The Metamorphosis Audiobook by Franz Kafka

Classic Literature VideoBook with synchronized text, interactive transcript, and closed captions in multiple languages. Audio courtesy of Librivox. Read by David Barnes.

The Metamorphosis free audiobook at Librivox: http://librivox.org/the-metamorphosis-by-franz-kafka/

The Metamorphosis free eBook at Project Gutenberg: http://www.gutenberg.org/ebooks/5200

The Metamorphosis at Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Metamorphosis

View a list of all our videobooks: http://www.ccprose.com/booklist

Fejezet I.

Egy reggel, ahogy Gregor Samsa került felébred a szorongó álmok, rájött, hogy a

ágy volt változott egy hatalmas férges bug.

Feküdt az ő páncélja kemény vissza, és látta, ahogy felemelte a fejét egy kicsit, a barna,

ívelt has felosztva merev orr-szerű szakaszok.

Ebből a magasság a takarót, csak a kész slide ki teljesen, aligha

marad a helyén.

Ő több lába, szánalmasan vékony képest a többi az ő

kerülete, villant tehetetlenül a szeme előtt.

"Mi történt velem" gondolta.

Ez nem álom volt. Szobájában, a megfelelő hely egy emberi lény,

Csak kissé túl kicsi, némán feküdt a négy jól ismert falak.

Az asztal fölött, amelyen a kicsomagolt gyűjteménye mintát szövet termékek terjedt

out - Samsa utazó ügynök volt - lógott a kép, amit már kivágott egy

illusztrált magazin egy kicsit ezelőtt meghatározott egy szép aranyozott keretben.

Volt egy kép egy nő a szőr kalapot és egy prémes boa.

Ült egyenesen van, felemelve az irányt a néző egy szilárd prémes muff

amelybe ő egész alkar eltűnt.

Gregor tekintete aztán az ablakhoz.

A sivár időjárás - az eső csepp eső hallhatóan le a fém ablak

párkány - tette elég szomorú.

"Miért nem tartja alszik egy kicsit hosszabb, és elfelejti mindezt

ostobaság ", gondolta.

De ez teljesen kivitelezhetetlen, mert arra használták, hogy alszik a jobb oldalon, és a

az ő jelenlegi állapotában nem tudott magát ebbe a helyzetbe.

Nem számít, milyen keményen vetette magát rá a jobb oldalára, mindig hengerelt ismét fel

hátán.

Meg kell próbálták meg százszor, lehunyta a szemét, hogy ő nem lett volna

látni a vonagló lábait, és feladta csak akkor kezdte érezni egy könnyű, tompa fájdalmat

maga mellé, amit még soha nem éreztem azelőtt.

"Istenem," gondolta, "milyen az igényes munkát, amit választott!

Nap mint nap, az úton.

A hangsúlyozza értékesítése sokkal nagyobb, mint a munka folyik a székhelye, és

mellett, hogy kell-e megbirkózni a problémákkal az utazás, a gondok

a vasúti összeköttetés, szabálytalan rossz

élelmiszer-, ideiglenes és állandóan változó emberi kapcsolatok, amelyek soha nem érkeznek

a szív. A fenébe az egészet! "

Úgy érezte, enyhe viszketés tetején hasát.

Lassan küzdötte magát a hátán közelebb az ágyhoz utáni úgy, hogy tudta felemelni a

vezetője könnyebben, megtalálta a viszkető részt, amely teljes egészében borított kis fehér

helyek - nem tudta mire vélni, és szerette volna érezni a hely a lábát.

De behúzott azonnal, mert a kapcsolat volt, mint egy hideg zuhany egész

rá.

Úgy csúszott vissza az ő korábbi álláspontját.

"Ez a felkelés korai," gondolta, "teszi az embert teljesen idióta.

Egy férfi kell álmában.

Egyéb utazási ügynökök élni hárem a nők.

Például, mikor jön vissza a fogadóba során a reggeli írni

a szükséges megrendeléseket, ezek az urak csak ül le reggelizni.

Ha én is kipróbálni, hogy a főnököm, lennék kidobják a helyszínen.

Mégis, ki tudja-e, hogy esetleg nem igazán jó nekem?

Ha nem tart vissza a szüleim kedvéért, én már régen lépni.

Azt már elment a főnök, és azt mondta neki, csak azt hiszem, az alsó az én

szívet.

Ő már bukott rögtön a pult! Milyen furcsa ez, hogy üljön fel, hogy az íróasztal és a

beszéljen le a munkavállaló az utat oda.

A főnök is baj tárgyaláson, így a munkavállaló, hogy fokozza egészen közel hozzá.

Különben is, én még nem teljesen adta fel, hogy a remény még.

Egyszer kaptam össze a pénzt, hogy kifizessék a szüleim adósság hozzá -, hogy meg kell tenniük

további öt-hat évben - I'll csinálni, az biztos.

Aztán majd, hogy a nagy áttörés.

Mindenesetre, most már felkelni. Az én vonat elhagyja öt órakor. "

Úgy nézett az ébresztőóra ketyegett a komód.

"Jó Isten!" Gondolta.

Ez volt 6:30, és a keze megy csendben tovább.

Ez volt múlt fél órában, már közel háromnegyed.

Vajon a riasztás nem gyűrű?

Az egyik meglátta az ágyból, hogy ez helyes beállítását 04:00.

Természetesen volt fokára. Igen, de lehetett aludni a

hogy a zaj amely lehetővé tette a bútorok rázza?

Most, igaz, ő azt nem aludt nyugodtan, de nyilván ő volna aludt a mélyebben.

Mégis, mit csinál most? A következő vonat elhagyta hét órakor.

Elkapni, hogy egy, volna menni egy őrült rohanás.

A mintavételi nem volt tele még fel, és ő igazán nem érezte különösen

friss és aktív.

És ha elkapta a vonat, nem volt elkerülhető csapás fel a főnök,

mert a cég kifutófiú volna várta a 05:00 vonat-és

jelentett a hír az ő távollétében régen.

Ő volt a főnök kegyenc, anélkül, hogy gerinc és intelligencia.

Hát akkor mi van, ha ő számolt be, hogy beteg?

De ez rendkívül kínos és gyanús, mert közben, öt

év szolgálati Gregor nem volt beteg, még egyszer.

A főnök biztosan jön az orvos az egészségbiztosító

, és szemrehányást szülei számára lusta fiát, és rövidre az összes kifogást a

A biztosítási orvos megjegyzéseit; számára

mindenki teljesen egészséges, de nagyon lusta a munkára.

És különben is, azt az orvos ebben az esetben teljesen baj?

Eltekintve egy igazán túlzott álmosság után a hosszú alvás, Gregor valóban úgy érezte,

elég jól, és még volt egy nagyon erős az étvágyat.

Ahogy gondoltam mindezt át a legnagyobb sietséggel, anélkül, hogy képes

a döntést, hogy az ágyból - az ébresztőóra volt, jelezve, pontosan háromnegyed

Seven - nem volt óvatos kopogtattak az ajtón a fejét az ágy.

"Gregor", egy hang szólalt - ez volt az anyja! - "Ez 06:45.

Nem akarod, hogy az utat? "

A lágy hangja! Gregor megdöbbentette, amikor meghallotta a hangját

választ.

Ezt világosan és egyértelműen az ő korábbi hangját, de ez keveredik, mintha

alulról, egy irrepressibly fájdalmas nyikorgó, amely elhagyta a szó pozitív

külön csak az első pillanatban

torz őket a visszhang, hogy az ember nem tudja, ha hallott

helyesen.

Gregor akart válaszolni részletesen és mindent megmagyaráz, de ezekben

körülmények között is csak magát mondván: "Igen, igen, köszönöm anya.

Én vagyok felkelni, azonnal. "

Mivel a faajtó a változást Gregor hangja nem igazán észrevehető

kívül, hogy az anyja megnyugodtak ennek a magyarázatnak, és megkeverjük ki.

Mindazonáltal, ennek következtében a rövid beszélgetés, a család többi tagja

tudomására jutott, hogy Gregor váratlanul még otthon, és már az apja

kopog az egyik oldalon ajtót, de erőtlenül öklével.

"Gregor, Gregor," kiáltott fel: "mi folyik itt?"

És miután egy rövid ideig, aki sürgette őt újra mélyebb hangon: "Gregor!"

Gregor! "A másik oldalon ajtó, de a húga

kopogtatott finoman.

"Gregor? Biztos minden rendben?

Szüksége van valamire? "Gregor irányított válasz mindkét irányban,

"Én leszek kész azonnal."

Ő tett erőfeszítéseket a leggondosabb artikuláció és beiktatásával hosszú szünetek

között az egyes szavakat, hogy távolítsa el mindent méltó az ő hangját.

Apja fordult vissza a reggelit.

Azonban a nővére súgta, "Gregor, nyissa ki az ajtót - Könyörgöm."

Gregor nem állt szándékában, kinyitotta az ajtót, de gratulált magát a

Elővigyázatosságból szerzett utazás, a zár minden ajtót az éjszaka folyamán, még a

haza.

Először azt akarta, hogy álljon fel nyugodtan és zavartalanul, öltözz, mindenekelőtt van

reggeli, és csak akkor fontolja meg a további intézkedéseket, az - ő észrevette ezt egyértelműen - az

gondolkodás a dolgokat az ágyban, hogy nem éri el az ésszerű következtetést.

Eszébe jutott, hogy ő már sokszor éreztem fény fájdalom vagy más ágyban, talán

Az eredmény egy kellemetlen fekvő helyzetben, amely később kiderült, hogy pusztán

képzeletbeli, amikor felállt, és ő

alig várja, hogy milyen az aktuális fantáziája fokozatosan távozhasson.

Ez a változás az ő hangja nem más, mint a kezdete egy igazi hideg, az

foglalkozási megbetegedés kereskedelmi utazók, az, hogy nem a

legcsekélyebb kétség.

Ez nagyon könnyű volt, hogy dobja félre a takarót.

Szüksége volt csak tolja magát egy kicsit, és csökkent is.

De továbbra is nehéz volt, különösen azért, mert annyira szokatlanul széles.

Szüksége volt fegyver-és kézzel tolja magát felfelé.

Ahelyett, hogy ezeket, de ő csak sok kis végtagjait, melyeket szüntelenül mozgó

nagyon különböző mozgások, és amely ráadásul nem tudta kontrollálni.

Ha akart hajolni az egyiket, akkor ez volt az első kiterjeszteni magát, és ha

végül sikerült csinál, mit akar ezzel a végtag, időközben a többiek,

mintha szabadon, mozgatni a túlságosan fájdalmas izgatottság.

"De nem szabad ágyban feleslegesen", mondta Gregor magának.

Eleinte akart kijutni az ágyból, az alsó részén a testét, de ez az alacsonyabb

rész - amely mellesleg még mindig nem nézett, és amelyet ő is nem tudott

kép egyértelműen - bizonyult túl nehéz mozgatni.

A kísérlet ment olyan lassan.

Ha, miután szinte őrült, végül vetette magát előre minden

erő és gondolkodás nélkül, úgy döntött, az ő irányítása helytelenül, és ő nyomja az alsó

bedpost nehéz.

A heves fájdalmat érzett felfedte neki, hogy az alsó része a testét a

Jelenleg talán a legérzékenyebb.

Így, aki megpróbált a felsőtestét az ágyból első és elfordította a fejét óvatosan

felé az ágy szélére.

Sikerült ezt könnyen, és annak ellenére, hogy széles és súlya a testtömeg-at

utolsó lassan követte a fordulópont a fejét.

De ahogy végül felemelte a fejét kívül az ágy a szabadban lett ideges

kb halad előre a további ilyen módon, mert ha megengedte magának,

végül csökken ez a folyamat, ez

tartana egy csoda, hogy megakadályozzák a fejét attól, hogy megsérült.

És minden áron meg kell nem veszíti el eszméletét most.

Ő inkább maradjon az ágyban.

Után azonban egy hasonló erőfeszítést, miközben ott feküdt megint, sóhajtozó, mint korábban, és

ismét látta a kis végtagjai harci egymást, ha lehet rosszabb, mint korábban,

és nem lát esélyt az impozáns csendes

és hogy ezen önkényes mozgás, mondta magának újra, hogy nem tudott

valószínűleg továbbra is az ágyban, és hogy lehet a legésszerűbb dolog, hogy áldozatot

mindent, ha ott volt még a legcsekélyebb

remélve, hogy magát az ágyból a folyamatban.

Ugyanabban a pillanatban azonban, aki nem felejtette el, hogy emlékeztesse magát időről időre

Az a tény, hogy nyugodt - valóban a legnyugodtabb - reflexió lehet jobb, mint a legtöbb

zavaros döntéseket.

Ezekben a pillanatokban, ő irányította a tekintetét legpontosabban tudta az ablak felé,

de sajnos kevés benne felvidítani, hogy még egy pillantást

a reggeli köd, ami rejtve még a másik oldalon a keskeny utcán.

"Ez már 07:00," mondta magát, de legkésőbb feltűnő a riasztó

óra "már 7:00 és még mindig ez a köd."

És egy kis ideig feküdt csendben gyenge légzés, mintha talán

vár normális és természetes körülmények között újra megjelentek el a teljes nyugalom.

De aztán azt mondta magában: "Mielőtt elüt egy 7:15, függetlenül attól,

történik, meg kell teljesen az ágyból.

Különben is, addigra valaki az irodából érkezik érdeklődni rólam, mert

Az iroda nyitva előtt 07:00. "

És ő tett erőfeszítéseket, majd a rock a teljes testhossz az ágyból a

egyenletes mozgás.

Ha hagyja magát, kiesik az ágyból ily módon, a fejét, mely során

őszén akart felemelni élesen, valószínűleg marad ép.

A háta látszott, hogy nehéz, semmi sem igazán történik, hogy ennek eredményeképpen a

esnek.

Legnagyobb foglalás volt aggódni a hangos zajt, ami az őszi létre kell hoznia

és amely feltehetően volna kelteni, ha nem félelem, de legalább érinti a többi

oldalán az összes ajtót.

Ugyanakkor meg kellett próbálni.

Mint Gregor volt folyamatban emelő magát félig kint az ágyból - az új módszer

inkább játék, mint az erőfeszítés, szüksége volt csak a rock egy állandó ritmus - ez

támadt, milyen egyszerű mindez lenne, ha valaki jön a támogatás.

Két erős emberek - gondolta az apja és a cselédlány - lett volna elég

elegendő.

Ők csak kellett, hogy álljon a fegyvert az ő hátát, hogy rajta a

ágy, hajlítsa le a terhelést, majd csak gyakorolni türelemmel és gondossággal, hogy a

fejezte a flip a padlóra, ahol a

az ő apró lábai ezután, azt remélte, szerez a célra.

Most eltekintve attól, hogy az ajtók zárva voltak, meg tényleg hívás

ki segít?

Annak ellenére, hogy minden megpróbáltatást, nem tudott elnyomni egy mosolyt az ezt az elképzelést.

Már van arra a pontra, ahol a ringató erősebben, továbbra is fenntartotta a

egyensúly nehezen, és nagyon hamarosan végül el kell döntenie, mert

öt perc lenne 07:15.

Aztán ott volt a gyűrű az ajtó a lakás.

"Ez valaki az irodában," mondta magát, és majdnem megfagyott, míg a

kis végtagok csak körül táncoltak a gyorsabb.

Egy pillanatra minden maradt még.

"Nem nyitó," Gregor mondta magában, fogott, hogy valami abszurd remény.

De persze akkor, mint mindig, a cselédlány vele cég futófelület ment az ajtóhoz

és kinyitotta.

Gregor szükséges hallani csak az első szót a látogató üdvözlő felismerni

Azonnal ki volt, a vezető maga.

Miért volt Gregor az egyetlen elítélt dolgozni egy cég, ahol a legkisebb

megszűnik, valaki azonnal felkeltette a legnagyobb gyanút?

Mind a munkavállalók, majd együttesen, egy, meg minden, gazemberek?

Köztük ott volt akkor nem igazán odaadó, aki, ha nem használja csak egy

Pár órával a reggeli irodai munka lesz szokatlan a lelkiismeret-

lelkiismeret és igazán semmi állapotban az ágyból?

Vajon tényleg nem elég, hogy hagyja gyakornok érdeklődni, ha az ilyen

megkérdőjelezése volt még szükség?

Kell a menedzser maga jön, és a folyamat meg is kell mutatni a

egész ártatlan család, hogy a vizsgálat ennek a gyanús

körülmény lehet bízni csak az intelligencia a menedzser?

És még egy következménye a gerjesztett állapot, amelyben ez a gondolat fel Gregor, mint ahogyan az

következtében a tényleges döntést, ő maga lendült minden erejével az ágyból.

Volt egy hangos puffanás, de nem igazi összeomlás.

Az esés szívódott fel kissé a szőnyeg, és emellett a hátán volt

rugalmas, mint Gregor gondolta.

Ezen okból a tompa zaj nem volt annyira feltűnő.

De ő nem tartotta a fejét kellő gondossággal és volt rajta.

Megfordult a fejét, irritált és a fájdalom, és dörzsölni azt a szőnyegre.

"Valami esett oda," mondta a menedzser a szomszéd szobában a bal oldalon.

Gregor megpróbálta elképzelni magának, hogy bármi hasonló, mi történik

vele ma is előfordulhat, hogy történt egy bizonyos ponton a menedzser.

Legalább egy kénytelen volt beleegyezni a lehetőségét egy ilyen dolog.

Azonban, mintha, hogy egy durva válasz erre a kérdésre, a menedzser most, a

vinnyog az ő fényes csizmát, vett néhány meghatározott lépéseket a szomszéd szobában.

A szomszéd szobában a jobb oldalon a testvére volt, suttogott, hogy tájékoztassa Gregor:

"Gregor, a menedzser van itt." "Tudom," mondta Gregor magának.

De nem merte, hogy a hangja elég hangos, hogy a húga lehetett hallani.

"Gregor" apja most azt mondta, a szomszédos szobában a bal oldalon, "Mr. Menedzser

eljött, és azt kérdezi, miért nem hagyták el a korai vonattal.

Nem tudjuk, mit kell mondani neki.

Különben is, ő is akar beszélni veled személyesen.

Ezért kérjük, nyissa ki az ajtót. Ő lesz elég jó, hogy bocsásson meg a rendetlenség

a szobában. "

A középső Mindezek a vezető nevezett ki barátságosan, "Jó

Reggel, Samsa úr. "

"Ő nem is," mondta az anyja az igazgató, miközben apja még beszél

az ajtóban: "Ő nem is, hidd el nekem, Mr. Manager.

Máskülönben hogyan Gregor kihagyott egy vonatot?

A fiatalember már semmi a fejében, kivéve az üzleti.

Én szinte dühös, hogy ő soha nem megy ki éjszaka.

Most ő volt a városban nyolc nap, de ő már otthon minden este.

Itt ül velünk az asztalnál, és elolvassa az újságot csendben vagy tanulmányok utazása

menetrendek.

Ez egy jó elterelő neki, hogy elfoglalt magát faragott díszítés.

Például, aki vágjunk ki egy kis keretet során két vagy három este.

Ön azt lepődni, hogy milyen szép ez.

Ez lóg jobb bent a szobában. Majd meglátod, hogy azonnal, amint

Gregor kinyitja az ajtót. Mindegy, örülök, hogy itt vagytok, Mr.

Manager.

A magunk, mi soha nem tette Gregor nyissa ki az ajtót.

Annyira makacs, és ő biztosan nem is, bár tagadta, hogy ez a

reggel. "

"Jövök rögtön," mondta Gregor lassan és megfontoltan és nem mozdult, nehogy

elveszíteni egy szót a beszélgetésbe.

"Kedves hölgyem, nem tudom megmagyarázni magamnak más módon," mondta a menedzser;

"Remélem, semmi komoly.

Másrészt azt is meg kell mondani, hogy üzletemberek, szerencsére vagy unluckily,

Azonban nézzük meg, nagyon gyakran egyszerűen csak le kell győzniük egy kis rosszulléte a

üzleti okok miatt. "

"Tehát nem Mr. menedzser jön, hogy most?" Kérdezte az apja türelmetlenül és

kopogtatott ismét az ajtót. "Nem," mondta Gregor.

A szomszédos szobában a bal oldalon egy fájdalmas csend ereszkedett.

A szomszédos szobában a jobb oldalon a húga sírva fakadt.

Miért nem a nővére megy a többiekkel?

Ő azt valószínűleg csak ütött ki az ágyból, és most már nem is kezdett öltözni

még. Akkor miért volt ő sír?

Mert nem volt felkelni, és nem hagyja, hogy a menedzser, mert a

veszélye, hogy elveszti állását, és mert akkor a főnöke lenne borz szülei egyszer

Ismét a régi igények?

Ezek voltak talán a felesleges aggodalom most.

Gregor még itt volt, nem gondoltam egyáltalán arról, felhagy a családját.

Abban a pillanatban, feküdt ott a szőnyegen, és senki, aki tudott a

feltétel már komolyan azt követelte, hogy hagyta, hogy a vezető be

De Gregor nem véletlenül utasítani helyes utat, mert ez a kicsi

udvariatlanság, amelyek majd csak talál egy könnyű és megfelelő ürügyet később.

Úgy tűnt, Gregor, hogy lehet, hogy sokkal ésszerűbb hagyja békén a

Jelenleg inkább a zavaró neki sírás és beszélgetés.

De ez volt a nagy bizonytalanság, amely bajba jutott a többiek, és kimentette a

viselkedését. "Mr. Samsa, a "menedzser most kiabált,

a hangját emelte, "mi a baj?

Ön eltorlaszolásától magát a szobájában, választ csak egy igen és egy nem, nem így

komoly és szükségtelen nehézségeket a szüleiddel, és figyelmen kívül hagyva (Azért említem ezt

csak mellékesen) a kereskedelmi feladatokat valóban ismeretlen módon.

Én beszélek itt, a nevét a szülők és a munkáltató, és én vagyok

kérő meg teljes komolysággal egy azonnali és világos magyarázatot.

Én vagyok nyűgözve.

Én vagyok nyűgözve. Azt hittem, tudtam, hogy egy nyugodt, ésszerű

személy, és most úgy tűnik hirtelen akar kezdeni parádézó körül furcsa hangulatot.

A vezető jelezte, hogy nekem korábban a mai napig egy lehetséges magyarázat a

elhanyagolás - az érintett gyűjtése készpénz bízott meg egy rövid idővel ezelőtt -

de az igazat megvallva én szinte adta neki a szót

megtiszteltetés, hogy ez a magyarázat nem helytálló.

Azonban most látom, itt az elképzelhetetlen sertés szédülés, és én teljesen elvesznének

vágy, hogy beszéljen az Ön számára a legkisebb.

És a helyzet egyáltalán nem a legbiztonságosabb.

Eredetileg akartam megemlíteni mindezt neked privát, de mivel akkor hagyja

nekem hulladék időm itt feleslegesen, nem tudom, miért a kérdés nem jött a

figyelmét a szüleid.

A termelékenység is nagyon kielégítő a közelmúltban.

Persze, ez nem az évszaktól, hogy végezzen kivételes üzleti, ismerjük

, de egy időben az év lefolytatására nem üzleti, nincs olyan dolog, egyáltalán,

Samsa úr, és egy ilyen dolgot nem szabad. "

"De Mr. Manager" nevű Gregor mellett magát, és a nyugtalanság, felejtés

minden más, "Én vagyok kinyitotta az ajtót, azonnal, ebben a pillanatban.

Egy kis rossz közérzet, a szédülést varázslat, megakadályozta engem felkelni.

Én még az ágyban fekve most. De nem vagyok egészen felfrissülve újra.

Én vagyok a közepén kezd az ágyból.

Csak türelem egy rövid időre! A dolgok nem mennek olyan jól, mint gondoltam.

De a dolgok rendben vannak. Hogy hirtelen ez lehet győzni valakit!

Csak tegnap este minden rendben volt velem.

Szüleim biztosan tudja. Tulajdonképpen csak tegnap este volt egy

kis előjel.

Az emberek látnia kellett, hogy bennem. Miért nem számolt be, hogy az irodában?

De az emberek mindig azt hiszik, hogy kapsz több betegség, anélkül, hogy maradjon

haza.

Mr. menedzser! Nyugi az én szüleim!

Ott valóban nincs alapja a kritikát, amely éppen most így ellenem, és

Tényleg senki nem szólt egy szót nekem róla.

Talán nem olvasta a legújabb megrendelések, amit szállított.

Különben is, most én vagyok, amely meghatározza az én utam a nyolcórás vonattal, a néhány órás "

többit már engem erősebb.

Mr. Manager, ne maradj. Én leszek az irodában személyesen jobb

re. Kérjük, a jóság mondani, hogy és

közvetítenek a tekintetben a vezető. "

Miközben Gregor hamar blurting mindezt el, szinte fel sem amit mond, azt

költözött, közel a komód erőfeszítés nélkül, valószínűleg a az

gyakorlat volt már az ágyban, és most

ő próbálja növelni magát rajta. Valójában azt akarta nyitni az ajtót.

Azt akartam, hogy hagyja magát is látta, és beszélni az igazgató.

Ő volt lelkes, hogy tanúja legyen, amit a többiek már kérte róla mondani, mikor meglátták

rá. Ha ők megrettentek, majd Gregor nem volt

több felelősséget, és lehet nyugodt.

De ha el mindent csendesen, akkor nem lenne oka, hogy izgatott

és, ha van egy lépni, lehet igazán az állomáson kb 08:00.

Eleinte lecsúszott egy párszor a sima komód.

De végül is adta magát a végső swing és megállt egyenesen ott.

Ő már nem volt egyáltalán tisztában a fájdalom a test alsó, nem számít, hogy hogyan lehet

még csíp.

Most hadd magát esik ellen hátán egy közeli szék szélén, amit

merevített magát a vékony végtagok.

Ezzel szerzett felett magát, és hallgatott, mert most már

hallani a menedzser.

"Te érteni egy szót?" A menedzser felkérte a szülőket, "Ő játszik

A bolond velünk? "

"Az Isten szerelmére," kiáltott fel az anya már a könnyek, "talán ő nagyon beteg, és mi vagyunk

megrázó neki. Grete!

Grete! "Azt kiabálta ezen a ponton.

"Anya?" Nevű húga a másik oldalról.

Ők voltak téve magukat megértette a Gregor szobájában.

"Meg kell menni az orvoshoz azonnal.

Gregor beteg. Siess, hogy az orvos.

Hallottál Gregor beszélni még? "

"Ez volt az állat hangját," mondta a menedzser, feltűnően csendben képest

Az anya sír. "Anna!

Anna! "Kiáltotta az apa révén a csarnok a konyhába, taps a kezét,

"Fetch lakatos azonnal!"

A két fiatal nők már fut át a terem swishing szoknya - hogyan

volt, a húga öltözött magát ilyen gyorsan? - és rángatta az ajtókat a

apartman.

Egy nem hallotta az ajtók bezárása egyáltalán. Valószínűleg hagyta őket nyitva, mint

szokásos egy lakásban, ahol egy hatalmas szerencsétlenség történt.

Ugyanakkor Gregor lett sokkal nyugodtabb.

Rendben, az emberek nem értették a szavait többé, bár úgy tűnt, világos,

Elég hozzá, tisztább, mint korábban, talán azért, mert a füle volt ütött használt

őket.

De legalább az emberek most úgy gondolta, hogy a dolgok nem voltak rendben vele, és voltak

kész arra, hogy segítsen neki.

A bizalom és a bizonyosságot, amellyel az első intézkedéseket már elvégezték

érezte magát jól.

Úgy érezte, benne ismét a kör az emberiség, és várta a

mind az orvos és a lakatos, anélkül, megkülönböztetve őket valódi

pontosság, nagyszerű és meglepő eredményeket.

Annak érdekében, hogy olyan tiszta a hang, mint lehetséges, hogy a kritikus beszélgetés

amely küszöbön, s köhögött egy kicsit, és minden bizonnyal vette a fáradságot, hogy ezt

Egy nagyon visszafogott módon, hiszen

Lehetséges, hogy még ez a zaj hangzott, mint valami más, az emberi köhögés.

Már nem megbízható magát dönteni többé.

Közben a szomszéd szobában vált igazán csendes.

Talán a szülei ültek a vezetője az asztalnál suttogó, talán

mindnyájan dőlve az ajtót hallgat.

Gregor tolta maga lassan az ajtó felé, segítségével a karosszékben, hadd

elmenni ott vetette magát az ajtónak, tartotta magát egyenesen ellene - a

golyó az ő apró végtagok volt egy kis ragacsos

dolog a számukra - és megpihent ott egy pillanatra az ő megterhelés.

Aztán igyekezett be a kulcsot a zárban a száját.

Sajnos úgy tűnik, hogy nem volt igazi fogak.

Milyen volt akkor is, hogy megragad tartsa a kulcsot?

De pótolni, hogy az ő állkapcsa volt természetesen nagyon erős, az ő segítségükkel is

sikerült a legfontosabb valóban mozog.

Nem vette észre, hogy ő nyilvánvalóan okoznak némi kárt a saját maga, egy

barna folyadék jött ki a szájából, folyt át a kulcsot, és csepegett a padlóra.

"Csak figyelj egy pillanatra", mondta a menedzser a szomszéd szobában, "ő fordult a

gombot. "Mert Gregor, hogy volt egy nagy bátorítás.

De minden kellett volna odakiáltott neki, többek között apját és anyját, "Gyerünk,

Gregor, "ők kellett volna kiáltotta," menj, folyamatosan dolgozik a zár. "

Elképzeli, hogy minden erőfeszítést is követi a feszültséget, s kicsit le

kétségbeesetten a legfontosabb minden erőt tudott gyülekezési.

Amint a kulcs megfordult több, ő táncolt körül zár.

Most tartotta magát egyenesen csak a száját, és ő akasztani rá a

gombot, vagy nyomja le újra az egész súlya a testét, ha szükséges.

A meglehetősen eltérő kattintson a zár, mert végre tényleg csattant ébredt Gregor fel.

Lihegve mondta magában: "Szóval nem kell a lakatos," és ő meg a

fejét a kilincset, hogy nyissa ki az ajtót teljesen.

Mert meg kellett nyitnia az ajtót, így volt már nyitva igen széles nélkül

neki, de hogy igazán láthatóvá.

Először kellett fordulnia magát lassan szélén az ajtón, nagyon gondosan, a

Természetesen, ha nem akart esni ügyetlenül hátán, közvetlenül a bejáratnál a

szobában.

Még mindig foglalkoztatta ezt a nehéz mozgást, és nem volt ideje, hogy fordítson

figyelmet mást, amikor meghallotta a menedzser kiáltott fel hangos "Ó!" - ez

úgy hangzott, mint a szél fütyül - és most

látta, legközelebb az ajtóhoz, nyomja meg a kezét ellen nyitott szájjal és mozgó

lassan, mintha egy láthatatlan állandó erő nyomja őt.

Édesanyja - annak ellenére, hogy jelenléte a vezető volt itt áll a haja

kiáll a végén, még a rendetlenség az éjszakától - nézett az apja vele

összekulcsolt kézzel.

Ő aztán két lépés Gregor és összeomlott kellős közepén az ő

szoknyák, amelyek szét körülötte, az arca süllyedt a mellére,

teljesen rejtve.

Apja összeszorított öklét egy ellenséges kifejezést, mintha azt kívánta, hogy álljon Gregor

vissza a szobájába, majd bizonytalanul nézett körül a nappaliban, eltakarta a szemét

kezével, és sírt úgy, hogy a hatalmas mell megrázta.

Ezen a ponton Gregor nem vette egy lépéssel a szobába, de hajolt a teste a

belsejében ellen határozottan csavarozva ajtószárnynak, hogy csak a fele testét

látható, valamint a fejét, ferde

oldalra, és amit kandikált át a többiek.

Eközben vált sokkal fényesebb.

Állandó egyértelműen a másik oldalán az utca része volt a végtelen szürke

fekete ház szemben található - ez volt a kórházban - a maga súlyos rendszeresen ablakok

felbomlása a homlokzatot.

Az eső még mindig jön le, de csak nagy egyedi csepp láthatóan és határozottan

dobott le egyesével a földre.

A reggeli ételek álltak halmoztak körül az asztalon, mert apja

reggeli a legfontosabb étkezés ideje a nap folyamán, amit hosszú órákon át a

olvasás különböző újságok.

Közvetlenül az egész a szemközti falon lógott egy fényképet Gregor az idejét

a katonai szolgálat volt egy kép róla, mint a hadnagy, ahogy mosolyogva és aggodalom

szabad, az ő kezét a kardja, követelte tiszteletben tartása a csapágy és egységes.

Az ajtó a terem volt nyitva, és mivel az ajtó a lakás is nyitott,

lehetett látni ki a partra a lakás és a kezdete a lépcsőház

lement.

"Most," mondta Gregor, jól tudja, hogy ő volt az egyetlen, aki tartotta magát.

"Hozom öltözve azonnal, összecsomagolni a mintavétel, és elindultak.

Majd engedje meg, hogy meghatározott útban, ugye?

Látod, Mr. Manager, nem vagyok disznó fejű, és boldog vagyok dolgozni.

Utazás a fárasztó, de nem tudtam élni nélküle.

Hová mész, Mr. Manager? Az irodába?

Tényleg?

Fogsz jelentés mindent őszintén?

Egy személy lehet munkaképtelen egy pillanatra, de ez éppen a legjobb

ideje, hogy emlékezzen a korábbi eredményeket, és úgy vélik, hogy később, miután a

akadályok már tolta félre, a

ember dolgozik annál lelkesen és intenzíven.

Én tényleg olyan hálás Mr. Chief - tudod, hogy nagyon jól.

Másrészt, Aggódom a szüleim és a húgom.

Én egy fix, de fogok dolgozni magam belőle újra.

Ne dolgokat nehezebb számomra, mint azok már vannak.

Beszélj a nevemben az irodában! Az emberek nem szeretnek utazni eladók.

Tudom, hogy.

Az emberek azt hiszik, hogy keresnek egy halom pénz, és ezáltal egy finom életet.

Az emberek nem is kell semmilyen különleges oka, hogy gondolja át ezt az ítéletet még

egyértelműen.

De, Mr. Manager, hogy van egy jobb perspektíva, mi szó, mint a többi

emberek, sőt, azt mondom, a teljes bizalom, jobb perspektívát, mint a Mr.

Elnök maga, aki a minőségében

A munkáltató engedte ítéletét, hogy az alkalmi hibákat rovására egy

alkalmazottja.

Azt is tudjuk, elég jól, hogy az utazó ügynök, aki kívül van a

irodai szinte egész évben lehet annyira könnyen áldozatává pletyka, véletlenek,

és alaptalan panasz, amely ellen

lehetetlen számára, hogy megvédje magát, mert a legtöbb aki nem hallja

róluk minden, és csak akkor, amikor a kimerült befejezése után az utazás és a

otthon lesz érezni a saját testét a csúnya

következményeket, amelyeket nem lehet teljesen feltárni vissza eredetüket.

Mr. Manager, ne hagyja szó nélkül egy szót mondani, hogy akkor legalább

elismerik, hogy Kicsit a jobb! "

De Gregor első szavai a menedzser már elfordult, és most nézett vissza

A Gregor fölött izomrángás vállán a elhúzta a száját.

Alatt Gregor beszéde nem volt még egy pillanatra, de folyamatosan távolodik felé

ajtót, anélkül, hogy a szemét le Gregor, de tényleg lassan, mintha volt

titkos elhagyásának tilalmát a szobában.

Ő volt már a teremben, és mivel a hirtelen mozgás, amely végül

húzta a lábát ki a nappali, lehetett volna úgy, hogy ő csak égett

az egyetlen a lábát.

A teremben, de ő kinyújtotta a jobb kezét, távol a teste felé

A lépcsőház, mintha valami valóban természetfeletti megkönnyebbülés várt rá

ott.

Gregor rájött, hogy nem szabad semmilyen körülmények között lehetővé teszi a vezetőt, hogy menjen el

ebben a hangulatban, különösen, ha az ő helyét a céget ne kerüljenek

A legnagyobb veszély.

Szülei nem értették mindezt nagyon jól.

Hosszú évek voltak kifejlesztette a meggyőződés, hogy Gregor jött létre az élet

az ő határozott, és ezen felül, hogy volt olyan sok a teendő manapság a jelenlegi

bajok, hogy minden előrelátás volt idegen számukra.

De Gregor volt ilyen előrelátás. A menedzser kell tartani vissza, megnyugodtam,

győződve, és végül megnyerte.

A jövő Gregor és családja nagyon múlna rajta!

Ha csak a testvére volt ott! Ő volt okos.

Ő már sírt, miközben Gregor még mindig ott feküdt csendesen a hátán.

És az igazgató, ez a barátja a hölgyek minden bizonnyal hagyja magát tartja szem előtt

rá.

Ő lett volna zárva az ajtót a lakásban, és beszélt neki az ő megijedt

a hallban. De a húga nem volt még ott.

Gregor kell foglalkozni vele magát.

Gondolkodás nélkül, hogy még ő sem tud semmit arról a jelen képes mozogni

és hogy az ő beszéde talán - sőt valószínű - még egyszer nem

megértette, elhagyta a szárny az ajtó,

tolta magát a nyíláson, és azt akarta, hogy menjen át a vezetője, aki

Már gazdaság szűk rá a korlát mindkét kezével a kirakodás

nevetséges módon.

De ahogy nézett valamit, kapaszkodni, egy kis sikoly Gregor

Azonnal leesett rá a sok kis lábait.

Alig történt ez, amikor úgy érezte először, hogy reggel egy általános

a fizikai jólét.

A kis végtagjai voltak szilárd padló alattuk, ők engedelmeskedtek tökéletes, ahogy észrevette, hogy a

öröm, és arra törekedett, hogy vigyék tovább az irányba akart.

Azonnal úgy gondolta, hogy a végső talajjavítás minden szenvedés volt

azonnal kéznél van.

De abban a pillanatban, amikor feküdt a földön ringató egy visszafogott módon igen

szoros és közvetlen az egész anyjától, aki szemmel láthatóan teljesen süppedt

magát, hirtelen felugrott egészen a

karját messzire egymástól, és az ujjait bővített és felkiáltott: "Segítség, az isten

szerelmére, segíts! "

Ő tartotta a fejét lehajtotta le, mintha azt akarta, hogy megtekinthesse Gregor jobb, de futott

értelmetlenül vissza, ellentmond, hogy a gesztus, megfeledkezve arról, hogy a háta mögött állt

A táblázat az összes ételek rajta.

Amikor elérte az asztalra, leült erősen rá, mintha szórakozottan, és

Nem úgy tűnik, hogy észre egyáltalán, hogy mellé kávé ömlött ki rá a

szőnyeg teljes folyamot a nagy felborult konténer.

"Anyám, anyám," mondta Gregor halkan, és nézett felé.

Az igazgató egy pillanatra eltűnt teljesen a fejében.

Láttán az áramló kávé Gregor nem tudta megállítani magát harapós saját állkapcsát a

A levegő egy párszor.

Abban az anyja felsikoltott újra, sietett az asztalról, és átkerül a

A karok apja, aki rohant feléje.

De Gregor nem volt ideje most a szülei - a menedzser már a

lépcsőház. Állát szinten a korlát, a

vezetője nézett vissza utoljára.

Gregor volt az első mozgalom felzárkózni hozzá, ha lehetséges.

De a menedzser kell gyanúja valamit, mert tett egy lépést lefelé fölött

Néhány lépcsőn, és eltűnt, még mindig kiabált: "Huh!"

A hang visszhangzott az egész lépcsőház.

Most, sajnos ezt a járatot a vezetője is úgy tűnt, hogy megtéveszt apja

teljesen.

Korábban ő volt viszonylag nyugodt, mert ahelyett, hogy futás után a menedzser

magát, vagy legalábbis nem akadályozza Gregor az ő törekvés, az ő jobb kezével

megragadta a menedzser nádból, amely

maga mögött hagyott a kalapját és felöltőjét egy székre.

Bal kezével, édesapja felkapott egy nagy újságot az asztalról, és

bélyegzés a lábát a földre, s meghatározott vezetni Gregor vissza a szobájába a

integetett a cukornád és az újság.

Nem kérésére Gregor volt bármilyen használata, nem kért volna, még érthető.

Nem számít, mennyire hajlandó volt, hogy a fejét tisztelettel, az apja csak stomped

minden nehezebb a lába.

Az egész szoba tőle anyja kinyitotta az ablakot, annak ellenére, hogy a hideg

időjárás, és kihajolt a kezét az arcán, ő tolta az arcát messze kívül

az ablakot.

Között a sikátorban, és a lépcsőházban egy erős tervezetet jött, a függönyöket a

ablakban repült körül, az újságok az asztalon swished, és az egyes lapok

leszállt a padlón.

Az apa könyörtelenül nyomott előre, nyomja meg főleg a sziszegők, mint egy vadember.

Most Gregor nem volt gyakorlat egyáltalán megy visszafelé - ez tényleg nagyon lassan megy.

Ha Gregor csak hagyták viszont maga körül, ő lett volna az ő

szoba azonnal, de félt, hogy apja türelmetlen az időigényes

folyamat megfordult, és minden pillanatban

szállt szembe a fenyegető halálos csapást a hátán, vagy a fejét a nád az ő

apja kezét.

Végül Gregor nem volt más lehetőség, mert észrevette, rémülten, hogy nem

megérteni, de hogyan lehet fenntartani a irányba megy hátrafelé.

És így kezdte közepette állandóan szorongó oldalra pillant az apja irányítása,

kapcsolja magát körül, amilyen gyorsan csak lehetséges, bár valójában ez csak

kész nagyon lassan.

Talán az apja észrevette, hogy a jó szándék, mert nem zavarja Gregor

ebben a mozgásban, de a csúcsa a cukornád távolságból ő is rendezte

Gregor forgó mozgást itt-ott.

Ha csak az apja nem sziszegte olyan elviselhetetlenül!

Mert az, hogy Gregor teljesen elvesztette a fejét.

Ő már szinte teljesen megfordult, ha mindig ezzel a sziszegő ben

fülét, csak hibázott, és be magát vissza egy kicsit.

De amikor végül sikeres volt abban, hogy a fejét az ajtó előtt

megnyitása, világossá vált, hogy a teste túl tág ahhoz, hogy végig tovább.

Természetesen az apja, az ő jelenlegi mentális állapotát, fogalmuk sem volt a nyitás a másik

ajtószárnynak egy kicsit hogy hozzon létre egy megfelelő áthaladását a Gregor átjutni.

Ő az egyetlen fix gondolatom az volt, hogy Gregor kell jutnunk a szobájába, amilyen gyorsan csak

lehetséges.

Ő soha nem lenne szabad a bonyolult előkészületeket, hogy Gregor szükséges tájékozódni

magát, és így talán kap az ajtón.

Éppen ellenkezőleg, mintha nem volt akadály, és egy sajátságos zaj, most

Gregor vezetett előre.

Gregor mögött a hang ezen a ponton már nem volt, mint a hangja, csak egy

apja.

Most tényleg nem vicc, és Gregor kényszerítette magát, bármi lehet,

be az ajtót. Egyik oldalán a testét felemelte.

Feküdt szögben az ajtónyitás.

Övé lágyék volt, fájt a kaparás. A fehér ajtó csúnya foltok maradtak.

Hamarosan beragadt gyors, és nem voltak képesek mozogni többé a saját.

Az apró lábak egyik oldalán lógott rángatózott a levegőben fent, és azok a többi

oldalán szorultak fájdalmasan a padlón.

Akkor az apja adott neki egy igazán erős szabadító tolja hátulról, és ő

iszkolt, vérzés súlyos, mélyen a belső szobájába.

Az ajtó becsapódott a nád, és végül csend volt.

FEJEZET.

Gregor first felébredt az ő nehéz elájul-szerű aludni este szürkületben.

Ő bizonyára felébredt hamarosan zavartalanul, mert

érezte magát elég kipihent és éber, de úgy tűnt neki, mintha egy

sietett lépés és óvatos zárását az ajtó a folyosón volt, váltott vele.

Fény az elektromos utcai feküdt sápadtan itt-ott a mennyezeten és a

A nagyobb része a bútorok, de alatta körül Gregor sötét volt.

Ő tolta maga lassan az ajtó felé, még mindig tapogatózva ügyetlenül az ő csápjait,

amit most megtanult értéke az első alkalommal, hogy ellenőrizze, mi történik ott.

A bal oldali tűnt, egyetlen hosszú kellemetlen kifeszített heg, és tényleg

kellett biceg az ő két sorban a lábak.

Ezen kívül egy kis lába volt, súlyosan megsebesült során a

Reggel eset - ez volt szinte csoda, hogy csak egy volt, fájt -, és vonszolni

élettelenül mögött.

Az ajtó először észre, mi is csábította őt oda: ez volt a szaga

enni.

Egy tál állt ott, tele édes tejjel, amelyben úszott apró darab fehér

kenyeret.

Majdnem elnevette magát örömében, mert most már sokkal nagyobb az éhség, mint a reggel,

és ő azonnal mártott fejét szinte fel és több mint a szemét le a tejet.

De hamarosan vonta vissza ismét csalódást, nem csak azért, mert

nehéz neki enni miatt az ő finom bal oldalon - tudta enni csak akkor, ha

a teljes testet lihegve dolgozott

összehangolt módon -, hanem azért is, mert a tej, ami egyébként volt a kedvenc ital

amely a nővére már biztosan ott elhelyezett emiatt, nem fellebbezett az őt

minden.

Elfordult a tál szinte kerülés, és mászott vissza a közepén

a szobában.

A nappaliban, mint Gregor látta a résen át az ajtón, a gáz világít, de a

ahol máskor ebben az időben a nap, apja szokott olvasni a

Délután újság hangosan, hogy a

anya és néha az ő nővére, abban a pillanatban nincs hang volt hallható.

Nos, lehet, hogy ez a hangos olvasás, amiről a húga mindig beszélt, és

írt neki, nemrég esett ki az általános rutin.

De volt olyan is az egész, annak ellenére, hogy a lakás minden bizonnyal

nem üres.

"Mi egy nyugodt életet a család vezet," mondta Gregor magában, és bámult mereven

ki maga elé a sötétségbe, úgy érezte, nagy büszkeség, hogy ő képes volt

nyújtanak ilyen élet szép

lakás, mint ez az ő szülei és húga.

De hogyan mennek a dolgok, ha már minden nyugalom, minden a jólét, az összes

elégedettség jöjjön egy borzalmas vége?

Annak érdekében, hogy ne veszítse el magát az ilyen gondolatokat, Gregor inkább magát,

mozog, ezért ment fel és le a szobájában.

Miután a hosszú este az egyik oldalon ajtót, majd a másik ajtó nyílt csak

apró repedések és gyorsan bezárult. Valaki feltehetően szükség jönni, de

volt, majd meggondolta magát.

Gregor azonnal vette fel a helyzetben, a nappali ajtaját, meghatározva, hogy

a tétova látogató valahogy, vagy más, vagy legalábbis hogy megtudja, ki lehet.

De most az ajtó nem volt nyitva többé, és Gregor hiába várt.

Korábban, amikor az ajtó zárva volt, mindannyian akart jönni hozzá, most,

mikor kinyitotta az egyik ajtót, és amikor a többiek már nyilván nyitottak alatt

nap, senki sem jött többé, és a gombok is beragadt a zár a külső.

A fény a nappaliban volt kapcsolva csak késő este, és most már nem volt nehéz

megállapítható, hogy a szülei és a nővére maradt ébren minden ebben az időben, egy

tisztán lehetett hallani, mint a három elköltözött lábujjhegyen.

Most biztos volt benne, hogy senki sem lép Gregor többé, amíg a reggel.

Így volt egy hosszú ideje gondolkodni zavartalan, hogyan kellett átszervezni

életét a semmiből.

De a nagy, nyitott helyiségben, ahol ő volt kénytelen feküdni a padlón készült

meg ideges, anélkül, hogy ő képes kitalálni az oka, mert éltek

A szobában öt évig.

A másfél tudattalan be, és nem mentes némi szégyen is iszkolt alatt

A kanapé, ahol, annak ellenére, hogy a háta egy kicsit szűk, és ő is

már nem emelje fel a fejét, úgy érezte, nagyon

Kényelmes és sajnálta, hogy csak a teste volt túl széles, hogy illeszkedjen teljes alatt

azt.

Ott maradt egész éjszaka, ami töltött részben állapotban félig alvó,

ebből az éhség állandó ébredt rá egy kezdő, de részben állapotban

aggodalom és homályos reméli, amelyben az összes vezető

következtetésre jutott, hogy egyelőre volna tartani nyugodt, türelemmel és a

a legnagyobb figyelmet a családja tolerálja a hibákat, amelyek az ő jelen

állapotban volt, most már kénytelen okoz nekik.

Már kora reggel - még mindig szinte éjjel - Gregor volt arra, hogy

teszt a hatalom a döntések, amit most tett, az ő húga, majdnem teljesen felöltözve,

kinyitotta az ajtót a terem a szobájába és nézte lelkesen benne.

Ő nem találta meg azonnal, de amikor észrevette őt a kanapé alá - Isten, aki

kellett valahol, vagy más, mert aligha elrepül - megkapta egy ilyen sokk, hogy

anélkül, hogy képes szabályozni önmagát, ő

becsapta az ajtót ismét kívülről.

Azonban, mintha sajnálta a viselkedése, ő azonnal kinyitotta az ajtót

ismét belépett a lány lábujjhegyen, mintha ő jelenlétében komoly

érvénytelen, vagy egy teljesen idegen.

Gregor már tolta a fejét előre, csak hogy a szélén a kanapén, és megfigyelése

rá.

Vajon tényleg észre, hogy elhagyta a tej állva, nem sőt hiányát

az éhség, és azt ő hoz valami mást enni alkalmasabb rá?

Ha ő nem tette meg a saját, ő hamarabb éhen halnak, mint a hívni rá

a figyelmet arra, bár volt egy nagyon erős késztetés, hogy túllépjünk a

heverő, dobja magát húga lába,

és könyörögni neki valami más jó enni.

De a húga észrevette, azonnal csodálkozva, hogy az edény még mindig tele,

csak egy kis tej ömlött körül.

Ő vette fel azonnal, bár nem vele puszta kézzel, hanem egy rongyot, és

vette ki a szobából.

Gregor rendkívül kíváncsi, mit hozna, mint egy helyettesítő, és ő elképzelte, hogy

magát a különböző elképzelések róla.

De soha nem sejtette volna, mi húga ki a jóság az ő szív

Valójában nem.

Ő hozta, hogy teszteljék a íz, egy teljes választék, minden szét egy régi

újság.

Voltak régi félig rothadt zöldséget, a csontok a vacsora, borított

fehér mártás, amely már majdnem megszilárdult, néhány mazsola és mandula, sajt

Gregor kijelentette, nem ehető két nap

korábban, egy szelet száraz kenyeret, és egy szelet sós kenyeret maszatos vajjal.

Amellett, hogy mindez, letette egy tál - valószínűleg kijelölt egyszer és mindenkorra

A Gregor's - ahová ő öntött egy kis vizet.

És ki az ő kényes érzés, mert tudta, hogy Gregor nem enni előtt

rá, hogy elment nagyon gyorsan, és még be a kulcsot a zárban, hogy Gregor

azt már észre, hogy tudta, hogy magát kényelmesen, mint akarta.

Gregor kis végtagok zümmögött most, hogy itt az ideje enni jött.

Sebeit kell minden esetben már meggyógyult teljesen.

Úgy érezte, nem hátrány, hogy a pontszámot.

Ő csodálkozik, hogy a és arra gondoltam, hogyan több mint egy hónapja volt vágva a

ujját kissé késsel, és hogyan seb volt fájt elég, még egy nappal korábban

tegnap.

"Én vagyok most lesz kevésbé érzékeny," gondolta, már szopás mohón a

sajt, amely erősen vonzotta azonnal, mint az összes többi élelmiszer.

Gyorsan és szemével öntözés elégedetten, evett egymás után

a sajt, a zöldségek, és a mártást. A friss élelmiszerek, ezzel szemben, nem íze

jó neki.

Nem bírta elviselni a szagot, és még vitte a dolgot akart enni egy kicsit

távolságra.

Mire húga lassan elfordította a kulcsot, mint a jele, hogy vonja vissza, azt

hosszú volt kész, és most feküdt lustán az ugyanazon a helyen.

A zaj azonnal meglepte őt, annak ellenére, hogy ő már

majdnem elaludt, s iszkolt vissza a kanapéra.

De mindez neki nagy önuralom, hogy továbbra is a kanapé alá, még a rövid

idő húga volt a szobában, mert a teste már kitöltött kissé miatt

A gazdag étkezés, és a szűk térben ott alig kapott levegőt.

Közepén kisebb támadásokat a fulladás, úgy nézett rá

kissé kidülledő szemek, ahogy a gyanútlan nővére söpörni a seprű,

nem csak a maradványait, de még az élelmiszerek

amely Gregor nem érintette egyáltalán, mintha ezek is már felesleges, és ahogy

dömpingelt mindent gyorsan egy vödröt, amit lezárt egy fából készült fedél és

Ezt követően elvégzik az egészet ki a szobából.

Ő alig megfordult, mielőtt Gregor már vonszolta magát a

heverő, kinyújtotta, és hagyja, hogy testét bővíteni.

Így Gregor kapta élelmiszer naponta egyszer reggel, amikor a szülők és a

A cselédlány még aludtak, és a második után a közös déli étkezés, a

szülei voltak, mint korábban, akkor alszik

egy kicsit, és a cselédlány küldte ki húga néhány megbízását

vagy más.

Ők biztosan nem akarta Gregor éhen halálra, de talán tudták

Nincsenek fennmaradt kideríteni, hogy mit evett más, mint a szóbeszéd.

Talán a húga volna, hogy megkíméljék őket, amit talán csak egy kis szomorúság, a

voltak igazán szenvednek elég már.

Milyen kifogások nép használják, hogy első reggel, hogy az orvos és

A lakatos a házból Gregor teljesen képtelen megállapítani.

Mivel nem tudták megérteni őt, senki, még a húga, gondolta, hogy ő

képes lehet megérteni másokat, és így, amikor a húga volt a szobájában, s

be kellett érniük a hallgatás most és

majd ő sóhajt és könyörgésekből a szentek.

Csak később, mikor már nőtt valamelyest megszokta, hogy mindent - természetesen nem

soha nem lehet semmilyen beszélni róla növekvő teljesen megszokott, hogy - Gregor

Néha fogott egy megjegyzést, amelyet

célja, hogy baráti, vagy úgy is lehet értelmezni, mint olyan.

"Nos, ma megkóstolta a jó neki," mondta, ha Gregor valóban rendbe, amit

kellett enni, mivel a fordított helyzetet, amely fokozatosan ismételni magát

egyre gyakrabban, azt szokta mondani sajnos, "Most mindent újra megállt."

De míg Gregor kaphat semmilyen új információt nem közvetlenül, ő hallja a jó

foglalkozik a szomszéd szobában, és amint hangokat hallott, s iszkolt azonnal

a megfelelő ajtót, és megnyomja az egész testét ellene.

Az első napokban, különösen, nem volt beszélgetés, amelyet nem érintett

őt valamilyen módon, vagy más, még ha csak titokban.

Két napig minden étkezéskor viták e tárgyban lehetett hallani, hogy hogyan

az emberek most úgy viselkednek, de arról is beszélt a témáról a szer

étkezések között, mert mindig a

legalább két családtag otthon, mert senki nem igazán akart maradni a házban

egyedül az emberek semmilyen körülmények között nem hagyja a lakást

teljesen üres.

Ezen kívül, az első napon a cselédlány - nem volt teljesen világos,

mit és mennyit tudta, mi történt - a térde már könyörgött a

anya hadd menjen azonnal, és amikor

mondta jó bye tizenöt perccel később, ő megköszönte nekik a felmondás

könnyes szeme, mintha ő kapott a legnagyobb javára, amely az emberek

mutatott rá ott, és anélkül, hogy bárki

igényes meg tőle, ő esküdött félelmetes esküt, hogy nem árulja el senkinek, még a

legkisebb bit.

Most a húga volt összeáll az édesanyjával csinálni a főzés, bár ez

nem hozott létre nagy baj, mert az emberek ettek szinte semmit.

Újra és újra Gregor hallgatta egyikük hiába meghívott egy másik enni, és

nem érkezett válasz nem "Köszönöm. Elegem van ", vagy valami ilyesmi.

És talán ők már nem rendelkezik valamit inni is.

Nővére gyakran megkérdezte az apját, hogy ő szeretett volna egy sört, és szívesen felajánlotta

hogy hozza meg magát, és amikor apja hallgatott, azt mondta, hogy távolítsa el

kapcsolatos esetleges fenntartásaikat, talán van, hogy ő is elküldi a házmester felesége kapni.

De aztán az apja mondta végül egy hangos "Nem," és semmi több lenne

beszélt róla.

Már az első nap az apja lefektetett összes pénzügyi körülmények között

és a kilátások az anyjának és a húgának is.

Időről időre felállt az asztaltól, és kihúzta a kis vaskazetta

megmenthető a vállalkozás, amely összeomlott öt évvel korábban, néhány

dokumentum vagy egyéb, vagy valami notebook.

A hang hallható, amikor megnyitotta a bonyolult zárat, és eltávolítása után, amit

kereste, zárt fel újra.

Ezek a magyarázatok az apja volt, részben, az első kellemes dolog, hogy Gregor

Lehetőségem volt meghallgatni, mivel a szabadságvesztés.

Azt hitte, hogy semmit sem maradt több mint az ő apja az, hogy az üzleti, a

legalább az apja azt mondta neki semmi ellent, hogy a nézetre, és Gregor minden

Amennyiben még nem kérdeztük meg.

Akkoriban Gregor csak azokat az volt, hogy használni mindent, amit annak érdekében, hogy

családja elfelejteni a lehető leggyorsabban az üzleti szerencsétlenség, amely hoztak

őket egy állam teljes reménytelenség.

És ezen a ponton ő lenne kezdett dolgozni egy különleges intenzitással és egy

asszisztens lett, szinte egyik napról a másikra, egy utazó ügynök, aki természetesen már

teljesen más lehetőségek

pénzt, és akinek sikereit munkahelyi tértek azonnal a formáját

készpénz jutalék, ami kell megállapítani az asztalra otthon elõtt

megdöbbent és örült család.

Azok voltak szép napok, és soha nem tér vissza később, vagy legalábbis nem

ugyanolyan pompával, annak ellenére, hogy Gregor később keresett annyi pénzt

hogy ő abban a helyzetben, hogy viseli a

költségeit az egész család, a költségek, amit valójában nem medve.

Lettek már hozzászoktak ahhoz, mind a család és Gregor is.

Elvitték a pénzt köszönöm, és ő boldogan megadta magát, de a speciális

melegség már nem volt jelen.

Csak a nővére maradt még mindig közel Gregor, és ez volt a titkos terve, hogy küldjön

rá következő évben a konzervatórium, függetlenül attól, hogy nagy költséggel, amely az

feltétlenül részt, és amely készítik el más módon.

Ellentétben a Gregor ő szerette a zenét, és nagyon tudta, hogyan kell játszani a hegedűn

bájos.

Most majd során Gregor rövid marad a városban a konzervatórium említése

beszélgetések húga, de mindig csak egy szép álom, melynek

megvalósítása elképzelhetetlen volt, és

szülők soha nem hallgattam ezeket az ártatlan elvárásoknak szívesen.

De Gregor gondoltam őket lelkiismeretes megfontolás és célja, hogy

megmagyarázni az ügyet ünnepélyes karácsony estéjén.

Az ő jelenlegi helyzetben, mint haszontalan gondolatok ment keresztül a fejét, miközben tolta

magát, egészen az ajtónak, és hallgattam.

Néha az ő általános kimerültség nem tudott hallgatni többé, és hagyja a fejét

bumm kedvetlenül az ajtónak, de rögtön összeszedte magát, a

még a kis hang, amit tett ez a

mozgást hallott a közelben, és elhallgattatta mindenkinek.

"Ott megy újra," mondta az apja egy idő után, egyértelműen felé fordulva

ajtót, és csak akkor lenne a megszakadt beszélgetést fokozatosan ismét újra.

Gregor kiderült, elég világosan - az apja inkább ismételje meg magát gyakran

a magyarázatot, részben azért, mert ő személyesen nem érintett magát ezekkel a

ügyekben a hosszú ideje, és részben

azért is, mert az anyja nem értette mindent rögtön az első alkalommal -, hogy

ellenére minden balszerencse, a vagyont, de nagyon kicsi volt elérhető a

Régen, amely után a kamatot, amely

nem érintette, még a közbeeső időben fokozatosan lehetővé tette, hogy növelje egy

kicsit.

Továbbá, ezen túlmenően, a pénz, amely Gregor hozta haza havonta -

ő tartotta csak néhány forintot a maga számára,-nem volt teljesen kiégett, és volt

nőtte ki magát, egy kis tőke összegét.

Gregor mögött az ajtót, bólintott lelkesen, öröm át ezt a nem várt előrelátás

és a takarékosság.

Igaz, ezzel a felesleges pénzt, akkor volna kifizetődő több apja adósságát a

munkáltató és a nap, amit lehet megszabadulni ebben a helyzetben lett volna sok

közelebb, de most a dolgok kétségtelenül

jobb módja az apja rendezte.

Abban a pillanatban azonban ez a pénz nem volt elegendő ahhoz, hogy közel a család

él a kamatok.

Talán elég lenne fenntartani a család egy vagy legfeljebb két év, ez

minden.

Így csak össze kell adni az összegnek, amelyet nem szabad igazán meríteni, és amely

kell elkülöníteni a vészhelyzet. De a pénzt, hogy élni kellett érdemelni.

Most, bár apja öreg volt egy egészséges ember, aki nem dolgozott egyáltalán

öt év, és így nem lehetett számítani a nagyon sok.

Már ebben az öt évben, az első napok az ő problémamentes töltött, de

sikertelen az élet, tedd egy jó adag zsírt, és így lett igazán nehéz.

És ha a régi anyja most talán működik a pénz, egy nő, aki szenved

asztma, akiknek vándorolt át a lakást még most is volt egy nagy törzs-és

töltötte minden második nap a kanapén a nyitott ablaknál dolgozó a levegőt?

Ha húga pénzt keresni, egy lány, aki még mindig egy tizenhét éves gyermek, akinek

a korábbi életmód volt annyira kellemes, hogy már állt

öltözködés magát szépen, alszik végén,

segít a ház körül, részt vesz egy pár szerény élvezetek, és mindenek felett,

hegedülni?

Amikor eljött beszélgetni erről kell pénzt keresni, először Gregor ment el

az ajtót, és rávetette magát a hűvös bőr kanapé az ajtó mellett, a volt

nagyon forró szégyen és a bánat.

Gyakran ott feküdt egész éjjel. Nem alszik egy pillanatra, és csak karcos

A bőr órákig egy időben. Ő vállalta a nehéz feladatot

tolta egy széket az ablakhoz.

Aztán kúszott fel az ablakpárkányon, és merevített elnökletével, nekidőlt a

ablak néz ki, természetesen némi memóriát vagy más, a elégedettségének, amely

használt, hogy őt a korábbi időkben.

Igazából, napról napra látta a dolgokat, kevesebb és kevésbé egyértelmű, még

ezek rövid távolságra: a kórház az utca túloldalán, a túlságosan is gyakori

látványa, amit korábban átkozott,

nem volt látható egyáltalán többé, és ha nem lett volna pontosan tudja, hogy élt

A csendes, de teljesen városi Charlotte Street, ő lehetett volna úgy gondolta, hogy a

a ablak volt peering ki egy

jellegtelen sivatagban, ahol a szürke ég és a szürke föld volt, összevonták, és

volt megkülönböztethetetlen.

Ő figyelmes nővére kell tartani egy-két alkalommal, hogy a szék állt a

ablakban, majd, a tisztítás után fel a szobába, minden alkalommal, amikor tolta a székét jobb

ellen az ablakon, és mostantól ő is elhagyta a belső szárny nyitva.

Ha Gregor csak tudott beszélni a húgát, és köszönöm neki, hogy mindent

hogy ő is tenni érte, ő lenne tolerálható neki szolgáltatás könnyebben.

Ahogy volt, úgy szenvedett alatta.

A nővére ugyan megpróbálta eltussolni a félszeg mindent, mint

lehetséges, és ahogy telt az idő, ő természetesen van több sikeres benne.

De az idő múlásával Gregor is jött, hogy megértsék minden további

Pontosan. Még a bejárat rettenetes volt neki.

Amint belépett, szaladt egyenesen az ablakhoz, anélkül, hogy az idő, hogy zárva

az ajtót, annak ellenére, hogy ő egyébként nagyon figyelmes a megtakarító

mindenki szeme láttára Gregor szobája, és a

rángatta az ablakot a lelkes kezek, mintha szinte fojtogató, és az is maradt

egy ideig az ablak légzés mély, még ha volt is olyan hideg.

Ezzel a futás és a zaj ő megijedt Gregor kétszer naponta.

Az egész idő alatt megremegett a kanapé alá, és mégis nagyon jól tudta, hogy ő

bizonyára nem kímélték őt szívesen, ha csak lehetett, hogy továbbra is a

Az ablak zárva egy szobába, ahol Gregor élt.

Egy alkalommal - egy hónapig már telt el azóta Gregor

átalakulás, és nem volt már különösebb ok nélkül többé a húga

hogy megdöbbent a Gregor megjelenése - ő

érkezett egy kicsit korábban, mint általában, és jött fel Gregor, ahogy még mindig keres

az ablakon, mozdulatlan, és a kialakult helyzettel ijeszteni valakit.

Nem lenne meglepő Gregor ha ő nem jön, mert ő

helyzete megakadályozta őt megnyitása az ablak azonnal.

De nem csak hogy nem beléphet, ő is visszavonult, és becsukta az ajtót.

Az idegen tényleg lehet, hogy arra a következtetésre jutott ebből, hogy Gregor már lesben a

neki, és azt akarta harapni neki.

Természetesen, Gregor azonnal elbújt a kanapé alá, de várnia kellett

mindaddig, amíg a déli étkezés előtt húga visszatért, és ő úgy tűnt, sokkal kevésbé nyugodt

mint máskor.

Ebből rájött, hogy az ő megjelenése még mindig elviselhetetlen hozzá, és

kell maradnia, elviselhetetlen a jövőben, és hogy ő tényleg gyakorolni a sok ön-

szabályozás ne fuss el egy pillanatra

csak a kisebb része a szervezet megragadt ki a kanapé alól.

Annak érdekében, hogy kímélje meg még ez a látvány, egy napon ő húzta a lapot a hát-és

rá a kanapén - ezt a feladatot vitte négy óra - és elhelyezni azt oly módon, hogy

most már teljesen rejtve és a

húga, akkor is, ha lehajolt, nem látta őt.

Ha ez a lap nem volt szükség, amennyire ő érintett, akkor tudta eltávolítani

meg, mert világos volt elég, hogy Gregor nem származhat semmilyen élvezetet

leválasztó magát távol annyira.

De elhagyta a lapot ugyanúgy, mint volt, és Gregor azt hitte, hogy még fogott egy pillantást a

hála, amikor egy alkalommal, gondosan felemelte a lemez egy kicsit

a fejét, hogy ellenőrizze, a húga számba vette az új megállapodásban.

Az első két hétben a szülei nem tudták rászánni magukat, hogy látogassa meg őt, és ő

Gyakran hallottam, hogy azok teljes mértékben elismerte húga jelen munka, mivel a korábbi

ők gyakran van bosszantotta a húga

mert látszott, hogy nekik egy kicsit haszontalan fiatal nő.

Azonban most mind az ő apja és anyja gyakran várt előtt Gregor ajtaja

míg húga tisztítani belsejében, és amint kijött, el kellett magyarázni a

részletesen, hogyan nézett ki a dolgokat a szobában, amit

Gregor evett, milyen volt viselkedett ezúttal, és hogy talán egy kissé

javulás volt érzékelhető.

Mindenesetre, édesanyja viszonylag hamar akart látogatni Gregor, de az apja és

húga visszafogott lány, eleinte okokat Gregor hallgattam nagyon

figyelmesen és amit teljes egészében elfogadott.

Később azonban meg kellett tartani a hátát erélyesen, és amikor majd felkiáltott: "Hadd

megy Gregor.

Ő az én szerencsétlen fiam! Hát nem érted, hogy el kell mennem, hogy

vele? "

Gregor ekkor arra gondolt, hogy talán nem lenne jó dolog, ha az anyja bejött, nem

minden nap, persze, de talán hetente egyszer.

Ő mindent megértett sokkal jobb, mint a húga, aki annak ellenére, hogy az összes lány

bátorságot, még egy gyerek, és végső soron talán már vállalt ilyen

nehéz feladat, csak ki gyermeki gondatlanság.

Gregor azon óhajára, hogy az anyja hamar rájött.

Míg napközben Gregor, figyelmen kívül a szülei, nem akart

megmutatni magát az ablakon, nem tudott mászni körül nagyon sok a néhány téren

méter a padló.

Ő nehezen viseli fekvő csendes az éjszaka folyamán, és hamarosan már nem eszik

neki a legkisebb örömet.

Így elterelés szerzett a szokása, csúszó oda-vissza az egész fal

és mennyezeti. Ő volt különösen kedvelte lóg a

mennyezet.

Az élmény egészen más feküdt a padlón.

Könnyebb volt lélegezni, egy kis vibráció ment végig a testén, és a

közepette szinte boldog szórakozóhely, amely Gregor találtak ott, megtörténhet

, hogy a saját meglepetésére, hagyta, hogy menjen, és nyomja meg a padlón.

Azonban most természetesen ellenőrzött teste egészen másképp, és ő nem

kárt magát egy ilyen nagy bukása.

Húga észrevette, azonnal az új szórakozási, amely Gregor talált a

magát - az, ahogy kúszott körül hagyott hátra itt-ott nyomok a ragadós

dolgokat - és így megkapta a gondolat, hogy

Gregor csúszómászók körül olyan egyszerű, mint lehetséges, és így az eltávolítása bútorok

ami van az úton, különösen a komód és az íróasztal.

De volt abban a helyzetben, hogy ezt egyedül.

Ő nem merte megkérdezni az apja, hogy segítsen, és a szolga lány biztosan nem

segítették őt, mert bár ez a lány, a tizenhat éves volt, bátran

maradt, mivel az elbocsátás a

előző szakács, ő kérte a kiváltságot, hogy maradhatott

állandóan csak a konyhába, és annak, hogy nyissa ki az ajtót, csak a választ a

Speciális idézés.

Így, a húga nem volt más választása, mint hogy magában az anyja, miközben az apja

hiányzik.

Édesanyja közeledett Gregor szobájában sír az izgatott öröm, de elhallgatott

az ajtón. Természetesen, a húga first ellenőrizte, hogy

mindent a szobában volt sorrendben.

Csak akkor nem engedte az anyja sétát be A nagy sietségben Gregor volt felhívta a lapot

le még jobban, és ráncos, hogy több. Az egész dolog tényleg úgy nézett, mint egy

takarót dobott hanyagul át a kanapéra.

Ebből az alkalomból, Gregor tartott vissza a kémkedés ki a lapot.

Így, aki tartózkodott attól, nézte anyja ebben az időben, és most boldog, hogy

jött.

"Ugyan már, ő nem látható," mondta a húga, és nyilván vezette az anyja a

kezét.

Most Gregor hallgatta, mint ez a két gyenge nő eltolódott a még mindig erős a régi fiókos

fiók álláspontját, és húga folyamatosan vette magára a

nagyobb része a munka, nem hallgat

A figyelmeztetések az anyja, aki félt, hogy ő lenne törzs magát.

A munka tartott sokáig.

Körülbelül egy negyed óra már eltelt, az anyja azt mondta,

jobb, ha elhagyták a komód, ahol volt, mert az első helyen,

volt túl nehéz: nem lennének

befejezte előtt apja érkezése, és így a komód közepén

a szoba is blokkolja Gregor utat, de a második helyen, akkor

nem biztos, hogy Gregor lenne elégedett a eltávolítása a bútor.

Neki a fordított tűnt, hogy igaz legyen, a látványa az üres falak áttört jogát

a szív, és miért kell Gregor nem érzi ugyanazt, mert már hozzászokott

A szoba berendezése hosszú időt és

egy üres szobában lenne érezni magát elhagyott?

"És ez nem áll fenn," anyja arra a következtetésre jutott nagyon halkan, szinte suttogva

mintha akarta megakadályozni Gregor, akinek pontos helyét ő tényleg nem tudom, a

meghallgatáson még a hangjára - a

volt győződve arról, hogy nem értette a szavait - "és ez nem egy tény,

hogy eltávolítja a bútorok vagyunk azt mutatja, hogy mi adja fel a reményt egy

javítása és elhagyja őt a saját források nélkül venni?

Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha igyekeztünk tartani a szoba pontosan abban az állapotban, hogy

volt korábban, hogy amikor Gregor visszatér hozzánk, ő találja mindent változatlanul, és

tudja elfelejteni a közbeeső időben annál könnyebben. "

Ahogy hallotta anyja szavait Gregor rájött, hogy a hiánya az összes közvetlen

az emberi kapcsolatokat, valamint a monoton életet körül a család felett

Természetesen a két hónap kell

zavaros a megértés, mert különben nem tudta megmagyarázni magának

hogyan, teljes komolysággal, lehetett volna annyira lelkes, hogy a szobáját kiürítették.

Vajon tényleg alig várja, hogy hagyja, hogy a meleg szobában, kényelmesen berendezett darab volt

öröklött, lehet alakítani egy barlang, amelyben persze, így képes lesz feltérképezni

a minden irányban nélkül

zavar, de ugyanakkor egy gyors és teljes megfeledkezve az ő emberi

múltban is?

Vajon akkor ezen a ponton már a határán a felejtés, és csak a

hangja az anyja, amit ő nem hallott hosszú ideig, hogy már váltott vele?

Semmi sem volt, hogy el kell távolítani - mindent meg kell maradnia.

Az ő állapota nem tudta nélkül működni jótékony hatással van az ő

bútorok.

És ha a bútor akadályozta őt végző aki értelmetlen mászik a

az egész hely, akkor ott volt nem árt, de inkább egy nagy előny.

De húga sajnos gondolta másként.

Volt megszokott, biztosan nem indokolás nélkül, amennyiben a

megvitatása ügyekben Gregor illeti, cselekedni, mint egy külön szakértő

tekintetében a szüleik, és így most a

anyja tanácsokat a húga elegendő ok arra, hogy ragaszkodik a kitoloncolást,

nem csak a komód és az íróasztal, amelyek az egyetlen elem lány

amit gondolt, az első, hanem az összes

A bútorokat, kivéve a nélkülözhetetlen kanapén.

Természetesen ez nem csak gyerekes dac és az ő újabb nagyon váratlan és

nehezen kiharcolt önbizalma ami neki ezt az igényt.

Volt is valóban megfigyelhető, hogy Gregor szükséges nagy hely a kúszás a;

A bútorok, a másik viszont, amennyire lehetett látni, nem volt a legcsekélyebb

használni.

De talán a lelkes érzékenysége a fiatal nők életkorát is szerepet játszott.

Ez az érzés keresett kiadás minden lehetőséget, és vele Grete most úgy érezte,

kísértés, hogy szeretnénk, hogy Gregor helyzetét még inkább ijesztő, hogy aztán

képes lenne még többet neki, mint most.

Mert bizonyára senki sem, kivéve Grete valaha bizalmat magukat be egy szobába, ahol

Gregor döntött az üres falak mindenki maga.

És így ő nem hagyta magát lebeszélni lehet tőle döntést az anyja, aki

ebben a teremben úgy tűnt, bizonytalan magát az ő puszta agitáció és hamarosan hallgatott,

segít a húga minden vele energiát kap a komód ki a szobából.

Most Gregor még mindig nem anélkül, hogy a komód ha kell, de a

íróasztal nagyon kellett maradnia.

És alig volt a nő kiment a szobából a komód, nyögés mivel

nyomni, mikor Gregor kidugta a fejét az a kanapé, hogy egy pillantást, hogyan

lehet beavatkozni, és óvatosan annyi figyelmet, mint lehetséges.

De sajnos ez volt az anyja, aki jött vissza a szobába első, míg Grete

volt, karját köré a fiókos szekrény a szomszéd szobában, és ringató, hogy

oda-vissza egyedül, anélkül, hogy mozog azt álláspontját.

Az anyja nem használták a látványa Gregor, ő lehetett volna, ha ő beteg, és így,

ijedt, Gregor iszkolt vissza jobbra a másik végén a kanapé, de nem tudott

nem akadályozza meg a lapot halad előre egy kicsit.

Ez elég volt ahhoz, hogy utolérjék az anyja figyelmét.

Ő megtorpant, mozdulatlanul egy pillanatra, majd visszatért Grete.

Bár Gregor mondogatta magának újra és újra, hogy tényleg semmi szokatlan

folyt, hogy csak néhány bútordarab volt, hogy átrendezték, hamarosan

el kellett ismernie magában, hogy a mozgás

A nők és ide-oda, a csendes beszélgetések, és a karcolás a

bútorok a földön érintett, mint egy nagy dagadt felfordulás minden oldalról, és

olyan szorosan volt ő húzza a fejét, és

lábak és nyomja a teste a földre, meg kellett mondani magának, hogy egyértelműen

ő nem lenne képes elviselni mindezt sokkal hosszabb.

Ők voltak tisztítás ki a szobájából, figyelembe tőle mindent, amit nagy becsben, ezek

már húzta ki a szekrényt, ahol a lombfűrész és más

eszközöket tartottak, és most

lazítás az íróasztal amely fix szűk a padlóra, az asztal, amelyen ő,

mint üzleti diák, egy diák, sőt, mint egy általános iskolában

hallgató, írt ki a feladatokat.

Abban a pillanatban tényleg nincs több idő, hogy ellenőrizze a jó szándék a

A két nő, akinek létezése volt minden esetben szinte feledésbe merült, mert a

kimerültség voltak munka nagyon

csendben, és a nehéz botladozva a lábuk volt az egyetlen hang hallatszik.

És így scuttled ki - a nők éppen dúcoláshoz magukat az íróasztal

A szomszéd szobában annak érdekében, hogy egy szusszanás - megváltozott az ő

utat négyszer.

Tényleg nem tudta, mit kell mentési először.

Aztán meglátta lógott feltűnően a falon, amely egyébként már üres,

A képen a nő öltözött semmit, csak szőr.

Gyorsan iszkolt fölé, és nyomva magát az üveghez, amely tartotta a

helye és amely lehetővé tette a meleg hasi jól érzi magát.

Legalábbis ezt a képet, amely Gregor abban a pillanatban teljesen rejtett, bizonyára senki sem

lenne most elvenni.

Ő csavart a fejét az ajtó felé a nappali megfigyelni a nőket, mert

jött vissza be őket nem hagyták magukat nagyon

pihenés és jöttek vissza azonnal.

Grete is elhelyezett a karját köré anyja tartotta őt szorosan.

"Tehát mit teszünk most?" Mondta Grete, és körülnézett.

Ekkor pillantása találkozott Gregor a falból.

Ő tartotta nyugalmát csak azért, mert az anyja volt.

Lehajolt az arca felé anyja annak érdekében, hogy megakadályozzák őt nézelődés,

és azt mondta, bár remegő hangon és túl gyorsan "Gyere, nem lenne jobb,

hogy menjen vissza a nappaliban csak egy pillanatra? "

Grete célja az volt, világos Gregor: azt akarta, hogy anyja egy biztonságos helyre

majd üldözőbe őt a falról.

Nos, hadd próbáld! Leguggolt az ő képe, és nem kézzel

át. Ő előbb tavasszal a Grete arcába.

De Grete szavai rögtön az anya nagyon nyugtalan.

Odament az oldalon, megpillantotta a hatalmas barna folt a virágos

háttérkép, és mielőtt lett igazán tudja, hogy mit keresett az volt,

Gregor, felsikoltott ki egy magas hangú nyers

hang "Ó, Istenem, ó Istenem", és elesett széttárt karokkal, mintha ő

átadása mindent, le rá a kanapéra, és feküdt mozdulatlanul.

"Gregor, te.

. . "Kiáltott fel a húga egy emelt ököl

és sürgős vakító.

Mivel a transzformáció ezek voltak az első szavak, melyeket ő irányította jobbra

rá.

Ő berohant a szobába szomszéd, hogy valami alkohollal vagy más, amellyel tudott

újraéleszteni anyja a lány ájulás varázslat.

Gregor segíteni akart is - volt idő elég ahhoz, hogy mentse a képet -, de volt

megragadt gyors az üvegre, majd kellett tépje magát laza erőteljesen.

Majd ő is iszkolt a szomszéd szobába, mintha tudta adni a húgát néhány tanácsot,

mint a korábbi időkben, de aztán meg kellett állni ott tétlenül a háta mögött, miközben

kotorászott a között, különböző kis üveg.

Mégis, ő megijedt, amikor megfordult.

A palack esett a padlóra, és összetört.

A szilánk üveg sebesült Gregor az arc, néhány agresszív gyógyszerek vagy az egyéb

csöpögött rajta.

Nos, anélkül, hogy elhúzódó többé, Grete volt annyi kis üveg, ahogy csak tudott

tartása és futott velük a lány anyja. Ő becsapta az ajtót a lábával.

Gregor most kikapcsol, az anyja, aki talán közel a halál, köszönöm neki.

Nem tudta kinyitni az ajtót, és ő nem akarta elűzni a húga, aki volt

továbbra is az anyjával.

Ezen a ponton volt semmi köze, de várjon, és elárasztják a önvád

és az aggodalom, elkezdett kúszni és mászni mindent: falak, bútorok, és a mennyezet.

Végül, a kétségbeesés, az egész szobát kezdett forogni körülötte, ő hullott

közepén nagy asztal. Egy rövid idő telt el.

Gregor feküdt ernyedten.

Körös-körül még mindig. Talán ez egy jó jel.

Aztán ott volt a gyűrű az ajtót.

A cselédlány volt, természetesen bezárva saját konyha, és ezért Grete mennie kellett

nyitni az ajtót. Az apa is megérkezett.

"Mi történt?" Voltak az első szavai.

Grete megjelenése azt mondta neki mindent. Grete válaszolta tompa hangon, nyilván

volt gomb az arcát a lány apja mellkasát: "Anya elájult, de egyre

jobb most.

Gregor már elszabadult. "" Igen, várható, hogy, "mondta a

apám: "Én mindig mondtam, hogy, de a nők nem akarnak hallgatni."

Világos volt, hogy Gregor, hogy az apja rosszul értett Grete rövid üzenete

, és feltételezve, hogy Gregor követtek valamilyen erőszakos bűncselekményt, vagy egyéb.

Így Gregor most már, hogy megtalálja apja lecsillapítani, mert nem volt sem idő

sem képes megmagyarázni a dolgokat neki.

És ő rohant el, hogy az ajtó a szobájába, és tolta maga ellen, hogy

apja látta rögtön, ahogy belépett a teremben, hogy Gregor teljesen

célja, hogy vissza azonnal a szobájába,

hogy nem szükséges vezetni vissza, de hogy az egyik csak akkor szükséges, hogy megnyitja a

ajtó, és ő azonnal eltűnik. De az apja nem volt a hangulat, hogy

megfigyelni az apró örömök.

"Ah," kiáltott, amint belépett, egy hang, mintha egyszerre dühös és

örömmel.

Gregor húzta a fejét az ajtótól, és emelte az irányt a

apja. Már nem igazán képen az apja, ahogy

Most ott állt.

Persze, hogy mi az ő új stílust a csúszómászók egész, amit a múltban

miközben elhanyagolta figyelni, mi történik a többi a lakás,

ahogy tette korábban, és nagyon kell

már megértették, hogy ő találkozni különböző körülmények között.

Ennek ellenére mégis az volt, hogy még az apja?

Volt, hogy ugyanaz az ember, aki feküdt kimerült és eltemették az ágyban a korábbi napok

amikor Gregor volt meghatározó üzleti úton, aki megkapta őt az esti órákban

A hazatért egy alvó ruha és a kar

szék, teljesen képtelen állva, aki csak felemelte a karját jeleként

boldogságot, és akik a saját ritka séták együtt néhány vasárnap évente és a

Fontos ünnepek tette az utat lassan

továbbítja között Gregor és az anyja - akik maguk is lassan - mindig egy kicsit

lassabban, mint azokat, csomagoltuk össze a régi kabátot, minden alkalommal majd meg a gyalogos

botot óvatosan, és aki, mikor

akart mondani valamit, szinte mindig ott állt még, és gyűjtött kísérete

körülötte?

De most állt fel igazán egyenes öltözött testhezálló kék egységes

arany gombokkal, mint azok, szolgák viselnek a banki cég.

Fent a magas kemény gallért a kabátja cége toka kinyújtotta jól,

alatt bozontos szemöldökét a pillantása a fekete szeme volt, frissen átható és

éber, aki egyébként kócos haj, fehér

volt fésülve le gondosan pontos ragyogó része.

Ő vetette a sapkáját, amelyen egy arany monogram, látszólag a szimbóluma a bank volt

elhelyezni, egy ív az egész szobát fel a kanapéra és mozgott, dobott vissza

szélén hosszú kabát az ő egységes, a

kezét nadrágja zsebébe, és komor arccal, egészen Gregor.

Tényleg nem tudta, mit gondolt, de ő emelte a lábát szokatlanul magas

amúgy, és Gregor megdöbbenve a hatalmas mérete az egyetlen a csizmája.

Azonban ő nem habozik ezen a ponton.

Mert tudta, hogy első napjától az új életét, hogy amennyire ő érintett, a

apja úgy a legnagyobb erő az egyetlen megfelelő válasz.

És így is iszkolt el az apja, megállt, amikor apja állva maradt,

és eliramodott ismét előre, amikor az apja csak megmozdult.

Így tettek az utat körbe a szobában többször is, anélkül, hogy bármit döntő

kerül sor. Sőt, mivel a lassú, akkor

Nem néz ki mint egy hajsza.

Gregor maradt a padlón egyelőre, különösen azért, mert félt, hogy

apja is eltarthat a repülés akár a falra vagy a mennyezetre, mint cselekmény valós

rosszindulat.

Mindenesetre, Gregor kellett mondanom magának, hogy ő nem tudott lépést tartani a futás

körül hosszú ideje, mert amikor az apja vett egy lépésben, el kellett menni

keresztül rengeteg mozgás.

Már ő kezdett szenved hiányt a levegőt, mint az ő korábbi

napok, amikor a tüdeje már nagyon megbízhatatlanok.

Ahogy most megtántorodott körül ily módon annak érdekében, hogy össze minden energiáját a

futás, alig tartja a szemét a nyitott és érzi úgy, hogy kedvetlen fogalma sem volt

egyáltalán semmilyen menekülési más, mint a futás

és már szinte már feledésbe merült, hogy a falak álltak vele, bár

volt akadályozzák gondosan faragott bútorok, tele éles pontok és tüskék,

abban a pillanatban valami más eldobott

véletlenül repült le a közelben és hengerelt előtte.

Volt egy almát. Azonnal egy második repült utána.

Gregor állt még ijedtség.

További menekül volt haszontalan, mert az apja úgy döntött, hogy bombázzák őt.

A gyümölcs tálban a kredenc apja tele zsebeit.

És most, anélkül, hogy ebben a pillanatban figyelembe pontos célját, ő dobott alma után

alma.

Ezek a kis piros alma hengerelt körül a földön, mintha villamosított, és ütközött

egymást. A gyengén dobott alma legelt Gregor hátára

de megcsúszott le ártalmatlanul.

Ugyanakkor egy másik dobtak után, hogy az egyik hajtott át Gregor hátára igazán

nehéz.

Gregor akarta húzza ki magát, mintha a váratlan és hihetetlen fájdalom menne

re, ha megváltoztatta a helyzetét.

De úgy érezte, mintha ő szegezve a helyén, és feküdt ki teljesen összezavarodott

A minden értelemben.

Csak az utolsó pillantásra vette észre, hogy a szobája ajtaját húzta nyitva

és hogyan, láttára a húga - aki kiabál - anyja elfogyott az ő

alsóruházat, az ő nővére volt, levetkőzött

rá annak érdekében, hogy neki egy kis szabadságot lélegezni benne ájulás varázslat, és hogyan a

anya, majd odafutott apja, az úton ő lekötött szoknyák elcsúszott felé

emeleten egymás után, és hogyan,

megbotlik szoknyáját, ő vetette magát rá az apja, és dobott neki

átölelte őt, teljes unió vele - de ebben a pillanatban Gregor jogköre

látványa engedett - a kezét érte el a

vissza az apja fejét, és könyörgött neki, hogy kímélje meg Gregor életét.

FEJEZET.

Gregor komoly sebet, ahonnan szenvedett a több mint egy hónapig - hiszen senki sem

merte, hogy távolítsa el az almát, maradt a testében, mint látható emlékeztető - úgy tűnt,

önmagában, hogy emlékeztette az apa, hogy

annak ellenére, hogy jelenleg boldogtalan és gyűlölködő megjelenés, Gregor tagja volt a

család, amit nem szabad kezelni, mint egy ellenséget, és hogy, épp ellenkezőleg,

követelmény család kötelessége, hogy elnyomja

ember kerülés, és elviselni - semmi más, csak elviselni.

És ha az ő sebe Gregor most már szemmel láthatóan elvesztette a jó, hogy képes

mozgáshoz és egyelőre szükséges sok-sok perc csúszás át a szobájába, mint a

egy idős érvénytelen - amennyiben kúszik fel a magas

aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy elképzelhetetlen volt - mégis az e leromlásához ő

állapotban, az ő véleménye, ő nem kap teljesen kielégítő kompenzációról,

mert minden nap este felé az ajtó

A nappali, amit volt a szokása, vezetése éles szemmel akár egy vagy

két óra korábban volt nyitva, így ő, fekve a sötétben a szobájában,

láthatatlan a nappaliból, látta

az egész család a megvilágított asztal és hallgatni a beszélgetést, a

bizonyos fokig a közös engedélyével, a helyzet egészen más

A mi történt korábban.

Persze, ez már nem az animált társadalmi interakció volt idő, amely

Gregor kis szobákban mindig gondolt egy bizonyos vágyódás, amikor

fáradt el, ő volt, hogy dobja magát a nyirkos ágyneműt.

A legtöbb, mi ment már nagyon csendes volt.

Miután a vacsorát, az apa elaludt gyorsan karját székre.

Az anya és testvére beszélt óvatosan egymással a csendben.

Bent sokkal több, az anya varrta finom alsóneműt a divat üzlet.

A húga, aki vette a munkát, mint egy salesgirl, este vizsgált

gyorsírás és a francia, így talán később szerezzen jobb helyzetben van.

Néha az apa felébredt, és mintha teljesen tudatlan, hogy ő már alszik,

azt mondta, hogy az anya "Meddig voltál varrással ma?", és elment jobbra vissza

aludni, míg az anya és a nővér mosolygott fáradtan egymásra.

Az egyfajta makacsság az apa nem volt hajlandó levenni az ő szolgája az egységes

még otthon, és bár ő alszik ruha lógott használt a kabátot horog, az apa

szunyókált teljesen öltözött a helyét, hiszen

ha ő mindig készen áll az ő felelőssége és még itt volt a vár

A hangja felettese.

Ennek következtében, annak ellenére, valamennyi ellátás az anya és a húga, ő egységes, ami

még az elején nem volt új, egyre piszkos, és Gregor nézett, gyakran az egész

este, a ruházat, a foltok minden

rajta és az arany gombokkal mindig fényes, amelyben az öreg, bár

Nagyon kellemetlen, aludt békésen mégis.

Amint az óra elütötte a tíz, az anya megpróbálta óvatosan ösztönzi az apa, hogy felébredjen

fel, majd meggyőzni, hogy menjen aludni, azzal az indokkal, hogy nem kap megfelelő

aludni, és hogy itt az apa, aki volt

jelentés szolgálati hat órakor, valóban szükség van egy jó alvás.

De az ő makacssága, amely megragadta őt, mivel ő lett a szolga, aki

ragaszkodott hozzá, mindig marad még hosszabb az asztal, bár rendszeresen esett

alszik, majd csak akkor lehetne érvényesült

után a legnagyobb nehézséget a kereskedelem székét az ágyhoz.

Nem számít, hogy mennyi az anya és a nővére is ezen a ponton dolgozni rajta kis

figyelmeztetések, egy negyed órát ő is rázta a fejét lassan, a

csukott szemmel, anélkül, hogy felállt.

Az anya azt húzza rá az ujját, és beszéljen hízelgő szavakat a fülébe, a

nővére hagyná a munkáját, hogy segítsen anyjának, de ez nem a kívánt

hatása az apa.

Szerette volna rendezni magát, még mélyebben a karját székre.

Csak amikor a két nő megragadta a hóna alatt is ő dobja a nyitott szemmel,

tekint vissza és előre az anyja és húga, és rendszeresen azt mondják: "Ez egy élet.

Ez a béke és nyugalom az öreg kor. "

És feltámasztva a nők, ő emel magát gondosan, mintha neki

ez volt a legnagyobb baj, hogy magát vezetett az ajtót a nők hullám

őket ott, és folytassa a saját

onnan, míg az anya gyorsan ledobta őt varrás végrehajtja, és a nővére

ő toll ahhoz, hogy fusson után az apa, és segít neki egy kicsit.

Ebben a túlhajszolt és kimerült család volt ideje, hogy aggódni többé a Gregor

többet, mint feltétlenül szükséges? A háztartási folyamatosan egyre

kisebb.

A cselédlány volt, most elengedte. Egy hatalmas csontos takarítónő, fehér hajú

repülő-szerte a fejét jött reggel és este nem a legnehezebb

munkát.

Az anya vigyázott minden más mellett az ő jelentős varrás munkáját.

Azt is előfordult, hogy különböző darabokat a családi ékszert, amely korábban a

édesanyja és nővére volt boldog viselni a szociális és ünnepi alkalmak voltak,

értékesített, mint Gregor kiderült, az esti órákban

Az általános vitát az árak voltak letöltve.

De a legnagyobb panasz hogy azok nem hagyhatja ezt a lakást, amely

túl nagy a jelenlegi jelenti, hiszen lehetetlen volt elképzelni, hogy Gregor

lehet mozgatni.

De Gregor teljes mértékben felismerték, hogy nem csak a fejében vele volt

megakadályozza a lépés, mert lehetett volna szállítani könnyen alkalmas doboz

Néhány levegő lyukak.

A legfontosabb dolog, ami a család vissza változása élőhelyén volt, sokkal

a teljes reménytelenség és az ötlet, hogy már ütött egy szerencsétlenség

mint senki más a teljes kör rokonok és ismerősök.

Mi a világ igényeinek szegények most végzett egy extrém mértékben.

Az apa vásárolt reggelit a kicsinyes hivatalnokok a bank, az anya

feláldozta magát az alsóneműt idegenek, a testvére mögött íróasztal

a Beck és hívja az ügyfelek, de a

család energiáit nem terjedt tovább.

És a seb hátán kezdett fájdalom Gregor újra, amikor már az anya és

nővér, miután kísérték az apa az ágyba, jött vissza, hadd munkájuk fekszik,

mozgott közel egymáshoz, és leült arcán to

arcát, és amikor az anyja azt mondja most, mutatva Gregor szobájában, "Csukd be az ajtót,

Grete, "és amikor Gregor ismét a sötétben, míg a közelben a nők keveredtek

a könnyek, vagy nagyon száraz szemmel, meredt az asztalra.

Gregor töltötte éjszaka és nap alig alvás.

Néha úgy gondolta, hogy a következő alkalommal, kinyílt az ajtó, ő veszi át a család

intézkedések, mint ahogyan korábban.

Az ő képzelete újra megjelent, hosszú idő után, a munkáltató és a felügyelő és

A tanulók, a túlságosan gerinctelen letétkezelő, két vagy három jó barát más

vállalkozások, a szobalány egy szálloda

a tartományok, egy szerető röpke memória, egy női pénztáros egy kalap bolt, akitől

komolyan, de túl lassan udvarolt - mindannyian megjelentek vegyesen idegenekkel, vagy az emberek

ő már elfelejtette, de ahelyett, hogy

segít neki és családjának, mindannyian megközelíthetetlen, és ő boldog volt, hogy

azok eltűnnek. De aztán ő sem hangulatban kell aggódnia

családját.

Ő volt tele a puszta düh mint a szerencsétlen ellátás volt egyre, bár

nem tudta elképzelni, bármi, ami talán van kedv.

Mégis, tette tervei arról, hogyan tudta elvenni a kamra, amit egyáltalán figyelembe

megérdemelte, még ha nem volt éhes.

Gondolkodás nélkül többé arról, hogyan tudna adni Gregor speciális

öröm, a nővére már rúgott ennivalót vagy nagyon gyorsan be a szobájába a

reggel és délben, mielőtt elrohant a

vele vásárolni, és este, egészen közömbös, hogy az élelmiszer-talán már

csak megkóstolta, vagy mi történt a leggyakrabban maradt teljesen érintetlen,

ő vert ki egy sweep rá seprű.

A feladat a takarítás a szobában, amit mostantól mindig végzett az este,

nem lehet végezni semmilyen gyorsabban.

Csíkok szennyeződés futott végig a falakon, itt-ott feküdt gubanc a por és szemét.

Eleinte, amikor a húga megérkezett, Gregor elhelyezni magát egy különösen mocskos

sarokban, hogy ezzel a testtartást, hogy valamiféle tiltakozás.

De tudta jól ott maradt hetekig nem húga változik meg

módon.

Sőt, azt tartják a szennyeződést, mint ő, de ő úgy döntött, csak azért, hogy hagyjuk, hogy

maradni.

Ebben a szakmában, egy érzékenység, amely egészen új neki, és amelyek

általában vett az egész család, ő tartott órát arra, hogy a tisztítás

Gregor szobája maradt fenn neki.

Miután édesanyja vállalta jelentős tisztítása Gregor szobájában, amelyet ő

Csak sikeresen használata után néhány vödör vizet.

De a nagy nedvesség készült Gregor beteg és feküdt hanyatt, elkeseredett és mozdulatlan

a kanapén. Ugyanakkor az anya büntetés nem volt

késleltetett sokáig.

Az este a húga alig megfigyelhető a változás Gregor szobájában, mielőtt

szaladt a nappaliba hatalmasan sértett, és annak ellenére, hogy anyja kezét

emelte magas könyörgése, tört ki a roham a sírás.

A szülei - az apa volt, persze, felébredt a kezdetét karját szék - a

először nézett rá döbbenten és tehetetlenül, amíg el nem kezdett el

izgatott.

Rátérve a jogát, az apa halmozott szemrehányásokat az anya, hogy ő nem volt

hogy átvegye a tisztítása Gregor szobájának a nővére, és fordulva a bal,

kiáltotta a nővére, hogy ő nem lenne

már nem lehet engedni, hogy tiszta, Gregor szobája soha többé, míg az anya megpróbálta húzni

az apa mellett magát a izgalma, a szoba.

A nővére, megrendült a lány sír fér, csapott az asztalra vele apró ököllel,

és Gregor felszisszent mindezt, dühös, hogy senki nem gondolt leállítása az ajtót, és

megkímélve őt a látvány a felfordulás.

De még ha a húga, kimerült tőle napi munka volt, elege lett abból, gondoskodó

A Gregor, ahogy korábban, még akkor is az anya nem volt jönni egyáltalán rá

nevében.

És Gregor nem volt szabad figyelmen kívül hagyni. Mert most a takarítónő volt.

Ez a régi özvegy, aki az ő hosszú életet kell sikerült túlélni a legrosszabb a

segítségével ő csontos váz, nem volt igazi horror a Gregor.

Anélkül, hogy a legkevésbé érdekes, ő egyszer véletlenül nyitotta Gregor ajtaját.

Láttán Gregor, aki teljesen meglepett, kezdett iramodás itt-ott,

bár senki sem kergeti őt, ott maradt állva a kezével hajtva

az egész gyomra bámult rá.

Azóta nem mulasztotta el az ajtót lopva egy kicsit minden reggel és

este nézz a Gregor.

Eleinte ő is hívta rá a szavakat, amelyeket ő feltehetően gondolta voltak

barátságos, mint a "Gyere ide egy kicsit, a régi trágya bogár!" vagy "Hé, nézd meg a régi trágya

bogár! "

Foglalkozik oly módon, Gregor nem válaszolt, de továbbra is mozdulatlanul az ő

helyre, ha az ajtó nem volt nyitva egyáltalán.

Ha csak, ahelyett, hogy lehetővé teszi a takarítónő, hogy zavarja őt feleslegesen, amikor csak

éreztem azt, hogy adott neki megbízásokat, hogy tisztítsák meg a szobájában minden nap!

Egy nap a kora reggeli órákban - kemény felhőszakadás, talán már egy jele

jövő tavasszal, ütött az ablaktáblák - amikor a takarítónő kezdte egyszer

ismét szokott beszélgetés, Gregor

annyira keserű, hogy fordult feléje, mintha egy támadást, de lassan és

gyengén.

De ahelyett, hogy félnek tőle, a takarítónő csak felemelte egy széket

áll közel az ajtó, és ahogy ott állt a szája tágra nyílt, az ő

szándék egyértelmű volt: ő is közeli rá

szája csak akkor, ha a szék a kezében volt dobták le Gregor hátára.

"Ez megy tovább, rendben?" Kérdezte, mint Gregor megfordult maga körül

újra, és ő helyezte a szék nyugodtan vissza a sarokba.

Gregor ettek szinte semmit többé.

Csak amikor véletlenül mozgatni múlt az étel volt, amely kész volt ő, mint egy játék,

hogy egy kicsit a szájába, tartsa ott órákig, és általában köpje ki újra.

Eleinte úgy gondolta, lehet, hogy szomorúságát felett feltétele a szobájában tartotta

őt eszik, de nagyon hamar megbékélt a változtatások a szobájában.

Az emberek már megszokott betárolt szobájában dolgokat, amiket

nem fel sehol máshol, és ezen a ponton sokan voltak olyan dolgok, most, hogy

voltak bérelt egy szobát a lakás három bérlése.

Ezek az ünnepélyes urak - mind a három volt a teljes szakállak, mint Gregor miután kiderült, egy

repedés az ajtón - is aprólékosan szándéka tisztaság, nem csak a saját szobában

de mivel most már bérelt egy szobát itt,

az egész háztartást, és különösen a konyhában.

Egyszerűen nem tűri olyan haszontalan, vagy selejtes cucc.

Sőt, a legtöbb esetben ők hozták magukkal a saját darab

bútorok.

Így, sok elem már feleslegessé válnak, és ezek nem voltak igazán a dolgokat lehetett

eladni vagy dolgokat az emberek akartak kidobni.

Mindezen elemek kötött ki Gregor szobájában, még a doboz hamut és szemetet vödör

a konyhából.

A takarítónő, mindig siet, egyszerűen dobta minden, ami egy pillanatra

haszontalan a Gregor szobájába. Szerencsére Gregor általában látta csak a

megfelelő tárgy és a kéz, amely tartotta.

A takarítónő talán volt szándékában, ha időt és lehetőséget megengedett, hogy

a dolgot el újra, vagy, hogy dobja mindent egyszerre, de valójában a dolgok

maradt fekszik ott, ahol ők

végül az első dobás, ha Gregor vonaglott az utat a felhalmozási

A szemét és költözött.

Először kénytelen volt megtenni ezt, mert különben nem volt hely neki, hogy

csúszás körül, de később ő is egy nő öröm, de miután az ilyen

mozgások, fáradt a halál és érzés szerencsétlen, ő nem moccant órákig.

Mivel a lakók néha vette a vacsora otthon, a közös

nappali, az ajtót, hogy a nappaliban maradtak zárva sok esténként.

De Gregor nem volt baj megy anélkül, hogy a nyitott ajtón.

Már sok estéken, amikor nyitva volt ő nem vette igénybe magát, de,

anélkül, hogy a család észre, volt, kinyújtotta a legsötétebb sarkában a szobájába.

Azonban, ha a takarítónő hagyta az ajtót, a nappaliba kicsit nyitva,

és ez nyitva maradt akkor is, ha a lakók bejött este, és a fények is

helyezni.

Leültek a fejét az asztal, ahol a korábbi napokban az anya, a

apja, és Gregor evett, kibontakozott a szalvéta, és felvette a

kések és villák.

Az anya azonnal megjelent az ajtóban egy tál hús és a jobb oldali mögött

A nővér egy tál rakott nagy burgonyával.

Az élelmiszer adta ki a sok gőz.

Az urak lakók fölé hajolt a lemez meg előttük, mintha azt akarták ellenőrizni

előtt eszik, és valójában az egyetlen, aki ült a középső - a másik két is

úgy tűnt, hogy szolgáljon a hatóság - vágott le egy

húsdarab még mindig a lemez egyértelműen megállapítani, hogy ez elég

pályázat, és függetlenül attól, hogy valamit kell szállítják vissza a konyhába.

Ő elégedett volt, és anyja és húga, aki nézte a feszültséget, kezdett

lélegezni könnyen és mosolyogni. A család maga is evett a konyhában.

Annak ellenére, hogy mielőtt az apa bement a konyhába, ő bement a szobába, és

egyetlen íj, sapka a kezében, tett egy sétát az asztalra.

A lakók felkelt együttesen és halkan valamit a szakállukat.

Akkor, amikor egyedül voltak, ettek szinte teljes csendben.

Úgy tűnt, furcsa Gregor, hogy ki a különböző típusú hangok

eszik, amit mindig is hallható volt a rágó fogak, mintha az adott Gregor kell

bizonyítható, hogy az emberek szükség a fogak

esznek, és hogy semmit sem lehet tenni még a legjóképűbb fogatlan állkapocs.

"Tényleg van étvágya," Gregor mondta magában szomorúan ", de nem ilyen

dolgokat.

Hogy ezek a dolgok bérlése magukat, és én vagyok meghalni. "

A ma este a hegedű hangja a konyhából.

Gregor nem emlékszem meghallgatás egész ebben az időszakban.

A lakók már véget ért a éjszakai étkezést, a középső volt kihúzott egy

újság és adta mind a másik két oldalon, és mivel most már hátradőlve,

olvasás és a dohányzás.

Amikor a hegedű játszani kezdett, lettek figyelmesek, felkelt, és folytatta

lábujjhegyen a terem ajtaját, ahol maradtak állva nyomni akár egy ellen

egy másik.

Meg kell már hallható a konyhából, mert az apa kiáltott

"Talán az urak nem tetszik a játék?

Azt lehet állítani egyszerre. "

"Épp ellenkezőleg," mondta az albérlő a középső, "talán a fiatal nőknek, akik nem jönnek

belénk, és játszani a szobában van, ahol valóban sokkal kényelmesebb és

vidám? "

"Ó, köszönöm," kiáltott az apa, mintha az egyik hegedülni.

A férfiak lépett vissza a szobába, és vártam.

Hamarosan az apa jött a zeneállvány, az anya a kották, és a

nővér a hegedű. A nővér nyugodtan készített mindent

A preambulumbekezdés.

A szülők, akik korábban soha nem bérelt egy szobát, és így a túlzott

az udvariasság a lakók, mert nem ül a saját szék.

Az apa nekidőlt az ajtó, a jobb keze beszorult két gomb az ő

begombolkozott egységes. Az anya azonban elfogadott egy széket

amelyet egy albérlő.

Mivel hagyta a széket ülni, ahol az úriember már véletlenül fogalmazott, ő ült

egyik oldalán a sarokban. A nővére játszani kezdett.

Az apa és az anya, két oldalán, majd figyelmesen mozgását rá

kezet.

Vonz a játék, Gregor is merészkedett, hogy előre egy kicsit tovább

előre, és a fejét már a nappaliban.

Ő alig értette arról, hogy a közelmúltban volt már olyan kevés figyelmet

a többieknek. Korábban ez a megfontolás volt,

Valami volt büszke.

És éppen ezért kellett volna ebben a pillanatban több ok, hogy elrejtse el,

mert ennek következtében a por, amelyek megszabják az egész szobájába, és repült körül a

legkisebb mozgás volt teljesen lefedett a szennyeződést.

A hátán és a fél azt elfuvarozni körül vele a por, szálak, haj, és maradványaik

az élelmiszer.

Ő közöny mindent túl nagy neki, hogy feküdjön a hátára, és kutat

magát a szőnyegen, ahogy gyakran tette korábban a nap folyamán.

Annak ellenére, hogy az állapota nem volt timidity a Többfokozatú előre egy kicsit a

makulátlan emeleten a nappali. Mindenesetre senki sem fizetett neki semmilyen figyelmet.

A család minden felzárkózott a hegedűjátéka.

A bérlése, ezzel szemben, aki jelenleg is helyezték magukat, kezét

a nadrág zsebében, mögötte a zeneállvány túl közel van a nővére, hogy

tudtak látni, illetve kották,

valami, ami bizonyára zavarta a nővére, hamar felhívta vissza az ablakon

beszélgettek halkan lehajtott fejjel, ahol aztán maradt, aggódva

megfigyelhető az apa.

Most látszott igazán világos, hogy miután feltételezett őket hallani egy szép, vagy

szórakoztató hegedű preambulumbekezdésben voltak csalódottak voltak, amely lehetővé teszi, hogy a béke

és csendes, hogy zavarják csak meg az udvariasság.

A mód, ahogyan mindannyian fújta a füstöt a szivar ki az orr és

szájak, különösen vezetett következtetni, hogy ők nagyon irritált.

És mégis, a húga játszott olyan szépen.

A lány arca felé fordult az oldalára, az ő tekintete követte a pontszám áthatóan és szomorúan.

Gregor kúszott előre még egy kicsit tovább tartja a fejét szorosan ellen

emeleti annak érdekében, hogy képes legyen elkapni tekintetét, ha lehetséges.

Vajon az állatok, hogy a zene annyira rabul ejtette őt?

Számára olyan volt, mintha az utat az ismeretlen táplálékot is sóvárgott volt felfedni magát.

Elhatározta, hogy nyomja meg a jogot, hogy előre húga, a vontatóhajó a ruháját, és

jelzik neki így, hogy talán még jön vele hegedű a szobájába,

mert itt senki nem értékelte a preambulumbekezdés akart értéket is.

Ő nem akarta, hogy hagyja elmenni a szobájából többé, legalábbis nem, amíg élt.

Az ő félelmetes megjelenése lenne az első alkalommal lesz hasznos neki.

Azt akarta, hogy minden ajtót a szobájában egyszerre és vicsorog vissza a

támadók.

Azonban a húga nem szabad kényszeríteni, de maradna vele önként.

Akart ülni mellette a kanapén, hajolj le a fülét neki, és ő majd

bízom benne, hogy erősen célja, hogy küldjön neki a télikert, és ha

a szerencsétlenség nem érkezett a

Addig is, ő kijelentette, mind az utolsó karácsony - még karácsony valóban

Már jött és ment? -, és még tűrt nem érv.

Miután ez a magyarázat a húga lenne kitörni a könnyek az érzelmek, és Gregor

lenne emelje magát neki hónalj és megcsókolja a torkát, amit, attól az időtől

elkezdett fog dolgozni, hagyott kitéve anélkül, hogy egy zenekar vagy egy gallér.

"Mr. Samsa, "kiáltott a középső albérlő az apa és anélkül, hogy szóltak a

További szó, hegyes a mutatóujját a Gregor, ahogy volt, lassan előre.

A hegedű elhallgatott.

A középső albérlő mosolygott először rázta a fejét, ha az ő barátai, majd nézett

le Gregor még egyszer.

Ahelyett, vezetési Gregor vissza, az apa úgy tűnt, hogy úgy vélik, hogy az elsődleges

fontos, hogy megnyugodjon a bérlése, bár nem volt egyáltalán ideges, és

Gregor tűnt, hogy szórakoztassák őket, mint a hegedű preambulumbekezdést.

Az apa odasietett hozzájuk, és széttárt karokkal próbálta eltolni őket

saját szoba és egyidejűleg blokkolja a kilátás Gregor a testével.

Ekkor váltak igazán kissé irritált, bár az egyik már nem tudta

hogy ez azért volt, mert az apa viselkedését, vagy mert a tudás kellett

Csak szerzett, hogy ők, anélkül, hogy tudnának róla, egy szomszéd, mint Gregor.

Követelték magyarázatot apjától, felemelte a karját, hogy a pontokat,

megrántotta izgatottan az a szakállukat, és költözött vissza felé szobában nagyon lassan.

Időközben az izolációs amely hirtelen esett az ő nővére után

hirtelen megszakítása a preambulumbekezdés is elárasztják vele.

Ő tartotta fel a hegedű és íj az ő kezében sántít egy kicsit, és már

továbbra is nézd meg a kottát, mintha még mindig játszik.

Egyszer ő húzta magát össze, helyezte eszköz anyja ölében -

Az anya még mindig ül a székében, amelyek légzési nehézség neki tüdeje

dolgozó - és futott be a másik szobába,

ahol a lakók, nyomására az apa, már közeledett gyorsabban.

Lehetett figyelni, hogyan a nővére gyakorolta kezébe a lapokat, és párnák

az ágyak dobtak a magas és rendezett.

Még mielőtt a lakók elérte a szobát, ő befejezte rögzítő ágy és

volt kicsúszás.

Az apa úgy tűnt, hogy ismét megragadta az ő makacssága, hogy el is felejtettem

a tekintetben, amit mindig is tartozott, hogy a bérlők.

Ő préselt és így tovább, míg az ajtó a szoba közepén úriember pecsételt

hangosan lábával, és így hozta az apa a holtpontról.

"Kijelentem," a középső albérlő emelte a kezét, és casting pillantása

mind az anya és a nővér, hogy "figyelembe véve a gyalázatos körülmények között

uralkodó ez a lakás és családi "-

ezzel köpte döntően a padlón - "Azonnal törölni a szobámba.

Én, természetesen, a fizetés semmit a napok, amiket itt élt, a

Ezzel szemben azt kell gondolni, hogy vagy nem fogom kezdeményezni valami ellen

te, ami - higgyék el - lesz nagyon könnyű megállapítani. "

Elhallgatott és nézett közvetlenül előtte, mintha várna valamit.

Tény, hogy két barátja azonnal csatlakozott a véleményüket, "Mi is ad

azonnal észre. "Abban, hogy megragadta a kilincset, bevágta

az ajtót, és bezárta azt.

Az apa tapogatózott útját düledező az ő székre, és hagyja maga esik bele.

Úgy nézett ki, mintha ő kinyújtotta a szokásos esti szundi, de a nehéz

bólogatott a fejét, ami úgy festett, mintha támogatás nélkül, megmutatta, hogy nem volt

alszik egyáltalán.

Gregor feküdt mozdulatlanul az egész időt a helyszínen, ahol a lakók már fogott

rá.

Csalódottságát, hogy a összeomlásával tervét, és talán még gyengeség iránt

az ő súlyos éhínség lehetetlenné tette számára, hogy mozogni.

Ő természetesen attól, hogy egy általános katasztrófa lenne szünet felette bármely

pillanatban, és várt.

Nem volt még megijedt, amikor a hegedű esett az anya ölében, ki mellett

remegõ ujjai, és adott le egy visszhangzó hangot.

"Kedves szülők," mondta a nővér dörömböl a kezét az asztalra útján

bevezetése, "a dolgok nem mehetnek az többé ilyen módon.

Talán ha nem érted, hogy jól, tudom.

Nem fogom kimondani a bátyám nevét előtt ezt a szörnyeteget, és így azt mondom csak, hogy

meg kell próbálnunk megszabadulni tőle.

Megpróbáltuk mi emberileg lehetséges, hogy vigyázzon rá, és legyen türelmes.

Hiszem, hogy senki nem tud kritizálni minket a legkisebb. "

"Igaza van az ezer módon," mondta az apa magának.

Az anya, aki még mindig képtelen helyes légzés, köhögni kezdett dermedten

A kezét felemelte szájára, és mániás kifejezést a szemében.

A nővér sietett át az édesanyja tartotta a homlokát.

A nővér szavai mintha vezettek az apa bizonyos reflexiók.

Ő felült, játszott az ő egységes kalapját között a lemezek, amelyek még mindig ott hevert a

asztalt a lakók "vacsorát, és úgy nézett most, majd a mozdulatlan

Gregor.

"Meg kell próbálnunk megszabadulni tőle", a húga most azt mondta határozottan az apát, a

anyja, az ő köhögés illik, nem figyelt semmire.

"Ez gyilkos mindketten.

Látom, hogy jön. Amikor az emberek dolgozni olyan kemény, mint mindannyian

nem, nem tudják még elviselni ezt a végtelen kín otthon.

Csak így nem mehet tovább többé. "

És ő tört ki egy ilyen sírás illik, hogy ő könnyei áradt ki le rá neki

anyja arcát. Ő letörölte őket az anyja a

mechanikai mozgását a kezét.

"Child", mondta az apa megértően és nyilvánvaló mérlegelési ", akkor mi

tegyünk? "

A nővér csak vállat vont jeleként a tanácstalanság, amely ellentétben

neki az előző bizalmat, jött át rajta, miközben ő sírt.

"Ha csak megértette velünk," mondta az apa félig kihallgatás hangot.

A nővére, a közepén ő zokogott, rázta a kezét, energikusan, mint a jele, hogy

nem volt értelme gondolt erre.

"Ha csak megértette velünk," ismételte az apa és behunyta szemét magába szívta

A húga meggyőződés a lehetetlen ezen a ponton, "akkor talán

Néhány kompromisszum lehet vele.

De, ahogy van. .

. "" Meg kell szabadulni ütött ", kiáltotta a

"Ez az egyetlen mód, apám. Meg kell próbál megszabadulni a gondolattal, hogy

testvér.

ez Gregor. Az a tény, hogy van hitte sokáig,

, hogy valóban mi igazi szerencsétlenség.

De hogyan lehet Gregor? Ha ez Gregor volna rég

felismerték, hogy a közösségi élet az emberek között nem lehetséges egy ilyen állat

és ment volna el önként.

Akkor nem lett volna egy testvért, de lehet tovább élni, és emlékére.

De ezt az állatot csapás számunkra.

Ez vezérel el a lakók, természetesen átveszi az egész lakás, és hagyja

velünk tölteni az éjszakát a sikátorban. Csak nézd, apa, "hirtelen felkiáltott,

"Már kezdő újra."

A rémület, amely már teljesen érthetetlen Gregor, a húga is

elhagyta az anyja, tolta magát távol a székéből, mintha volna hamarabb áldozat

anyja, mint továbbra is Gregor

környéken, és rohant mögötte az apja, aki izgatott pusztán a viselkedése is volt

up és fél emelte karját előtt a nővér, mintha, hogy megvédje őt.

De Gregor nem volt fogalma kívánó problémákat mindenki számára, és

természetesen nem az ő testvére.

Éppen kezdett fordulni maga körül, hogy csúszás vissza a szobájába, egészen

megdöbbentő látvány, hiszen ennek eredményeként a szenvedés állapotban kellett útmutató

magát a nehéz fordult

körül a fejét, ebben a folyamatban emelő és dörömböl ellen a padlón

többször is. Elhallgatott és körülnézett.

Ő a jó szándék úgy tűnik, hogy felismerte.

A félelem tartott csak egy pillanatig. Most ránézett a csend és

bánat.

Az anyja feküdt a széken, a lábait kinyújtva és nyomva; vele

szeme szinte zárva a fáradtságtól. Az apa és a nővére mellett ült egy

egy másik.

A nővére volt, meg a kezét az egész apja nyakát.

"Most talán valóban be magam körül", gondolta Gregor, és elkezdte a feladat

újra.

Nem tudta megállítani fúlt a fáradságot és még pihenni néha.

Különben is, senki sem sürgette őt. Ez volt minden maradt neki saját.

Amikor befejezte megfordult, rögtön elkezdett vándorolni egyenesen vissza.

Ő csodálkozott a nagy távolság, amely külön őt a szobába, és nem

nem értem a legkevésbé, hogy az ő gyenge volt érintett azonos távolból

rövid idő előtt, szinte észrevétlenül.

Folyamatosan szándék csak kúszik végig gyorsan, alig fordítottak figyelmet, hogy

az a tény, hogy nem szó vagy sírni a családjától félbeszakította.

Csak amikor már az ajtón ment be a fejét, nem teljesen, mert

érezte a nyakát egyre merev. Mindenesetre még mindig látta, hogy mögötte

semmi sem változott.

Csak a húga állt fel. Az utolsó pillantás csiszolt alatt az anya

aki most teljesen alszik.

Alig volt ő belső szobájába, amikor az ajtó zárva volt, tolta nagyon gyorsan, csavarozott gyors,

és tiltva.

Gregor megdöbbentette a váratlan felfordulás mögött, olyannyira, hogy az ő kis

végtagok kétrét görnyedt alatta. Ez volt a nővére, aki már egy ilyen

siet.

Ő állt azonnal, várt, s ezután ívelt előre fürgén.

Gregor nem hallott semmit az ő megközelítése.

Felkiáltott: "Végre!" A szülei, ahogy elfordította a kulcsot a zárban.

"Most mi lesz?" Gregor feltette magának a kérdést, és körülnézett

a sötétben.

Hamarosan felfedezték, hogy már nem mozog egyáltalán.

Nem volt meglepő, hogy a.

Éppen ellenkezőleg, ez ütött rá, mint természetellenes, hogy eddig a pontig, amit igazán

képes akár mozogni ezekkel a vékony kis lábak.

Emellett úgy érezte, viszonylag tartalmat.

Igaz, volt fájdalom az egész az egész testét, de úgy tűnt neki, hogy ők

fokozatosan gyengébb és gyengébb, és végül elmegy teljesen.

A rohadt alma a hátán és a gyulladásos környékén, teljes mértékben fedezett

fehér por, alig vette észre. Eszébe jutott a családja mély érzések

a szeretet.

Ebben a szakmában, a saját gondolat, hogy ő eltűnik volt, ha lehet, még

határozottabb, mint a húga.

Maradt ebben az állapotban az üres és csendes elmélkedés, amíg a toronyóra

csapott három órakor reggel. Az ablakból is szemtanúja elején

Az általános derengő kívül.

Majd anélkül, hogy akarta volna, a feje süllyedt egészen le, és az ő orrába folyt

ki gyengén utolsó lehelete. Kora reggel a takarítónő

jött.

Az ő puszta energia-és sietve ő bevágta az összes ajtók - éppen az emberek

már felkérte őt, hogy ne - olyannyira, hogy egyszer befutott egy nyugodt alváshoz nem volt

már nem lehetséges bárhol az egész lakásban.

Az ő szokásosan rövid látogatás Gregor ő először találtak semmi különös.

Azt gondolta, így feküdt mozdulatlanul ott, mert ő akart játszani a sértett

fél. Ő adott neki hitelt, mint kitöltenie

megértése lehetséges.

Mivel ő történetesen gazdaság hosszú seprű a kezében, ő megpróbált csiki

Gregor vele az ajtót.

Amikor ez meglehetősen sikertelen, lett irritált és megbökte Gregor egy kicsit,

és csak amikor már tolta neki, az ő helyére ellenállás nélkül mondott vált

figyelmes.

Amikor gyorsan felismerték az igazi helyzetet, az ő szeme nagy, ő fütyült

magában. Azonban ő nem korlátozza magát a

hosszú.

Ő kinyitotta az ajtót, a hálószoba és kiabált a hangosan a sötétségbe,

"Gyere és nézd. Ez rúgott a kukába.

Ez feküdt, teljesen szimatolt! "

A Samsa házaspár felült az ágyban, és a házasságot kellett átjutni

az ijedtség, a takarítónő, mielőtt sikerült megragadni neki üzenetet.

De aztán Mr. és Mrs. Samsa mászott nagyon gyorsan az ágyból, egy mindkét oldalon.

Samsa úr dobta a ágytakaró vállára, Mrs. Samsa jött ki csak az ő

éjjel-ing, és így ők lépett Gregor szobájába.

Eközben az ajtó a nappali, ahol Grete aludt, mivel a lakók is

érkezett a helyszínre, szintén nyitott.

Ő volt öltözve, mintha nem aludt egyáltalán lány fehér arca is úgy tűnik, hogy

azt mutatják, hogy.

"Dead!" Mondta Mrs. Samsa, és nézett questioningly a takarítónő,

bár tudta ellenőrizni mindent a saját és még megérteni anélkül, hogy egy csekket.

"Azt kell mondanom, igen," mondta a takarítónő, és útján a bizonyítás, bökött Gregor teste

A seprű jelentős távolságra több oldalra.

Mrs. Samsa olyan mozdulatot tett, mintha szeretné visszatartani a seprűt, de nem tette meg.

"Nos," mondta Samsa úr, "most is hálát Istennek."

Ő keresztet vetett, és a három nő követte példáját.

Grete, aki nem vette a szemét le a holttestet, azt mondta: "Nézd, milyen vékony volt.

Evett semmit ilyen hosszú ideig.

Az ételek lépett be ide jött ki újra ugyanazt. "

Tény, hogy Gregor teste teljesen sík és száraz.

Ez nyilvánvaló volt igazán először, most, hogy már nem emelt

a kis végtagjai és semmi más elvonta az ember tekintetét.

"Grete, jönnek hozzánk egy pillanatra," mondta Mrs. Samsa egy szomorú mosollyal, és

Grete ment, nem nézett vissza anélkül, hogy a holttest, mögötte a szülei az ágyban

szobában.

A takarítónő bezárta az ajtót, és kinyitotta az ablakot széles.

Annak ellenére, hogy kora reggel, a friss levegő részben színezetű meleget.

Már március végén.

A három bérlése kilépett a szobába, és körülnézett, a reggeli,

csodálkozott, hogy már feledésbe merült.

"Hol van a reggelit?" Kérdezte a középső az urak grumpily a

takarítónő.

Ugyanakkor azt megállapítani ujját az ajkára, majd gyorsan és csendben jelezték

A lakók, hogy kerülhetnek Gregor szobájába.

Így jöttek, és ott állt a szobában, amely már elég erős, kb Gregor

holttest, kezüket a zsebébe, hogy kissé kopott zakó.

Ekkor az ajtó a szoba kinyílt, és Mr. Samsa meg az ő egységes, az ő

felesége az egyik karján és lánya között.

Minden egy kicsit könny foltos.

Most majd Grete nyomni az arcát rá az apja karját.

"Kifelé a lakás azonnal", mondta Samsa úr, és kinyitotta az ajtót, anélkül, hogy

hagyta el a nők.

"Mit jelent ez?" Mondta a középső albérlő, kissé megdöbbent, és egy édes mosollyal.

A két másik tartani a kezüket a hátuk mögött és folyamatosan dörzsölte őket egymás ellen

más, mintha az örömteli várakozás nagy perpatvar amely végén saját

javára.

"Úgy értem pontosan, amit mondok," felelte Samsa úr, és egyenesen az ő két női

társak fel a lakó.

Az utóbbi eleinte mozdulatlanul állt, és nézte a padlót, mintha ügyekben is

intézi magukat egy új módon a fejét.

"Rendben, akkor megyünk," mondta, és felnézett Samsa úr, mintha hirtelen

úrrá alázat volt kér friss engedélyt ezt a döntést.

Samsa úr csak bólintott rá többször az ő nyitott szemmel széles.

Ezt követően, az albérlő valóban elment hosszú léptekkel azonnal ki a

csarnokban.

Két barátja már hallgatta egy darabig a kezüket nyugodtan,

és most ugrált okosan utána, mintha attól, hogy Samsa úr tudta lépés

a csarnok előtt, és zavarja a találkozás a vezérük.

A csarnokban mind a hárman vettek a kalapot a fogas, húzta a vesszők

A nád tartó, meghajolt csendben, és kiment a szobából.

Milyen kiderült, hogy teljesen alaptalan bizalmatlanságot, Samsa úr lépett a

A két nő ki rá a partra, nekidőlt a korlát, és nézett, mint az

three lakók lassan, de folyamatosan készül

útjukat lefelé a hosszú lépcsőn, eltűnt minden emeleten egy bizonyos kör

A lépcsőház, és néhány másodperc alatt jött ki újra.

Minél mélyebbre haladtak, annál inkább a Samsa család elvesztette érdeklődését őket, és

ha a hentes egy tálcával a fején jött velük találkozni, és majd büszke testtartás

felment a lépcsőn, magasan fölöttük, Mr.

Samsa. Együtt a nők, elhagyta a korlát, és mindannyian visszatértek, mintha

megkönnyebbült, vissza a lakásukat. Úgy döntöttek, hogy át azon a napon pihenő és

megy egy sétát.

Nem csak volt, hogy megszerezte ezt a szünet a munkából, de nem volt kérdés, hogy

valóban szükség van rá.

És így ültek le az asztalhoz, és írt három betűje bocsánatkérés: Samsa úr az ő

felügyelő, Mrs. Samsa neki ügyfél és Grete vele tulajdonosa.

Során az írás a takarítónő jött mondani, hogy ő megy le, az ő

Reggel munka elkészült. A három ember írásban először csak

bólintott, anélkül, hogy nézett ki.

Csak akkor, ha a takarítónő még mindig nem hajlandó eltérni, nem néznek ki

dühösen. "Nos?" Kérdezte Mr. Samsa.

A takarítónő állt mosolyogva az ajtóban, mintha ő egy nagy löket az

szerencsét jelentést a család, hanem csak csinálni, ha ő kérte közvetlenül.

A közel álló kis strucc tollas a kalapját, amely irritálta Samsa úr

alatt, sem a teljes szolgáltatás, megingott kissé minden irányban.

"Rendben, akkor, mit akarsz igazán?" Kérdezte Mrs. Samsa, akit a takarítónő

még általában tiszteletben tartják.

"Nos," felelte a takarítónő, mosolyogva így boldogan nem tudta folytatni

beszéd azonnal, "hogyan, hogy szemetet a szomszéd szobában kell dobni

ki, akkor nem kell aggódni miatta.

Ez mind gondoskodni. "Mrs. Samsa és Grete lehajolt, hogy a

betűket, mintha meg akarták folytassa az írást.

Samsa úr, aki észrevette, hogy a takarítónő akartam kezdeni mindent leíró

részletesen, döntő megakadályozta, hogy egy kinyújtott kéz.

De mivel nem volt szabad megmagyarázni, eszébe jutott a nagy sietség volt az,

és felszólította ki, egyértelműen megsértette "Bye bye, mindenkinek" megfordult dühösen és bal

A lakás egy félelmetes becsapta az ajtót.

"Ezen az estén ő lesz elengedni," mondta Samsa úr, de nem kapott választ sem a

felesége, vagy lánya, mert a takarítónő úgy tűnt, hogy ideges, ha

Ismét a nyugalom, hogy éppen elért.

Ők felállt, az ablakhoz ment, és ott is maradt, a karjukat a minden

egyéb.

Samsa úr megfordult a székében saját irányba és figyelték őket nyugodtan

egy ideig. Aztán kiáltott: "Rendben, jöjjön ide

majd.

Menjünk végre megszabadulni a régi dolgokat. És egy kis figyelmet nekem. "

A nők részt vett neki egyszerre. Úgy rohant neki, megsimogatta, és

Gyorsan véget ért a leveleket.

Akkor mind a három hagyta el a lakást együtt, amit ők nem végeznek hónapja,

és megfogta az elektromos villamossal a szabad levegőre a városon kívül.

Az autó, amelyben ültek önmagukban volt teljesen elnyeli a meleg

V

Hátradőlve kényelmesen helyüket, beszélgettek egymással a jövő

kilátások, és felfedezték, hogy a szorosabb megfigyelés ezek egyáltalán nem

rossz, a három közülük a foglalkoztatás,

amiről ők nem igazán kétségbe egymást minden, ami rendkívül

kedvező és különösen ígéretes kilátások.

A legnagyobb javulás a helyzet ebben a pillanatban, persze, kellett, hogy jöjjön a

változás a lakás.

Most akartak bérelni egy lakást kisebb és olcsóbb, de jobb található, és

általában inkább gyakorlati, mint a jelenlegi, amely Gregor talált.

Miközben azzal szórakoztak, hogy ilyen módon, akkor ütött Mr. és Mrs. Samsa, szinte

Ugyanebben a pillanatban, hogy lányuk, aki egyre több animációs egész idő alatt, már

virágzott a közelmúltban, annak ellenére, hogy a

zavarok, amelyek tette arcán halvány, egy szép és érzéki fiatal

nő.

Egyre jobban hallgatott, és szinte öntudatlanul megértése egymást

a pillantások, azt gondolták, hogy az idő most kéznél, hogy találják meg a jó becsületes

férfi neki.

És ez valami visszaigazolást az új álmok és jó szándék, ha

végén az utazás lányuk felállt, első és kinyújtotta ifjú testet.