< Return to Video

Miért szenvedünk sokan szezonális allergiában? - Eleanor Nelsen

  • 0:07 - 0:08
    Végre tavasz van!
  • 0:08 - 0:12
    Nő a fű, nyílnak a virágok,
    a fák új levelet bontanak.
  • 0:12 - 0:15
    Az új élet robbanásszerű
    megjelenése azonban
  • 0:15 - 0:19
    az allergiásoknak több gondot,
    mint örömöt hoz.
  • 0:19 - 0:22
    Amint kilépnek a házból,
    percek múlva már tüsszögnek,
  • 0:22 - 0:24
    bedugul és folyik az orruk,
  • 0:24 - 0:26
    a szemük bedagad, könnyezik,
  • 0:26 - 0:28
    a torkuk viszket.
  • 0:28 - 0:32
    Milliók számára ilyenkor kezdődik
    az allergiaszezon.
  • 0:32 - 0:35
    De honnan jön ez a rengeteg váladék?
  • 0:35 - 0:38
    A válasz bennünk van.
  • 0:38 - 0:40
    Pontosabban az immunrendszerünkben.
  • 0:40 - 0:44
    A szezonális allergia, más néven
    szénanátha vagy allergiás rhinitis
  • 0:44 - 0:49
    az immunrendszer túlérzékenységi reakciója
    valami egyébként ártalmatlan dologra.
  • 0:49 - 0:51
    A fák és fűfélék pollenjei,
  • 0:51 - 0:56
    apró penészgombák spórái
    tapadnak meg a nyálkahártyán,
  • 0:56 - 0:59
    szervezetünk pedig úgy támadja meg
    ezeket az ártalmatlan látogatókat,
  • 0:59 - 1:02
    mint a fertőző baktériumokat.
  • 1:02 - 1:04
    Az immunrendszer emlékezik.
  • 1:04 - 1:08
    Mikor egy idegen anyagot
    szervezetünk veszélyesnek ítél,
  • 1:08 - 1:10
    fehérvérsejtjeink előállítják
    a szükséges antitesteket.
  • 1:10 - 1:14
    Ezek a következő alkalommal is
    felismerik a betolakodókat,
  • 1:14 - 1:17
    és azonnal aktiválják
    a test védekezőrendszerét.
  • 1:17 - 1:19
    Az immunrendszer azonban néha
  • 1:19 - 1:24
    ártalmatlan anyagokat is veszélyként
    értelmez: például a polleneket.
  • 1:24 - 1:26
    Mikor ismét felénk sodorja őket a szél,
  • 1:26 - 1:30
    a fehérvérsejtek termelte antitestek
    felismerik ezeket, és rájuk tapadnak.
  • 1:30 - 1:33
    A sejt ezért gyulladáscsökkentő
    hatású anyagokat bocsájt ki:
  • 1:33 - 1:35
    például hisztamint,
  • 1:35 - 1:36
    ami ingerli az idegsejteket,
  • 1:36 - 1:41
    ezért az erek és a nyálkahártya
    megduzzadnak és több folyadékot termelnek.
  • 1:41 - 1:46
    Ebből lesz aztán a viszketés, tüsszögés,
    orrdugulás és orrfolyás.
  • 1:46 - 1:52
    Az allergia általában már gyerekkorban
    jelentkezik - bár nem mindig.
  • 1:52 - 1:55
    De miért lesznek allergiásak egyesek,
    mások viszont nem?
  • 1:55 - 2:00
    Az allergia öröklődik, vagyis
    valószínűleg a genetika az egyik tettes.
  • 2:00 - 2:04
    Az allergia gyakoribb előfordulását
    egy olyan gén hibája okozza,
  • 2:04 - 2:07
    mely az immunrendszerünkért felelős.
  • 2:07 - 2:10
    A környezet is számít,
    amiben az ember felnő.
  • 2:10 - 2:12
    Ha már csecsemőkorban
    allergéneknek vagyunk kitéve,
  • 2:12 - 2:16
    kevésbé valószínű,
    hogy allergiásak leszünk.
  • 2:16 - 2:18
    Azok között, akik farmon,
  • 2:18 - 2:19
    nagy családban
  • 2:19 - 2:23
    vagy a fejlődő világban nőnek fel,
    szintén kevesebb az allergiás,
  • 2:23 - 2:27
    bár a genetikának
    köszönhetően sok a kivétel.
  • 2:28 - 2:30
    Az egyik elmélet erre az,
    hogy gyerekkorukban
  • 2:30 - 2:33
    ők több olyan mikrobával
    és élősködővel találkoznak,
  • 2:33 - 2:36
    melyek a vadászó-gyűjtögető
    társadalmakkal együtt fejődtek.
  • 2:37 - 2:39
    A higiéniaelmélet szerint,
  • 2:39 - 2:41
    ha az immunrendszer
  • 2:41 - 2:45
    nincs kitéve egy sor
    számára ismerős mikrobának,
  • 2:45 - 2:49
    akkor talál magának feladatot:
    ártalmatlan anyagok ellen indít támadást,
  • 2:50 - 2:51
    mint a pollen.
  • 2:51 - 2:55
    Egy másik elmélet szerint, a sokféle
    kórokozónak kitett immunrendszer
  • 2:55 - 2:58
    kevésbé reagál az allergénekre.
  • 2:59 - 3:03
    Az allergia egyik leggyakoribb kiváltói
    a pollenek: velük találkozunk legtöbbször.
  • 3:03 - 3:05
    De van egy sor más anyag is:
  • 3:05 - 3:06
    a por,
  • 3:06 - 3:07
    állatok bőrlemezkéi,
  • 3:07 - 3:08
    rovarok mérge,
  • 3:08 - 3:09
    gyógyszerek,
  • 3:09 - 3:10
    és bizonyos ételek,
  • 3:10 - 3:14
    melyek mind túlműködésre
    késztethetik az immunrendszert.
  • 3:14 - 3:16
    Néhány allergiás reakció ijesztő is lehet.
  • 3:16 - 3:19
    Súlyos esetben az allergia
    anafilaxiás sokkot is kiválthat,
  • 3:19 - 3:21
    melynek jellegzetes tünetei a duzzanatok,
  • 3:21 - 3:23
    a légszomj
  • 3:23 - 3:25
    és a rendkívül alacsony vérnyomás.
  • 3:25 - 3:26
    Ez akár halálos is lehet.
  • 3:27 - 3:30
    Testünk akár önmagára is allergiás lehet.
  • 3:30 - 3:32
    Ezt autoimmun betegségnek nevezzük.
  • 3:32 - 3:36
    Ilyen betegség a szklerózis multiplex,
    a lupus és az 1-es típusú cukorbetegség.
  • 3:37 - 3:41
    De még a nem életveszélyes tünetek is
    lehetnek nagyon kellemetlenek.
  • 3:41 - 3:43
    Mit tehetünk ellenük?
  • 3:43 - 3:45
    A tüneteket csökkenthetjük
    például gyógyszerekkel.
  • 3:46 - 3:49
    A leggyakoribbak azok, melyek gátolják
    a hisztaminok kötődését a sejtekhez.
  • 3:49 - 3:53
    Ezek az ún. antihisztaminok ilyen módon
    megakadályozzák az allergiás reakciót.
  • 3:53 - 3:56
    A szteroidok az immunrendszer
    működését blokkolják.
  • 3:57 - 4:00
    Tartósabb segítséget jelenthet
    az immunterápia.
  • 4:00 - 4:03
    Ez azt jelenti, hogy szándékosan
    és ellenőrzött formában
  • 4:03 - 4:06
    egyre nagyobb mennyiségű
    allergénnek teszik ki az immunrendszert,
  • 4:06 - 4:09
    mely így megtanulja,
    hogy ezek az anyagok nem is veszélyesek.
  • 4:09 - 4:13
    Vállalkozó szelleműek egy kevésbé
    hagyományos megoldást is kipróbálhatnak:
  • 4:13 - 4:15
    kezeltethetik magukat bélparazitákkal.
  • 4:15 - 4:19
    Mikor a kampósférgek
    fogaikat a belek falába mélyesztik,
  • 4:19 - 4:22
    olyan vegyi anyagokat választanak ki,
    melyek megbénítják az immunrendszert.
  • 4:22 - 4:26
    Egyes tanulmányok szerint ezért
    a kampósférgek gyógyíthatják az allergiát.
  • 4:26 - 4:29
    Azt, hogy a fejlett országokban
    ilyen gyakori az allergia,
  • 4:29 - 4:31
    okozhatja az is,
  • 4:31 - 4:34
    hogy ezekben az országokban
    igen ritkák a kampósférgek.
  • 4:34 - 4:38
    Természetesen egyszerűen ki is
    várhatjuk az allergiaszezon végét.
  • 4:38 - 4:41
    A tavaszi pollenáradat
    egészen nyár közepéig kitarthat,
  • 4:42 - 4:45
    ami pont jó, mert hamarosan
    fel is váltja a parlagfűszezon.
Title:
Miért szenvedünk sokan szezonális allergiában? - Eleanor Nelsen
Description:

A teljes tananyag itt található: http://ed.ted.com/lessons/why-do-some-people-have-seasonal-allergies-eleanor-nelsen

Végre tavasz van! Nő a fű, nyílnak a virágok, a fák új levelet bontanak. Az új élet robbanásszerű megjelenése azonban az allergiásoknak több gondot, mint örömöt hoz. De honnan jön minden évben ez a rengeteg váladék? Eleanor Nelsen előadásából megtudjuk, mi történik, ha immunrendszerünk összezavarodik.

Eleanor Nelsen előadása
Animáció: TED-Ed
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:02

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.