-
Title:
Személyes könyörgés emberségért az amerikai-mexikói határon
-
Description:
Juan Enriquez író és egyetemi oktató nagyhatású, személyes előadásában történeteket mesél az amerikai-mexikói határon zajló bevándorlási válság kellős közepéről, visszahozva a légüres térben lebegő, elvont vitát a földre – egyben megmutatja, mit tehetünk a hétköznapokban azért, hogy a bevándorlók úgy érezzék: közénk tartoznak. "Ez nem a gyerekekről és a határokról szól" – állítja. Hanem arról, kik vagyunk mi, mint nép, mint nemzet, és mint egyének."
-
Speaker:
Juan Enriquez
-
Ez személyes történet lesz.
-
Tudom, milyen, amikor a kormány kijelenti:
-
"Reggel megölünk."
-
Tudom, milyen hat órát kapni arra,
hogy elhagyjam az országot,
-
és valakinek a heverőjén kikötni.
-
Ezért írtam egy könyvet arról,
-
mi az, amit jól kezelnek
az országok, mi az, amit nem.
-
Hadd foglaljam össze ezt a 250 oldalt.
-
Az országok legyenek együttérzők,
¶
-
barátságosak,
-
megfontoltak és bátrak.
-
Kíváncsiak rá, mi az, ami nem működik?
-
A megfélemlítő, kegyetlenségen
alapuló kormányzás,
-
az nem működik.
-
Egy ideig el lehet játszani
Dzsingisz kánt,
-
egy ideig lehet Sztálint alakítani,
-
és lehet Pinochetet játszani.
-
Hosszú távon nem működik.
-
-
mert a megfélemlítő, kegyetlenségen
alapuló kormányzáshoz
-
megosztottságot kell kelteni.
-
Fel kell darabolni az országot,
és mindenkit meg kell győzni arról,
-
hogy mások, mint "amazok".
-
Hogy ne szövetkezzenek velük,
-
szóba se álljanak velük.
-
Hogy "azok" visszataszítóak,
-
erőszakosak, bűnözők.
-
És veszélyt jelentenek az országra.
-
Úgyhogy aki saját hazájában
dollármilliókat költ erre,
-
azzal ellenségeket szerez külföldön,
-
a hazáját pedig megosztja.
-
Ez pedig következményekkel jár.
-
Az ENSZ-et körülvevő zászlók,
¶
-
országhatárok és himnuszok háromnegyede
-
pár évtizede még nem létezett.
-
Azok a határok és zászlók,
melyek ma ott vannak,
-
azért jöttek létre,
mert valaki azt mondta:
-
"a skótok mások, mint mi",
-
"a walesiek mások, mint mi",
-
"a baszkok mások, mint mi",
-
"az észak-olaszok mások, mint mi",
-
"a muszlimok mások, mint mi",
-
a feketék, a fehérek, a keresztények...
-
Elhatárolódunk: "mi és ők"...,
-
nemzeteket pusztítunk el.
-
Az elhatárolódással az is gond,
¶
-
hogy nehéz megtenni.
-
Mert az kell hozzá,
-
hogy az emberekkel
abszurd dolgokat hitessünk el.
-
És amint elhiszik,
-
támadásba lendülnek.
-
Ez így működik.
-
Nem szíthatunk ellentéteket
"mi és ők" között,
-
nem történhet olyan
tömegmészárlás, mint Ruandában,
-
sem olyan, mint ami
Jugoszláviában történt –
-
csak akkor, ha magunk teremtjük meg.
-
Hadd foglaljam össze
a jelenlegi bevándorláspolitikát.
¶
-
Riasszuk el "Azokat"
-
a lehető legkegyetlenebb módon,
-
és vegyük célba a gyermekeiket.
-
A gyermekeikért elmennek.
-
Fogadjunk amerikai jogászokat,
akik azt bizonygatják,
-
hogy a gyerekeknek nem kell szappan,
sem ölelés, sem tisztálkodás,
-
sem felnőtt segítség,
szabadon sem kell engedni őket.
-
Valakit, aki húsz éve itt dolgozik,
-
előkapnak egy törött hátsó lámpa miatt.
-
Börtönbe vetik,
-
talán életfogytiglanra,
-
jogi képviselet nélkül.
-
A World Trade Centert felrobbantó
terroristák kaptak ügyvédeket.
-
Ezek a gyerekek és szüleik
nem kapnak ügyvédet.
-
A kormányok azt mondják
-
némelyik végsőkig elkeseredett,
bántalmazott embernek:
-
"Elveszem a gyerekedet, visszakapod,
ha befizetsz 800 dollárt DNS-tesztre.
-
Hároméves gyereket perbe fognak.
-
Mindannyian láttunk már
ilyen peres drámákat.
¶
-
Felkavaró,
-
mert felül oda a bölcs bíró,
-
a védőügyvéd támadásba lép,
-
az ügyész visszatámad,
-
aztán találjuk ki, mi is fog történni.
-
Szeretném, ha megértenék,
mi zajlik itt most.
-
Ott az ügyész – ez a zord ügyész.
-
Vádol, támad a nevünkben,
vagyis a nép nevében.
-
Ott pöffeszkedik a bíró,
a Pöffeteg Bíró,
-
fekete talárjában,
-
és onnan fentről
-
vallatja az alperest.
-
Az alperes három éves,
-
ki sem lát a pulpitus mögül.
-
Nem beszéli a nyelvet.
-
A tolmácsfejhallgató leesik a fejéről,
-
mert az amerikai bíróságokon
nincs a méretére való,
-
hiszen fel sem merül,
hogy saját magukat kéne védeni.
-
Ez az igazságszolgáltatás megcsúfolása,
-
az ügyészi rendszer megcsúfolása,
-
ez nemzetünk megcsúfolása.
-
-
Mindez bántalmazás.
-
Ez hihetetlen.
-
Egy rakás statisztikát nézünk,
-
de szeretném, ha megértenék,
-
ez a házvezetőnőjükkel történik,
aki az önök gyermekeit felnevelte.
-
A kertészükkel történik,
aki gondozza az önök házát.
-
Azzal a fiúval történik,
aki ott mosogatott
-
a puccos étteremben,
ahol önök múlt héten jártak.
-
Azokkal történik, akik
reggelente újságot hordanak.
-
Ez az önök közössége,
-
ezek az emberek az önök
közvetlen szomszédai voltak.
-
Jól bántak önökkel,
-
tisztelettel bántak önökkel,
-
gondoskodtak az önök gyermekeiről
-
és az önök nagyszüleiről.
-
Az egyikük Luis, a másik Laura,
-
a harmadik meg Jaime.
-
Ez nem valami elvont történet,
-
"Ó, hát ez történik a határon!" –
-
ez itt és most zajlik, a településeinken.
-
És ebben az a veszélyes,
¶
-
hogy amint normálisnak kezdjük
tartani az abszurd és kegyetlen dolgokat,
-
az emberek azt hiszik,
hogy ezek törvényes eszközök.
-
Így megeshet, hogy a tantestület
efféle leveleket kezd küldözgetni:
-
"Tisztelt Szülő,
-
mivel gyermeke nem fizette be
az ebédjegy árát,
-
ezért előfordulhat, hogy eltanácsoljuk,
-
és gyámság alá helyezzük."
-
Ezt megteheti a tantestület,
-
mivel az emberek azt hiszik,
-
"Nos, ez jó elrettentésnek tűnik."
-
-
a gyermekek előtt, az első osztály előtt
-
egyenruhás katonák állnak.
-
Némelyikük bevándorló.
-
Íme, a szerződés: Lépj be a seregbe!
-
Szolgáld végig az időt,
szerelj le kitüntetéssel,
-
megkapod az állampolgárságot.
-
Érvénytelenítjük ezeket a szerződéseket,
-
rögtön, amint aláírták.
-
És ha azok a katonák elesnek
akció közben,
-
kitoloncoljuk a feleségeiket
és néha még a gyermekeiket is.
-
Ők védenek meg minket.
-
Őket dicsőítjük.
-
Ők a bátrak.
-
És így bánunk velük.
-
Nem ők lépik át a határainkat illegálisan.
-
Ha engedjük elharapódzni
ezt a fajta viselkedést,
¶
-
megszokottá válik,
és széttépi társadalmunkat.
-
Az országok bevándorlók kemény,
fáradságos munkájából épültek fel;
-
mindannyian bevándorlók vagyunk.
-
Csak nem egyszerre jöttünk.
-
Országunk fő üzleteinek 55 százalékát,
¶
-
a legsikeresebb üzleteket,
az unikornisokat
-
bevándorlók vagy külföldi
hallgatók futtatták fel,
-
ők alapították, vagy ők a társalapítói.
-
Mutatom, mi történt az utóbbi három évben
-
a világ legjobb elméivel.
-
42 százalékuk nem kapott
-
vagy inkább nem is kért vízumot.
-
Így lehet romba dönteni a gazdaságot.
-
Ez nem a gyerekekről és a határokról szól.
¶
-
Hanem rólunk.
-
Arról, kik vagyunk mi, az amerikai nép,
-
mint nemzet, és mint egyének.
-
Ez nem egy elvont vita.
-
Sokan azzal áltatjuk magunkat,
¶
-
hogy ha akkor éltünk volna,
amikor Hitler uralomra került,
-
biztos az utcára mentünk volna,
-
szembeszálltunk volna vele,
megállítottuk volna Mengelét.
-
Sokan azzal áltatjuk magunkat,
-
hogy a hatvanas években
-
biztos csatlakoztunk volna
a Freedom Ridershez.
-
Ott lettünk volna a Selma-Montgomery
békemeneten.
-
Nos, mit gondolnak?
-
Itt a lehetőség.
-
Most.
-
És ha elgondolkoznak mindezen,
¶
-
nem gigantikus cselekedet,
-
nem kell blokád alá vonni a hidat,
-
semmihez nem kell odaláncolni magunkat.
-
Ez a hétköznapi cselekvéseinkről szól.
-
A Harvard Szépművészeti Múzeumban
épp nemrég nyílt meg egy tárlat,
-
arról, hogy mit gondolnak a képzőművészek
a bevándorlásról, az otthonteremtésről.
-
A látogatók meglehetősen
felkavarva jöttek el a kiállításról.
-
A végén volt egy üres fal.
-
És a kurátorok valami
egészen szokatlan dolgot tettek:
-
improvizáltak.
-
Húztak négy vonalat,
és beleírtak egy szót:
-
"Idetartozom."
-
Úgyhogy aki kijön a kiállításról,
-
hirtelen egy képpel találja szembe magát.
-
El sem tudom mondani,
hogyan hat ez a látogatókra.
-
Láttam, ahogy jönnek ki az emberek,
-
volt, aki leült a kép elé,
-
lefotózta, aztán széles mosoly
ömlött szét az arcán,
-
mások könnyekben törtek ki.
-
Idegenek borultak egymás vállára,
-
mások a családtagjaikat ölelték meg.
-
A figyelmesség apró lépéseivel
hosszú, hosszú utat járhatunk be.
¶
-
Olyan fájdalom járja át közösségeinket,
-
amilyet el sem tudunk képzelni.
-
Úgyhogy legközelebb, ha taxiba ülnek,
a sofőr egyesek szerint talán
-
"azok közül való" lesz,
-
akkor adjanak neki busásabb borravalót.
-
A szállodai szobalánynak
-
mondjanak köszönetet,
és adjanak dupla borravalót.
-
Ha legközelebb találkoznak a kertésszel,
-
a dadussal
-
vagy hozzájuk hasonlóval,
-
öleljék át őket nagy szeretettel,
és mondják nekik, hogy idetartoznak.
-
Hadd érezzék, hogy idetartoznak.
-
Ideje a nagypolitikának,
-
de ideje a nagy kedves tetteknek is.
-
Mert vissza kell követelnünk azt,
akik vagyunk,
-
és vissza kell követelnünk
nemzetünket is.
-
(Elcsukló hangon)
Nem ülhetünk itt tétlenül,
¶
-
nézve, hogyan önt el minket ez a moslék.
-
Meg kell állítanunk,
most kell megállítanunk.
¶
-
-