 - 13:13míg én az életemben
sohasem éheztem. -
13:15 - 13:17Rengeteget gondolkoztam ezen,
-
13:17 - 13:21de amit mondani akarok,
hogy ez nem csak Patrickról szól. -
13:21 - 13:22Rólunk is,
-
13:22 - 13:25a köztünk lévő egyenlőtlenségről.
-
13:26 - 13:27A jólét világágról,
-
13:28 - 13:32amiből Patrick, szülei és nagyszülei
-
13:32 - 13:33ki lettek zárva.
-
13:34 - 13:37Ebben a történetben
a jólét világát képviselem. -
13:38 - 13:42Ebben a történetben
nem elrejteni akarom magam. -
13:42 - 13:44Elrejteni a hatalmat, amim van.
-
13:45 - 13:49Ebben a történetben
ezt a hatalmat akarom bemutatni, -
13:49 - 13:51majd megkérdezni,
-
13:51 - 13:54hogyan mossuk el
a köztünk lévő különbségeket? -
13:56 - 14:00Az olvasással halványíthatjuk.
-
14:00 - 14:04Békés univerzumában
közösen osztozhatunk, -
14:04 - 14:07egyenlő mértékben.
-
14:08 - 14:12Talán most azon tűnődnek,
hogyan alakult Patrick sorsa. -
14:12 - 14:13Az olvasás megmentette életét?
-
14:15 - 14:17Igen is, meg nem is.
-
14:18 - 14:21Amikor Patrick kijött a börtönből,
-
14:21 - 14:23gyötrelmes út állt előtte.
-
14:24 - 14:28A munkáltatók előélete miatt
visszautasították, -
14:28 - 14:31legjobb barátja, anyja 43 évesen
-
14:31 - 14:33szív- és cukorbetegségben meghaltak.
-
14:33 - 14:36Étel és fedél nélkül volt.
-
14:38 - 14:43Mondanak mindenfélét az olvasásról,
amit én túlzásnak érzek. -
14:44 - 14:48Attól még, hogy művelt volt
még diszkriminálták. -
14:48 - 14:50Attól még anyja ugyanúgy haldoklott.
-
14:52 - 14:54Akkor mégis mire jó az olvasás?
-
14:55 - 14:59Befejezésképp álljon itt néhány válasz.
-
15:01 - 15:03Az olvasás belső életét
-
15:05 - 15:08rejtéllyel, képzelőerővel
-
15:08 - 15:10szépséggel töltötte el.
-
15:10 - 15:15Az olvasásban örömet adó képekre talált:
-
15:15 - 15:21hegy, óceán, szarvas, fagy.
-
15:21 - 15:25Szavakban érződő szabad természetet.
-
15:28 - 15:31Az olvasás nyelvet adott
cserébe azért, amit elvesztett. -
15:31 - 15:36Mekkora értékkel bírnak a költő,
Derek Walcott sorai? -
15:36 - 15:38Patrick megtanulta ezt a verset.
-
15:38 - 15:40"Napok, amiket megtartottam,
-
15:40 - 15:42napok, amiket elvesztettem,
-
15:42 - 15:46napok, amik mint a lányaim, kinőttek
-
15:46 - 15:48menedéket adó karjaim közül."
-
15:49 - 15:52Az olvasás bátorságra nevelte.
-
15:52 - 15:55Emlékezzünk rá, hogy tovább olvasta
Frederick Douglasst, -
15:55 - 15:57még ha az fájdalmas is volt.
-
15:57 - 16:01Tudatos maradt, még ha az
szenvedéssel is járt. -
16:02 - 16:05Az olvasás egyfajta gondolkodás.
-
16:05 - 16:09Olvasni nehéz, mert gondolkodnunk kell.
-
16:09 - 16:13Patrick a gondolkodást választotta
a nem gondolkodás helyett. -
16:16 - 16:20Végül az olvasással elsajátított nyelven
a lányához szólhatott. -
16:21 - 16:25Az olvasás írásra ösztönözte.
-
16:25 - 16:29Az olvasás és írás közti kapcsolat
nagyon erőteljes. -
16:29 - 16:31Amikor elkezdett olvasni,
-
16:31 - 16:33új szavakat fedezett fel,
-
16:34 - 16:39amikkel képes volt
kettőjüket együtt elképzelni, -
16:39 - 16:40olyan szavakat,
-
16:42 - 16:44amikkel ki tudta fejezni szeretetét.
-
16:46 - 16:50Az olvasás a mi kapcsolatunkat
is megváltoztatta. -
16:50 - 16:52Közelebb kerültünk egymáshoz,
-
16:52 - 16:55hogy eltávolodjunk saját nézőpontunktól.
-
16:55 - 16:58Az olvasással egy egyenlőtlen kapcsolat
-
16:58 - 17:00ideiglenesen egyenlővé vált.
-
17:02 - 17:05Ha valakit olvasóként ismerünk meg,
-
17:05 - 17:07először látjuk,
-
17:07 - 17:09frissen, újonnan.
-
17:10 - 17:13Semmiképp sem mondható meg,
melyik lesz a kedvenc idézete. -
17:14 - 17:18Milyen emlékei
és egyéni kínlódásai vannak. -
17:19 - 17:23A végsőkig elzárt
belső életével állunk szemben. -
17:24 - 17:27Majd azon tűnődünk,
"Vajon az én belső életem mi adja? -
17:27 - 17:30Mi van bennem, amit érdemes lenne
megosztanom másokkal?" -
17:33 - 17:34Zárásképpen
-
17:36 - 17:40Patricknak lányához írott leveleinek
egyik kedvenc sorát idézném: -
17:41 - 17:44"A folyót néhány helyen homály fedi,
-
17:44 - 17:47de a fák résein
keresztülszűrődik a fény ... -
17:47 - 17:51Néhány ágon tömkeleg eper csüng.
-
17:51 - 17:54Karjaid kinyújtod, hogy magadhoz
végy néhány szemet." -
17:56 - 17:58Ezt abból a gyönyörű levélből, ahol írja,
-
17:58 - 18:03"Hunyd le a szemed és figyeld,
amint csengenek a szavak. -
18:03 - 18:05Ezt a verset fejből tudom,
-
18:05 - 18:08és szeretném, hogy ha te is tudnád."
-
18:09 - 18:11Nagyon köszönöm mindenkinek.
-
18:11 - 18:14(Taps)
- Title:
- Az olvasás gyógyereje
- Speaker:
- Michelle Kuo
- Description:
-
Az olvasás és írás olyan bátor tetté válhat, amellyel közelebb kerülhetünk egymáshoz és önmagunkhoz. Az író, Michelle Kuo megosztja, hogy a Mississippi diákok szövegértésre tanítása miként hozta felszínre az írott szó kapcsolatépítő erejét – ugyanakkor ennek az erőnek a korlátait is.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 18:27
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Aliz Böcskey accepted Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Aliz Böcskey edited Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Aliz Böcskey edited Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Aliz Böcskey edited Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Aliz Böcskey edited Hungarian subtitles for The healing power of reading | ||
Aliz Böcskey edited Hungarian subtitles for The healing power of reading |