"Vasárnapi Szatszang"

"Én Az Vagyok!"

Látod? Kívül akarod meglátni a választ,

de én téged látlak maga a válaszként.

Kívül keresed a választ.

És közben azt mondogatod, hogy

"néha a látásom homályos".

Eközben én tudom, hogy mindez, amire rá szeretnél

látni és homályossá válik az nem Az.

Te Az vagy, aki megfigyeli ezt a homályosságot

és összpontosítást,

Te AZ vagy.

Ez itt a lényeg.

És ez az a fordulata a tudatosságnak

amelyet mindenkinek meg kéne tapasztalnia.

Sok időt pazarlunk

a klasszikus módon való megértésre:

miszerint egy 'dolog' (te) megismer egy másik 'dolgot'.

De én azt mondom neked:

"nem, nem és NEM!"

Nem két (külön) dologról van szó.

Még csak nem is EGY 'dologról'.

Zavaros ez számodra?

(Hallgatóság: "Nem.")

És számodra?

Nem.

Dehogynem. :)

Na most kimondhatom azt, "dobj el mindent".

Érted? Mert most megfelelő az idő (erre).

Dobd el az összes elképzelésedet.

Dobd, dobd, dobd el.

A tapasztalat útján sosem leszel Egy,

mindaddig amíg fenntartod az önmagadról mint

személyről alkotott elképzelésedet.

Mert minden személy kondicionált.

Minden személy valamilyen párthoz,

valláshoz; filozófiai csoporthoz;

politikai csoporthoz;

valamilyen fajta társadalmi csoporthoz tartozik;

valamilyen identitást visel magán.

És minden identitás harcol azért

hogy megvédje a saját látásmódját.

Soha de soha nem fogunk egyetérteni!

Mindaddig amíg a személyiség állapotában vagy.

(Mert) ez mélyen bennünk van.

Ramana Maharshi üzenetét hozom el neked,

Shankara üzenetét hozom el neked,

mely nem csupán egy üzenet,

ÉN VAGYOK itt és most az ő üzenetük.

És nem félek ezt kimondani,

ez nem nagyképűség, nem nagyképűen mondom ezt,

de kell valaki akinek megvan a bátorsága ahhoz

hogy kimondja ezt.

Mert valaki egyszer megkérdezte tőlem:

"Mi a Mestered legmagasabb tanítása?"

És én azt feleltem:

"Én vagyok a Mesterem legmagasabb tanítása."

Ki kell ezt mondanom.

Arrogánsnak hangzik, de ez nem arrogancia!

Mert meg van a bátorságom ahhoz hogy

kimondjam ami ÉN VAGYOK,

Rendben?

így te érted is ki kell hogy mondjam,

mivel te félsz kimondani!

És nem arról van szó, hogyha kimondod

az azt jelenti hogy már Az is vagy...

Nem erről van szó.

Meg kell élned ezt!

És olyan régóta várok már rád ezzel.

Túlságosan lassú vagy.

Csak mentegetőzöl.

Ezért néha ki kell ezt mondanom:

"Én Az Vagyok."

A te nevedben.

Hogy ezzel bátorságot adjak neked

ahhoz hogy kimondd a megfelelő időben,

amikor fel tudod ezt vállalni.

És ez nem istenkáromlás,

nem arrogancia ezt kimondani.

(Közönségből valaki: "Köszönöm.")

Érted?

Nem fogunk elérni idáig

EGY emberi családként,

mindaddig amíg hiszel és kitartasz

a csapatod mellett.

Mert ők azt tanítják neked, hogy te

muszlim vagy, keresztény vagy, hindu vagy...

Sosem fogunk (így) megegyezni!

Még azok sem, akik a csoportban a

legszabadelvűbbnek hívják magukat,

még ők sem képesek megegyezni!

Találkoztam olyanokkal akik a

legszabadelvűbbek voltak a csoporton belül,

mégis a csoport egy csupán felhígult

változatai voltak.

Az élő Igazság kell hogy legyen ez!

És az egyetlen mód amivel elérheted ezt

az élő Igazságot, az az hogy

a tehénné válsz mely a Holdat is átugorta.

Mert ez a "hold" a te elméd.

Túl kell ugranod rajta!

És mindaddig amíg eként a személyként maradsz,

addig személyként is fogsz vitatkozni,

személyként fogsz védekezni.

Én megmutatom neked a legszebb utat:

az út az a Létezés útja.

Ki kell kászálódnod ebből.

Én megmutatom neked (hogy).

Megmutatom neked (hogyan).

Nem azt mondom hogy (ezért) menj oda...

...azt mondom gyere, és

figyeld meg velem.

És próbáld meg velem.

A te veleszületett Önvalód

nem fantázia, nem egy spirituális fantázia,

nem légből kapott.

Ez a legvalóságosabb!

Minden más ezen a világon el fog tűnni

kivéve ezt amiről most beszélek veled,

ennek igazsága.

Csak próbálom elmagyarázni neked, hogy

ki kell gyógyulnod ebből a tévedésből:

hogy ragaszkodsz ehhez az identitáshoz,

miszerint csupán hús és vér vagy.

Az is te vagy, de elsősorban nem ez.

Itt az ideje felnőnöd, ne csak megöregedj.

Nőj fel, és láss azokkal a szemekkel

amivel én látlak téged - az Önvalót.

Amikor beszélsz, akkor nem

az Önvalóként szólalsz meg.

Olyan dologként beszélsz ami időből született,

amely néhány évad után már nem lesz itt.

Úgyhogy vedd a bátorságot,

és hallgass szívből amikor azt mondom neked:

kövesd az iránymutatásomat.

Mert amit most elmondok neked teljes

meggyőződésemmel,

te is képes leszel arra hogy te magad is elmondd

a te saját tapasztalatod után.

Nem arra kérlek hogy higgy benne.

Hinni és bízni - rendben van.

De be kell hogy legyen bizonyítva.

És elárulom neked, azért vagyok itt hogy

bebizonyítsam ezt számodra.

És 'te magadként' bizonyítsam be.

Visszafogod magad amikor azt mondod

"Fel akarom ismerni a világ legfontosabb dolgát."

Mégis önmagadból annyira keveset ajánlasz fel.

Meg kell hogy legyen a bátorságod arra hogy felállj

és kimondd azt, "Csakis ezért vagyok, Mooji...

...csakis ezért tettem meg ezt az utat!"

(Közönség: "Köszönöm!")

Köszönöm.

Az ily módon tett köszönet. Látod?

Mert az egész világ titeket néz most,

és azt mondják, "ha ők képesek itt maradni,

és szemtől szembe hallgatnak,

és riadt gyermekekként haboznak",

akkor azt mondom:

Figyelj, kövess és érts meg!

Mert nem valami mágikus porral szórlak arcon.

Én nagyon egyszerű nyelven beszélek veled.

S mégis nem kapom meg azt a reakciót amit kéne.

Annyira boldognak kellene lenned amiatt, hogy

ebben a korban élsz amikor jó esélyed van arra,

hogy megszabadulj mindettől a hülyeségtől.

(Közönség: "IGEN!")

Rendben van...

...akkor helyet foglalhatnánk újra és

folytathatnánk? :)

Igen.

Köszönöm.

Ez egy csodálatos dolog, hogy ebben a korban

ez a tanítás még mindig életben van.

Ez soha nem fog 'kiöregedni'.

És az utánunk következő gererációk,

a még meg nem születettek is, el fognak jönni

és ezen keresztül tanulni fognak,

abból amit én ma elmondok.

Jézus Krisztus legnagyobb tanítványai nem feltétlenül

csak a folyton mellette lévő tizenkét tanítvány

közül kerültek ki.

Lehet hogy a legnagyobb tanítványa még

meg sem született.

Nem szükséges fizikailag itt lenned,

de bizalomtól és szeretettől erős szívvel kell

hogy rendelkezz hozzá.

És követned kell a szavakat.

Ennyi az egész.

Nem kell tizenhét lépést megtenned

a Szabadságért.

Ez egyszerűbb. Az egyszerűre mutatok rá.

De ha továbbra is a személyed alapdolgain vitatkozol,

akkor apró lépéseket fogsz csak tenni.

Rendben vannak ezek az apró lépések,

ez rendben van így.

De úgy csinálsz mintha milliárdnyi életed lenne

amit ezzel tölthetünk.

Én azt mondom már ma megérthetsz valamit.

Innen - a Tudatosság szemein keresztül nézünk.

Amely már most vagy. Nem kell kimenned

és eszközöket keresned ehhez.

Hát már most itt vagy, nem?

Áldásos idők ezek, mert a világ dolgai most úgy

állnak, hogy úgy érzem, kénytelenek vagyunk

- hacsak a gyerekeid kedvéért is,

de elsősorban saját magadért -

rátalálni erre.

A repülőn el szokták mondani hogy vészhelyzet

esetén mit kell tenned.

Ha csökken a nyomás, akkor leesnek a maszkok.

És mit mondanak?

Azt hogy először te vedd fel.

És csak azután rakj a gyerekeidre is.

Érted?

Először neked kell felvenned, mert ha nem élsz

ezzel a lehetőséggel, akkor ők is odavesznek.

Először a sajátodat használd.

Először a saját életedet mentsd meg.

Ez nem önzőség.

Ha más lényeket látsz süllyedni

a szamszára óceánjában, és megszánod őket, meg akarod menteni őket...

...kimerülten mondogatod hogy

"Erre gyertek, erre gyertek!",

de még úszni sem tudsz............. . . . . . . . .

Először neked kell rátalálni az Igazságra.

Feltálalja magát számodra.

Egyszerű iránymutatás.

Sokan elbeszélték már ezeket a dolgokat,

más és más dolgokat.

De mostanra annyira világossá vált ez, hogy ez egy ajándék

mely az ember lények számára lett felajánlva:

hogy ezen az egyszerű módon lássák ezt meg.

Hogy univerzális szemekkel láthassanak.

Ki képes a világegyetem szemeivel látni?

Nem kell megszabadulnod a kondicionáltságodtól.

De képes vagy túlmenni azokon.

És amikor azt mondom "menj túl", azt nem arrafelé,

hanem ebbe az irányba értem.

Jöjj vissza a tökéletes maghoz, ahonnan a látás és

érzékelés működése maga is észlelés alatt van.

És ti mindannyian tudjátok ezt.

Ezen a helyen állni, EGY-nek lenni itt.

Ne kreálj, ne vegyél fel újabb gondolatokat.

Állj meg és erősítsd meg itt-létedet.

Te vagy ennek a helynek a látása.

Érted?

Mily gyönyörű...

Nekünk emberi lényeknek, nagyon hálásnak

kéne lennünk, hogy a sok-sok évig annyira

szuper-magasnak, bonyolultnak,

életeken át tartónak vélt tanítások

'bébiételként' vannak tálalva számodra.

Mert az idő előrehaladtával már nem voltunk többé

képesek figyelmünket sok ideig egy dologra fordítani.

Így hát az univerzum Ura elénk tárt egy újfajta,

egyszerűbb utat.

Tekints erre így.

És ez a leggyönyörűbb út is.

Ugyanis amikor ráébredtél az Igazságra,

akkor már nem csupán muszlimként vagy

keresztényként, hinduként vagy felébredve.

A Létezőként vagy felébredve.

És ez egyetemes.

Ezt próbálom elmondani számodra.

Más országok más emberei nézik ezt most

más-más csoportokban.

És valószínű hogy még nálad jobban is

jelen vannak ezzel.

Mert tudják ezt.

Éheznek rá, szomjaznak rá.

Ez az, amiért így fejezem ezt ki számodra, mert

nem dörgölhetem a válladhoz a téveszméket.

De te csak figyelj, mert meg van benned az erő.

Ne engedd senkinek hogy azt mondja, nincs meg

benned az erő a Legfensőbb felfedezéséhez.

Kisebb dolgok megtételére lehet hogy nincs meg

az erőd, mert lehet nem is tartoznak hozzád.

De mindenki az Önvaló, és egy bizonyos ponton

ez belobbantja az érdeklődésedet, hogy

ez után kutass.

Eljöttél ide. És sokatokról nem is tudom hogy

hova valósi.

De azt tudom hogy a világ minden tájáról

eljöttetek hogy ebben a teremben lehessetek.

Mert ez egy univerzális hang, mely hívott titeket.

És csak arra emlékeztetlek téged, hogy meg van a

képességed és erőd, minden amire szükséged van

hogy végigcsináld.

Hogy hátrahagyd a nagyon is bizonytalan életed.

A csupán az elmén keresztül, a hagyományon,

a szokásokon keresztül élt életed.

És érkezz el egy mélyen intuitív spontaneitáshoz

és frissességhez.

Ez minden amire próbállak rávezetni téged.

Érted?

(Közönség: "Köszönöm.")

Ti is és én is köszönetet mondunk az

Univerzum Urának;

Srí Shankarának, Srí Ramana Maharshinek,

Srí Púndzsa Dzsínek,

Srí Niszárgadatta Maharádzsnak,

Srí Jógi Rámszuráttkamárnak,

Srí Ánandamajínak,

mind az összes Lénynek akik eljöttek ide,

és azon Lényeknek is akik a mi időnkbe jöttek el,

hogy emlékeztessék az embereket.

Ez talán soha nem fog nagy méreteket ölteni. Nem tudhatom...

(Mert) ez túl alapvető, túl egyszerű.

Az Igazság egyszerű, de az Igazság keresője

összetett.

És folyton ragaszkodunk az összetettségünkhöz.

Folyton elbotlunk,

mert nem vagyunk elég csöndesek ahhoz, hogy

észrevegyük, hogy nem kell sok mindent tennünk,

csak csöndben maradnunk,

és meglátni az iránymutatást

ami megadatott számunkra.

S hogy rátalálj az Igazságra,

melyre annyira vágyik a Szíved.

Én nem verselek neked.

Érted?

"Szeretlek."

Én is szeretlek.

("Szeretlek, szeretlek...")

Nagyon jó.