Emelik-e a béreket a szakszervezetek?

? [zene] ?

[Alex] Ebben a részben azt a kérdést vizsgáljuk, hogy "Képesek-e a szakszervezetek növelni

a béreket?" A munkavállalók egészére a válasz úgy tûnik, hogy "nem". Csak néhány bizonyíték

ezzel kapcsolatban, például az AEÁ és Svájc két jelentõs gazadaság alacsony szakszervezeti

arányokkal: 11% és 18% egyenként. Több más európai országban a szakszervezetek

aránya 30% és 80% között változik, tehát sokkal magasabb, mint Svájcban.

Mégis, ezen nagy eltérések ellenére az AEÁ-ban és Svájcban ugyanolyan magas, sokkal

magasabb bérek vannak, mint a többi országban, ahol nagyobb a szakszervezetek aránya. Ha ez így is van,

hogy a szakszervezetek nem tudják a munkavállalók egészének növelni a bérét, érdekes lenne tudni,

hogy bizonyos munkavállalók bérét tudja-e növelni. És ez esetben a válasz "igen".

A szakszervezeti tagsággal rendelkezõ villanyszerelõk bére 10-15%-kal

magasabb, mint a tagság nélküli villanyszerelõknek.

De hogyan emelik a béreket a szakszervezetek? Nézzük meg

a munkaerõpiacot, hogy jobban megértsük. Itt egy modell a munkaerõpiacról,

látható a kereslet és kínálat, mint mindig. A szakszervezetek néhány munka esetén

növelni tudják a béreket azzal, hogy csökkentik a munkavállalók kínálatát adott piacon.

Más szavakkal, a szakszervezet kartellként mûködik. Ahogy az OPEC növeli az olaj árát azzal, hogy

csökkenti a kínálatát, a szakszervezetek képesek növelni a béreket azzal, hogy korlátozzák, vagy

csökkentik a villanyszerelõk kínálatát. Azonban csökkenthetik is a béreket. Nézzük meg ezt is.

Kétféleképpen csökkenthetik a béreket. Elõször is, a szakszervezetek növelik a villanyszerelõk

bérét azzal, hogy csökkenti azok számát, akik villanyszerelõként tudnak dolgozni.

Ezek a munkavállalók azonban nem tûnnek el. Másik szektorban keresnek munkát, és azokban

a szektorokban le fogják nyomni a béreket. Másodszor, néhány nemzeti szakszervezet annyira

meg tud erõsödni, hogy egész iparágakat képesek leállítani, jelentõsen csökkentve ezzel a

gazdaság hatékonyságát. Nagy-Britanniában, az 1970-es években például a brit vonat- és tehergépjármû

szakszervezetek tömeges hiányt eredményeztek, amikor a gazdaság nagy részét lezárták.

Amikor a szemétszállítók sztrájkoltak, rengeteg szemét gyûlt össze London központjában.

A turistákat nem nyûgözték le a patkányokat. Illetve, amikor a sírásók sztrájkoltak,

az is számos kellemetlenséget okozott. A szavazók, megelégelve a káoszt, 1979- ben megválasztották

Margaret Thatchert, és Thatcher jelentõsen bekorlátozta a nemzeti szakszervezetek hatalmát.

Tehát, a szakszervezetek növelhetik és csökkenthetik is a béreket. A növekedés azonnal megmutatkozik

a szakszervezeti szerzõdésekben. A csökkenés hosszabb távú folyamat, és nehezebben észrevehetõ. Elõször is,

a szakszervezeti szektorban kevesebb a munkás, aki más szektor felé taszítaná a többieket. Magasabbak a fogyasztói árak,

csökkentik az iparban a versenyt, valamint a munka beszüntetések és sztrájkok jelentõsen

lassíthatják a gazdaság fejlõdését. A szakszervezetek bizonyos munkásosztályok számára tudják növelni a béreket,

de nem õk az indoka annak, hogy a gazdag országokban,

miért magasabbak a jövedelmek. Szem elõtt tartva, a szakszervezetek

nemcsak a bérekrõl szólnak. A szakszervezetek sikeresen meg tudják védeni a munkavállalókat az önhatalmú

visszaélésektõl, illetve segítenek a jó munkaviszonyok kialakításában. Az utolsó

pont: ha szakszervezetekre gondolunk, gyakran

kék galléros építõmunkás jut eszünkbe. És errõl a fiúról, egy orvos? Ez a két ember

számodra hasonlónak néz ki? Kellene. Mindkettõt szakszervezet képviseli.

Szakmai szervezetek, mint az Amerikai Orvosi Egyesület, valójában

fehér galléros munkavállalókat képviselnek, és mint a villanyszerelõk esetén, igyekeznek

növelni tagjaik bérét a kínálat korlátozásával. Az AMA például szorosan kézben tartja

az új orvosi iskolákat. Lobbiznak azért, hogy a külföldi orvosok számára

nehéz legyen az AEÁ-ban elhelyezkedni, illetve próbálják megóvni a versenyt

a helyettesítõktõl, mint például a nõvérektõl. Az AMA

azzal érvel, hogy ezen korlátozásokkal növelik a biztonságot és a fogyasztók javára válik.

Talán. De kicsit mindig szkeptikusnak kell lennünk, amikor valaki azt állítja, hogy

a mi érdekünk is, hogy az õ bére magas. Oké, ennyit a szakszervezetekrõl.

Következõ alkalommal a munkahelyi diszkriminációról lesz szó.

- [Narrátor] Ha szeretnéd magad tesztelni, akkor kattints a kvízkérdésekre. Ha pedig készen állsz

a folytatásra, akkor kattints a következõ videóra.
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Megyeri Kitti
Ellenõrizte: Szegedi Dóra
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna