♪ [zene] ♪
[Alex] "Monopoly". Nem csak társasjáték.
Ebben a videóban arról lesz szó,
hogyan használják a cégek a piaci erejét
a nyereség-maximalizálás érdekében.
Egy vitatott példával kezdünk.
Ez itt az AIDS vírus.
Világszerte több mint 36 millió
ember halálát okozta.
Az Egyesült Államokban azonban
az AIDS már nem halálos ítélet,
mint korábban volt.
Az 1990-es évek közepétől
az AIDS halálozási rátája
drámaian lecsökkent
az olyan gyógyszerek bevezetésének
köszönhetően, mint a Combivir.
Ezek az új gyógyszerek hatásosak,
de drágák
de nem azért drágák,
mert nagyon sokba kerül őket előállítani.
A tablettánkénti előállítási áruk
igazából kifejezetten alacsony.
Hanem ezek a gyógyszerek azért drágák,
amiért e fejezetnek is témáját adják:
a monopólium miatt.
A GlaxoSmithKline,
vagy GSK tulajdonában van
a Combivir szabadalma,
ami azt jelenti, hogy jogában áll
kizárni a versenytársakat.
Törvényesen csak a GSK
adhatja el a Combivirt.
A szabadalom
monopóliumhoz juttatja a GSK-t,
vagy általánosabban úgy mondjuk,
hogy piaci erőt ad neki.
A piaci erő az az erő,
amivel a határköltség fölé emelhető az ár
anélkül, hogy félni kéne
mások piacra lépésétől.
Honnan tudjuk, hogy az ár
a határköltség felett van?
Itt egy egyszerű teszt:
az Egyesült Államokban
a Combivir nagyjából 12-13 $-ba
kerül tablettánként.
India azonban nem ismeri el
a Combivir szabadalmi jogát.
Így Indiában több gyártója is
van a Combivirnek,
akik versenypiacon értékesítenek.
Tudjuk, hogy a versenypiacon az ár
a határköltségig csökken,
így Indiában a Combivir ára
50 cent tablettánként.
Tehát az Egyesült Államokban
a Combivir ára
kb. 25-szöröse a határköltségnek.
Essen pár szó arról,
miből ered a piaci erő.
Az alapgondolat az, hogy egy cég
akkor rendelkezik piaci erővel,
ha egyedi terméket árul
és akadályozott a piacra lépés.
Bizonyos erők megakadályozzák
a versenytársak piacra lépését.
Ilyen akadály pl. a szabadalom,
amit már említettünk.
Más állami szabályozások is
jelenthetnek akadályt,
pl. a kizárólagos licencek.
A méretgazdaságosság azt jelenti,
hogy egyetlen nagy cég
alacsonyabb költséggel értékesíthet,
mint sok kis cég valamelyike,
megnehezítve a piaci verseny kialakulását
még szabad belépés esetén is.
Exkluzív hozzáférés
egy jelentős nyersanyaghoz.
Gyémánt például
csak nagyon kevés helyen
lelhető fel a világban.
Ha több gyémántbánya felett rendelkezünk,
monopolizálhatjuk a gyémántpiacot,
azaz piaci erővel rendelkezünk majd
a gyémántpiacon.
A technológiai innovációk
átmeneti piaci erőfölényt nyújthatnak
egy cégnek.
Egy cég, mely olyan tudással
vagy képességgel rendelkezik,
amivel más cégek még nem,
piaci erőfölényre tesz szert.
Később lesz még szó erről.
Most arra szeretnénk fókuszálni,
hogy milyen egy piaci erővel rendelkező cég
árképzése.
Mi a profit-maximalizáló ár?
Hogyan maximalizálja a nyereséget
egy monopolista?
Olyan kimeneti szinten termel,
ahol a határbevétel egyenlő
a határköltséggel.
Nagyszerű!
Ez ugyanaz a szabály,
mint a versengő cégeknél:
olyan kimeneti szintet kell választani,
ahol a határköltség egyenlő
a határbevétellel.
Az egyetlen különbség,
hogy a versengő cégeknél
a határbevétel ugyanaz,
mint az ár, de ez nem igaz
monopólium esetében.
A monopolista nem egy kis szeletét
birtokolja a piacnak.
Mivel egyedi terméket árul,
a monopolista a csökkenő keresleti görbe egészével
kerül szembe. Ennek eredményeként a határbevétel kevesebb lesz
az árnál. Mutassuk meg, hogyan számoljuk ki a határköltséget
egy monopolista esetében.
Kezdjük a keresleti görbével és tételezzük fel, hogy kezdetben két egységet
árulunk. Eladhatjuk ezt a két egységet 16 dollárért darabonként. A teljes bevétel 16 dollár,
szorozva a két egységgel, azaz 32 dollár. Most emlékezzünk, hogy a határbevétel a teljes bevételben bekövetkező
változás, egy újabb egység eladása esetén. Tehát tételezzük fel, hogy eladunk egy újabb
egységet, azaz összesen három egységet. Három egységet 14 dollárért. 14 dollár a maximális
ár egységenként, amit három egység eladásából kaphatunk.
Tehát, amikor az eladott mennyiség három, a teljes bevétel 14-szer
három lesz, azaz 42 dollár. Ez azt jelenti, hogy a határbevétel, a bevételváltozás
egy újabb egység eladása következtében, 10 dollár. Most erre a következtetésre
juthatunk, egy másik módszerrel. A határbevétel két részre
bontható. Az első az újabb egység eladásából származó pluszbevétel. Ami éppen
ez a terület itt. Eladhatunk egy további egységet, a harmadikat 14 dollárért.
Ez a bevétel nyereség. De annak érdekében, hogy még egy egységet el tudjunk adni, le
kellett vinnünk az előzőleg eladott két egység árát, így bevétel-kiesés is
van. 16 dollárt kaptunk egységenként, amikor csak két egységet adtunk el. Amikor három
egységet adunk el, csökkentenünk kellett az árat 14 dollárra, így egységenként 2 dollárt veszítünk a korábbi
67
00:05:45,816 --> 00:05:53,133
egységeken, így a teljes veszteségünk 4 dollár. Tehát a határbevétel a 14 dolláros bevételnyereség
mínusz a 4 dolláros bevétel-veszteség, azaz 10 dollár, mint korábban.
Vegyük észre azt is, hogy a bevételnyereség csak a harmadik egység ára, így mivel
a bevételnyereség mínusz a bevételveszteség, rögtön látjuk, hogy egy
monopolistának a határbevétele kevesebb kell legyen, mint az ár.
Oké, nézzük merre is haladunk. A profit-maximalizáló árat szeretnénk megtalálni,
amely olyan kimeneti szint, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel.
De biztosan végig kell menni ezen a fárasztó folyamaton, hogy megtudjuk a határbevételét
minden egységnek? Nem. Van egy rövidítés és ez az, amit megmutatok következőben.
Itt a rövidítés a határbevétel kiszámítására és ez működni fog bármely lineáris
keresleti görbénél és ezek az egyetlenek, melyekkel ennek a leckének a keretén belül
foglalkozunk, úgyhogy pont jól működik nekünk. Vegyünk egy lineáris keresleti görbét, akkor
a határköltség görbéje ugyanott indul a függőleges tengelyen, mint a keresleti
görbe, csak dupla olyan meredekséggel. Tehát ha a keresleti görbe
inverz formáját írjuk fel, mint P egyenlő A mínusz B-szer Q, akkor a határbevétel görbéje
egyenlő A mínusz 2B-szer Q. Ennyi, elég egyszerű. Nézzünk még néhány további
példát. Használjuk a rövidebb utunkat erre a két
különböző keresleti görbére. Az első esetben, a határbevétel görbéje ugyanabból a
pontból indul a függőleges tengelyen. A meredeksége kétszer akkora. Figyeld meg, hogy
ez azt jelenti, hogy ha a keresleti görbe 500-nál éri el a vízszintes tengelyt,
a határbevételi görbének 250-nél kell elérnie a vízszintes tengelyt. Általánosabban, mivel kétszer
olyan meredek, a határbevételi görbe megfelezi a távolságot a függőleges
tengely és a keresleti görbe közötti. Tehát a távolság a függőleges tengelytől a
határbevételi görbéig fele a keresleti görbétől való teljes távolságnak, végig
a határbevételi görbe teljes hosszában. Rendben, mi a helyzet a második keresleti görbénkkel?
Láthatjuk, hogy ez 200-nál éri el a vízszintes tengelyt, ezért a határbevételi görbének
100-nál kell találkoznia a vízszintes tengellyel. Elég egyszerű, és ismét, ez bármely
lineáris keresleti görbe esetén működik, bármely keresleti görbe esetén,
amit ebben a fejezetben megnézünk.
Nagyszerű. Most már készen állunk a végső győzelemre: hogyan használja egy cég a piaci erejét, hogy maximalizálja
a profitot. Tehát itt van a keresleti görbénk és a kétszeres meredekségű határbevételi
görbénk. Tegyük hozzá a határköltség görbéjét. 50 cent per tabletta költségnél laposra
rajzoljuk. Hogyan maximalizálja a cég a profitot? Nos, minden egyes egységnél összehasonlítja
az újabb eladott egység utáni bevételt és az egység eladásával járó költséggel.
Ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség, akkor profitábilis
eladni az adott egységet, tehát a cég tovább termel, míg a határbevétel nagyobb, mint a
határköltség. Vagyis addig termel, amíg a határbevétel egyenlő a
a határköltséggel. Az a pont mutatja a profit-maximalizáló kimeneti mennyiséget, ebben az esetben
80 millió tablettát. Most mi a maximális ár tablettánként,
amennyiért ezt a 80 millió tablettát el tudjuk adni? Ezt hol találjuk? Megtaláljuk
ha felnézünk a keresleti görbére. Emlékezzünk, hogy a keresleti görbe megmondja,
hogy mennyi a maximális fizetési hajlandóság. Tehát a maximális fizetési hajlandóság 12,50 dollár tablettánként.
80 millió egység, ez a profit-maximalizáló mennyiség, 12,50 dollár, az a
profit-maximalizáló ár egységenként. Még egy görbe - emlékezzünk az átlagköltség
görbénkre. Ha ezt a görbét is felrajzoljuk, most a a profitot is megmutathatjuk a diagrammon, éppen
ahogy a versengő cég esetében tettük. A profit az ár mínusz az átlagköltség,
ebben az esetben ez 10 dollár pirulánként, szorozva a mennyiséggel, ami 80 millió egység,
vagyis a proft ez a sötétkék terület pont itt.
Most már van mindenünk. Ha bármikor monopólium témájú kérdésbe botlunk, van egy keresleti
görbénk, megrajzoljuk a határbevételi görbét és a határköltség görbét, ha az nem
adott. Így megkereshetjük a profit-maximalizáló termelési mennyiséget,
ami ott van ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Feljebb megyünk a keresleti görbéig, hogy
megtaláljuk a profit-maximalizáló árat. A különbség az ár és az átlagköltség között
megadja az egységre eső profitot, szorozva az összes egység számával megadja a teljes
profitot. Ez a nagy leckénk mára.
Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogyan változik az ár és a határköltség közötti különbség,
azaz a haszonkulcs? Megmutatjuk, hogy a haszonkulcs
a kereslet rugalmasságának függvényében változik. Emlékezz, mondtam, hogy a kereslet
rugalmassága még visszatér. Nos itt fogjuk alkalmazni ismét a következő leckénkben.
- [Bemondó] Ha ellenőrizné a tudását, kattintson a kvízkérdésekre.
Ha tovább haladna, kattintson a következő videóra.
♪ [zene] ♪
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Bencze Boglárka
Ellenőrizte: Réffi Veronika
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna