A klímaváltozás hatása a vízalatti világ hangképére
-
0:20 - 0:241956-ban Jacques Cousteau egyik filmje
-
0:24 - 0:28Arany Pálma és Oscar-díjat is nyert
-
0:28 - 0:31A címe: "Le monde du silence",
-
0:31 - 0:33azaz: "A csend világa".
-
0:34 - 0:39A cím fő üzenete az volt,
hogy a víz alatti világ a csend világa. -
0:40 - 0:42Most, 60 évvel később, már tudjuk,
-
0:42 - 0:46hogy a víz alatti világ minden,
csak nem csöndes. -
0:46 - 0:49Bár hangjai a felszín fölött
nem hallhatók, -
0:49 - 0:52a helyszíntől és időponttól függően,
-
0:52 - 0:58a víz alatti világ olyan zajos lehet,
mint egy őserdő vagy esőerdő. -
0:58 - 1:05A gerinctelenek, mint a csattogó garnéla,
a halak, tengeri emlősök hangot adnak ki. -
1:05 - 1:08Hanggal térképezik fel élőhelyüket,
-
1:08 - 1:11tartják a kapcsolatot egymással,
tájékozódnak, -
1:11 - 1:14ismerik fel ellenségeiket és áldozataikat.
-
1:14 - 1:19Hangok révén szereznek
ismereteket környezetükről. -
1:19 - 1:22Nézzük például az Északi-sarkvidéket.
-
1:23 - 1:26Hatalmas, lakhatatlan területnek tartjuk,
-
1:26 - 1:28egyfajta sivatagnak,
-
1:28 - 1:34mert olyan zord és távoli,
és szinte egész évben jég borítja. -
1:34 - 1:40Ennek ellenére nem sok helyen lennék
szívesebben, mint az Arktiszon. -
1:40 - 1:44Különösen, amikor hosszabbodnak
a nappalok és jön a tavasz. -
1:45 - 1:49Számomra az Arktisz példázza
azt az ellentétet, -
1:49 - 1:54amit a felszínen látunk
és ami a felszín alatt történik. -
1:55 - 2:00Végignézve a jégtakarón -
minden fehér, kék és hideg - -
2:01 - 2:02nem látunk semmit.
-
2:03 - 2:05Ha viszont belehallgatunk
a víz alatti világba, -
2:05 - 2:10a hangok lenyűgöznek
és elkápráztatnak bennünket. -
2:11 - 2:15Miközben szemünk kilométeres
jégmezőkön kívül semmit sem lát, -
2:15 - 2:18fülünk érzékeli, hogy odalenn
-
2:18 - 2:23grönlandi bálnák, belugák,
rozmárok és borjúfókák vannak. -
2:24 - 2:26A jég maga is ad ki hangot:
-
2:26 - 2:31csikorog, reped, pattog és morog,
ahogy egymásnak ütközik és dörzsölődik, -
2:31 - 2:34ahogy a hőmérséklet, az áramlatok,
vagy a széljárás változik. -
2:35 - 2:39A teljesen befagyott,
halott téli vízfelszín alatt -
2:40 - 2:42grönlandi bálnák éneke hallatszik.
-
2:43 - 2:45Nekünk, embereknek, ez meglepő,
-
2:45 - 2:51mert mi többnyire
a látásunkra hagyatkozunk. -
2:51 - 2:53Többségünk, bár nem mindenki,
-
2:53 - 2:57látása segítségével
tájékozódik a világban. -
2:57 - 2:59A tengeri emlősök számára a víz alatt,
-
2:59 - 3:03ahová a kémiai jelek
és a fény alig jutnak el, -
3:03 - 3:07a hallás az elsődleges érzékszerv.
-
3:07 - 3:11A hang nagyon jól terjed a vízben,
sokkal jobban, mint a levegőben. -
3:11 - 3:15A jelek így nagyon messzire eljutnak.
-
3:15 - 3:18Az Arktiszon ez különösen fontos,
-
3:18 - 3:21mert a tengeri emlősöknek
nemcsak egymást kell hallaniuk, -
3:21 - 3:25hanem olyan környezeti jeleket
is érzékelniük kell, -
3:25 - 3:29melyek nagy jégtömegek
vagy nyílt víz jelenlétét jelzik. -
3:29 - 3:33Bár életük nagy része a víz alatt zajlik,
ne felejtsük el, -
3:33 - 3:37hogy ők emlősök, így levegőért
fel kell jönniük a felszínre. -
3:37 - 3:41Figyelik a vékony jéggel borított,
vagy jégmentes területeket, -
3:41 - 3:44vagy a közeli jégről érkező visszhangot.
-
3:45 - 3:51Az északi-tengeri emlősök gazdag és
színes víz alatti hangképet érzékelnek. -
3:51 - 3:54Tavasszal hangok kavalkádja tölti be.
-
3:54 - 3:57(Kerregő, süvítő, nyikorgó,
fütyülő, búgó hangok) -
4:11 - 4:14Viszont amikor a jég megszilárdul,
-
4:14 - 4:18és a hőmérséklet és az áramlatok
többé-kevésbé állandósulnak, -
4:18 - 4:22az Arktisz víz alatti világa
lesz a legcsöndesebb terület -
4:22 - 4:24a világ óceánjai közül.
-
4:24 - 4:26Ez azonban változik.
-
4:26 - 4:30Az éghajlat és a tengeri jég
kiterjedésének változása -
4:30 - 4:34az Arktisz víz alatti
hangképét is alakítja, -
4:34 - 4:38ami az üvegházgázok kibocsátásának
közvetlen hatása. -
4:38 - 4:41A klímaváltozással tehát nyilvánvalóan
-
4:41 - 4:45egy teljesen kontrollálatlan
kísérletet folytatunk a bolygónkkal. -
4:46 - 4:48Az elmúlt 30 évben
-
4:48 - 4:52az északi-sarkköri területen
az időszakos jégtakaró területe -
4:52 - 4:57hat héttől négy hónapig
terjedő ideig csökken. -
4:57 - 5:00A tengeri jégnek ezt az összehúzódását
-
5:00 - 5:03szokás a nyíltvizes időszak
kiterjedésével kifejezni . -
5:03 - 5:07Ez az az időszak, amikor
a sarkköri vizek hajózhatók. -
5:07 - 5:10Nemcsak a jég kiterjedése változik,
-
5:11 - 5:15hanem a jég kora és vastagsága is.
-
5:15 - 5:18Hallhattunk már a szezonális
tengeri jég csökkenéséről, -
5:18 - 5:22ami a jeget igénylő állatok,
például fókák, rozmárok, -
5:22 - 5:26jegesmedvék élőhelyének
megszűnését okozza. -
5:27 - 5:31A tengeri jég mennyiségének csökkenése
fokozza az eróziót a parti településeken, -
5:31 - 5:35és megváltoztatja a tengeri madarak
és emlősök táplálékforrásait. -
5:36 - 5:40A klímaváltozás és a jég
mennyiségének csökkenése -
5:40 - 5:44a Sarkvidék víz alatti hangképére
is hatással van. -
5:44 - 5:46Mit értek hangkép alatt?
-
5:47 - 5:50Mi, akik hivatásszerűen
hallgatózunk az óceánokban, -
5:50 - 5:54ún. hidrofonokat, víz alatti
mikrofonokat használunk. -
5:54 - 5:58Rögzítjük a bennünket körülvevő
környezeti zajokat. -
5:58 - 6:01A hangkép ennek a hangmezőnek
a különböző lakóit, -
6:01 - 6:03a zajok okozóit írja le.
-
6:03 - 6:05A hidrofonokon keresztül hallható hangok
-
6:05 - 6:09a klímaváltozás valóságának hangjai.
-
6:09 - 6:12Ezek a változások
három területen érzékelhetők: -
6:13 - 6:18a levegőben, a vízben, és a szárazföldön.
-
6:18 - 6:21Kezdjük a levegővel.
-
6:21 - 6:23A szél a vízen hullámokat kelt.
-
6:23 - 6:27A hullámok buborékokat,
a buborékok pedig kipukkadnak. -
6:27 - 6:29Ezáltal hangot keltenek,
-
6:29 - 6:34és ez a hang egy állandó,
susogó háttérzajként érzékelhető. -
6:34 - 6:37Amikor a sarkköri területet jég borítja,
-
6:37 - 6:41a szélzaj nem megy át a vízoszlopba,
-
6:41 - 6:46mert a jég ütközőként viselkedik
a légkör és a víz között. -
6:46 - 6:51Ez az egyik ok, amiért az Arktisz
zajszintje nagyon alacsony tud lenni. -
6:51 - 6:54A szezonális jégtakaró csökkenése azonban
-
6:54 - 6:59nemcsak azt jelenti, hogy az Arktisz
most már ki van téve ennek a hullámzajnak, -
6:59 - 7:02hanem azt is, hogy a viharok száma
-
7:02 - 7:04és erőssége is növekszik az Arktiszon.
-
7:04 - 7:10Ezek együttesen okozzák a korábban
csöndes óceán zajszintjének emelkedését. -
7:10 - 7:13Aztán itt van a víz.
-
7:14 - 7:19Mivel csökken a jégtakaró,
a szubarktikus fajok északra húzódnak, -
7:19 - 7:23és elfoglalják a szabad vízfelület
teremtette újabb élőhelyeket. -
7:24 - 7:28A sarki bálnáknak, mint a grönlandi
bálnának, nincs hátúszójuk, -
7:28 - 7:33mert alkalmazkodtak a jéggel borított
vízben való élethez és úszáshoz. -
7:33 - 7:35Egy hátból kiálló testrész
-
7:35 - 7:38nem igazán praktikus
a jégtáblák közti vándorláshoz, -
7:38 - 7:43és az állatot gyakorlatilag
kizárná a jégtáblák közül. -
7:43 - 7:47De mindenfelé, ahol csak hallgatóztunk,
hallottuk óriásbálnák, -
7:47 - 7:50hosszúszárnyú bálnák
és kardszárnyú delfinek hangját, -
7:50 - 7:52egyre északabbra,
-
7:52 - 7:55és az évszakon belül egyre később.
-
7:55 - 8:01Valójában a hangokból ítélve, az Arktiszt
elárasztják a szubarktikus fajok, -
8:01 - 8:03és még nem tudjuk, ez mit jelent.
-
8:03 - 8:08Táplálékverseny fog kialakulni
az arktikus és szubarktikus fajok között? -
8:08 - 8:14Vagy a szubarktikus fajok betegségeket
vagy kórokozókat hurcolnak az Arktiszra? -
8:14 - 8:17Milyen hatásuk lesz
az általuk keltett zajoknak -
8:17 - 8:20a víz alatti hangképre?
-
8:20 - 8:22Végül pedig a szárazföld.
-
8:22 - 8:25A szárazföld alatt az embereket értem.
-
8:25 - 8:29A nyílt vízfelület növekedése
növekvő emberi aktivitást okoz. -
8:30 - 8:31Az elmúlt nyáron már
-
8:31 - 8:35egy hatalmas óceánjáró átkelt
az Észak-nyugati Átjárón, -
8:35 - 8:39az Európa és a Csendes-óceán közti,
egykor legendás útvonalon. -
8:40 - 8:46A jégtakaró csökkenése lehetővé teszi
újabb sarkvidéki területek elfoglalását, -
8:46 - 8:50az olaj- és gázkutatás
és kitermelés növelését, -
8:50 - 8:53a kereskedelmi hajózás kiterjesztését,
-
8:53 - 8:55valamint a turizmus felfuttatását.
-
8:56 - 9:01Tudjuk, hogy a hajók által keltett zaj
emeli a bálnák stresszhormon-szintjét, -
9:01 - 9:03és káros táplálkozási viselkedésükre.
-
9:04 - 9:05A légfegyverek által keltett hangos,
-
9:05 - 9:1110-20 másodpercenkénti,
alacsony frekvenciájú durranások -
9:11 - 9:15megváltoztatják a bálnák úszási
és hangképzési szokásait. -
9:15 - 9:20Ezek a hangforrások együttesen
szűkítik az akusztikus teret, -
9:20 - 9:24melyet a sarki tengeri emlősök
kommunikációra használhatnak. -
9:24 - 9:29Az északi-sarki tengeri emlősök
az év bizonyos szakában -
9:29 - 9:31hozzá vannak szokva
a magas zajszinthez, -
9:31 - 9:35de ennek okozói elsősorban
más állatok vagy a tengeri jég. -
9:35 - 9:37Ezek olyan hangok, melyek között felnőnek,
-
9:37 - 9:41és melyek nélkülözhetetlenek
a túlélésükhöz. -
9:41 - 9:44Az új hangok viszont hangosak
és idegenek számukra. -
9:45 - 9:49Ezeknek a környezetre gyakorolt
hatását úgy hisszük, hogy részben értjük, -
9:50 - 9:52másrészt viszont nem.
-
9:53 - 9:57Ne feledjük, hogy ezen állatoknak
a hallás a legfontosabb érzékszervük; -
9:57 - 10:02és nemcsak az Arktisz fizikai
élőhelyeit érinti a gyors változás, -
10:02 - 10:05hanem az akusztikus élőhelyeket is.
-
10:05 - 10:08Olyan ez, mintha ezeket az állatokat
csöndes falusi lakóhelyükről kiszakítva, -
10:08 - 10:12csúcsforgalom idején bedobtuk volna
egy nagyváros kellős közepébe. -
10:12 - 10:14Nem menekülhetnek innen.
-
10:14 - 10:16De akkor mit tehetünk?
-
10:17 - 10:20Nem csökkenthetjük a szél sebességét,
-
10:20 - 10:23és nem gátolhatjuk meg a szubarktikus
állatok északra vándorlását. -
10:23 - 10:29Helyi megoldásokkal azonban csökkenthetjük
az ember okozta víz alatti zajokat. -
10:29 - 10:32Az egyik lehetséges megoldás
a sarkvidéket átszelő hajók -
10:32 - 10:34sebességének csökkentése,
-
10:34 - 10:38mert a lassabb hajó egyben csöndesebb is.
-
10:38 - 10:42Évszakonként és területenként
korlátozhatjuk a forgalmat, -
10:42 - 10:47az állatok szaporodási, táplálkozási
vagy vándorlási ciklusához igazodva. -
10:47 - 10:50Ügyes módszerekkel csöndesebb
hajókat készíthetünk, -
10:50 - 10:54és javíthatjuk az óceánfenék
kutatásának technikáit. -
10:54 - 10:59A jó hír, hogy már most is
dolgoznak ezen emberek. -
10:59 - 11:03Végső soron azonban nekünk,
embereknek kell a nehezét, -
11:03 - 11:06az ember okozta légköri
változások megfordítását, -
11:06 - 11:10vagy legalábbis csökkentését elvégeznünk.
-
11:10 - 11:15Térjünk vissza a csöndes
víz alatti világ ideájához. -
11:15 - 11:17Könnyen meglehet,
-
11:17 - 11:20hogy az Északi-sarkvidéken úszkáló
bálnák közül sokan, -
11:20 - 11:24különösen a hosszú életű fajok,
mint a grönlandi bálna -
11:24 - 11:28- melyek, ahogy az inuitok mondják:
két emberöltőig élnek - -
11:28 - 11:31lehetséges, hogy 1956-ban,
Jacques Cousteau idejében -
11:31 - 11:34már a világon voltak.
-
11:34 - 11:41Figyelembe véve az óceánokat
jelenleg szennyező zajmennyiséget, -
11:41 - 11:44talán ez régen tényleg
"A csend világa" volt. -
11:45 - 11:46Köszönöm.
-
11:46 - 11:48(Taps)
- Title:
- A klímaváltozás hatása a vízalatti világ hangképére
- Description:
-
A vízalatti világ távolról sem csöndes. Olyan zajos, mint egy dzsungel vagy esőerdő, ám a klímaváltozás oly drámaian megváltoztatja a hangképét, hogy ez a bolygóra nézve végzetes lehet.
Kate Stafford oceanográfus egy akusztikus és vizuális utazásra visz bennünket az óceán mélyétől a felszínéig, hogy átadja az üzenetet: csökkentsük helyi megoldásokkal az ember okozta vízalatti hangszennyezést.
Ez az előadás egy helyi közösség által a TED-konferenciák mintájára rendezett, de azoktól független TEDx rendezvényen hangzott el. Ld. még: http://ted.com/tedx
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDxTalks
- Duration:
- 11:51