Another Look at Comparative Advantage

Comparative advantage explains why people trade and what goods they should trade. To illustrate the concept of comparative advantage, we ask: Should Martha Stewart iron her own shirts? Even if Martha Stewart has an absolute advantage in ironing shirts, her opportunity cost is simply too high! We’ll go over the concepts of absolute advantage and opportunity cost in depth using more examples, too.
Ready to test your knowledge? We introduce several homework questions in this video and we’ll cover the answers in another video in this section.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/comparative-advantage-definition-opportunity-cost#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/comparative-advantage-trade-homework

[Alex] A legutóbbi videónkban

Don Boudreaux Bob és Anne
egyszerű példáját használta

a viszonylagos versenyelőny bemutatására.

A következő két videóban

mélyebben elmerülünk
a viszonylagos versenyelőnyben,

és adunk egy házi feladatot,

hogy teszteljük,
mennyire értik a koncepciót.

Kezdjük is el!

A viszonylagos versenyelőny
egy kereskedelmi elmélet.

Arra ad magyarázatot, miért
kereskednek az emberek,

és milyen árukkal kell kereskedniük,
ha maximalizálni szeretnék a jólétüket.

A viszonylagos versenyelőny megértéséhez
tulajdonképpen hasznos

egy hamis elmélettel kezdeni,

a kereskedelem egy nagyon hihető,
de helytelen elméletével,

nevezetesen az abszolút előny elméletével.

Tekintsünk egy egyszerű modellt.

Tegyük fel, hogy a termelésben
használt egyetlen áru a munka,

és számítógépeket
vagy ingeket gyárthatunk.

Tegyük fel, hogy Mexikóban
12 egységnyi munkába kerül

egy számítógép előállítása.

Ugyancsak Mexikóban

két egységnyi munkába kerül
egy ing előállítása.

Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal.

Az egyszerűség kedvéért tegyük fel,
hogy az Egyesült Államokban

csak egy egységnyi munkába kerül
egy számítógép előállítása,

és egy egységnyi munkába
egy ing előállítása.

A kereskedelem abszolút-előny elméletéből

nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen

nem lesz itt kereskedelem.

Nyilvánvalónak tűnhet,
hogy az Egyesült Államok

minden szempontból felülkerekedik Mexikón.

Végülis ebben a példában
az Egyesült Államok

sokkal hatékonyabb
a számítógépek gyártásában

és sokkal hatékonyabb
az ingek gyártásában is, mint Mexikó.

Ez esetben azt gondolhatnánk,

hogy az Egyesült Államok annyival jobb

mind a számítógépek,
mind az ingek gyártásában,

hogy biztosan nincs oka

az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval,

kevésbé hatékony
szomszédjával kereskedjen.

Ez az abszolút előny elmélete.

Nagyon hihető. És nagyon hibás is.

Hogy lássuk, miért hibás,
vegyünk egy másik egyszerű példát.

Ezen a képen Martha Stewart
vasalja az ingét.

Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak

abszolút előnye van a vasalásban.

Olyan előnye van a vasalásban,
mint az Egyesült Államoknak

a számítógépek és ingek gyártásában

az előző példában.

Más szóval azt mondjuk ki,
hogy Martha Stewart

jobban és rövidebb idő alatt tud
kivasalni egy inget, mint bárki más.

Ha tehát Martha Stewartnak
abszolút előnye van a vasalásban,

neki kellene-e kivasalni a a saját ingeit?

A válasz természetesen az, hogy nem.

Miért nem?

Minden óra, amit Martha Stewart

az ingei vasalásával tölt,
olyan óra, amit nem

valami más tevékenységgel tölt,
ami még értékesebb,

pl. a vállalkozása vezetése,

egy több milliárd dolláros
vállalkozás vezetése.

És valóban, Martha Stewart
egy híres nyilatkozatában,

mert ő nagyon bölcs,

azt mondta: "Nem mindig
én csinálom az egész vasalást,

pedig szeretném, ha megtehetném."

Vegyük át valamivel részletesebben,
miért nincs értelme,

hogy Martha Stewart
vasalja a saját ingeit.

A legfontosabb dolog,
amit meg kell jegyeznünk,

hogy itt a legfontosabb költség
az alternatív költség.

Mi tehát az alternatív költsége annak,
hogy Martha Stewart

eltölt egy órát saját ingei vasalásával?

Lehet, hogy több ezer dollár, legalább.

Martha Stewart jobban jár,

ha specializálja magát
a tévéműsora gyártására,

majd köt egy ügyletet másvalakivel,

akinél a vasalás
alternatív költsége kisebb.

Nincs értelme, hogy Martha Stewart

vasalja a saját ingeit,

mert ha így tesz, az megakadályozza,

hogy olyasmire fordítsa az idejét,
ahol ő még értékesebb,

még jobb,

és ez a tévéműsor készítés.

Martha Stewartnak tehát
van egy viszonylagos előnye

a vállalat vezetésében,
illetve kicsit másképp kifejezve

van egy viszonylagos hátránya
a vasalásban.

Annak a költsége,
hogy ő vasaljon, nagyon magas,

pontosan azért, mert sokkal
hatékonyabb más feladatokban.

Martha Stewart tehát abban
szeretne specializálódni,

amiben a legjobb,

ahol viszonylagos előnye van.

Más emberek majdnem olyan jók
vasalásban, mint ő,

de nem olyan jók tévéműsor készítésben.

Ezért nem kellene Martha Stewartnak
a saját ingeit vasalnia.

Menjünk vissza az előző példánkhoz

az Egyesült Államokkal és Mexikóval.

A viszonylagos előny kulcsa tehát
az alternatív költség megértése.

Vegyük ezt az előző ábrát
egy előző diáról,

és változtassuk alternatív költség ábrává.

Emlékezzünk rá, mit mutat a felső ábra:

azt mutatja pl., hogy Mexikóban

12 egységnyi munkába kerül
egy számítógép gyártása,

és Mexikóban két egységnyi munkába kerül

egy ing gyártása, stb.

Az Egyesült Államokban csak
egy egységnyi munkába kerül

egy számítógépet vagy inget gyártani.

Kezdjük egy egyszerű esettel.

Mennyi egy számítógép alternatív költsége
az Egyesült Államokban?

Más szóval ahhoz,
hogy egy további számítógépet gyártsunk

az Egyesült Államokban,
miről kellene lemondanunk?

Azért, hogy egy további
számítógépre tegyünk szert,

munkaerőt kellene elvennünk
az inggyártásból,

és áttennünk a számítógépgyártásba.

Konkrétan egy egységnyi
munkaerőt kell elvenni

az inggyártásból
és áttenni a számítógépgyártásba.

Így eggyel több számítógépünk lesz
egy ing árán.

Tehát egy számítógép
alternatív költsége

az Egyesült Államokban egy ing.

Mennyi egy ing alternatív költsége?

Egy ing alternatív költsége,

amiről le kell mondanunk
egy plusz ing gyártásáért,

az egy számítógép.

Kicsit nehezebb eset:

mennyi egy számítógép
alternatív költsége Mexikóban?

Mexikóban annak érdekében, hogy
egy további számítógépre tegyünk szert,

munkaerőt kell átvinni

az inggyártásból a számítógépgyártásba.

De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni?

12 egységnyi munkaerőt kell átvinni.

Annak érdekében,
hogy egy számítógépre tegyünk szert,

ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt

az inggyártásból.

Az mennyivel kevesebb inget jelent?

Mivel egy ing gyártása
két egységnyi munkába kerül,

és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni,

ez azt jelenti, hogy egy számítógép
alternatív költsége hat ing.

Ha egy további számítógépre
van szükségünk,

annak az ára az,
hogy hattal kevesebb ing készül,

hogy az a számítógép elkészülhessen.

A másik irányban ahhoz,
hogy egy további ingre tegyünk szert,

le kell mondanunk egyhatod számítógépről.

Megvannak tehát az alternatív költségeink,

innen már elég egyszerű,

mert a viszonylagos előny
elmélete azt állítja,

hogy a legkisebb költséggel
kell és lehet termelni.

Tehát hol lehet a legkisebb
költséggel számítógépet gyártani?

A számítógépgyártás legkisebb költsége

az Egyesült Államokban van.

Az Egyesült Államok
kis alternatív költségű gyártója

a számítógépeknek.

Ki az ingek kis költségű gyártója?

Hát Mexikó.

Mexikóban csak egyhatod
számítógépről kell lemondanunk,

hogy egy inget gyártsunk.

Az USA-ban egy egész gépről
le kell mondanunk,

hogy egy inget gyártsunk.

Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket
Mexikóban,

ahol az alternatív költség kisebb.

A tanulság ebből az,

hogy Mexikónak a számítógépekre
kellene specializálnia magát,

mert ők a kis költségű gyártók,

bocsánat, ingekre,

mert ők az ingek kis költségű gyártói.

Az Egyesült Államoknak inkább a számító-
gépek irányába kellene specializálódnia,

mert ők a számítógépek
kis költségű gyártói.

Nézzük meg részletesebben.

Igazából néhány részletet
önökre fogok hagyni

házi feladatként,

amelyeket a következő videóban
nézünk majd meg.

Első kérdés: tegyük fel,
hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak

egyaránt 24 egységnyi munkaereje van,

és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán

a számítógépgyártásra

és 12 egységnyit az inggyártásra.

Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés:

Mennyi a világ össztermelése
ezzel a forgatókönyvvel?

Ez az első kérdés.

Második kérdés.

Tegyük fel, hogy Mexikó
annak a gyártására specializálódik,

amit a legkisebb
alternatív költséggel gyárt,

láttuk, hogy ezek az ingek voltak,

és tegyük fel, hogy az USA
áttesz két egységnyi munkaerőt

az ingektől abba a gyártásba,

amelynek a legkisebb az
alternatív költsége, és az a számítógép.

Mennyi ekkor a világ össztermelése?

Végül növelheti-e a kereskedés
mindkét ország jólétét?

És itt azt szeretném,
hogy adjanak egy konkrét példát arra,

hány egységgel kell kereskedni,
honnan hova,

hogy mindkét ország jobban járjon,

ha az a gyakorlatban lehetséges.

Hogy egy kis segítséget adjak,

tudom, hogy ez nagy falat volt,

nézzünk meg mindezt egy ábrán.

Hogy segítsek, azt szeretném,
hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat.

A kiinduló táblázatunk,

amelyből adatokat fognak nyerni,
itt van fent.

Ha mindkét országnak
24 egységnyi munkaereje van,

fele a számítógépre, fele az ingekre
szánva, nincs kereskedelem,

tehát a termelés egyenlő a fogyasztással

ebben az első példában,
mennyi lesz a termelés?

Mexikóban 12 egységnyi munkaerő
a számítógépeknél, 12 az ingeknél.

Hány számítógép, hány ing?

Ugyanez az Egyesült Államokra.

Hány számítógép? Hány ing?

Mennyi a világ össztermelése?

Ezután tegyük fel, hogy specializáció van,

mennyi lesz a termelés?

Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van
a számítógépeknél, 24 az ingeknél.

Az USA-nak 14 egységnyi munkaereje van
a számítógépeknél, 10 az ingeknél.

Mennyi a termelés az egyes esetekben?

Mennyi a világméretű összeg?

Végül tudunk-e

termeléssel, specializációval,

lehet-e most oly módon kereskedni,

hogy mindkét ország jobban járjon?

És mi a pontos árarány,

amelynél a kereskedés létrejön?

Ezt fogjuk venni a következő videóban.

Végül hadd térjek rá
néhány záró megjegyzésre

a viszonylagos versenyelőnyről.

Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni

és a viszonylagos versenyelőny
átfogó nézetével.

A két országos/személyes példákban,
amelyekkel dolgoztam,

hogy elmagyarázzam az elméletet,

a kereskedelemmel mindenki jobban jár.

Nagyobb példákban a kereskedelem
növelni fogja az összvagyont,

de előfordulhat,
hogy néhány egyén rosszabbul jár.

És ez teljesen érthető.

Végülis ha A és B kereskedtek,

de később a vámok csökkenése,

vagy a szállítási költségek
csökkenése miatt

ha A elkezd C-vel kereskedni,
akkor B rosszabbul járhat

annak ellenére, hogy A, B és C
összesített vagyona nagyobb.

Ez tehát csak egy észben tartandó
figyelmeztetés.

Az átfogó nézet.

A viszonylagos versenyelőny
vonatkozik emberekre,

csoportokra, országokra.

Nevezik néha a társulás törvényének.

És nem csak egy gyönyörű elmélet,

hanem nagyon pozitív
és optimista elmélet is,

mert azt állítja, hogy a kereskedelem
mindannyiunknak hasznot hoz.

Azt állítja, hogy ha összedolgozunk,
növelhetjük az összvagyont.

Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem
ezt politikailag korrekt

szlogenként megfogalmazni:
"A sokféleség erő."

Ezt a szlogent valószínűleg már hallották.

A viszonylagos versenyelőny
azt teszi ehhez hozzá,

hogy a sokféleség erő,
ha kereskedelemmel kombináljuk,

a kereskedelem változtatja erővé
a sokféleséget.

Ez igazából a viszonylagos
versenyelőny lényege.

Folytatjuk a következő videókban.

Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.