< Return to Video

Miért olyan magával ragadó ez a festmény? - James Earle és Christina Bozsik

  • 0:08 - 0:12
    Első pillantásra talán nem tűnik valami
    különlegesnek ez a festmény,
  • 0:12 - 0:16
    mégis ez egyike a művészettörténet
    legtöbbet elemzett festményeinek.
  • 0:16 - 0:20
    Címe "Las Meninas", vagyis
    "Az udvarhölgyek".
  • 0:20 - 0:24
    1656-ban Diego Velázquez készítette,
  • 0:24 - 0:28
    és a spanyol királyi udvar életének
    egy jelenetét mutatja be.
  • 0:28 - 0:32
    Egy jól öltözött gyermek hercegnő elutasít
    egy pohár vizet egy szolgálótól,
  • 0:32 - 0:34
    miközben egy törpe egy kutyát ingerel.
  • 0:34 - 0:36
    Egy másik törpe áll mellettük,
  • 0:36 - 0:39
    miközben maga a művész
    elidőz a vászon előtt.
  • 0:39 - 0:41
    Ketten a háttérben sugdolóznak,
  • 0:41 - 0:45
    egy harmadik pedig épp kilép a szobából,
  • 0:45 - 0:48
    s miért is ne tenné, mikor látszólag
    semmi érdekes nem történik ott?
  • 0:48 - 0:51
    Úgy tűnik, hogy még a kutya is unatkozik.
  • 0:51 - 0:53
    Ám vegyük szemügyre közelebbről.
  • 0:53 - 0:56
    Hátul, a homályos tükörben
    tükröződő két alak felett
  • 0:56 - 0:58
    első pillantásra könnyű átsiklani.
  • 0:58 - 1:02
    Ők IV. Fülöp király és Mariana királyné,
  • 1:02 - 1:05
    akik jelenlétükkel az udvari élet
    egy egyszerű ábrázolásáról
  • 1:05 - 1:08
    királyi portrévá emelik a művet.
  • 1:08 - 1:10
    Ezzel a többletinformációval
  • 1:10 - 1:12
    pedig még jobban megérthetjük
    ezt a festményt,
  • 1:12 - 1:16
    s hogy miért ejtette rabul
    csodálóit évszázadokon keresztül.
  • 1:16 - 1:19
    Először is ott van a történelmi kontextus.
  • 1:19 - 1:22
    "Az udvarhölgyek" Fülöp uralkodásának
    vége felé készült:
  • 1:22 - 1:25
    a Spanyol Birodalom hanyatlófélben volt
  • 1:25 - 1:28
    a harmincéves háború során
    elszenvedett vereség,
  • 1:28 - 1:31
    valamint a gazdasági és politikai
    nehézségek következtében.
  • 1:31 - 1:34
    Magát a királyt is csapások érték, hiszen
  • 1:34 - 1:40
    újranősülését megelőzően első feleségét
    és trónjának örökösét is elveszítette.
  • 1:40 - 1:45
    Ám a festmény nem fedi fel udvartartásuk
    élelmezésében felmerült nehézségeiket.
  • 1:45 - 1:48
    Még az uralkodó előrehaladott kora
    is rejtve marad
  • 1:48 - 1:50
    a tükör homályában.
  • 1:50 - 1:53
    Ami viszont tisztán kivehető
    a vászon geometriai középpontjában
  • 1:53 - 1:56
    az ablakon beáradó fénytől megvilágítva,
  • 1:56 - 1:59
    Margarita Teresa infánsnő,
  • 1:59 - 2:01
    a király egyetlen, akkoriban élő,
    törvényes gyermeke látható.
  • 2:01 - 2:04
    Ragyogó, egészségtől majd' kicsattanó
    megjelenése
  • 2:04 - 2:07
    a gondokkal küszködő birodalom jövőjének
    idealizált ábrázolása.
  • 2:07 - 2:11
    Ám nem az infánsnő a festmény
    egyetlen középpontja.
  • 2:11 - 2:13
    A perspektíva ügyes alkalmazásával,
  • 2:13 - 2:18
    valamint a 3,2 x 2,7 méteres festmény
    életnagyságú arányaival
  • 2:18 - 2:22
    Velázquez elmossa a művészet
    és a valóság közötti határvonalat,
  • 2:22 - 2:26
    így teremtve meg egy 3D-s kép érzetét;
    a képbe akár be is léphetünk.
  • 2:26 - 2:30
    A mennyezet és a fal vonala
    a nyitott ajtóhoz fut össze
  • 2:30 - 2:34
    tovább erősítve
    a festmény fizikai térként,
  • 2:34 - 2:37
    a szemlélő perspektívájából történő
    érzékelését.
  • 2:37 - 2:40
    Ha innen nézzük, a közönség
    és a való világ állnak fókuszban,
  • 2:40 - 2:45
    melyet csak tovább hangsúlyoz
    az egyenesen ránk néző három alak.
  • 2:45 - 2:47
    Ám van még egy fókuszpont.
  • 2:47 - 2:51
    A lámpatestek vonala a hátsó fal
    közepébe mutat;
  • 2:51 - 2:55
    épp a királyi párt sejtető tükörhöz.
  • 2:55 - 2:57
    A tükör elhelyezkedése a nézőhöz képest
  • 2:57 - 3:02
    az egész mű teljesen más
    értelmezéséhez vezetett.
  • 3:02 - 3:06
    Lehet, hogy a tükör a portréhoz
    modellt álló királyt és királynét tükrözi,
  • 3:06 - 3:08
    vagy inkább magát a vásznat?
  • 3:08 - 3:09
    És mit szóljunk ahhoz,
  • 3:09 - 3:13
    hogy Velázquez soha nem festette meg
    a királyi portrét, melyre itt utal?
  • 3:13 - 3:18
    Lehet, hogy a festmény inkább saját
    keletkezését ábrázolja?
  • 3:18 - 3:20
    A tükör festményen való ábrázolásával
  • 3:20 - 3:22
    Velázquez magasabb rangra emelte
    a festőművészetet:
  • 3:22 - 3:25
    egyszerű mesterségből
  • 3:25 - 3:27
    intellektuális tevékenységgé.
  • 3:27 - 3:29
    Három egymással versengő középpontjával
  • 3:29 - 3:32
    "Az udvarhölgyek" megragadja az ideális,
  • 3:32 - 3:33
    a valós
  • 3:33 - 3:36
    és a visszatükrözött világok
    közötti ellentétet,
  • 3:36 - 3:40
    miközben megtartja köztük a feszültséget,
    hogy így meséljen történetet,
  • 3:40 - 3:44
    mely sokkal összetettebb, mint amivel
    bármilyen tükör szolgálhatna.
Title:
Miért olyan magával ragadó ez a festmény? - James Earle és Christina Bozsik
Description:

A teljes előadásért látogasson el a https://ed.ted.com/lessons/why-is-this-painting-so-captivating-james-earle-and-christina-bozsik címre.

Első pillantásra a "Las Meninas" ('Az udvarhölgyek") talán nem tűnik valami különleges festménynek, mégis egyike a művészettörténet legtöbbet elemzett műveinek. De mégis miért olyan magával ragadó Diego Velázquez festménye? James Earle és Christina Bozsik kontextusba helyezik e műalkotást és kifejtik összetettségét.
Előadó: James Earle és Christina Bozsik
Animáció: Zedem Media
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
03:53

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.