-
♪ [zene] ♪
-
- [Alex] A következő két videóban
-
figyelmünket az árküszöbökre és azok hatásaira fordítjuk.
-
Ebben a videóban megnézzük az első két hatást,
-
és vesszük az egyik legismertebb árküszöböt,
-
a minimálbért.
-
Kezdjük is el!
-
Az árküszöb a törvény által engedélyezett legalacsonyabb ár.
-
Vagyis ez olyan ár, amely alatt illegális
-
venni, illetve eladni,
-
azért hívjuk árküszöbnek,
-
mert ez alá már nem mehetünk.
-
Ki fogjuk mutatni, hogy az árküszöb
-
négy meghatározó hatást fejt ki:
-
többleteket, kereskedelmi nyereség elvesztését, pazarló minőségnövekedést,
-
valamint az erőforrások téves eloszlását.
-
Mindegyiket sorra fogjuk venni.
-
Mielőtt megtennénk azonban,
-
érdemes ezt a kérdést feltenni:
-
az árküszöb kevésbé gyakori, mint az árplafon -
-
miért van ez?
-
Vagyis gyakrabban látni, hogy az árat
-
a piaci ár alatt tartják,
-
minthogy a piaci ár felett tartanák.
-
Miért?
-
Egyik oka lehet a politika.
-
Vagyis jellemzően több a terméket vásárló,
-
mint a terméket eladó.
-
Amikor az árat a piaci ár alatt tartjuk,
-
haszonra tehetünk szert, vagy legalábbis nyereségesnek tűnik,
-
több vásárló, több ember, több szavazó,
-
mint amikor az árat a piaci ár felett tartjuk,
-
amely úgy tűnik, hogy árt a vásárlóknak.
-
Érdekes módon a paradigmatikus,
-
az árküszöb klasszikus esete az,
-
amikor a kivétel erősíti a szabályt.
-
Mivel az árküszöb klasszikus esete egy olyan jószág,
-
melyre több eladó van, mint vevő.
-
Ez az az eset, amikor az árat a piaci ár felett tartják,
-
és politikai értelme van, mivel sok az eladó a vevőkhöz képest.
-
Mi az a jószág, mely esetében a küszöbár gyakori és amelyre az eladók többen vannak,
-
mint a vásárlók? Mindjárt megtudjuk, csak egy pillanat. Gondolj bele. Tehát az egyik dolog,
-
amit a küszöbár okoz, az, hogy többleteket eredményez. Rendben. Most
-
gondoltál már arra a jószágra, amikor a küszöbár gyakori és amikor erre a jószágra
-
a kínálat száma meghaladja a vásárlók számát? Hát a minimálbér
-
is egy küszöbár. A minimálbér az az ár, mely alatt nem tudsz munkaerőt eladni,
-
mert a munkaerő kínálat meghaladja a munkaerő felvásárlást. Tehát, nem meglepően
-
a minimálbér gyakran politikailag sikeres. Tehát ki befolyásolja a minimálbért?
-
Nagyon magas termelékenységű munkavállalók, akik a minimálbérnél már többet keresnek-
-
- őket valószínűleg egyáltalán nem érinti a minimálbér.
-
Ehelyett a kevésbé tapasztalt, kevésbé iskolázott, kevésbé képzett dolgozókat
-
fogja érinteni. Az alulképzett tinédzserekre, például, valószínűleg jobban hat
-
a minimálbér. Mint említettem, a küszöbár többletet teremt. A minimálbér
-
egy küszöbár, így ez többletet fog okozni. Hogy hívjuk a munkaerő-többletet?
-
Libák gyülekezetéről beszélünk? Büszke oroszlánokról? A munkaerő többletet
-
munkanélküliségnek hívjuk. Tehát nézzük meg modellünkön keresztük, hogy megértsük, hogy tud
-
a minimálbér munkanélküliséget teremteni, különösképpen az alulképzett munkaerő körében. Rendben.
-
Itt van az alapdiagrammunk, kivéve, hogy a munkaerő-mennyiségét, különösen
-
a képzetlen munkaerőt, a vízszintes tengelyre helyezzük. A bért, vagy a munkaerő árát
-
a függőleges tengelyre. Ez a kínálati függvényünk. Ez a keresleti görbe a piaci árral
-
és a piacon jelenlévő foglalkoztatottak szintjével. Most adjuk hozzá a minimálbért. Ez
-
az a küszöbár, amely alatt illegális venni vagy eladni ezt a jószágot, a munkaerőt. Most
-
olvassuk le a minimálár következményeit a diagrammról. Leolvashatjuk azt,
-
például, hogy a minimálbéren a munkaerő keresletének mennyisége kiolvasható
-
a keresleti görbéről. Emlékezzünk, hogy ez a munkaerő kereslete. Tehát, ez a munkaerő kereslet mennyisége
-
és a minimumárnál, a munkaerő kínálat mennyisége leolvasható
-
a kínálati görbéről. Helyezzünk el egy pontot, ez a Qs. Szóval van Qs-nyi egységünk
-
a munkaerő kínálatra, a Qd egység pedig a munkaerő keresletére. A Qs nagyobb, mint a Qd, tehát a
-
különbség köztük a munkaerő többlete, amely szintén ismert, mint munkanélküliség. Most
-
a minimálbér vitatott, és erősen megkérdőjelezett téma. Egyes tudományos eredmények
-
azt mutatják, hogy a minimálbér szerény növekedésének a munkanélküliségre gyakorolt hatása
-
szerény. Ugyanakkor fel kell ismernünk azt,
-
hogy ez a szerény növekedés a minimálbér területén nem okozott nagyobb hasznot. Elsőként
-
a dolgozóknak egy kevés százalékát érinti a minimálbér. Körülbelül a dolgozók 97%-a,
-
vagy több is, már többet keres, mint a minimálbér. Valójában, még a
-
fiatalok között is, 94% vagy kicsit kevesebb mint 25 év alatti, már többet keres
-
a minimálbérnél. A legjobb esetben, a minimálbér növeli a fizetését némely
-
alulképzett és fiatal dolgozóknak, főleg azoknak, akiknek amúgy is nőtt volna
-
a képzettségükkel. A legrosszabb esetben, a minimálbér egy hamburger árával fog
-
nőni és okoz némi munkanélküliséget, és/vagy néhány tinédzsert egy kicsit tovább bent tart
-
az iskolában. Ez nem mind szükségszerűen rossz dolog. Egyébként mi van a minimálbér
-
jelentősebb emelkedésével? Néhány közgazdász kétségbe vonja, hogy a minimálbér
-
jelentős növekedése súlyos munkanélküliséget okozna. Végül is nem teremthetünk jólétet
-
a minimálbér magasabbra és magasabbra emelésével. Ha a 10 dollár/óra minimálbér
-
jó ötlet, akkor mi van a 15-tel? Mi van a 20-szal? 25-tel? 100 dollárral?
-
500 dollárral óránként? Ezen a ponton mindnyájan gazdagok lennénk? Mindnyájan
-
500 dollár/óra munkabért kapnánk? Természetesen nem. A legtöbbünk munkanélküli
-
lenne. Tehát a minimálbér hosszantartó növekedése súlyos
-
munkanélküliséget okoz, és a legjobb példa erre Puerto Rico 1938-ban. Ebben az időben a kongresszus
-
a minimálbért 25 cent/órában határozta meg. Most ez alacsonynak tűnhet,
-
de ebben az időben az AEÁ-ban a minimálbér kevesebb volt
-
egy dollárnál, ez 62,5 cent volt óránként. A kongresszus, azonban,
-
elfelejtette mentesíteni Puerto Ricot. Amikor az átlagfizetés Puerto Rico-ban
-
azonos időben alacsonyabb volt, mint az AEÁ-ban bárhol, mindössze
-
3-4 cent/óra. Ez a szerény növekedés a minimálbérben
-
a kontinentális AEÁ-ban nagyon magas növekedésnek számított Puerto
-
Rico-ban. Sok Puerto Rico-i cég becsődölt, amely pusztító
-
munkanélküliséget okozott. Valójában, a Puerto Rico-i politikusok Washingtonba mentek könyörögni azért,
-
hogy mentesítsék őket a minimálbér hatálya alól. Így a minimálbérben egy
-
nagy növekedés, minden valószínűség szerint lényeges és komoly munkanélküliséget okozhat.
-
Más országokban látunk magasabb minimálbéreket. A minimálbér Franciaországban
-
magasabb, mint az USA-ban, összehasonlítva ezen országok átlag-fizetéseivel. Továbbá
-
Franciaországban a munkatörvények nagyon nehézzé teszik az emberek kirúgását
-
az alkalmazásuk után. Mindennek eredményeként a francia cégek vonakodva alkalmaznak új dolgozókat.
-
Különösen a pályakezdők érintettek, mivel ők kevésbé termelékenyek,
-
és kevésbé ismert "árucikkek". Így alkalmazásukkal nagyobb a kockázat.
-
Ennek eredményeként a fiatal munkanélküliség Franciaországban nagyon magas. 2005-ben 23% volt,
-
ez sokkal előbb volt, mint a gazdasági válság, a pénzügyi összeomlás, mely kiterjedt
-
az egész világra. Tehát még a jó időszakokban is Franciaországban a pályakezdők munkanélkülisége
-
nagyon magas, mert a minimálbér nagyon magas és a cégek nem akarnak
-
alkalmazni, lévén, hogy milyen nehéz elbocsátani alkalmazottakat. Rendben. Hadd mutassuk meg azt is,
-
hogy a minimálbér elveszett nyereséget okoz a kereskedelemben - ez ma már meglehetősen
-
ismerős. A minimálbérnél a munkakereslet mennyiségét a Qd adja.
-
Ami kevesebb, mint a munkaerő mennyisége, mely áruba bocsátkozna az adott
-
piaci bér mellett, ez piaci foglalkoztatás. Kulcspont, hogy vannak
-
munkaerő-vásárlók, akik hajlandók arra, hogy a minimálbér alatt vásároljanak munkaerőt
-
és van munkaerő kínálat, munkások, akik a minimálbér alatt is akarnak dolgozni.
-
Ezek az üzletek kölcsönösen nyereségesek, de törvényellenesek. Tehát, vannak mnunkaerő-vásárlók,
-
akik hajlandóak a minimálbér alatt venni, és vannak eladók,
-
akik eladni akarnak. Ezek az üzletek kölcsönösen nyereségesek lennének, de törvénytelenek,
-
ezért nem jönnek létre. Emiatt a kereskedelemben nyereség-veszteség vagy holtteher-veszteség keletkezik.
-
Rendben. Tehát a küszöbár két hatását ezzel lefedtük, a túlkínálatot
-
és a nyereség-veszteséget. A következő leckében némileg eltérő példákon
-
keresztük nézzük meg a pazarló minőségbeli növekedést és az erőforrások helytelen kihelyezését.
-
- [Narrátor] Ha tesztelni akarod magad, kattints a kvízkérdésekre, vagy ha
-
készen állsz, kattints a következő videóra.
-
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Gál Zoltán, Máté Dorina
Ellenőrizte: Berecz Tünde
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna