Napi kenyér: Tudja az emberi test kezelni a glutént? | Rodney Ford | TEDxTauranga

Glutén – barát vagy ellenség? Dr. Rodney Ford, a gyermekgyógyászati allergiák úttörője meggyőzte az 500-as közönséget, hogy senki sem képes megemészteni a glutént.

Ez az előadás egy helyi közösség által a TED-konferenciák mintájára rendezett, de azoktól független TEDx rendezvényen hangzott el. Lásd még: http://ted.com/tedx

Kockázat.

Tudták, hogy minden nap,
amikor kenyeret fogyasztanak,

kockázatot vállalnak?

A kockázat társítása a búzához
meglehetősen furcsának tűnhet,

de a búzában a fehérje felét
a glutén alkotja.

Glutén. Ezzel modellezem a glutént.

A játékdobozból csentem el a klinikámról.

(Nevetés)

A glutén nagyon érdekes molekula.

Nem is tudtuk, hogy ilyen ártalmas –
egészen mostanáig.

Amikor kicsi voltam, a szüleimnek
fogalmuk sem volt róla,

hogy a glutén árthat nekem, vagy nekik,
vagy bárkinek a családban.

1950-et írtunk, amikor én kicsi voltam,

akkor, amikor Wilhelm Dickie professzor
Hollandiában beteg gyerekeket kezelt.

Rájött arra és hallotta az anyáktól,

hogy a búza valószínűleg ártott
ezeknek a gyermekeknek.

Elsőként állapította meg a világon,

hogy a glutén okozta
a cöliákiának elnevezett betegséget.

A cöliákia egy olyan állapot,
amikor a glutén károsítja a beleket.

Amikor orvosira jártam,

a cöliákia csupán egy paragrafus volt
egy 2000 oldalas könyvben.

Most egész könyveket írnak róla.

Ez én vagyok 10 évesen.

Úgy vélem, anyám
jól táplált engem annak ellenére,

hogy fogalma sem volt a gluténról

és más viccesen bonyolult
mikrotápanyagokról.

Pár évtizeddel később
igen büszkék voltak rám,

amikor ledoktoráltam ételallergiából,

mivel nagyon érdekelt,
hogyan betegíthetnek meg minket ételeink.

Ez egy klasszikus kép
egy cöliákiás gyermekről.

Láthatják, hogy nagy a hasa,

és vékony karja, lába van.

Nyomorúságosan érzi magát.

Többnyire fájdalmak közepette él,
és nem növekszik.

Hasmenése van és valószínűleg refluxa.

Satnya.

Senki sem tudta, mit kezdjen vele,

amíg Dickie professzor ki nem mutatta,
hogy a problémát a glutén okozza.

1960-ban kifejlesztették
a vékonybél-biopsziát,

ahol egy csövet helyeznek
közvetlenül a belekbe,

szövetmintát vesznek, és megvizsgálják.

Ezt a szövetet a cöliákia károsította.

Elnevezték bélboholy-sorvadásnak.

A cöliákia gyomor-bélrendszeri
betegséggé lépett elő.

Persze, ha emésztési zavaraink vannak,
és az elfogyasztott étel okoz a problémát,

akkor ez bizonyára emésztési probléma.

Így a gasztroenterológusok
lecsaptak a betegségre.

Szeretnék önöknek
egy másik gyermeket bemutatni.

Ő Elizabeth.

Engedélyezte, hogy megmutassam
fürdőzés közben.

Nem számított rá, hogy ezt a fotót
ma megmutatom Taurangában.

De én nem a fürdetésnél találkoztam
Elizabeth-tel, hanem csak hatéves korában.

A klinikámra jött, nem balettruhában,

hanem így nézett ki, soványan,
szerencsétlenül, hasi fájdalmakkal.

Refluxa volt, megállt a fejlődésben,
az édesanyja kétségbe volt esve.

Kétségbeesetten kereste
a megoldást gyermekének,

mert ugyanúgy táplálta gyermekét,
ahogy anyám táplált engem,

de mégsem nőtt.

Zavarban voltam, mert csupán
beosztott tanácsadó voltam,

a Christchurch kórházban vezetve
gasztroenterológiai klinikámat.

De Elizabeth már két másik
professzornál is járt,

mindketten cöliákiát állapítottak meg,

mindketten elvégezték a gyomorvizsgálatot,

de a szövetminta negatív lett.

Kijelentették, hogy nincs cöliákiája.

De Elizabeth szerencsés volt.

A klinikámra jött, és engem
az ételallergia érdekelt.

A másik ok, amiért szerencséJe volt,

hogy a kórház, ahol dolgoztam,
egy egészen új tesztet alkalmazott,

az antigliadin-antitest tesztet.

Egészen új volt, és lehetőségem
volt rá, hogy elvégezzem.

Már egy másik klinikán is
végeztem ezt Angliában.

Ami a szép benne, hogy a glutén,
amikor elfogyasztjuk,

nem emésztődik meg.

A véráramba kerül,
és immunrendszerünk utálja ezt.

Ellenséget jelent.

Antitesteket készít ellene.

Az antitest feladata a gluténra tapadni
és megszabadulni tőle.

Antitestszintet mértünk Elizabeth-ben,
ami valóban rendkívül magasnak bizonyult.

Így kollégáimhoz mentem, és azt mondtam:

"Tudom, mi a baj Elizabeth-tel,
ennyi idő után nincs cöliákiája.

A glutén betegíti meg, gluténmentes
diétára kell fognunk."

Mégis, mit mondtak ők, semmit.

(Nevetés)

Nem döbbentek meg, azt mondták:

"Rodney, csak a cöliákiás gyermekek vannak
gluténmentes diétán."

De én visszamentemn Elizabeth
édesanyjához, és beszélgettünk.

Abban a hónapban, a következőben
és az utána jövőben,

és kilenc havi beszélgetés után

felbátorodtam, és gluténmentes
diétára fogtam őt.

Egy hónap múlva visszajött
a klinikámra, és azt mondta:

"Dr. Ford, ez egy csoda!

Jobban lett!"

Lejegyeztem: "Végre, jutunk valahova!"

Ez Elizabeth nyolcévesen.

Elizabeth tízévesen.

Nem is hasonlít arra a gyermekre,
akit korábban cöliákiával láttam!

Azt gondoltam, bizonyára van
egy cöliákiától eltérő gluténbetegsége.

Azon tűnődtem, visszatérve a klinikámra,
hány gyermeknek lehet még ez a problémája,

és én nem vettem észre, még úgy sem,
hogy ételallergiával foglalkozom!

Így elkezdtem teszteket végezni,

minden gyermeken, aki a klinikámra jött.

Bemutattam ezeket a gyönyörű gyermekeket
a negatív endoszkópia tesztükkel,

de pozitív antitestekkel gluténra
egy orvosi konferencián.

Szkepticizmussal fogadták.

Gondoltam, nem volt elég gyerek.

Így legközelebb 100 gyermeken végeztem

endoszkópiát és vértesztet.

Ezt bemutattam a NETSCAN
Észak-Amerikai találkozón.

Szkepticizmussal fogadták.

Gondoltam, nem volt elég gyermek.

(Nevetés)

Így a következő évben
ezer gyermeket mutattam be,

akik megjelentek a klinikámon.

80%-uk állapota javult a gluténmentes
diéta hatására, cöliákiájuk nem volt.

Ez a válasz.

"Dr. Ford, csak a cöliákiás gyermekeknél
indokolt a gluténmentes diéta."

(Nevetés)

Kettős vak, randomizált, kontrollált
kísérlet, ezek a gyermekek jobban lettek.

Előtte betegek voltak.

Csupán az ételüket változtattuk,
orvosságot nem kaptak.

Levesszük őket a gyógyszerekről,
mi másra volna még szükségünk?

Azt gondoltam, tudom, mi a probléma:
nem adtam neki nevet.

(Nevetés)

Ezért a "glutén szindróma" nevet kapta.

Könyveket küldtem világszerte,
hogy: "Nézzétek!"

És szkepticizmus fogadta.

Végeztem némi kutatást, és kiderült,
hogy más emberek a világon

hozzám hasonlóan izgatottak voltak.

Kimutatták, hogy a glutén
hatással van az idegekre.

Előjöttem az ötlettel,
hogy a glutén legtöbb tünete

valójában idegrendszeri károsodás volt.

Majd mások is kezdtek könyveket írni,
és tavaly ez a három könyv jelent meg.

"Toxic Staple", "Wheat Belly",
és "Grain Brain",

kimutatták, hogy a búza és a glutén
mindenkinek ártalmas.

Majd a tetejébe, Fasano professzor
kimutatta a könyvében,

a "Gluten-Related Disorders"-ben,

hogy Észak-Amerikában
nagyjából az emberek 10%-a

gluténnel kapcsolatos
rendellenességektől szenved.

Fasano nem a "futottak még" kategóriájába
tartozik, vezeti és igazgatója

a Cöliákia Kutatóközpontnak
Bostonban, Massachusettsben.

Ezt a könyvet nem egyedül írta,
hanem 15 nemzetközi kollégájával.

El voltam ragadtatva, hogy ezek az emberek
eljöttek a gluténmentes partira,

de ennél ez sokkal rosszabb.

Ebben a teremben a legtöbb ember
nincs gluténmentes diétán.

Tudom Sheldontól, hogy 40 ember
igényelt gluténmentes ételt.

Ez itt jobbra, hátul van elrejtve.

(Nevetés)

Odamentem, de nem maradt étel,
nehéz odajutni.

A következő TEDxTaurangán
csak gluténmentes étel lesz,

kivéve a glutén-sarkot.

(Nevetés)

(Taps)

Mivel senki sem tudja
megemészteni ezt a dolgot.

Catherine Tilley cöliákiás lett,

amíg egy pékségben dolgozott,
egy nagy liszt-malomban,

és kutatást végzett, kimutatva, hogy senki
sem képes megemészteni a glutént.

A glutént nem tudjuk lebontani.

A legtöbb fehérje könnyen alkotóelemeire
bontható, aminosavakra,

és újraalakul emberi fehérjévé.

Csak áthalad rajtunk,
senki sem képes megemészteni.

A rágás pocsékolása.

(Nevetés)

A következő, amit Fasano megmutatott,
hogy mindenkinek, aki glutént fogyaszt,

a zonulin miatt gyulladásos reakciói
lesznek a bélrendszerében,

ez vegyi anyag, ami bélszivárgást okoz

mindenkinek ebben a teremben.

Egy spanyol professzor írta ezt a cikket,

és anti-tápanyagnak minősítette a glutént,

hogy ez rosszabb, mint ételt enni,
negatív hatása van.

Kimutatta, hogy más fehérjék is vannak
a búzában, amelyek hasonlóan károsak.

A glutén csak a búzában lévő
sok mérgező molekula egyike.

A legrosszabb mind közül,
amit Marius Hadjivassiliou mutatott ki,

hogy a glutén, a glutén antitest,
a glutén komplex,

egyéb fehérjék és egyéb antitestek
mind hatással vannak az agyra.

A glutén túlnyomórészt agyi betegség.

A gond az, hogy ha agyi károsodás
ér bennünket a gluténtól,

nem biztos, hogy felépülünk.

Kimutatták, hogy a glutén
autoimmun betegséget,

egyéb étel-intolarenciákat,
és számos betegséget okoz,

és vélhetőleg mindenkinek jobb,
ha nem fogyaszt glutént.

Nem tudjuk, mit eszünk,
amikor megeszünk egy cipót.

Egy dollárért hirdetik ma a kenyeret.

(Nevetés)

Egy glutén-rémálom.

(Nevetés)

Mit fogunk tenni a gyermekeinkért?

Mit teszünk majd magunkért?

Anyám és apám már nem élnek,
Azt hiszem, glutén-intolarenciájuk volt.

Anyám sovány volt, és pajzsmirigy-beteg.

volt egy kis arthritisze,
fáradt volt és Alzheimer-kóros.

Apámnak arthritisze, ekcémája volt,
és egy kicsit veszekedős volt.

(Nevetés)

Kései demenciában szenvedett.

Mi a helyzet velem?

Úgy döntöttem, glutén-zéró leszek,

Ezt a kifejezést fejlesztettem ki
az elmúlt tíz évben,

semmit nem kockáztatok.

Tegnap kaptam egy emailt
Keith-től, egy barátomtól,

mezőgazdasági professzor.

Ezt írta: "Rodney, tudod,
beszélgettünk a gluténról.

amikor beszélgettünk,

azt gondoltam, hogy a glutén
más emberekről szól, akik gluténmentesek.

Most azonban, hogy az elmúlt évben
gluténmentes voltam,

megszűnt a 20 éve fennálló arthritiszem,

megszűntek a 20 éve fennálló bélpanaszaim,

úgy vélem, a gluténmentesség nekem való."

Mi a helyzet önökkel?

Hajlandóak kockáztatni?

Dohányoznak?

Hajlandóak kockáztatni
a dohányzás okozta károkat?

Vezetnek autót? Igen.

Biztonsági öveik, légzsákjaik vannak,
óvintézkedéseket tettek.

Kockáztatják a búzaevést, kockáztatják,
hogy ezt adják a családjuknak?

Beszélgettem itt egy ismerőssel,
cöliákiája van, a szülei is cöliákiások.

A családjában szerezte a cöliákiát,
és ők a probléma, a család.

A rokonoknak nincs kedvük eljönni,

mert kínos, zavaró étterembe járni,
és gluténmentes ételt rendelni.

A séfnek nem tetszik,
a pincéreknek sem tetszik.

Irritálóak vagyunk.

De tíz év múlva

az új-zélandi emberek többsége
nem fogja vállalni a kockázatot,

nem fogják elfogadni a glutént;
gluténmentes nemzetünk lesz,

ugyanúgy, ahogy dohányzásmentes is.

Azt tanácsolom önöknek:
ne vállalják a kockázatot.

(Taps)