Miért nem mozdítja elő az "így született" érv az LMBT-egyenlőséget| Dr. Lisa Diamond | TEDxSaltLakeCity

"Lady Gaga is megmondta. A pápa is megmondta. De melegnek tényleg születni kell? Lisa Diamond pszichológia és gender szakos egyetemi tanár nagyító alá veszi a "Born this way", vagyis az "így született" érvet és megmutatja, miért nem segíti az elő az LMBT-egyenlőséget.

Lisa Diamond író, a Utahi Egyetem pszichológia és gender szakos tanára. Azt kutatja, miként fejezi ki az egyén az élete során nemi vonzódásait és nemi identitását, illetve miként hatnak a korai életesemények a későbbi nemi fejlődésre. Diamond professzor ismert továbbá a nemi változékonyság kapcsán folytatott kutatásáról is, mely azon képességet ismerteti, ami alapján idővel változások mutatkozhatnak az egyén azonos és különböző neműek iránti vonzódásaiban. Emellett társszerkesztője az Amerikai Pszichológusok Szövetsége (APA) által kiadott A szexualitás és pszichológia kézikönyvének és az APA két osztályának is tagja. Több mint 100 cikk és könyvfejezet szerzője és világszerte kap meghívásokat, hogy előadásokat tartson kutatásairól. Az APA fejlődéspszichológiai és LGBT-pszichológiai osztálya, az Egyetemi Nők Amerikai Szövetsége, a Párkapcsolati Kutatások Nemzetközi Szövetsége, A Szexualitás Tudományos Kutatásának Társasága és a Társadalmi Problémák Pszichológiai Kutatásának Társasága is több díjjal tüntette már ki.

Ez az előadás egy TEDx esemény keretén belül, a TED konferenciák formátumát használva, de egy helyi közösség szervezésében került megrendezésre. További információk a https://www.ted.com/tedx oldalon.

Igaz vagy hamis:

(Nevetés)

A szexuális orientáció
velünk született tulajdonság.

Valószínű, hogy ha támogatják
az LMBT-jogokat,

akkor azt mondták: "igaz".

A felmérések alapján azok,

akik szerint a szexuális orientáció
velünk született, mint pl. a szemszín,

valószínű, hogy jobban támogatják
az LMBT-jogokat.

De miért is van ez így?

A megkérdezettek általában azt mondják:

"Helytelen diszkriminálnunk valakit azért,

mert így született.

Az olyan, mint az etnikai diszkrimináció."

Logikus.

Ezért éveken keresztül

az "így született" érvet használták
az LMBT-egyenlőség előmozdítása érdekében.

Lady Gaga "Born this way"
(Így születtem) c. száma

a meleg közösség
félhivatalos himnuszává is vált.

De van három másik probléma is
az "így született" érvrendszerrel.

Egy: tudományos szempontból pontatlan.

Kettő: jogilag szükségtelen.

De három, és ez a legfontosabb:

igazságtalan is egyben,

és itt az ideje, hogy kikerüljön ez az érv
az LMBT-egyenlőség érvrendszeréből.

A témával kapcsolatos szenvedélyem

a saját, szexuális orientációval
kapcsolatos kutatásomból ered.

Több mint 20 évvel ezelőtt
kezdtem el azt a tanulmányt,

melyben végig követtem

100 különböző szexuális identitású
nő történetét.

És az évek során őszintén meglepett

az a néhány változás,
amin keresztülmentek.

A leszbikusok közül néhányan
végül férfiakkal kerültek kapcsolatba.

A heteroszexuális nők egy része
végül nőkkel került kapcsolatba.

És amikor ilyen dolgok történtek,
akkor ezek a nők azt mondták nekem,

hogy úgy érzik, valami
biztosan nem stimmel velük,

mert a tapasztalataik nem illenek bele
abba a konvencionális felfogásba,

mely szerint a szexuális orientáció
már a születéskor meghatározódik.

Ezzel el is értünk az "így született" érv
első számú problémájához:

hogy tudományos szempontból pontatlan.

A szexuális orientáció gyakran
valóban már nagyon korán

és nagyon következetesen fejeződik ki.

Bizonyos esetekben viszont nem.

És a szívem szakad meg, amikor azt hallom,
hogy vannak, akik bizalmatlanok

az olyan LMBT-személyekkel,
akik életük egy későbbi szakaszában,

például egy heteroszexuális házasság után
vállalták fel önmagukat.

Olyanokat mondanak, hogy:

"Hogy lehet, hogy nem tudták
egész idő alatt?"

"Biztosak benne, hogy tényleg melegek?"

(Nevetés)

Képzeljék el, milyen érzés ezt hallani
valakitől, akinek most fedték fel magukat.

De az igazság egyszerűen az,
hogy a nemi és szexuális fejlődés

sokkal több változékonyságot mutat,
mint azt a többség gondolná.

És idővel ez a változékonyság gyakran
a szexuális vonzódások változásához vezet.

Nemzeti és nemzetközi tanulmányok,

melyeket többek között a Cornell Egyetem,

a Harvard School of Public Health,

a Virginiai Egyetem kutatói végeztek,

közösen követtek nyomon
több tízezer egyént

öt, tíz, tizenöt éven keresztül.

És képzeljék!

A szexuális vonzódásokban
jelentős változékonyság mutatkozik.

Néhányan kezdetben
kizárólag az egyik nemhez vonzódnak,

majd idővel azt tapasztalják, hogy
mindkét nemhez vonzódnak, vagy fordítva.

A biszexuális egyének egy részének

eltolódik a vonzódása
az egyik nemtől a másik felé.

De mit is árul el ez a változékonyság

a szexuális orientáció
velünk született mivoltáról?

Semmit.

(Nevetés)

A világon semmit.

Mert nincs a kettő között
semmilyen összefüggés.

Tény, hogy komoly bizonyíték
áll rendelkezésünkre annak kapcsán,

hogy a gének hozzájárulnak
a szexuális orientációhoz.

De ez nem betonozza be már születéskor
a teljes szexuális élettartamunkat.

Annyit tesznek, hogy a szexuális fejlődést
eltolják egy bizonyos irányba.

Ha a szexualitást teljes mértékben
a gének határoznák meg,

akkor egy egypetéjű ikerpár esetén,

ha az egyik iker meleg lenne,

akkor a másik iker is meleg lenne
az esetek 100%-ában.

Mivel azonosak a génjeik.

De valójában az ikerfelmérések szerint

amennyiben az egypetéjű ikrek esetén
az egyik iker meleg,

a másik iker az esetek 30-40%-ában meleg.

Ez ugye jóval magasabb annál,
minthogy csak a véletlen műve lenne,

így egyértelmű jele annak, hogy a gének
befolyásolják a szexuális orientációt.

De a gének nincsenek hatással

minden egyes szexuális érzésre,
melyet valaha át fogunk élni.

(Nevetés)

De mielőtt továbblépünk,
szeretnék valamit tisztázni:

Az, hogy a szexualitás változékony lehet,

még nem jelenti azt, hogy a terápia
kigyógyíthat az azonos nemű vonzalmakból.

Az úgy nevezett "átnevelő terápia" kapcsán

megannyi tanulmány bizonyította,
hogy nem működik,

hogy maradandó lelki sérüléseket okoz,

növelve a depressziós és szorongási rátát
és az öngyilkossági kísérletek arányát.

Ezért tiltotta be az átnevelő terápiát

az összes itt látható jelentős
orvosi és pszichológiai intézet.

És ezért van az is, hogy az összes fönti,
korábban átnevelő terápiát gyakorló orvos

nem csak hogy lehúzta a rolót,

hanem nyilvánosan bocsánatot is kért
az LMBT-közösségtől,

és csatlakozott azon jogi törekvéshez,
aminek célja az átnevelő terápia betiltása

a gyermekek és tinédzserek körében.

(Taps)

A félreértések elkerülése végett:

habár a szexuális vonzalmak
saját maguktól változhatnak,

ha megpróbáljuk erőszakkal kiiktatni
az azonos nemű vonzalmakat,

az hatástalan, káros és etikátlan,

pont.

(Taps)

Lépjünk most tovább az "így született" érv
második problémaköréhez,

mégpedig hogy jogilag szükségtelen.

Többek között azért használjuk
még mindig ezt az érvet,

hogy életbe lépjen az alkotmány
egyenlő védelmi záradéka,

mely tiltja az egyénekkel
szembeni diszkriminációt

bizonyos tulajdonságok alapján.

De hogy dönti el a bíróság,
milyen tulajdonságok állnak védelem alatt?

Nos, az egyik tényező,
amit a bíróság figyelembe vehet,

az a tulajdonság megváltozhatatlansága
vagy állandósága,

tehát hogy születéssel járó véletlen-e,

mint pl. a faj vagy a nem.

Ez alapvetően maga az "így született" érv.

De sokan nem veszik észre,

hogy a megváltozhatatlanság
nem az egyetlen tényező,

és nem is a legfontosabb tényező,

amit a bíróság figyelembe vehet,

amikor arról dönt, hogy egy tulajdonság –

legyen az szexuális orientáció,
életkor vagy fogyatékosság –

kiérdemli-e a diszkriminációtól
való védelmet.

A bíróságok az elmúlt évtizedekben

valójában egyre kevesebb
figyelmet szenteltek

a szexuális orientáció állandóságára,

és egyre több figyelmet szenteltek

az egyenlő védelmi követelések
egy kulcsfontosságú komponensére:

hogy van-e racionális alapja
az LMBT-egyének elleni diszkriminációnak,

vagy csak a jó öreg, alkotmányellenes
gyűlöletről és előítéletről van-e szó?

És ezen az alapon nyertük meg

az LMBT-egyenlőségért vívott
legfontosabb csatáinkat.

Az 1996-os Romer kontra Evans ügytől,

a 2003-as Lawrence kontra Texas ügyön át

a két történelmi fontosságú
Legfelsőbb Bíróságon elért győzelemig,

melyet az azonos neműek
házasságáért vívtunk.

Úgyhogy bár mi azt kántáljuk,
"Így születtünk!",

a bíróságok azt mondják: "Nem érdekel!"

(Nevetés)

Ami pedig a harmadik
és legfontosabb probléma

az "így született" érvvel kapcsolatban:

hogy igazságtalan.

Jegyezzük meg, hogy a 60-as, 70-es években
kezdtük el először használni ezt az érvet

a melegellenes aktivistákkal szemben,

akik azt mondták, hogy az LMBT-személyek

maguk választják ezt az erkölcstelen,
deviáns, gusztustalan életmódot,

így gyakorlatilag
megérdemlik a szenvedést.

De ugye ez 50 évvel ezelőtt volt,

amikor sokkal elterjedtebb volt
a melegek iránti gyűlölet,

így abban az időben lehetetlennek tűnt,
hogy azzal érveljük:

"Hahó, nem vagyunk ám gusztustalanok;
igazából csúcsszuperek vagyunk!"

(Nevetés)

Ezért ehelyett azt mondtuk:

"Nem mi választottuk ezt, így születtünk.

Nem büntethettek minket valamiért,
ami nem a mi hibánk."

Látják, hogyan áll párhuzamban ez az érv

azzal az elképzeléssel,
hogy LMBT-nek lenni hibás dolog,

és hogy eredendően szomorú és tragikus?

Mintha egy rettenetes betegségünk lenne,

ami miatt sajnálni kellene minket,
nem pedig büntetni.

Szerencsére megváltoztak az idők,

és ha van most valami,
amit az LMBT-személyek akarnak,

az biztosan nem a sajnálat.

Amit akarunk és amit megérdemlünk,
az a méltóság,

autonómia és önmeghatározás.

És ez a legerősebb érvünk az egyenlőségre.

Az "így született" érv
azért is igazságtalan,

mert azt sugallja,
hogy azon LMBT-személyek,

akik beleillenek egy bizonyos
kulturális sztereotípiába,

tehát akik kizárólag melegek,
amióta az eszüket tudják,

azok valahogy jobban megérdemlik
az elfogadást és az egyenlőséget,

mint azok, akik 60 évesen
vállalták fel önmagukat.

vagy akiknek a vonzódásai megváltoztak,

vagy akik biszexuálisok
és nem kizárólag melegek.

Valójában igen hosszú
és szégyenletes a történelme

a biszexuális tapasztalatok
elutasításának és megtagadásának.

Néha azzal becsmérlik őket,

hogy nem igazán tartoznak
a meleg közösségbe,

mert néha az ellentétes nemmel
kerülnek kapcsolatba.

Most komolyan?

Azért szóljuk le a biszexuálisokat,

mert vannak olyan bátrak,
és döntenek a saját párkapcsolataikról?

Nem ez az, amiért az LMBT-közösség
mindvégig küzdött?

(Nevetés)

Mondhatnánk úgy is,
hogy a vonat elé lökjük felebarátainkat.

És ami azt illeti, igen nagy vonatra
lenne hozzá szükség,

mert az összes fönt látható, nagyszabású
populációs tanulmány azt állapította meg,

hogy valójában többen vannak azok,
akiknek biszexuális vonzalmai vannak,

mint azok, akik kizárólag
a saját nemükhöz vonzódnak.

És az "így született" érv
tényleg visszafelé sülhet el

a biszexuálisok esetében.

Volt egy nő a tanulmányomban,

aki 19 évesen hozta tudomására szüleinek,

amikor összejött az első barátnőjével.

Sokat küzdöttek, hogy feldolgozzák,

de végül csatlakoztak
egy családsegítő csoporthoz,

melynek a vezetője azt hangsúlyozta:
"A lányuk egyszerűen így született."

Nos, ő néhány évvel később

végül egy férfival került kapcsolatba,

és aktívan titkolta
a kapcsolatot a szüleitől.

(Nevetés)

De miért is?

A következőt mondta:

"A szüleim csak azért fogadtak el,

mert azt hitték, nem volt más választásom,
mint hogy nőkkel legyek.

Most attól félek, hogy azt mondják majd:

"Várjunk csak.

Egész idő alatt
férfiakkal is lehettél volna?

Ha tudod választani a heteroszexualitást,
akkor jobb, ha azt is teszed."

Mondanom sem kell, hogy ez nem elfogadás.

És biztosan nem ez az egyenlőség sem.

Hogy valaki miként és miért
és mikor és mennyi ideig

tartozik az LMBT-közösségbe,

az a hozzám hasonló kutatóknak
talán érdekes,

de nem szabadna hatással lennie arra,

hogy a szülei szeretik-e
és elfogadják-e őt vagy sem.

És biztosan nem szabadna
hatással lennie a törvényhozásra.

Mindannyian megérdemeljük
az elfogadást és az egyenlőséget.

(Taps)

Mind megérdemeljük az egyenlőséget,

függetlenül attól, hogy melegek, heterók,
biszexuálisok vagy transzneműek vagyunk-e,

vagy a föntiek közül mindegyik,

vagy egyik sem,

függetlenül attól, hogy húsz éve
jöttünk-e rá, vagy egy éve,

vagy éppen ma, e beszéd alatt.

(Nevetés)

Nem a génjeink jelentik a problémát;

az életünkről van szó.

Vagy olyan társadalom vagyunk,

amelyik óvja és védi
valamennyi egyén szexuális autonómiáját,

vagy nem vagyunk azok.

Tehát ha legközelebb beszélnek
egy baráttal, szomszéddal, tanárral,

orvossal, politikussal vagy anyával,

és ők azt mondják:

"Azért támogatom az LMBT-egyenlőséget,
mert hát ők ugye így születtek.",

remélem, azt mondják majd:

"Én azért támogatom az LMBT-egyenlőséget,

mert ez így helyes."

(Taps)

Köszönöm.

(Taps)