Tegyük a szenet oda, ahová való: vissza a talajba!

Az ásványi fűtőanyagok, az erdőirtás és az iparszerű mezőgazdaság tömérdek szenet bocsát a légkörbe. Eltárolhatjuk és megköthetjük ezt a rengeteg szenet ott, ahová való: a talajban.

Dr. Christine Jones és Elaine Ingham talajkutatók olyan gazdálkodási és talajkezelési módszereket ismertetnek, amelyek a szenet visszajuttatják a talajba, és ott is tartják. Ezáltal egészségesebb lesz a növényzet, a gazdaságok ellenállóbbak lesznek, és ritkul a szélsőséges időjárás.

A talaj széntartalmának helyreállításáról: http://www.nofamass.org/carbon.

(Gitárzene)

Sokat hallani a klímaváltozásról
és a szén-dioxidról.

Mit tehetnek ellenük a gazdák?

„Sokat – mondja dr. Christine Jones
ausztrál talajkutató –,

és annak eredményeként
jobb terméshez jutnak."

A fényenergiáról van szó,

biokémiai energiává való átalakításáról,

a biokémiai energia talajba juttatásáról,

hogy a talaj ökorendszere
hozzáférhetővé tegye a tápanyagokat.

A szén azért fontos,

mert minden élő szervezet
tartalmaz szenet.

Ahogy az anyagok élnek, majd elhalnak,
széntartalmukat leadják,

aztán más élőlények
veszik föl azt a szenet.

Úgy hiszem, hogy mikor
a klímaváltozásról beszélünk,

az egyensúlyi állapotból kibillent
körforgásról van szó.

Évezredeken át egyensúlyban volt

a légkör, a növények, a talaj

és minden élőlény.

(Gitárzene)

De manapság az ember kitermeli
és elégeti az ásványi tüzelőanyagokat,

s a talajt gazdálkodás hatásának teszi ki.

Az 1850-től a légkörbe került szén
több mint harmada

erdőirtásból és a humuszréteg
alatti gazdag szénkészlet feltárásából

és oxidálásából származik.

Dr. Elaine Ingham USA-talajkutató szerint

„Visszajuttathatjuk a szenet,

sőt úgy, hogy a zöme ott is marad."

Ez a szén megkötése,

azaz a CO₂ visszajuttatása
a légkörből a talajba olyan alakban,

hogy nem megy veszendőbe.

(Gitárzene)

Mi ennek a módja?

Ugyanúgy, ahogy a természet annak idején.

(Gitárzene)

Fotoszintetizálnunk kell,

növényeket kell nevelnünk a talajban,

hogy a CO₂ a napfény hatására
cukorszerkezetté alakuljon vissza.

Ahogy a cukor lejut a gyökérrendszerbe,

fölveszi a talajból

a nitrogént, foszfort, ként,
magnéziumot és kalciumot.

Épül a növény anyaga.

A növényekből váladék –

„torta és sütemény" – kerül a talajba;

a baktériumok és gombák őket fölhasználva

szerves anyagot termelnek,
és azt visszajuttatják a talajba.

(Gitárzene)

A cukrosvíz-váladékok kulcsszereplők.

A fotó azt mutatja, ahogy folyékony
szén áramlik fölfelé egy gyökérből

egy-két gombacsírán keresztül,

hogy táplálja az alanti gombákat.

A szén hatására a talaj mikrobái,

a gombákat is beleértve,

vizet vagy mikroelemeket
továbbítanak a gyökerekhez,

ezáltal a növény több szenet bocsát ki.

A talajban kialakuló szénhez

gondoznunk kell a mikrobákat,

vagy meg kell tartanunk
a talaj mikrobiológiai összetevőit,

amelyek összetartják a kis szénatomokat

a humuszpolimerek létrejötte érdekében.

(Gitárzene)

Mikrobák nélkül a növény rosszul fejlődik.

Nem lesz bennük elég nyomelem,

ha a mikrobák nincsenek ott.

Mikor a növényekben nincs elég nyomelem,

rovar- vagy gombatámadás

és mindenféle kártevő ellen
védtelenek lesznek.

(Gitárzene)

Végül most annak látjuk a fényt, ami,

és megértjük,
hogy napfénytermesztők vagyunk.

Az a teendőnk,

hogy a lehető legtöbb
napenergiát gyűjtsük be,

hogy a lehető legtöbb
zöld levelünk legyen.

Tehát az év során amennyi csak lehetséges.

(Gitárzene)

Mivel a fotoszintézis
az egész rendszert irányítja,

a talajt mindig növénynek kell borítania:

haszonnövényeknek vagy takarónövényeknek.

(Gitárzene)

A gazdák az USA-ban

kísérletezni kezdtek kettős,

ötös, majd tízes takarással,

most a húszas takarást vették célba.

Azaz takarónövénynek
20 növényváltozatot használnak.

Rájöttek, hogy minél
változatosabb a takarónövény,

annál gyorsabban alakul ki a talaj,

és annál kevésbé szorul rá vegyszerezésre.

A gazdák rájöttek,

hogy a talaj biodiverzitásától
függ a növény egészsége,

és arra is, hogy többé már nem kell
műtrágyázniuk,

nem kell növényvédő
és rovarölő szert sem használniuk.

A megtermelt élelmiszer
nemcsak tápanyagban gazdagabb,

hanem kevesebb mérgező
vegyi anyagot is tartalmaz.

Az élelmiszer fölveszi
a CO₂-t a légkörből,

és eltárolja a talajban.

Azt is szeretnénk,
hogy a mezőink ellenállók legyenek.

A szén jó kötött talajszerkezetet
alakít ki,

amely megtartja az esővizet.

A másik kérdés,
hogy az esővíz beszívódása után

milyen gyorsan párolog el a víz.

Az szeretnénk, hogy ha már
bekerült, maradjon is ott.

Szeretnénk összegyűjteni a talajban

kis, borsóalakú rögök alakjában,

amelyek sokkal több
nedvességet tartalmaznak belül,

mint kívül.

(Gitárzene)

A legnagyobb növekedést
a szén megkötésében látjuk,

amelyet én folyékony szénútnak hívok,

amikor CO₂ a zöld levelekben rögzül,
a növényen áthaladva

és a gyökereken átszivárogva
a talaj mikrobiológiai szerkezetébe jut,

aggregátummá képződik,

ami az egyesítés folyamatához vezet,

ami a talaj „szent Grálja"

a humuszképződés növelése miatt.

Dr. Ingham szerint az a dolgunk,

hogy a természettel
összhangban gazdálkodjunk.

(Gitárzene)

Elaine: Talajművelés nélkül.

Lehetne listánk azokról a gazdákról,

akik nem szántanak,

és tudatnánk az emberekkel,

hogy ők azok, akik jó munkát végeznek?

Ahogy dr. Jones mondja, ez a gazdálkodás
mindenki számára nyerő.

Christine: Ha a légkörből
több szenet vonhatnánk ki,

és tárolhatnánk el a talajban,

akkor talajunk és élelmiszer-termelő
rendszereink

sokkal ellenállóbbak lesznek.

(Gitárzene)

Ugyanazt a táplálékot
sokkal jobb minőségben,

sokkal olcsóbban állíthatnánk elő,

és egyidejűleg termőtalajt
hozhatnánk létre.

Az alapvető szemléletváltozás abban áll,

hogy a gazdálkodás a fény betakarítása.

Fotoszintézis folyamata révén

a fényenergiát biokémiai
energiává alakítjuk,

majd a biokémiai energiából
növények, állatok válnak.

A folyamat során keletkező

szénvegyületekből.

Alapvetően fénygazdálkodók vagyunk,

és mikor ezt valóra váltjuk,
a határ a csillagos ég.

(Fordította és feliratozta Pallós Péter
Lektorálta )