< Return to Video

Hogyan épült a világ leghosszabb víz alatti alagútja?

  • 0:08 - 0:12
    A La Manche csatorna, amely két
    hatalmas európai nemzetet választ el,
  • 0:12 - 0:16
    régóta a világ egyik
    legfontosabb tengeri átjárója.
  • 0:16 - 0:18
    A történelem nagy részében
  • 0:18 - 0:21
    a csatorna sziklás partjai
    és viharos időjárása miatt
  • 0:21 - 0:24
    az átkelés mégis veszélyes volt.
  • 0:24 - 0:28
    Az 1800-as évek elején
    mérnökök számos tervet készítettek
  • 0:28 - 0:31
    a 33 kilométeres szakasz áthidalására.
  • 0:31 - 0:35
    Terveikben hidakkal összekötött
    mesterséges szigetek,
  • 0:35 - 0:39
    vízen úszó pontonokra függesztett
    víz alatti járatok szerepeltek,
  • 0:39 - 0:44
    és egy minden addigi alagútnál kétszer
    hosszabb víz alatti átjáró is.
  • 0:44 - 0:46
    A század végére
  • 0:46 - 0:50
    ez az utolsó javaslat megragadta
    az európaiak képzeletét.
  • 0:50 - 0:53
    Az alagútfúró gép feltalálása
  • 0:53 - 0:57
    és a tengerfenék alatti stabil
    mészmárga réteg felfedezése
  • 0:57 - 1:00
    megvalósíthatóbbá tette
    e fantasztikus alagutat.
  • 1:00 - 1:06
    De a projekt legégetőbb akadályait
    egy mérnök sem tudta megoldani.
  • 1:06 - 1:07
    Abban az időben
  • 1:07 - 1:12
    a britek stratégiai előnynek tekintették
    földrajzi elszigeteltségüket,
  • 1:12 - 1:16
    és a francia inváziótól való félelmük
    véget vetett az alagút tervezésének.
  • 1:16 - 1:20
    A légi hadviselés megjelenésével
    ezek az aggodalmak idejétmúlttá váltak,
  • 1:20 - 1:24
    de helyettük új,
    gazdasági aggályok merültek fel.
  • 1:24 - 1:28
    Végül 100 évvel az első ásatás után
  • 1:28 - 1:30
    a két ország megállapodott:
  • 1:30 - 1:33
    az alagutat
    magánfinanszírozással folytatják.
  • 1:33 - 1:37
    1985-ben egy csoport
    francia és brit vállalat
  • 1:37 - 1:41
    ma 14 milliárd fontnak
    megfelelő összeget fektetett be,
  • 1:41 - 1:46
    így az alagút a mai napig
    a legdrágább infrastrukturális projekt.
  • 1:47 - 1:49
    A tervben három külön alagút szerepelt –
  • 1:49 - 1:53
    egy a Franciaországba tartó vonatoknak,
    egy az Angliába tartó vonatoknak
  • 1:53 - 1:55
    és egy szolgálati alagút a kettő között.
  • 1:55 - 2:00
    Az alagutak mentén lévő átjárókamrákkal,
    vészfolyosókkal és szellőzőkkel
  • 2:00 - 2:04
    az alagutak hossza
    meghaladja a kétszáz kilométert.
  • 2:04 - 2:08
    1988-ban a munkások
    mindkét oldalról ásni kezdtek,
  • 2:08 - 2:11
    és azt tervezték,
    hogy középen találkoznak.
  • 2:11 - 2:16
    A francia part vizsgálatából kiderült,
    hogy az tele van törésvonalakkal.
  • 2:16 - 2:19
    Ezeken a kis repedéseken át
    a víz beszivárgott a sziklák közé,
  • 2:19 - 2:23
    így a mérnököknek vízálló fúrógépeket
    kellett kifejleszteniük.
  • 2:23 - 2:29
    A britek szárazabb terepre számítottak,
    és rendes fúrókkal haladtak előre.
  • 2:29 - 2:34
    De néhány hónappal később
    észrevétlen hasadékokon át áradt be a víz.
  • 2:34 - 2:38
    A nedves mészmárga fúrásánál
    a britek habarcsot használtak
  • 2:38 - 2:41
    a fúró nyomában keletkezett
    repedések lezárására,
  • 2:41 - 2:43
    és még a főfúró előtt is dolgoztak
  • 2:43 - 2:46
    a fúrásra kerülő mészréteg megerősítésén.
  • 2:47 - 2:52
    Az akadályok leküzdése után
    mindkét csapat gőzerővel kezdett fúrni.
  • 2:52 - 3:00
    Az akár 1300 tonna súlyú fúrógépek
    közel 3,5 méter/óra sebességgel fúrtak.
  • 3:00 - 3:05
    Ásás közben szigetelőgyűrűkkel
    stabilizálták a mögöttük lévő alagutat,
  • 3:05 - 3:09
    melyen minden gépet követhettek
    a támogató kocsik.
  • 3:10 - 3:13
    Még a legnagyobb sebesség mellett is
    óvatosan kellett dolgozni.
  • 3:13 - 3:18
    A mészréteg instabil kőzet
    és agyag között kanyargott,
  • 3:18 - 3:23
    melybe a korábbi földmérők
    több mint száz lyukat szúrtak.
  • 3:24 - 3:28
    Ráadásul mindkét csapatnak folyton
    ellenőriznie kellett a koordinátáit,
  • 3:28 - 3:32
    hogy jó úton haladnak-e az egymással
    két centiméteren belüli találkozáshoz.
  • 3:33 - 3:35
    E kényes pálya tartásához
  • 3:35 - 3:38
    a fúrók műholdas helymeghatározó
    rendszereket használtak,
  • 3:38 - 3:42
    valamint a paleontológusok által
    kiásott kövületekkel igazolták,
  • 3:42 - 3:45
    hogy biztosan a megfelelő
    mélységben ásnak.
  • 3:45 - 3:50
    Az építkezés során több mint 13 000 ember
    dolgozott a projekten,
  • 3:50 - 3:53
    és tíz munkás vesztette életét.
  • 3:53 - 3:55
    De két és fél év alagútépítés után
  • 3:55 - 3:58
    a két oldal végül találkozott.
  • 3:59 - 4:03
    Graham Fagg brit munkás bukkant fel
    a francia oldalon, ő lett az első ember,
  • 4:03 - 4:07
    aki elsőként kelt át szárazon
    a csatornán a Jégkorszak óta.
  • 4:08 - 4:10
    Még mindig volt tennivaló:
  • 4:10 - 4:13
    az összekötő kamrák
    és a szivattyútelepek elhelyezésétől
  • 4:13 - 4:17
    a több mint százmérföldnyi sín,
    kábel és érzékelő lefektetéséig.
  • 4:18 - 4:23
    Az alagút befejezését
    1994. május 6-án nyitóünnepség jelezte.
  • 4:24 - 4:27
    A teljes körű szolgáltatás
    16 hónappal később kezdődött,
  • 4:27 - 4:31
    az utasoknak vonatokkal, a személy-
    és teherautóknak vasúti ingajárattal.
  • 4:32 - 4:37
    Ma a Csalagúton évente
    húszmilliónál is többen utaznak át
  • 4:37 - 4:41
    mindössze 35 perc alatt.
  • 4:42 - 4:46
    Sajnos nem mindenki teheti meg
    legálisan ezt az utat.
  • 4:47 - 4:50
    Menekültek ezrei próbáltak már
    a Csalagúton át bejutni Nagy-Britanniába,
  • 4:50 - 4:53
    olykor végzetes kísérletekkel.
  • 4:53 - 4:56
    E tragédiák miatt a Csalagút déli bejárata
  • 4:56 - 4:59
    folyamatos konfliktusok színtere.
  • 4:59 - 5:03
    Remélhetőleg az építmény története
    emlékeztetőül szolgál arra,
  • 5:03 - 5:05
    hogy az emberiség
    akkor áll a helyzet magaslatán,
  • 5:05 - 5:07
    amikor legyőzi az akadályokat.
Title:
Hogyan épült a világ leghosszabb víz alatti alagútja?
Speaker:
Alex Gendler
Description:

A La Manche csatorna, amely két hatalmas nemzetet választ el, régóta a világ
egyik legfontosabb tengeri átjárója. A történelem nagy részében az átkelés mégis veszélyes volt. Mérnökök tervek sokaságát készítették e szakasz áthidalására, többek között egy minden addigi alagútnál kétszer hosszabb víz alatti átjáróról. Alex Gendler részletesen elmeséli a Csalagút építésének történetét.

Lecke: Alex Gendler
Rendezte: Studio Kimchi

A teljes lecke angol nyelven itt található: https://ed.ted.com/lessons/how-the-world-s-longest-underwater-tunnel-was-built-alex-gendler
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:08

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.