Képzeljék el a jövőt.

A jövő számomra élet
egy egészséges testben rák nélkül.

Beszélni fogok a daganat
mikrokörnyezetéről,

de mielőtt beszélnék arról,
mi is az a mikrokörnyezet,

hadd mondjam el, hogy a rákkutatás sokáig

leginkább a rákos sejtre összpontosított.

Tehát egy sejt az,
ami mutálódott a szervezetben,

és elkezd osztódni.

Ez a sejt genetikailag mutálódott,
és önmagában vizsgálták.

De ez a sejt nincs egyedül,
a testünkben van,

amely többnyire egészséges,
és adott környezetben él.

Ezért beszéljünk most a környezetről.

Különböző környezetek vannak,

és a különböző környezetekben
az érzéseink változnak.

Ez például a tenger.

Aztán itt láthatnak egy még drámaibb
környezetet, a hegyeket.

És itt a vidék – békésebbnek érezzük.

A rákos sejteket környezet veszi körül,

többféle és változó,

mivel a környezet változik.

Szóval ez a történet
egy kis rákos sejtről szól,

amely az egészséges hámszövetben
keletkezik, és mutálódik.

A mutálódó sejt növekedni kezd,
és nagyon kicsi marad,

és végül kis daganatként hal el,

ha nem lép kölcsönhatásba a környezettel.

A daganat körüli kis környezetet

"mikrokörnyezetnek" hívjuk,

és testünk egészséges sejtjeiből áll,

pl. gyulladásos sejtekből, immunsejtekből,
egyrétegű laphámsejtekből,

amelyek ereket, kötőszöveteket alkotnak.

Elméletileg a kölcsönhatás
kikényszerítésével

a rák megtámadja a testünket,

ami segíteni kezdi a rák növekedését.

A szándékunk, hogy segítsünk
felkészíteni a testet

a rák elleni belső küzdelemre.

Tehát az első dolog, amit vizsgáltak
a mikrokörnyezetben

a tumorsejt képessége
az erek stimulálására,

a véráramra, hogy táplálékot juttasson

ennek a kezdetben
kialakult sejtcsoportnak.

Ezt érképződésnek nevezzük.

Alapvetően egy kis daganatot látnak;

ez képes kapillárisokat toborozni
a meglévő erekből,

és a kapillárisok kalózkodásával
táplálékot szerez,

valamint képes testszerte
áttéteket képezni.

Így terápiákat kísérleteztek ki
előtanulmányokra alapozva, –

pl. Judah Folkman vagy Gulino

az érképződés elleni küzdelemre –,

és sok gyógyszert fejlesztettek ki,
amelyeket most már használnak a rák ellen,

pl. vastagbélráknál

az érképződés leküzdésére.

Az történik, hogy megfojthatjuk
a tumort, elkerülhetjük,

hogy a daganat táplálékhoz jusson,
tehát tulajdonképpen kiéheztetjük.

Ez az első lépés
a mikrokörnyezet befolyásolására.

Ezzel a megelőzésben is foglalkozhatunk.

Ezt tettem kutatóként a csoportommal

megpróbálva korán megelőzni ezt,

elkerülni, hogy a daganat
kialakítsa ezeket az ereket.

De a mikrokörnyezet, amint látják
pl. a hegyekben, vagy az erdőben,

nem egyféle sejtből áll,

nemcsak egyrétegű laphámsejtek,
hanem igen sokfélék.

És láthatják pl. ezen az ábrán,

hogy sok gyulladásos sejt van,

falósejtek, hízósejtek,
neutrofil fehérvérsejtek,

kötőszöveti sejtek; vannak normális,
nem transzformálódott hámszövetsejtek.

Ez egy összefoglaló cikkből származik.

És ezek valahogyan a daganatban vannak,

és együttműködhetnek a tumorral.

Tehát ezek végül is mind célsejtek.

Most képzeljük el újra
a daganat környezetét.

Ez a tumorsejt,

és ezek azok a limfociták,
amelyeknek el kéne pusztítaniuk.

De nem teszik.

Amikor a daganat képes
szövetségesekké tenni őket,

ellenség helyett.

Miért történik ez?

Mert a jó sejtjeinket a tumorsejtek
valamilyen módon arra késztetik,

hogy rossz sejtekké váljanak,
és segítsék a tumort.

Ezt "polarizációnak" hívják,
immun [nem hallható] sejtekkel.

Tehát vannak makrofág 1-ek,
amelyek jók,

antiangiogén, rákellenes,

és vannak M2 makrofágok,

amelyek képesek valahogy segíteni
a daganat növekedését.

Ez azért történik, mert a daganatok
nem újítanak semmit,

azt használják valamilyen módon,
ami a mi genetikai történetünkben van.

Ez pedig a sebgyógyulás elve.

Ha károsodás van, ha a testünk megsérül,

a limfociták a segítségünkre sietnek,
harcolnak az ellenséggel,

hogy megszüntessék a sebet, a károsodást.

Aztán más immunsejteket toboroznak,

neutrofileket, makrofágokat,
ezekhez hasonló immunsejteket.

És amikor legyőzték az ellenséget,

új szövetet kell építeniük,
heget képezniük.

Vagyis létezik ez a jelenség,
amely a sejtek növekedését okozza.

A tumorsejt pedig hasonló
mechanizmussal rendelkezik,

tehát alapvetően van egy seb,
amely nem gyógyul.

Ezért Michael Spornnal
támadt egy ötletünk -

ő a megelőzés felfedezéséről
igen ismert amerikai kutató –

hogy megcélozzuk daganat mikrokörnyezetét,

így segítve a testünket
a daganatok elleni belső harcban.

Azt is felfedeztük a csapatunkkal –

különösen egy fiatal kutatóval,
Antonino Brunóval,

mert képzeljék el,
a jövő is a fiatal tudósé –

és a férjemmel, Douglas Noonannal,

aki a varesei Insubria
Egyetem professzora,

hogy vannak bizonyos sejtek –
természetes ölősejteknek hívják őket.

Tehát a természetes ölősejtneknek
meg kellene támadniuk a tumorsejteket,

de felfedeztük, hogy a daganatokban
e sejteknek egy része polarizálódott,

így segítik a daganat növekedését.

Nem ölik meg a tumorsejteket;
már nem tudják megtenni,

hanem táplálják őket, és azok így
gyorsabban növekednek.

Ezért megpróbálhatjuk
azokat a sejteket újra jó fiúkká tenni,

hogy segítsenek a daganatok leküzdésében.

Hogyan tehetjük ezt?

Ezek gyulladásos sejtek,
és az epidemiológia megmutatta,

hogy gyulladásgátló gyógyszereket
használva valamilyen módon

képes legyőzni a gyulladást,
és egyúttal a daganatokat is megelőzni.

Egy nagyon egyszerű és olcsó gyógyszer,
ami képes erre, az aszpirin.

Sok beszámoló szerint

az aszpirint fogyasztóknál kevesebb a rák.

És szintén érdekes az is, hogy az aszpirin

egy molekulából származik,
a természetből, a növényekből.

Ez a szalicilsav a fűzfából.

Továbbá sok növényi fitokémiai származék

képes valamilyen módon
a daganat megelőzésére.

Mi a megelőzés?

Mi a kemoprevenció?

Ezt Michael Sporn határozta meg,
akit már említettem,

egy mentor, egy munkatárs:

"Specifikus ágensek használata
a visszafordításhoz

elnyomja vagy megelőzi
a rákkeltő folyamatot, a rák burjánzását".

Sok aszpirint készíthetünk növényekből,
különösen a táplálkozás során

élelmiszer-származékokból.

Ez nagyon érdekes, mivel tudjuk,

az étrendünk segíthet abban,
hogy jó egészségben maradjunk.

Eredetileg vegyész vagyok,
és találunk a növényekben

pl. genisteint a szójában,
szilibint, quercetint az almában,

resveratrolt a vörös borban,
epigallocatechin-gallát a zöld teában,

aztán pl. kurkumint
a fűszerekben, a curry-ben.

Szintén találhatunk retinoidokat,
pl. likopint a paradicsomban,

béta-karotint a kajszibarackban
vagy a sárgarépában.

Ezek mind jó molekulák, amik segítenek
a testünknek, hogy egészséges maradjon,

és elkerüljük, hogy a jó sejtjeink
rosszá váljanak és segítsék a tumort.

Ez egy új terület -
néhány éve van csak jelen.

"Nutraceuticalnak" hívják.

Mi az a nutraceutical?

Itt láthatnak egy tablettát, belsejében
gyümölcsökkel és zöldségekkel.

Ez egy kifejezés, amely a "táplálkozás"
és "gyógyszerészet" szóból ered.

Ez a kifejezés élelmiszerektől
elkülönített termékekre vonatkozik,

és amellett, hogy táplálóak,
terápiásak is lehetnek.

És van még egy kifejezés,
a funkcionális élelmiszer,

ami étel,

ami amellett, hogy az életért van,
a táplálkozásért,

orvosi célokra is jó.

Sokat kutattuk ezt a területet.

Több mint 330 publikációm van,
és sok erről a témáról,

és a közelmúltbéli tanulmány
a komlósörről szólt.

Miért a komlósör?

Mert, tudják, segít, hogy a sör
jó állapotban maradjon a sörszállításnál,

ha komlót adunk hozzá.

A komló keserű ízt is ad,
ami nagyon divatos,

de valami jót is, mert megvédi
a sört attól, hogy megromoljon.

Így, mint más növényeknél, elkülöníthetjük
és felhasználhatjuk az összetevőit.

Megvizsgáltunk egy polifenolt,
antioxidánst, gyulladásgátlót is a sörből,

amelyet xanthohumolnak hívunk.

Vegyészként együttműködve
más kémikusokkal a Pisai Egyetemen

a mi Armando Rossellónkkal és csapatunkkal

módosítást végeztünk,

mint ahogy az történt
a fűzfaszalicilsavnál is,

és új xanthohumolokat készítettünk,
ezek biológiailag elérhetőbbek,

ez valamiféle aszpirin a sörből.

Olyasmi, amit felhasználhatunk
gyógyszerkészítésre,

a természetből származik
és valószínűleg kevés toxint tartalmaz.

Ezenkívül dolgozunk egy másik tanulmányon
egy melléktermékről.

Tudják, hogy az olívaolaj
a mediterrán étrend kelléke,

ami nagyon jól hat az egészségünkre.

A polifenolok azonban nagyrészt oldódnak,

tehát amikor elkészítjük az olajat,

nagyon sok egészséges összetevőt
eldobunk a vízzel.

Ezért együttműködve egy toszkánai gyárral

kivonatokat készítettünk
az olajkészítés után maradt vízből.

Tudják, amikor olajat készítünk,

eldobjuk a vízben oldódó anyagokat,
és ez is gondot jelent a természetben,

mert meg kell szabadulnunk tőlük.

Szűrhetjük, koncentrálhatjuk,

és funkcionális ételt készíthetünk
az olajbogyó melléktermékeiből.

Ez nagyon olcsó módja, hogy hozzájussunk
a polifenolokhoz, most ezt tanulmányozzuk.

Mindkét felfedezést szabadalmaztattuk,

és a a jövő termékeivé válhatnak.

Továbbá korai megelőzésnél használhatunk
kevésbé toxikus vegyületeket is.

Vagy pl. csak kalóriakorlátozást,
étrendi tényezőket.

Ezt a tanulmányt egy amerikai barátommal,
William Livel tettük közzé

a Nature Reviews Clinical Oncologyban,

hogy használhatunk étrendi származékokat
az érképződés megelőzésére,

és minél előbb kezdjük, annál kevésbé
mérgező molekulákat kell használnunk.

Amikor a daganat fejlődésnek indul,

sokkal több mérgezőbb gyógyszert
kell használnunk,

mert nagyobb daganat ellen harcolunk.

A megelőzés meglehetősen új koncepció,
amelyet feltartóztatásnak hívunk.

A rák kialakulását megelőzhetjük,
de amikor már megjelent,

elfoghatjuk, csak blokkolva ott, ahol van.

Sok mindent mást is tehetünk,
hogy elkerüljük a drága gyógyszereket,

hogy megpróbáljuk megelőzni
a rák kialakulását.

Ezeket tehetjük:

Ne dohányozzunk.

Tartsuk a súlyunkat
egészséges tartományban.

Kevés alkoholt fogyasszunk.

Próbáljunk megfelelő ételeket fogyasztani,
mint a zöldségek, gyümölcsök,

jó italok, gyümölcslevek, fűszerek.

Kerüljük a fertőzéseket.

Mozogjunk.

A sport nagyon fontos.

Megakadályozhatjuk a rákot
csupán hosszú sétákkal.

Vigyázzunk a környezetünkre,

és rendszeresen vegyünk részt szűrésen.

Ez a Prevention Interception,

egy kiadvány Andrea deCensivel,
Alberto Costával és Franco Cavallival.

Tehát a végére érve a rák alapvetően
a "jó fiúk" elrontását célzó összeesküvés.

A mikrokörnyezetben
kémiai úton megelőzhető

a daganatok növekedése és fejlődése.

Tehát mikrokörnyezetünket
egészségesen tudjuk tartani

testmozgással,

alacsony toxicitású gyógyszerekkel,
gyulladásgátlókkal,

vagy pl. nagyon jó mediterrán étrenddel.

Szóval ez a jövőképem, egy szép környezet,

itt lehetünk és álmodozhatunk
egy boldog és egészséges életről,

és segíthetünk ezeknek
az immunsejteknek is.

Jelenleg nagyon sok
immunológiai kezelés van,

ami újraértékeli az immunsejtekben
rejlő lehetőségeket,

e sejtek a környezetben képesek harcolni
a daganattal akadályozva a növekedését.

Jövőképem az egészséges test,

mely legyőzni a rákot vagy akár
megelőzni kialakulását.

Köszönöm.

(Taps)