Az ókori Perzsia | Világtörténelem | Khan Academy magyar

Az ókori Perzsiáról szóló videó elmagyarázza a „Perzsia” szó és a zoroasztrianizmus eredetét, és ismerteti a méd, az Akhaimenida, a Szeleukida, a pártus és a Szaszanida dinasztiák történelmi hátterét.

Történelem a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/humanities/world-history
A földrajz, a vallás, a kereskedelem és a politika az első civilizációktól kezdve egészen a modern korig összekötötte és megosztotta a népeket és nemzeteket. Indulj el egy tér- és időbeli utazásra, hogy felfedezd mai fejlett világunk lenyűgöző történelmét.
Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.
Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen. A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára: https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/

Ebben a videóban megismerkedünk majd

azzal a birodalommal és civilizációval,

amely nemcsak az ókorban,
hanem az egész világtörténelemben

az egyik legnagyszerűbb volt,

azaz Perzsiával.

Ezen a térképen a Perzsa Birodalom
kiterjedését látjuk

i.e. 500 körül, Nagy Dareiosz
uralkodása alatt.

Későbbi videókban többet beszélünk majd
Nagy Küroszról és Nagy Dareioszról,

a különböző sahinsahokról,
a királyok királyairól a Perzsa Birodalomban,

amely, mint láthatod,
hatalmas birodalom volt.

Nem csak a mai Irán területe
tartozott hozzá,

ami a Perzsa Birodalom szíve volt,

hanem a mai Közel-Kelet nagy része is,
benne Törökországgal, aztán Egyiptom,

Közép-Ázsiában a mai Afganisztán,

sőt a mai Pakisztán egyes részei is.

De még mielőtt elmondanám,
hogyan jött létre, és ki hozta létre,

kicsit elemezni fogom a „Perzsia” szót.

Ahogy az ókori görögök

sem nevezték lakóhelyüket Görögországnak,

ami a rómaiak által adott elnevezés volt,

– a görögök a lakóhelyüket
„Hellász”-nak hívták –

a perzsák sem utaltak

„Perzsia” néven a lakóhelyükre.

Az általuk használt kifejezések inkább
az árják földjére utalnak,

ilyen például Airyanem Vaejah,

Eran-Sahr és Eran.

Úgy tűnik tehát, hogy az ország mai neve,

a modern Irán elnevezés megfelelőbb,

illetve több szempontból közelebb áll ahhoz,

ahogy a régiót és önmagukat
az irániak vagy perzsák

mindig is nevezték.

Magukat árjának nevezték,

a földet, ahol éltek Airyanem Vaejah-nak
Erannak vagy Eran-Sahrnak hívták.

Ennek modern változata Irán.

Ezek után megkérdezheted,

hogy a görögök miért nevezték Perzsiának.

Amit az első igazi Perzsa Birodalomnak tartunk,

az Akhaimenida (Óperzsa) Birodalom volt.

Mindjárt szó lesz arról, hogy miért
hívjuk Akhaimenidának.

Az Akhaimenida Birodalom Perzsia
azon régiójában született,

amit ezen a térképen Perszisznek
neveznek,

de máskor Párszként is említik.

Még a mai Iránban is található
egy Fársz nevű régió,

amely nagyjából ugyanott fekszik.

Mivel a Perzsa Birodalom uralkodói

– elsősorban Nagy Kürosz – innen származtak,
perzsáknak nevezték őket.

A Perzsa Birodalom ebben a régióban született,

amelyet nevezhetünk Pársznak, Fársznak.

A Fársz szó arab eredetű, mert az arabban
nincs p hang.

Nevezhetjük Pársznak vagy Perszisznek
vagy ahogy akarjuk,

erről kapta a nevét a Perzsa Birodalom.

Ez nem az első birodalom volt a régióban.

Mielőtt megszületett a Perzsa Birodalom
vagy Nagy Kürosz Akhaimenida Birodalma,

a ma Iránnak nevezett régió nagy része

a médek uralma alatt állt.

Média ez a terület volt itt.

Nagy Kürosz i.e. 549-ben,
más források szerint i.e. 550-ben

megbuktatta a méd uralkodót,

aki éppenséggel a nagyapja volt.

Ez jelentette valójában
az Akhaimenida-dinasztia születését.

Ezt – felírom – Nagy Kürosz alapította,

Nagy Kürosz.

II. Küroszt azért nevezik Nagy Kürosznak,

mert megtörte és megdöntötte a médek uralmát,

és erős birodalmat hozott létre.

Azért Akhaimenida Birodalomnak,

nem pedig Küroszi Birodalomnak nevezik,

mert Kürosz azt állította, hogy
Akhaimenész pátriárka családjából származik.

Ezeknek a neveknek jó része
görög beszámolókban szerepel,

ezért hangzanak görögösen.

Akhaimenész félig legendai szereplő,
nem tudjuk biztosan, mikor élt,

de az általam látott
legjobb beszámolók szerint

az i.e. hetedik század eleje táján.

Nagy Kürosz Akhaimenész
családjából származik,

így miután hatalomra jutott
az első valódi perzsa birodalomban

– az emberek már nem Méd Birodalomként
emlegették a Perzsa Birodalmat,

hanem Akhaimenida Birodalomként.

Tehát ezért Akhaimenida a neve.

Későbbi videókban elmondom majd,

hogy mi történt az Akhaimenida Birodalomban,

de láthatod, hogy milyen nagy volt.

És kicsit több mint 200 évig állt fenn,

amíg idegenek meg nem hódították.

A hódító idegenek görögök voltak.

Nagy Sándor, II. Philipposz makedón király fia

bizonyos mértékig egyesíteni tudta
Görögországot és Perzsiát.

Ez azért érdekes, mert nagyon sok mindent

görög beszámolókból tudunk meg
az ókori Perzsiáról,

például Hérodotosztól.

Görögország klasszikus korszakában azonban
Görögország alárendelt szerepet játszott,

mindössze apró kellemetlenséget jelentett
Perzsia számára.

Az igazi hatalom Perzsiáé volt.

Az i.e. 4. század közepére vagy végére
Perzsia meggyengült,

II. Philipposz és Nagy Sándor alatt
egyesült Görögország,

és Nagy Sándor meg tudta hódítani
a Perzsa Birodalmat.

Nagy Sándor fiatalon halt meg.

Készítettünk róla videókat, ajánlom,
hogy nézd meg őket.

Rövid élete volt, egységes birodalma is
rövid ideig maradt fenn.

Arról álmodott, hogy a kultúrák keveredésével
egységes nép jön létre,

de halálával a birodalma felbomlott.

A Perzsa Birodalom nagyrészt

a Szeleukidák uralma alá került.

A Szeleukida-dinasztia idegen uralmat
jelentett,

mert Szeleukosz,
a Szeleukida-dinasztia alapítója

Nagy Sándor egyik tábornoka volt,
alapvetően görög.

Így a Szeleukida-dinasztia uralkodói
görögök voltak.

A perzsa uralom egészen i.e. 238-ig
nem állt helyre.

I.e. 238-ban a pártusok hódították meg
a birodalmat.

Mondhatnánk, hogy ezzel megszűnt
az idegen uralom.

Ezt ne feledjük,

mert az Akhaimenida Birodalom
fénykorában,

ha nem is a legerősebb, de az egyik
legerősebb birodalom volt a Földön.

Lakossága a fénykorában,
nagyjából Nagy Dareiosz alatt

– róla még lesz szó,
érdekes személyiség volt –,

tehát az Akhaimenida Birodalom
fénykorában körülbelül 50 millió fő volt.

Ez bármely történelmi korszakban
nagy létszám lenne,

de különösen abban az időben volt az,

mert akkoriban

mindössze kicsit több mint 100 millió ember
élt a Földön,

legalábbis mostani becsléseink szerint.

Ez volt a világ népességének
legnagyobb hányadát

magába foglaló birodalom,
mely a világtörténelem során létezett

legjobb tudomásunk szerint.

Így jogos az az állítás, hogy talán
ez volt a legnagyobb

vagy az egyik legnagyobb birodalom

a világtörténelem során.

Azután eljutunk a Szeleukida,

majd különösen a Pártus Birodalomhoz.

Mi itt nyugaton sokat beszélünk
a Római Birodalom dicsőségéről,

de az a pártusokéval egyidőben létezett.

Hol egyik, hol másik győzött,
de egymás mellett léteztek.

A Pártus Birodalom fénykora egybeesett

a Római Birodalom fénykorával,
mindkettőnek megvolt a maga helye,

előretörtek és visszahúzódtak,
elsősorban a Közel-Keleten.

A birodalom a pártusoktól
eljutott a Szászánidákig,

majd az i.sz 7. században

eljutott az iszlám a Perzsa Birodalomba,

ahol uralkodó vallássá vált.

Feltehetjük a kérdést,

hogy mi volt korábban az uralkodó vallás.

A válasz az, hogy a zoroasztrianizmus.

Zoroasztrianizmus.

Nagy Kürosz volt az,
aki a Perzsa Birodalom létrehozásával

elterjesztette a zoroasztrianizmust.

A zoroasztrianizmus prófétájuk,
Zarathustra tanítására épült.

Vitatott, hogy mikor élt Zarathustra,

egyesek szerint akár i.e. 1500-ban,

mások szerint Nagy Kürosz idejében
vagy közvetlenül az előtt.

Kérdéses tehát, hogy mikor élt Zarathustra,

de a vallás egyistenhívő volt,

egyetlen istent, Ahura Mazdát tisztelte.

Ahura Mazdá.

A zoroasztrianizmus alapeszméje,

hogy a jó gondolatok jó szavakat
és jó tetteket szülnek.

A Perzsa Birodalom másik nagy gondolata

a kormányzati, kormányzói rendszerük volt.

Mivel a birodalom olyan hatalmas volt,

az uralkodó, a sahinsah, a királyok királya

a régiókhoz rendelte a hatalmat.

Így minden régiónak, azaz szatrapiának
saját kormányzója volt,

akit szatrapának hívtak.

Az idő múlásával egyik-másik szatrapa hatalma

nagyobbra nőtt annál, mint amit neki szántak,
majd felül is kerekedtek.

Mindenesetre ez a világtörténelemben
hatalmas birodalom volt,

amely egyesítette a népeket.

Híres volt Királyi Útjuk,

ami Szárdeisztől egészen Szúzáig vezetett

megkönnyítve a tudás áramlását
és a kereskedelmi forgalmat.

A Szeleukidák alatt óriási volt
a görög befolyás,

de ez kétirányú hatás volt.

Nem csak a görögök hatottak a perzsákra,

a perzsák is jelentős hatást gyakoroltak
a görögökre.

A következő néhány videóban

még részletesebben fogjuk tárgyalni
a Perzsa Birodalmat,

különösen az Akhaimenida korszakot.