Amikor ilyen lencsékkel dolgozol,
szükséged lesz erre a képletre,
egy per f egyenlő
1 per d-o plusz 1 per d-i.
Nem rossz, de ezek mikor
pozitívak vagy negatívak?
Derítsük ki.
f a fókusztávolság.
Egy vékony lencse esetén
két fókusztávolság van,
mivel két fókuszpont van
a lencse két oldalán.
A fókusztávolság, a lencse középpontjából
valamelyik fókuszpontig mért táv.
Hogy melyik, az nem számít,
mivel, ha arra vagy kíváncsi, hogy
a fókusztávolság pozitív vagy negatív,
csak azt kell megnézd,
hogy milyen típusú a lencse.
A mi esetünkben, ez egy konvex lencse,
vagy gyűjtő lencse.
Mint tudjuk, ezeknek a típusú lencséknek a fókusztávolsága,
mindig, de mindig pozitív lesz.
Ha ez a fókusztávolság itt,
tegyük fel, 8 centiméter,
akkor pozitív 8 centimétert helyettesítünk ide.
Nem számít, akár a másik oldalon is mérhettük volna.
Ezen az oldalon is 8 centiméter lesz.
Ezért így is pozitív 8 centimétert kell írjunk ide a fókusztávolsághoz.
Abban az esetben, ha gyűjtő, vagy konvex, lencsénk van.
Ha a másik típusú a lencse ...
Ez itt a másik fajta.
Ezt nevezhetjük szórónak vagy konkávnak.
Ha szóró, vagy konkáv, lencséd van,
annak is két fókuszpontja lesz,
melyet tipikusan mindkét oldalon megjelölülnk.
Ezek a főtengely mentén mérve egy bizonyos távolságra lesznek
a lencse középpontjától.
A fókusztávolság mértéke, a konkáv vagy szóró lencsék esetén
definíció szerint mindig negatív.
Ha tehát ez a távolság itt nyolc centiméter volt,
negatív nyolc centimétert kell beírnod
itt fent a fókusztávolság helyére.
Azt kell mindig megnézz, hogy milyen típusú lencséd van.
A d-o, d-i az itt nem számít.
a d-o és d-i lehet kicsi,nagy
pozitív vagy negatív.
Lehet virtuális képed vagy valós képed.
Nem számít.
Csak azt kell nézd, hogy milyen típusú a lencséd.
Az megmutatja neked, hogy mit kell behelyettesítened
pozitív fókusztávolságot, vagy negatív fókusztávolságot.
Rendben, szóval a fókusztávolság nem nagy kunszt.
Mi van a d-o -val?
D-o a tárgytávolságot jelöli.
Legyen egy tárgyam itt,
a tárgyat mindig egy nyíllal ábrázoljuk.
Ez megmutatja nekünk, hogy egyenesen állású
vagy fordított állású a tárgyunk.
Ez lesz a tárgy.
A tárgytávolságot mindig a lencse középpontjától
eddig a valamiig
– ami jelen esetben a tárgyunk –
mért távolságra értjük.
Ez tehát a d-o.
Ez a tárgytávolság ...
– ez még egyszerűbb –
a tárgytávolság mindig pozitív.
A tárgytávolságot tehát mindig
pozitív számnak veszem.
Ha ez itt 30 centiméter,
akkor én pozitív 30 centimétert helyettesítek be ide.
ha 40 centiméter, akkor pozitív 40 centimétert.
Mindig pozitív lesz, hacsak ...
van egy kivétel.
Ha több lencséd van, akkor megtörténhet,
hogy negatív tárgytávolsággal kell dolgozzál.
Viszont, ha egyetlen lencséd van,
legyen az konkáv vagy konvex,
nem számít, hogy milyen típusú lencse,
egyetlen lencse esetén, a tárgytávolságod
pozitív távolság lesz,
ha csak egy lencséd van.
Rendben, a tárgytávolság tehát mégegyszerűbb.
Mindig pozitív, mindegy melyik eset áll fent,
amennyiben egy lencséd van.
Mi a helyzet a képtávolsággal?
A képtávolság az trükkösebb.
Ez a lencsétől egészen
a képig terjedő távolságra vonatkozik.
Viszont a kép lehet az egyik vagy a másik felén is a lencsének.
Nézzük ezt itt. Tegyük fel, hogy ebben az esetben
egy fordított állású képet kapok ebben a pontban,
valahogy így.
Legyen ez képem, amit erről a tárgyról alkotott
ez a gyűjtő, vagy konvex, lencse.
A képtávolság a lencse középpontjától
a kép helyzetéig mérendő,
mindig párhuzamosan a főtengellyel.
Az emberek néha összezavarodnak.
Azt gondolják "Nos, vajon innen a középpontól kell mérjem
ezen az átló mentén?"
Nem, ezt soha ne tedd!
Mindig a középpontól indulsz,
párhuzamosan a főtengellyel,
egészen a képig.
Ezt nevezzük képtávolságnak.
Mikor lesz ez pozitív vagy negatív?
Most jön a trükk, szóval légy óvatos.
A képtávolság pozitív lesz, ha a képtávolság
a lencse túlúldalán található a tárgyhoz képest.
Egyik módja, hogy megjegyezd, hogy a képtávolság,
akor lesz pozitív, ha a tárggyal ellentétes oldalon van.
Én úgy szeretem megjegyezni,
hogy ha ezt a lencsét jól használod,
akkor a szemeddel a tárgyat kell nézd a lencsén keresztül.
Ha ide teszed a szemedet, az egyáltalán nem jó.
De tényleg, a lencsének semmi haszna ez esetben.
Ha itt van a szemem és nézem a tárgyat,
akkor csak tartok előtte egy lencsét.
Ennek ténleg semmi értelme.
Vagyis nem oda akarom tenni a szemem.
Ha jól használom a lencsét,
a szemem ezen a másik oldalon kell legyen,
és ezt a tárgyat kell nézzem,
a lencsén keresztül.
Nem szórok fénysugarakat a szememből,
csak ebbe az irányba nézek
a tárgyat figyelem a lencsén keresztül.