Return to Video

The Internet: HTTP and HTML

  • 0:03 - 0:07
    Az internet: HTTP és HTML
  • 0:07 - 0:12
    Jasmin vagyok, program menedzser az
    XBOX One mérnöki csapatban. Az egyik
  • 0:12 - 0:19
    legnagyobb programunk az XBOX Live. Ez egy
    online szolgáltatás, amely összekapcsolja
  • 0:19 - 0:24
    a világ minden táján élő játékosokat, és
    ennek a megvalósításához az internetre
  • 0:24 - 0:30
    támaszkodunk. A feladat nem könnyű, és
    rengeteg dolog történik a háttérben. Az
  • 0:30 - 0:36
    internet teljesen megváltoztatja az emberi
    interakciók és kapcsolódások módját. De
  • 0:36 - 0:42
    hogy működik? Hogy kommunikálnak egymással
    a világ minden táján lévő számítógépek?
  • 0:42 - 0:49
    Nézzük az internetes böngészést. Először
    megnyitod a böngészőt. Ezt az alkalmazást
  • 0:49 - 0:55
    használod honlapok elérésére. Majd beírod
    a webcímet vagy URL-t, ami az Uniform
  • 0:55 - 1:07
    Resource Locator röviden, pl. tumblr.com.
    Sziasztok! David Karp vagyok, a Tumblr
  • 1:07 - 1:12
    alapítója, és azért vagyunk itt, hogy
    arról beszéljünk, ezek a böngészők hogy is
  • 1:12 - 1:16
    működnek. Már biztos elgondolkoztál rajta,
    mi is történik valójában, amikor beírsz
  • 1:16 - 1:21
    egy címet a böngészőbe és "Enter"-t nyomsz
    És valóban olyan őrületes, ahogy képzeled.
  • 1:21 - 1:26
    A géped abban a pillanatban beszélni kezd
    egy másik géppel, amit szervernek hívunk,
  • 1:26 - 1:32
    és általában ezer mérföldnél is messzebb
    van. A géped ezredmásodpercek alatt kéri
  • 1:32 - 1:39
    a szervertől az adott honlapot, a szerver
    pedig válaszol a HTTP-nek nevezett nyelven
  • 1:39 - 1:43
    A HTTP a Hyper Text Transfer Protocol
    rövidítése. Gondolj rá úgy, mint egy
  • 1:43 - 1:48
    nyelvre, amelyen a gépek dokumentumot
    kérnek egymástól. És valóban egyszerű.
  • 1:48 - 1:53
    Ha belehallgatnál egy beszélgetésbe a
    géped és egy internetes webszerver között,
  • 1:53 - 1:57
    ez főleg úgynevezett "GET" kérésekből áll.
    Ezek pedig nagyon egyszerűen a GET szó és
  • 1:57 - 2:02
    annak a dokumentumnak a neve, amit kérsz.
    Szóval amikor megpróbálsz bejelentkezni a
  • 2:02 - 2:06
    Tumblr szerverére és betöltöd a login
    lapot, nem teszel mást, mint küldesz egy
  • 2:06 - 2:14
    GET kérést a Tumblr szerverére, ami
    így szól: GET/login, és ez közli a Tumblr
  • 2:14 - 2:21
    szerverével, hogy kell neki a Tumblr login
    lap teljes HTML kódja. Nos, a HTML a Hyper
  • 2:21 - 2:26
    Text Markup Language rövidítése, és úgy
    gondolj rá, ez az a nyelv amivel megmondod
  • 2:26 - 2:30
    a böngészőnek, hogy nézzen ki egy oldal.
    Ha pl. a Wikipediara gondolsz, ami olyan,
  • 2:30 - 2:35
    mint egy nagy dokumentum, és a HTML az
    a nyelv, amitől a cím nagyobb és vastag,
  • 2:35 - 2:43
    a megfelelő betűtípus, és a szöveg részét
    más lapokhoz kötöd, az szöveg félkövér,
  • 2:43 - 2:47
    vagy dőlt betűs, a képet középre helyezed
    vagy jobbra, illetve balra igazítod.
  • 2:47 - 2:53
    A weboldal szövege közvetlenül a HTML-ben
    van írva,
  • 2:53 - 2:58
    de más részek, mint a képek vagy videók
    külön fájlok saját URL-lel, amelyeket
  • 2:58 - 3:05
    kérni kell. A böngésző külön HTTP kérést
    küld ezek mindegyikéhez, és úgy jeleníti
  • 3:05 - 3:12
    meg, ahogy megérkezik. Ha egy oldalon sok
    különböző kép van, az mindegyik külön
  • 3:12 - 3:21
    HTTP kérés és a lap lassabban tölt be.
    Néha, amikor a neten böngészel, nem csak
  • 3:21 - 3:26
    lapokat kérsz GET kéréssel. Néha infót
    küldesz, mint amikor
  • 3:26 - 3:32
    űrlapot töltesz ki, vagy keresőszót írsz
    be. A böngésző sima szövegként küldi ezt
  • 3:32 - 3:39
    az infót a webszeverhez HTTP POST
    kérésként. Mondjuk bejelentkezel a Tumblr
  • 3:39 - 3:45
    oldalraés POST kérést küldesz, ami égy
    poszt a Tunblr bejelentkezési lapon néhány
  • 3:45 - 3:50
    adattal. Benne van az e-mail címed és a
    jelszavad. Ez megy aTumbl szerveréhez.
  • 3:50 - 3:55
    A Tumblr szervere kisüti, hogy oké, te
    vagy David. Visszaküld egy weblapot a
  • 3:55 - 4:00
    böngésződnek,hogy Siker! Bejelentkeztél,
    mint David. De ezzel a weblappal együtt
  • 4:00 - 4:07
    csatol egy kis láthatatlan süti adatot,
    amit a böngésző lát, és elment.
  • 4:07 - 4:11
    És ez tényleg fontos, mert csak így tud
    emlékezni a honlap, hogy ki vagy te.
  • 4:11 - 4:17
    A süti adatok tulajdonképpen az azonosító
    kártyád a Tumblrnál. Egy szám, amely úgy
  • 4:17 - 4:22
    azonosít, mint Davidot. A te böngésződ
    pedig megőrzi ezt a számot, és következő
  • 4:22 - 4:27
    alkalommal, amikor a Tumblr.com-ra lépsz,
    a böngésződ automatikusan csatolni tudja
  • 4:27 - 4:31
    az azonosítódat a kéréshez, amit a Tumblr
    szervereknek küld. Így most a szerverek
  • 4:31 - 4:36
    látják a a böngésződtől érkező kérést,
    látják az azonosító számodat és tudják,
  • 4:36 - 4:44
    OK, ez egy Davidtól érkező kérés.
    Most az internet teljesen nyitott.
  • 4:44 - 4:49
    Minden csatlakozása megosztott információ,
    és egyszerű szövegként van küldve. Ez
  • 4:49 - 4:55
    lehetővé teszi, hogy a hackerek személyes
    információkat tudjanak meg, amit az
  • 4:55 - 5:01
    interneten küldesz. A biztonságos honlapok
    megakadályozzák ezt azzal, hogy arra kérik
  • 5:01 - 5:06
    a böngésződel, hogy biztonságos csatornán
    kommunikáljon, úgynevezett Secure Sockets
  • 5:06 - 5:11
    Layer és az azt követő Transport Layer
    Security használatával. Úgy gondolj az
  • 5:11 - 5:19
    SSL-re és TLS-re, mintha védőcsomagolásba
    tennéd az üzeneted. Az SSL és TLS akkor
  • 5:19 - 5:27
    aktív, ha kis lakat jelenik meg a böngésző
    címsorában, a HTTPS mellett. A HTTPS
  • 5:27 - 5:33
    protokollok biztosítják, hogy HTTP kérésed
    védett, és biztonságban van. Amikor egy
  • 5:33 - 5:39
    honlap biztonságos kapcsolatra kéri a
    böngészőt, először digitális tanusítványt
  • 5:39 - 5:44
    mutat be, ami olyan, mint egy hivatalos
    azonosító kártya, ami bizonyítja, hogy a
  • 5:44 - 5:50
    honlap az, aminek állítja magát. A
    tanusítványt tanusító hatóság állítja ki,
  • 5:50 - 5:56
    feladata a honlapok identitását igazolni.
    Ahogy a kormányok személyit vagy útlevelet
  • 5:56 - 6:01
    adhatnak ki. Ha egy honlap megfelelően
    kiállított digitális tanusítvány nélkül
  • 6:01 - 6:09
    próbál biztonságos kapcsolatot létesíteni,
    a böngésző figyelmeztet. Ezek a böngészés
  • 6:09 - 6:17
    alapjai. Az internetnek az a része, amit
    minden nap látunk. A HTTP és a DNS
  • 6:17 - 6:23
    kezeli a HTML médiafájlok küldését és
    fogadását a neten. Ezt az teszi lehetővé,
  • 6:23 - 6:30
    hogy a háttérben működnek a TCP/IP és a
    router hálózatok, amelyek az információt
  • 6:30 - 6:37
    kis csomagokra bontják, majd továbbítják.
    E csomagok is 1 és 0 bináris sorozatai,
  • 6:37 - 6:42
    amelyek küldése fizikailag megtörténik
    villamos vezetéken, száloptikai kábelen és
  • 6:42 - 6:46
    vezeték nélküli hálózaton keresztül.
    Szerencsére, ha megtanultad az internet
  • 6:46 - 6:52
    egy rétegének működését, már használhatod
    anélkül, hogy emlékeznél a részletekre.
  • 6:52 - 6:59
    És mind bízhatunk benne, hogy ezek a
    rétegek megbízhatóan szolgálnak bennünket.
Title:
The Internet: HTTP and HTML
Description:

more » « less
Video Language:
English
Duration:
07:07

Hungarian subtitles

Revisions