A francia forradalom (2. rész) | 1750 - 1900 | Világtörténelem | Khan Academy

A királyi család menekülni próbál. A Mars-mezei mészárlás. A pillnitzi nyilatkozat. Mozgalom a köztársasággá alakulásért. Készítette: Sal Khan.

Nézd meg a következő leckét: https://hu.khanacademy.org/humanities/world-history/1600s-1800s/french-revolution-tutorial/v/french-revolution-part-3-reign-of-terror?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=worldhistory

Kihagytad az előző leckét? https://hu.khanacademy.org/humanities/world-history/1600s-1800s/french-revolution-tutorial/v/french-revolution-part-1?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=worldhistory

Világtörténelem a Khan Academyn: Van-e szükség királyokra? Képesek-e az emberek magukat kormányozni? Melyek a mindenkit megillető jogok? Képes-e a tudomány és egymás megértése felemelni az egész emberiséget? Ez a témakör alapozza meg a világról alkotott mai gondolkodásunkat. A demokratikus forradalmaktól az ipar teljesítményére épülő birodalmak létrejöttéig.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat. Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára: https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/

A legutóbbi videót 1789 végén fejeztük be.

A Bastille-t júliusban ostromolták meg,

mert a párizsiak meg akarták szerezni
a Bastille-ban őrzött fegyvereket,

és ki akartak szabadítani
néhány politikai foglyot azért,

hogy megvédjék magukat XVI. Lajos
zsarnokságától.

XVI. Lajos vonakodva a háttérbe vonult,

megígérve, hogy nem fogja hátráltatni
a Nemzetgyűlést.

Mert megértette, hogy valahányszor
tett valamit,

csak még szélsőségesebb ellenakciókat
váltott ki.

1789 végére elszabadult a káosz

Franciaország nagy részén.

A Nemzetgyűlés az alkotmány kidolgozásával
foglalkozott,

de az csak 1791-re készült el teljesen.

Mindenesetre elkezdték az előkészületeket

az alkotmány megszövegezésére.

1789 augusztusára viszont elkészült

a Függetlenségi Nyilatkozat francia verziója,

az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

Ha minden jól alakul, csupán néhány
évet kell majd várni az alkotmányra,

és talán létrejön valamifajta
alkotmányos monarchia.

Azonban sajnos, és különösen XVI. Lajos számára,

a dolgok nem jól alakultak.

Ahogy említettük, minden azért indult,

azért kezdődött, mert az emberek
éhesek voltak.

Pénzügyi válság és éhínség volt.

Így aztán 1789 októberében – még mindig
1789-ben járunk, 1789 októberében –

terjedni kezdett a hír arról,
hogy Marie Antoinette, a király felesége

elkezdett gabonát felhalmozni Versailles-ban.

Az emberek elképzelték Versailles-ban
a nagy halom gabonát

egy olyan időszakban, amikor
nekik nem jutott kenyér,

pedig a kenyér volt
a legfontosabb alapélelmiszer.

Ekkor a parasztasszonyok
Versailles-ba vonultak.

Felfegyverkezve.

Ez a kép a Versailles-ba vonuló
parasztasszonyokat ábrázolja.

Eljutottak Versailles-ba

és bejutottak az épületbe.

Mivel gyanús volt nekik, hogy mire készül
XVI. Lajos és Marie Antoinette Versailles-ban,

azt követelték, hogy menjenek Párizsba.

Tehát az asszonyok menete.

És elérték, amit követeltek.

XVI. Lajos és Marie Antoinette
visszament Párizsba,

ahol nem tudtak gabonát felhalmozni
és hasonlókat művelni.

És ahol körülvette őket egy csomó
nem túl barátságos ember,

akik azt figyelték, hogy mit tesznek.

A fő ok az volt, hogy az emberek éheztek,

és elterjedt a hír, hogy a király
gabonát halmoz fel.

De az is elterjedt, hogy a király
tiszteletlenül viselkedik

az új Franciaország, a Nemzetgyűlés
egyes jelképeivel.

Ez ugyancsak feldühítette az embereket.

És mindenki tudta, hogy XVI. Lajos
nem igazán támogatja, ami történik.

Nem támogatta az alkotmányos monarchia
kialakulását,

azt, hogy a hatalmát át kell adnia
a Nemzetgyűlésnek.

1790 elején tehát nagyon feszült a helyzet,

a király és a királyné gyakorlatilag
házi őrizetben van

Párizsban, a Tuileriák nevű épületben.

A Nemzetgyűlés fogalmazza az alkotmányt.

Itt láthatók fent, ahogy fogalmazzák
az alkotmányt.

Amire a labdaházban megesküdtek.

Ugyanakkor egész Franciaországban

vannak ellenforradalmi megmozdulások.

Egész Franciaországban vannak
ellenforradalmi megmozdulások,

olyanok részvételével, akiknek
nem tetszik a folyamatban lévő forradalom.

Ezeket később leverik.

Az emberek összeesküsznek egymás ellen.

Aztán ott van néhány nemesember,

aki azt mondja:

„Nekem nem tetszenek az események.

Már sok erőszakra került sor.

Az emberek dühösek.

Fogom a pénzemet és mindazt,
amit össze tudok szedni,

aztán itt hagyom az országot.

Emigrálni fogok ebből az országból.”

A nemesség tehát kezdi elhagyni Franciaországot.

„Émigrés”-nek nevezik őket.

(Tudom, hogy nem jól ejtem.)

Úgy gondolják, hogy eddig jó volt
Franciaországban,

de ez már nem lesz így sokáig,
jobb, ha elmennek.

Ugyanez történik, ahogy eljutunk 1791-ig.

1790-ben volt egy rakás bizonytalanság.

1791-re az a gondolat, hogy meg kell próbálni

elmenekülni a veszély elöl,

felmerült XVI. Lajos és Marie Antoinette
fejében is.

De nem tudták elhagyni az országot.

Nagy-Britanniában nem bíztak.

Nem bíztak abban, hogy ezek az országok

biztonságos menedéket adnak nekik.

Az őket támogató egyik tábornok azt javasolta,

hogy menjenek a határra,

ahol elrejtőzhetnek a zavargások elől.

Szolgáknak öltöztek

– amiből látszik, hogy miféle emberek voltak –,

szolgának öltöztek.

A szolgáikat viszont nemesembernek
öltöztették,

hogy őket tegyék célponttá, ha elfogják őket

a Párizsból való menekülés közben.

A király és a királyné szolgának öltözve

próbált ennek a tábornoknak birtokára menekülni.

De amikor eljutottak ide, Varennes-be,

észrevették őket.

Az emberek foglyul ejtették

és visszavitték őket Párizsba.

Ez volt a varennes-i szökés

vagy nevezhetjük menekülésnek Párizsból,

ahogy tetszik.

Ekkor XVI. Lajos kezdte felfogni,

hogy mire számíthat.

Megpróbáltak elszökni.

De visszahozták őket.

Gondolhatod, hogy sokan nem kedvelték
a királyt.

Még a királyság gondolatát sem szerették.

A legforradalmibb, legradikálisabb elemeket

jakobinusoknak nevezték.

Miután a király és a királyné
megpróbált elmenekülni,

de elfogták őket,

a jakobinusok feltették a kérdést:

„Egyáltalán mi értelme van egy királynak?

A Nemzetgyűlés miért próbál
olyan alkotmányt írni,

amelyik bármilyen hatalmat ad a királynak?

Köztársaságot akarunk!”

Több, árnyalatokban eltérő meghatározása
van a köztársaságnak,

de a legegyszerűbb az,

hogy király, császár
vagy királynő nélküli állam.

A jakobinusok szerint

a Nemzetgyűlés radikálisnak képzelte magát,

de szerintük nem volt eléggé radikális.

Ők teljesen el akarták törölni a monarchiát.

És mivel XVI. Lajos megpróbált elszökni,

úgy tekintették, hogy lemondott a trónról.

Lemondott, azaz otthagyta.

Elkezdtek szervezkedni Párizsban.

Ez itt a Mars-mező.

(Tudom, hogy teljesen rosszul ejtem ki.)

Ez egy mostani képe.
Mars-mező.

Elkezdtek aláírásokat gyűjteni
ebben a párizsi parkban,

hogy kimondják,

nincs szükség királyra.

Köztársaságot akarnak létrehozni.

A Nemzetgyűlés nem volt eléggé radikális.

Az emberek kezdtek összegyűlni
a Mars-mezőn,

és a helyzet kissé elfajult.

Odaküldtek katonákat,

hogy nyugalmat teremtsenek.

Ezek a katonák a Nemzetgyűlés
irányítása alatt álltak.

Abban viszont a harmadik rend
volt többségben.

De kissé elszabadultak az indulatok.

A katonák egy részét kövekkel dobálták.

Először egyes katonák a levegőbe lőttek.

De amikor aztán elszabadultak az indulatok,

a tömegbe lőttek.

Körülbelül 50 ember meghalt.

Ez volt a mészárlás.

Vagy a Mars-mezei mészárlás.

(Tudom, hogy rosszul ejtem,

de ez a videó nem a francia kiejtésről szól.)

Gondolhatod, hogy az emberek
csak még dühösebbek lettek.

Az emberek még mindig éheztek.

Ez a probléma nem szűnt meg.

A királyt és a királynét mindenki
azzal gyanúsította,

hogy megpróbálják

visszaszerezni a hatalmat.

Megpróbáltak elszökni.

Ekkor a jakobinusok vagy általában
a forradalmárok,

akiket a jakobinusok vezettek,

azt javasolták, hogy legyen köztársaság,

ne legyen király.

Összehívták az embereket,

a Nemzetgyűlés irányította katonák

pedig a tömegbe lőttek,
civileket öltek meg

azért, mert köveket dobáltak.

Lehet, hogy nagyobb kövek voltak.

De gondolhatod,
hogy ez még inkább feldühítette

az eleve éhes és elnyomott embereket.

És egy további ok, ami miatt
az emberek még jobban tartottak attól,

hogy a király és a királyné
visszaszerezheti a hatalmat,

az az volt, hogy egyszerre
két nagyhatalom is

megpróbált beavatkozni
a francia forradalomba.

Itt egy kis kitérőt teszek.

Mert itt olyasmiről van szó,
amit én magam,

amikor először tanultam
európai történelmet,

a legérthetetlenebbnek találtam.

Itt vannak ezek az államok.

Itt van Ausztria, narancsszinnel kiemelve.

Ez itt egy mai térkép,

de narancs színnel jelzem, hogy milyen volt
Ausztria abban az időben.

1789, 1790, 1791 körül.

Pirossal jeleztem Poroszországot.

Meg akarom mutatni, hogy
ezek jelentősen eltérnek

a mai Ausztriától.

Ausztria manapság modern ország, itt.

Poroszország pedig nem is
létezik ma országként.

Aztán itt volt a Német-római Birodalom.

Ezek a királyságok vagy császárságok

ennek részei voltak.

Itt teszek egy kis kitérőt.

A szent Német-római Birodalom
Voltaire nevezetes mondása szerint

nem volt sem szent, sem római,
de még birodalom sem..

És Voltaire-nek volt igaza.

Valójában német királyságok és államok
laza szövetsége volt

– elsősorban német királyságoké és államoké.

Amint láthaod, többé-kevésbé
a mai Németországgal esik egybe.

A Német-római Birodalom
két legbefolyásosabb hatalma,

illetve a Német-római Birodalom
legbefolyásosabb hatalma

Ausztria volt.

Az osztrák uralkodó viselte

a német-római császári címet.

II. Lipótnak hívták, ő volt
a német-római császár.

Persze nem olyan volt,
mint a régi római császárok.

A régi római császárok Rómából származtak.

Ne feledd, hogy ebben az időben a
Német-római Birodalom

egyáltalán nem uralta Rómát.

Azaz nem volt római,

nem latinul beszélő emberekről van szó,

hanem germán nyelveket beszélőkről.

És birodalom sem volt.

Nem volt egységes kormányzati struktúrája,

csupán államok laza szövetsége volt.

Köztük a legbefolyásosabb az a régió volt,

amely az osztrák Habsburgok, azaz II. Lipót
uralma alatt állt.

Ő nem csupán uralkodott és viselte
a német-római császári címet,

uralta az osztrák birodalmat,

amit ebben az időben hívhatunk így.

Hanem emellett ő volt
Marie Antoinette bátyja is.

II. Lipót, a bátyja.

II. Lipót és II. Frigyes Vilmos, egy másik
germán állam, Poroszország uralkodója.

Választok egy jobb színt.

Tehát II. Frigyes Vilmos.

Kiadták a pillnitzi nyilatkozatot.

Felírom.

Ez még sértőbb volt az egész
francia nép számára.

Pillnitzi nyilatkozat.

Ez augusztusban történt.

Világossá akarom tenni, hogy mi történt.

1791 júniusában a király
és a királyné el akart szökni,

de elfogták őket Varennes-nél.

Aztán 1791 júliusában következett be
a Mars-mezei mészárlás.

Az embereknek tehát nagyon
elegük van az uralkodókból.

Terjed a gondolat, hogy nincs szükség rájuk.

Az emberek egyre dühösebbek.

Majd a külföldi hatalmak kiadják
a pillnitzi nyilatkozatot.

A külföldi hatalmak egyikének uralkodója
pedig a francia királyné bátyja.

A nyilatkozat lényegében azt mondja ki,

hogy vissza akarják állítani
a francia monarchiát.

Azt nem mondja ki, hogy ezt
mindenképpen megteszik katonai erővel.

De azt kijelenti, hogy
nem tetszik nekik az,

ami Franciaországban történik.

És bár ők maguk talán
nem is vették ezt túl komolyan,

a francia nép nagyon komolyan vette.

Ezek a nagyhatalmak határosak
Franciaországgal,

az osztrákok és a poroszok.

A nép ezt nem vehette félvállról.

Egyre jobban tartottak attól, hogy
az uralkodó tesz valamit azért,

hogy visszanyerje hatalmát

és elnyomja a népet.

Ez további érveket adott
a jakobinusok kezébe,

hogy valamiféle köztársaság mellett
álljanak ki.

Ezt a videót ezen a ponton fejezem be.

Ahogy látod, míg az első videó arról szólt,
hogy a dolgok rossz irányba mentek,

mostanra teljesen elfajultak.

Franciaországban kitör a káosz.

Az emberek kétségbe vonják,

hogy egyáltalán van-e szükségük uralkodóra.

Beavatkoznak a külföldi hatalmak azzal,

hogy nem tetszik nekik, amit látnak,

hogy az uralkodót megdöntik.

Ez még ötletet adhat
saját alattvalóiknak is.

Emellett a királyné bátyja

segíteni akar a testvérének.

Ez még jobban megrémíti az embereket.

Az akkori Nemzetgyűlés, ami tekinthető
a forradalom kezdetének,

bizonyos mértékig maga is részese

az emberek lemészárlásának.

Mindez a francia történelem nagyon feszült
és rettenetes időszakához vezet.

Ahogy látni fogod, mindennek a betetőzése

az úgynevezett terror időszaka lesz.

Erről majd a következő videóban hallunk.