Egy egyszerű vitamin csökkentheti
a szívbetegség kockázatát.
A csokoládéevés csökkenti
a diákok stressz-szintjét.
Egy új gyógyszer meghosszabbítja
a ritka betegségben szenvedők életét.
Ilyen, az egészségünkkel kapcsolatos
szalagcímek jelennek meg nap mint nap,
olykor egymásnak ellentmondó állításokkal.
Lehet eltérés a tág,
figyelemfelkeltő szalagcímek
és az azokban tárgyalt orvosi kutatás
sokszor konkrét,
részletes eredményei között.
Hogyan kerülheted el, hogy félrevezessenek
a jól hangzó szalagcímek?
Egy szalagcím hitelességét
megállapítani úgy a legkönnyebb,
ha megnézzük az eredeti
tanulmányt, amin alapul.
Kitaláltunk egy elképzelt
kutatási forgatókönyvet
mindhárom fenti szalagcímhez.
Következzen az első példa:
nézd tovább a videót,
majd állítsd meg a szalagcímnél,
és válaszolj a kérdésre.
Ezek egyszerűsített forgatókönyvek.
Egy valós tanulmány sokkal több
szempontból vizsgál egy kérdést,
de a feladat kedvéért most tételezzük fel,
hogy minden szükséges
információ rendelkezésünkre áll.
Kezdjük azzal, hogy megvizsgáljuk
egy vitamin, a Healthium
szív- és érrendszeri hatásait.
A vizsgálat kimutatta,
hogy a Healthiumot szedő alanyok
egészséges koleszterinszintje magasabb,
mint azoké, akik placebót szedtek.
Koleszterinszintjük olyan lett,
mint azoknak,
akiknél természetes módon
magasabb ez az érték.
Egy korábbi kutatásból kiderült,
hogy kevesebb a szívbetegség azoknál,
akiknél az egészséges koleszterin szintje
természetes módon magas.
Tehát mitől lesz
ez a szalagcím félrevezető?
"A Healthium csökkenti
a szívbetegség kockázatát."
Ezzel a szalagcímmel az a probléma,
hogy a kutatás valójában nem vizsgálta,
hogy a Healthium csökkenti-e
a szívbetegség előfordulását.
Csak a Healthium egy bizonyos koleszterin
szintjére gyakorolt hatását vizsgálta.
Az, hogy kisebb eséllyel
kapnak szívrohamot azok,
akiknél egyébként magas
e koleszterin szintje,
nem jelenti azt,
hogy ez azokra is igaz lesz,
akiknél a Healthium miatt
emelkedik ez a szint.
Most, hogy érted a Healthium példáját,
tégy egy próbát ezzel
a különösen csábító rejtéllyel:
a csokoládéevés
és a stressz kapcsolatával.
Ebben a képzeletbeli tanulmányban
10 diákot vizsgáltak.
Az alanyok fele elkezd
minden nap csokoládét enni,
a másik fele tartózkodik tőle.
Mivel osztálytársak,
ugyanaz a napirendjük.
A tanulmány végén
a csokoládéevők kevésbé stresszesek,
mint a csokoládét nem fogyasztók.
Mi a gond ezzel a szalagcímmel?
"A csokoládéevés csökkenti
a diákok stressz-szintjét."
Túlzás 10 alanyból következtetéseket
levonni a diákokról általában.
Ez azért van, mert minél kevesebb
a résztvevő egy véletlenszerű mintában,
annál kevésbé valószínű,
hogy a minta pontos képet ad
a vizsgált populáció egészére nézve.
Például, ha a tágabb tanulópopuláció
egyik fele férfi, másik fele nő,
12% az esélye annak,
hogy olyan 10 fős mintát kapunk,
melynek 70%-a férfi és 30%-a nő.
100 fős mintánál ez az esély
kevesebb mint .0025%,
és 1000 fős mintánál
az esély kevesebb mint 6 x 10^-36.
Hasonlóképpen, kevesebb résztvevővel
minden egyéni érték nagyobb
hatással van a végeredményre,
és ez torzíthatja a következtetéseket.
Ennek ellenére a tudósok több okból is
végeznek kisebb vizsgálatokat.
Ha kevesebb mintával kezdenek,
felmérhetik, hogy az eredmények
elég ígéretesek-e
egy átfogóbb, drágább kutatáshoz.
Néhány tanulmány
speciális résztvevőket kíván,
akiket nehéz lenne nagy számban toborozni.
A kulcs az ismételhetőség.
Ha egy cikk egy kis kutatás alapján
von le következtetéseket,
a végeredmény gyanús,
de ha több olyan vizsgálaton alapul,
melyek hasonló eredményekre jutottak,
akkor hitelesebb.
Van még egy rejtvényünk.
Ez esetben a kutatás egy ritka, halálos
betegség elleni új gyógyszert tesztel.
Egy 2000 betegből álló
mintánál tovább éltek azok,
akik a diagnózis felállításakor
elkezdték szedni a gyógyszert,
mint azok, akik placebót szedtek.
Ezúttal a kérdés kissé más.
Mi az az egy dolog, amit szeretnél tudni,
mielőtt eldöntöd helyes-e ez a szalagcím?
"Egy új gyógyszer meghosszabbítja
a ritka betegségben szenvedők életét."
Mielőtt döntenél,
szeretnéd tudni mennyivel hosszabbította
meg a gyógyszer az életüket.
Olykor a kutatások eredménye
tudományosan megalapozott,
de a való életben nincs nagy
hatásuk a végkimenetelre.
Például, egy valós hasnyálmirigyrák-
gyógyszer klinikai tesztelése során
azt találták, hogy növeli a várható
élettartamot – tíz nappal.
Mikor legközelebb meglátsz
egy ígéretes szalagcímet,
nézz utána a kutatásnak, amiről szól.
Még ha a teljes tanulmányt
nem is éred el ingyenesen,
gyakran találsz összefoglalót
a kutatás hátteréről
és eredményeiről ingyenesen
elérhető kivonatokban,
vagy akár egy cikk szövegében is.
Izgalmas tudományos kutatásokról
hallani a hírekben,
és fontos, hogy értsük
a kutatások eredményeit.