WEBVTT

00:00:00.930 --> 00:00:04.058
Naponta nézünk szembe problémákkal,
mint a globális felmelegedés,

00:00:04.058 --> 00:00:05.488
vagy a védőoltások biztonsága.

00:00:05.488 --> 00:00:08.528
Az ezekkel kapcsolatos
kérdésekre adott válaszok

00:00:08.528 --> 00:00:11.989
legfőképp tudományos tényeken alapulnak.

00:00:11.989 --> 00:00:14.870
A tudósok azt állítják, 
a Föld egyre melegszik.

00:00:14.870 --> 00:00:17.411
Azt is mondják, hogy
a védőoltások biztonságosak.

00:00:17.411 --> 00:00:19.465
Honnan tudjuk azonban, hogy igazuk van?

00:00:19.465 --> 00:00:21.429
Miért kellene hinnünk a tudománynak?

00:00:21.429 --> 00:00:24.898
Igazság szerint sokan közülünk
nem hisznek a tudománynak.

00:00:24.898 --> 00:00:27.074
Közvélemény-kutatások
rendszeresen kimutatják,

00:00:27.074 --> 00:00:30.084
hogy az amerikai emberek
egy jelentős része

00:00:30.084 --> 00:00:33.625
nem hiszi, hogy a globális felmelegedést
emberi tevékenység okozza,

00:00:33.625 --> 00:00:36.564
hogy létezik természetes szelekció,

00:00:36.564 --> 00:00:40.465
és nem bíznak a
védőoltások hatékonyságában.

NOTE Paragraph

00:00:40.465 --> 00:00:44.096
Miért higgyünk tehát a tudománynak?

00:00:44.096 --> 00:00:47.707
Nos, a tudósok nem szeretik a tudományt
és a bizalmat összekapcsolni.

00:00:47.707 --> 00:00:50.294
Valójában a tudományt
szembeállítanák a bizalommal,

00:00:50.294 --> 00:00:53.260
és azt mondják, a hit alapja a bizalom,

00:00:53.260 --> 00:00:57.038
ami teljesen elkülönül a tudománytól.

00:00:57.038 --> 00:01:00.190
Sőt, azt állítják, hogy a hit
a bizalomra alapul,

00:01:00.190 --> 00:01:02.313
vagy talán a Pascal-mérlegre.

00:01:04.436 --> 00:01:06.560
Blaise Pascal egy 17. századi matematikus,

00:01:06.560 --> 00:01:09.370
aki megpróbálta tudományosan
megválaszolni a kérdést,

00:01:09.370 --> 00:01:11.242
hogy higgyen-e vagy sem Istenben.

00:01:11.242 --> 00:01:13.846
Mérlege a következőt mutatta:

00:01:13.846 --> 00:01:16.395
Ha Isten nem létezik,

00:01:16.395 --> 00:01:18.420
de én hiszek benne,

00:01:18.420 --> 00:01:20.398
nem vesztettem sokat.

00:01:20.398 --> 00:01:22.011
Talán egy-két órát vasárnap.

00:01:22.011 --> 00:01:23.004
(Nevetés)

00:01:23.004 --> 00:01:26.385
Ám, ha Isten létezik,
és én nem hiszek benne,

00:01:26.385 --> 00:01:28.402
akkor nagy gondban vagyok.

00:01:28.402 --> 00:01:31.438
Erre Pascal azt mondta,
jobb, ha hiszünk Istenben.

00:01:31.438 --> 00:01:33.610
Vagy, ahogy egy professzor
kollégám mondta,

00:01:33.610 --> 00:01:35.836
"belekapaszkodott a bizalom korlátjába."

00:01:35.836 --> 00:01:37.772
A bizalom felé fordult,

00:01:37.772 --> 00:01:42.296
maga mögött hagyva
a tudományt és racionalitást.

NOTE Paragraph

00:01:42.296 --> 00:01:44.992
Legtöbbünknek világos,

00:01:44.992 --> 00:01:48.126
hogy a legtöbb tudományos állítás
bizalomra alapul.

00:01:48.126 --> 00:01:52.511
A legtöbb esetben nem ítélkezhetünk
a tudományos állításokról.

00:01:52.511 --> 00:01:55.351
Sőt, ez a tudósokra is igaz,

00:01:55.351 --> 00:01:57.681
a saját szakterületükön kívül.

00:01:57.681 --> 00:02:00.201
Ha meggondoljuk, egy geológus
nem tudja megmondani,

00:02:00.201 --> 00:02:01.951
megbízható-e egy védőoltás.

00:02:01.951 --> 00:02:04.951
A legtöbb gyógyszerész
nem szakértője az evolúciónak.

00:02:04.951 --> 00:02:07.210
Egy fizikus nem tudja megmondani,

00:02:07.210 --> 00:02:08.653
leszámítva pár állításukat,

00:02:08.653 --> 00:02:12.007
hogy a dohányzás okoz-e rákot.

00:02:12.007 --> 00:02:14.457
Nos tehát, ha maguk a tudósok is

00:02:14.457 --> 00:02:15.733
bizalomra vannak utalva

00:02:15.733 --> 00:02:17.655
saját szakterületükön kívül,

00:02:17.655 --> 00:02:21.583
akkor miért fogadják el
más tudósok állításait?

00:02:21.583 --> 00:02:23.881
Miért hisznek egymás állításaiban?

00:02:23.881 --> 00:02:27.171
És vajon nekünk hinnünk kellene nekik?

NOTE Paragraph

00:02:27.171 --> 00:02:29.947
Amire ki akarok lyukadni az az, hogy igen,

00:02:29.947 --> 00:02:32.830
de nem azzal az indokkal,
amire legtöbben gondolunk.

00:02:32.830 --> 00:02:35.160
Azt tanultuk, 
hogy a tudományos módszer

00:02:35.160 --> 00:02:38.572
miatt hihetünk a tudománynak.

00:02:38.572 --> 00:02:41.488
Hogy a tudósoknak van egy módszerük,

00:02:41.488 --> 00:02:43.844
és ez garantálja,

00:02:43.844 --> 00:02:45.840
hogy állításuk igaz.

00:02:45.840 --> 00:02:49.260
Az iskolában tanított módszerek szerint,

00:02:49.260 --> 00:02:50.836
nevezzük tankönyvi módszernek,

00:02:50.836 --> 00:02:53.620
ez a hipotetikus deduktív módszer.

00:02:53.620 --> 00:02:56.714
A tankönyvi módszer 
alapmodelljének megfelelően,

00:02:56.714 --> 00:02:59.671
a tudósok felállítanak egy hipotézist,

00:02:59.671 --> 00:03:02.131
majd következtetéseket vonnak le,

00:03:02.131 --> 00:03:03.841
és a valóságba visszatérve kérdik:

00:03:03.841 --> 00:03:06.215
"Igazak ezek a következtetések?"

00:03:06.215 --> 00:03:09.548
Megfigyelhetőek körülöttünk a valóságban?

00:03:09.548 --> 00:03:12.148
Amennyiben igen, a tudósok így felelnek:

00:03:12.148 --> 00:03:15.004
"Nagyszerű! A hipotézis helyes."

NOTE Paragraph

00:03:15.004 --> 00:03:17.183
Számos híres példa ismert történelmünkből,

00:03:17.183 --> 00:03:20.062
amikor a tudósok pontosan így jártak el.

00:03:20.062 --> 00:03:22.120
Az egyik leghíresebb példa

00:03:22.120 --> 00:03:24.333
Albert Einstein munkásságából származik.

00:03:24.333 --> 00:03:26.855
Einstein relativitáselméletén dolgozva,

00:03:26.855 --> 00:03:29.171
arra a következtetésre jutott,

00:03:29.171 --> 00:03:32.010
hogy a téridő nem egy üres szövedék,

00:03:32.010 --> 00:03:33.919
hanem rendelkezik egyfajta textúrával.

00:03:33.919 --> 00:03:35.520
Ez a téranyag, egy óriásobjektum


00:03:35.520 --> 00:03:38.900
jelenlétében, mint például a Nap, idomult.

00:03:38.900 --> 00:03:41.649
Tehát ha a feltételezés igaz,
hogy a fénynek,

00:03:41.649 --> 00:03:43.177
ahogy elkerüli a napot,

00:03:43.177 --> 00:03:45.345
meg kellene görbülnie körülötte.

00:03:45.345 --> 00:03:47.745
Ez egy meglehetősen meglepő feltevés volt,

00:03:47.745 --> 00:03:49.733
és eltartott pár évig,

00:03:49.733 --> 00:03:51.011
míg tesztelni tudták,

00:03:51.011 --> 00:03:53.521
de 1919-ben sikerült,

00:03:53.521 --> 00:03:55.971
és kiderült, hogy igaz.

00:03:55.971 --> 00:03:59.129
A csillagfény valóban meggörbül
ahogy megkerüli a Napot.

00:03:59.129 --> 00:04:01.623
Ez hatalmas igazolása volt az elméletnek.

00:04:01.623 --> 00:04:03.428
Ezt a gyökeresen új feltevést

00:04:03.428 --> 00:04:04.740
bizonyítékokkal igazolták,

00:04:04.740 --> 00:04:06.592
és számos újságban írtak róla

00:04:06.592 --> 00:04:09.130
szerte a világban.

NOTE Paragraph

00:04:09.130 --> 00:04:11.480
Nos, ezt az elméletet vagy modellt

00:04:11.480 --> 00:04:13.752
deduktív nomologikus módszernek is hívják,

00:04:16.024 --> 00:04:18.298
ahogyan a tudósok
szeretik bonyolítani a dolgokat.

00:04:18.298 --> 00:04:23.559
De azért is hívják így, mert 
törvényszerűségekkel operál.

00:04:23.559 --> 00:04:26.061
A nomologikus azt jelenti, 
hogy törvényeken alapul.

00:04:26.061 --> 00:04:29.485
Optimális esetben a feltevés 
nemcsak egy ötlet,

00:04:29.485 --> 00:04:31.811
hanem egy természeti törvényszerűség.

00:04:31.811 --> 00:04:34.098
Miért fontos, hogy 
ez egy természeti törvény?

00:04:34.098 --> 00:04:36.826
Azért, mert ha ez egy törvény, 
akkor nem lehet megszegni.

00:04:36.826 --> 00:04:38.934
Egy törvény minden esetben érvényes,

00:04:38.934 --> 00:04:40.178
minden időben és helyen,

00:04:40.178 --> 00:04:42.384
a körülményektől függetlenül.

00:04:42.384 --> 00:04:45.613
Mindannyian ismerünk legalább 
egy híres természeti törvényt:

00:04:45.613 --> 00:04:49.368
Einstein híres képletét: E=mc2

00:04:49.368 --> 00:04:51.168
ami megmutatja,
milyen kapcsolat van

00:04:51.168 --> 00:04:53.361
az energia és a tömeg között.

00:04:53.361 --> 00:04:57.361
A képlet minden körülmények között igaz.

NOTE Paragraph

00:04:57.361 --> 00:05:01.010
Most azonban kiderül, hogy több 
probléma is adódik ezzel a modellel.

00:05:01.010 --> 00:05:04.645
A legfőbb probléma, hogy nem helyes.

00:05:04.645 --> 00:05:08.147
Egyszerűen nem az. (Nevetés)

00:05:08.147 --> 00:05:10.870
Most pedig három okot fogok 
bemutatni, amiért nem helyes.

00:05:10.870 --> 00:05:13.549
Az első egy logikai ok.

00:05:13.549 --> 00:05:17.065
Ez a következtetés 
téves megerősítésének problémája.

00:05:17.065 --> 00:05:19.891
Egy tudományos szójárás szerint,

00:05:19.891 --> 00:05:22.561
hogy hamis elméletekkel is,
tehetünk igaz jövendöléseket.

00:05:22.561 --> 00:05:24.555
Tehát ha a jóslat beigazolódik,

00:05:24.555 --> 00:05:27.777
az még nem bizonyítja logikusan, 
hogy az elmélet helyes.

00:05:27.777 --> 00:05:31.708
Van egy remek példám is erre, 
ismét a tudománytörténetből.

00:05:31.708 --> 00:05:34.403
Ezen a képen a ptolemaioszi 
univerzumot látjuk,

00:05:34.403 --> 00:05:36.265
a világ középpontjában a Földdel,

00:05:36.265 --> 00:05:38.860
s e körül kering a Nap és a többi bolygó.

00:05:38.860 --> 00:05:40.890
A ptolemaioszi világképben

00:05:40.890 --> 00:05:44.143
számos híres elme hitt 
évszázadokon keresztül.

00:05:44.143 --> 00:05:45.879
Nos, miért?

00:05:45.879 --> 00:05:49.316
Azért, mert számos jövendölést 
tartalmazott, melyek igaznak bizonyultak.

00:05:49.316 --> 00:05:51.332
A ptolemaioszi rendszer lehetővé tette,

00:05:51.332 --> 00:05:54.082
hogy a csillagászok pontosan 
felfedjék a bolygók mozgását,

00:05:54.082 --> 00:05:56.601
sőt, valójában több helyes 
következtetés fűződik hozzá,

00:05:56.601 --> 00:06:00.925
mint a kopernikuszi világképhez, 
melyet máig igaznak tartunk.

00:06:00.925 --> 00:06:03.907
Ez tehát az első probléma 
a tankönyvi módszerrel.

00:06:03.907 --> 00:06:06.303
A második egy gyakorlati probléma,

00:06:06.303 --> 00:06:09.538
méghozzá a kiegészítő hipotézis.

00:06:09.538 --> 00:06:12.367
A kiegészítő hipotézisek 
olyan feltételezések,

00:06:12.367 --> 00:06:14.146
amelyeket a tudósok úgy alkotnak meg,

00:06:14.146 --> 00:06:17.189
hogy nem feltétlenül 
vannak annak tudatában.

00:06:17.189 --> 00:06:19.850
Egy fontos példa erre

00:06:19.850 --> 00:06:21.945
a kopernikuszi világképből ered,

00:06:21.945 --> 00:06:25.137
ami közvetlenül helyettesítette 
a ptolemaioszi rendszert.

00:06:25.137 --> 00:06:27.177
Amikor Nikolausz Kopernikusz azt mondta,

00:06:27.177 --> 00:06:29.827
hogy nem a Föld az univerzum központja,

00:06:29.827 --> 00:06:31.745
a naprendszer középpontjában a Nap áll,

00:06:31.745 --> 00:06:33.127
és a Föld körülötte kering.

00:06:33.127 --> 00:06:36.855
A tudósok erre azt felelték Nikolausznak, 
hogy amennyiben ez igaz,

00:06:36.855 --> 00:06:38.619
akkor megvizsgálható az a mozgás,

00:06:38.619 --> 00:06:40.577
amit a Föld végez a Nap körül.

00:06:40.577 --> 00:06:42.633
Ezen a dián pedig látható
az, amit

00:06:42.633 --> 00:06:44.441
csillagok parallaxisának nevezünk.

00:06:44.441 --> 00:06:48.263
A csillagászok szerint, ha a Föld mozog,

00:06:48.263 --> 00:06:51.463
és egy fényes csillagot nézünk, 
mondjuk a Szíriuszt,

00:06:51.463 --> 00:06:53.877
tudom, Manhattanben
nem látni a csillagokat,

00:06:53.877 --> 00:06:57.608
de képzeljék el, hogy vidéken vannak, 
hogy a vidéki életet választják,

00:06:57.608 --> 00:07:00.475
és decemberben egy csillagot néznek,
azt az egyet,

00:07:00.475 --> 00:07:03.240
és ahhoz viszonyítva a többit a háttérben.

00:07:03.240 --> 00:07:06.194
Ha ugyanezt a megfigyelést 
hat hónap múlva megismételjük,

00:07:06.194 --> 00:07:10.006
amikor a Föld eléri júniusi pozícióját,

00:07:10.006 --> 00:07:14.105
ugyanahhoz a csillaghoz viszonyítva 
más háttér rajzolódik ki.

00:07:14.105 --> 00:07:18.287
Ez a különbség, a csillagok látszólagos 
szögelmozdulása a csillagok parallaxisa.

00:07:18.287 --> 00:07:21.150
Ezt a feltételezés a kopernikuszi 
modellből származik.

00:07:21.150 --> 00:07:23.711
Amikor a csillagászok ezt a
parallaxist vizsgálták,

00:07:23.711 --> 00:07:28.693
nem találtak semmit, semmit a világon.

00:07:28.693 --> 00:07:32.559
Így aztán úgy vélték, ez bizonyítja, 
hogy a kopernikuszi modell helytelen.

NOTE Paragraph

00:07:32.559 --> 00:07:34.047
Mi is történt valójában?

00:07:34.047 --> 00:07:36.730
Visszatekintve megállapíthatjuk, 
hogy a csillagászok

00:07:36.730 --> 00:07:39.277
két olyan kiegészítő feltételezést
állítottak fel,

00:07:39.277 --> 00:07:41.940
melyet ma helytelennek tartunk.

00:07:41.940 --> 00:07:45.575
Az első feltevés a Föld pályájának 
nagyságáról szólt.

00:07:45.575 --> 00:07:48.611
A csillagászok úgy vélték, 
hogy a Föld pályája hatalmas

00:07:48.611 --> 00:07:50.949
a csillagoktól való távolságához képest.

00:07:50.949 --> 00:07:53.413
Ma már inkább így ábrázolnánk ezt,

00:07:53.413 --> 00:07:54.760
ez a NASA-tól származik,

00:07:54.760 --> 00:07:57.183
és mint látható, a Föld pályája,
meglehetősen kicsi.

00:07:57.183 --> 00:08:00.174
Sőt, valójában jóval kisebb 
ennél is, mint ahogy itt látjuk.

00:08:00.174 --> 00:08:01.713
A csillagok parallaxisa viszont

00:08:01.713 --> 00:08:05.297
nagyon kicsi és nagyon nehéz kimutatni.

NOTE Paragraph

00:08:05.297 --> 00:08:07.271
Ezzel el is jutunk a második okhoz,

00:08:07.271 --> 00:08:09.130
hogy miért is nem működik a feltevés.

00:08:09.130 --> 00:08:11.045
A tudósok ugyanis azt is feltételezték,

00:08:11.045 --> 00:08:14.055
hogy a távcsövek elég pontosak ahhoz,

00:08:14.055 --> 00:08:15.955
hogy mutassák a szögelmozdulást.

00:08:15.955 --> 00:08:17.972
Kiderült azonban, hogy ez nem így van.

00:08:17.972 --> 00:08:19.378
A 19. századig kellett várni,

00:08:20.784 --> 00:08:22.190
mire a tudósok kinyomozták

00:08:22.190 --> 00:08:23.726
a csillagok szögelmozdulását.

NOTE Paragraph

00:08:23.726 --> 00:08:26.372
Van azonban egy harmadik probléma is.

00:08:26.372 --> 00:08:29.150
Ez egyszerűen az a tény,

00:08:29.150 --> 00:08:31.966
hogy számos tudomány alkalmatlan
a tankönyvi módszerre.

00:08:31.966 --> 00:08:34.239
Sok tudományterület, 
nem deduktív,

00:08:34.239 --> 00:08:36.007
hanem induktív.

00:08:36.007 --> 00:08:38.523
Ez azt jelenti, hogy sok tudós

00:08:38.523 --> 00:08:40.754
nem elméletekkel és 
hipotézisekkel kezd,

00:08:40.754 --> 00:08:42.623
hanem előbb 
megfigyeléseket végez

00:08:42.623 --> 00:08:45.032
a körülöttünk lévő világban.

00:08:45.032 --> 00:08:47.602
Az egyik legismertebb példa erre

00:08:47.602 --> 00:08:50.667
az egyik valaha élt leghíresebb tudós, 
Charles Darwin példája.

00:08:50.667 --> 00:08:53.829
Amikor a fiatal Darwin 
elindult a Beagle-hajóútra,

00:08:53.829 --> 00:08:57.441
nem volt semmilyen 
hipotézise vagy elmélete.

00:08:57.441 --> 00:09:00.507
Egyszerűen tudományos karrierre vágyott,

00:09:00.507 --> 00:09:02.519
és elkezdett adatokat gyűjteni.

00:09:02.519 --> 00:09:05.249
Tudta, hogy a gyógyászat nem neki való,

00:09:05.249 --> 00:09:07.067
mert a vér láttán rögtön rosszul lett,

00:09:07.067 --> 00:09:09.335
így másik karrier után kellett néznie.

00:09:09.335 --> 00:09:11.469
Elkezdett tehát adatot gyűjteni.

00:09:11.469 --> 00:09:14.635
Sokféle dolgot gyűjtött, például 
a pintyeket, mint ismert.

00:09:14.635 --> 00:09:16.845
A pintyeket egy zsákban gyűjtötte össze,

00:09:16.845 --> 00:09:19.185
de fogalma sem volt, milyen céllal.

00:09:19.185 --> 00:09:21.472
Jó pár évvel később Londonban

00:09:21.472 --> 00:09:23.705
újra elővette az adatokat,

00:09:23.705 --> 00:09:26.153
és elkezdett magyarázatot keresni.

00:09:26.153 --> 00:09:29.451
A magyarázat pedig 
a természetes szelekció elmélete lett.

NOTE Paragraph

00:09:29.451 --> 00:09:31.510
Az induktív tudományos módszer mellett,

00:09:31.510 --> 00:09:34.446
a tudósok gyakran dolgoznak modellekkel.

00:09:34.446 --> 00:09:36.782
A tudósok egyik fő célkitűzése,

00:09:36.782 --> 00:09:39.050
hogy megmagyarázzák a
dolgok keletkezését, okát.

00:09:39.050 --> 00:09:40.568
Hogy hogyan teszik?

00:09:40.568 --> 00:09:42.820
Az egyik mód, hogy készítenek egy modellt,

00:09:42.820 --> 00:09:44.562
és ezzel tesztelik az ötletet.

NOTE Paragraph

00:09:44.562 --> 00:09:46.493
Az alábbi képen Henry Cadell látható,

00:09:46.493 --> 00:09:49.359
egy 19. századi skót geológus.

00:09:49.359 --> 00:09:50.792
Abból is látjuk, hogy skót,

00:09:50.792 --> 00:09:53.180
mivel vadászsapkát 
és Wellington csizmát visel.

00:09:53.180 --> 00:09:55.334
(Nevetés)

00:09:55.334 --> 00:09:56.900
Cadell azt kutatta,

00:09:56.900 --> 00:09:58.668
hogyan alakulnak ki a hegyek.

00:09:58.668 --> 00:10:00.184
Egyik megfigyelése szerint,

00:10:00.184 --> 00:10:02.758
ha megnézünk egyet, 
mondjuk az Appalache-hegységet,

00:10:02.758 --> 00:10:04.391
gyakran előfordul, hogy a kőzetek

00:10:04.391 --> 00:10:05.860
felgyűrődtek,

00:10:05.860 --> 00:10:07.506
méghozzá ugyanolyan módon,

00:10:07.506 --> 00:10:08.950
ebből arra jutott,

00:10:08.950 --> 00:10:11.899
hogy a kőzeteket oldalról éri nyomás.

00:10:11.899 --> 00:10:13.987
Ez a felfedezés 
nagy szerepet játszott

00:10:13.987 --> 00:10:16.410
a kontinensvándorlásról folyó vitában.

00:10:16.410 --> 00:10:18.916
Cadell modellt épített,
egy hihetetlen szerkezetet,

00:10:18.916 --> 00:10:21.068
fából, emelőkkel 
és itt látható a taligája,

00:10:21.068 --> 00:10:23.510
vödör és egy nagy pöröly.

00:10:23.510 --> 00:10:25.408
Nem tudom, minek a Wellington csizma.

00:10:25.408 --> 00:10:26.985
Talán épp esős idő volt.

00:10:26.985 --> 00:10:30.070
Megalkotta ezt a fizikai modellt,

00:10:30.070 --> 00:10:34.035
hogy prezentálni tudja, 
hogyan alakulnak ki

00:10:34.035 --> 00:10:36.709
mintázatok a kőzetekben, 
ebben az esetben a sárban,

00:10:36.709 --> 00:10:38.935
ami nagyon hasonlított a hegyre,

00:10:38.935 --> 00:10:40.777
ha oldalról érte nyomás.

00:10:40.777 --> 00:10:44.405
Ezzel érvelt tehát a hegyek 
kialakulásának formája mellett.

NOTE Paragraph

00:10:44.405 --> 00:10:47.453
Manapság a legtöbb tudós 
szívesebben dolgozik beltérben,

00:10:47.453 --> 00:10:49.880
tehát ritkán építenek fizikai modelleket,

00:10:49.880 --> 00:10:52.241
inkább számítógépes 
szimulációkat készítenek.

00:10:52.241 --> 00:10:55.080
De ez a szimuláció is egyfajta modell.

00:10:55.080 --> 00:10:56.943
Modell, amely 
matematikai alapokra épül,

00:10:56.943 --> 00:11:00.176
és csakúgy, mint a 
19. századi fizikai modellek

00:11:00.176 --> 00:11:03.954
nélkülözhetetlen az okok 
kikövetkeztetéséhez.

00:11:03.954 --> 00:11:06.569
A globális felmelegedés
egyik legvitatottabb kérdése,

00:11:06.569 --> 00:11:08.372
amiről számtalan bizonyítékunk van,

00:11:08.372 --> 00:11:10.252
hogy a Föld melegszik.

00:11:10.252 --> 00:11:12.716
Ezen a dián a fekete vonal azt mutatja,

00:11:12.716 --> 00:11:14.836
milyen méréseket végeztek a tudósok

00:11:14.836 --> 00:11:16.799
az elmúlt 150 évben,

00:11:16.799 --> 00:11:18.209
a Föld hőmérsékletének

00:11:18.209 --> 00:11:19.843
folyamatos emelkedéséről.

00:11:19.843 --> 00:11:22.689
Látható, hogy az elmúlt 50 évben

00:11:22.689 --> 00:11:24.453
szignifikáns emelkedés történt,

00:11:24.453 --> 00:11:26.793
melynek értéke majdnem egy Celsius fok,

00:11:26.793 --> 00:11:29.168
illetve majdnem két Fahrenheit.

NOTE Paragraph

00:11:29.168 --> 00:11:31.605
Mi okozza tehát ezt a változást?

00:11:31.605 --> 00:11:33.940
Honnan tudjuk, hogy mi okozza

00:11:33.940 --> 00:11:35.456
ezt a megfigyelt felmelegedést?

00:11:35.456 --> 00:11:37.170
A tudósok készítettek egy modellt,

00:11:37.170 --> 00:11:39.538
számítógépes szimulációkat használva.

00:11:39.538 --> 00:11:42.330
Ezen a diagramon egy szimulációt látunk,

00:11:42.330 --> 00:11:44.451
amely minden tényezőt figyelembe vesz,

00:11:44.451 --> 00:11:47.056
amelyről tudjuk, 
hogy befolyásolja a Föld éghajlatát.

00:11:47.056 --> 00:11:49.810
Ide tartozik a szulfátrészecskék
okozta légszennyezettség,

00:11:49.810 --> 00:11:52.778
a vulkánkitörésekből származó
vulkáni hamu,

00:11:52.778 --> 00:11:55.012
a napsugárzás változása,

00:11:55.012 --> 00:11:57.390
és persze az üvegházhatás.

00:11:57.390 --> 00:11:59.208
Majd feltették a kérdést,

00:11:59.208 --> 00:12:02.904
milyen változókat kell 
bevezetnünk a modellbe,

00:12:02.904 --> 00:12:05.880
hogy le tudjuk írni, 
amit valójában tapasztalunk.

00:12:05.880 --> 00:12:07.900
Itt van tehát a valóság feketén.

00:12:07.900 --> 00:12:10.180
Itt pedig a modell 
halványszürke árnyalatban,

00:12:10.180 --> 00:12:11.740
és a válasz,

00:12:11.740 --> 00:12:16.127
egy modell, amiben 
szerepel az összes tényező,

00:12:16.127 --> 00:12:18.268
a válasz E a SAT-on.

00:12:18.268 --> 00:12:19.774
Az egyetlen mód: reprodukálni

00:12:19.774 --> 00:12:21.602
a hőmérséklet változását,

00:12:21.602 --> 00:12:23.580
minden tényező együttesét feltételezi,

00:12:23.580 --> 00:12:25.719
az üvegházhatásból származó gázokat is.

00:12:25.719 --> 00:12:28.270
Így láthatóvá válik, hogy

00:12:28.270 --> 00:12:30.154
a gázok mennyiségi növekedése felelős

00:12:30.154 --> 00:12:32.360
a hőmérséklet drasztikus emelkedéséért

00:12:32.360 --> 00:12:33.840
az elmúlt 50 évben.

00:12:33.840 --> 00:12:36.274
Ezért mondják a meteorológusok,

00:12:36.274 --> 00:12:39.382
hogy a Föld éghajlata nem csak változik,

00:12:39.382 --> 00:12:42.150
de tudjuk, hogy ezért főképp
az üvegházhatásból származó

00:12:42.150 --> 00:12:44.880
gázok felelősek.

NOTE Paragraph

00:12:44.880 --> 00:12:47.268
Tehát mivel sok különböző eljárást

00:12:47.268 --> 00:12:48.757
követnek a tudósok,

00:12:48.757 --> 00:12:52.243
Paul Feyerabend filozófus azt mondta,

00:12:52.243 --> 00:12:53.869
"Az egyetlen tudományos módszer

00:12:53.869 --> 00:12:57.848
amely nem akadályozza az eredményességet: 
bármi elmegy."

00:12:57.848 --> 00:13:00.464
Az idézetet gyakran 
kiragadták eredeti kontextusából,

00:13:00.464 --> 00:13:02.582
ugyanis Feyerabend nem azt mondta,

00:13:02.582 --> 00:13:04.532
hogy a tudományos munkában bármi elmegy.

00:13:04.532 --> 00:13:05.876
Azt mondta,

00:13:05.876 --> 00:13:07.900
a teljes idézetet véve,

00:13:07.900 --> 00:13:09.990
"Ha kényszerítesz, hogy meghatározzam

00:13:09.990 --> 00:13:11.636
milyen módszerrel él a tudomány,

00:13:11.636 --> 00:13:15.265
akkor azt mondom: bármi elmegy."

00:13:15.265 --> 00:13:16.343
Azt akarta mondani,

00:13:16.343 --> 00:13:18.910
hogy a tudósok sokféle módon kutatnak.

00:13:18.910 --> 00:13:21.218
A tudósok kreatívak.

NOTE Paragraph

00:13:21.218 --> 00:13:23.328
Felmerül azonban a kérdés,

00:13:23.328 --> 00:13:26.799
ha a tudósoknak nincsen 
egyetlen, egységes módszere,

00:13:26.799 --> 00:13:28.698
akkor hogyan döntik el,

00:13:28.698 --> 00:13:30.156
mi igaz és mi hamis?

00:13:30.156 --> 00:13:32.050
És ki dönti el egyáltalán?

00:13:32.050 --> 00:13:34.130
A válasz az, hogy a tudósok azok,

00:13:34.130 --> 00:13:37.013
akik ítélkeznek a bizonyíték felett.

00:13:37.013 --> 00:13:40.422
Sok módszerük van bizonyítékok gyűjtésére,

00:13:40.422 --> 00:13:42.044
de akárhogy is gyűjtenek,

00:13:42.044 --> 00:13:44.621
alaposan át kell vizsgálniuk azokat.

00:13:44.621 --> 00:13:47.181
Robert Merton szociológus

00:13:47.181 --> 00:13:49.361
arra a kérdésre koncentrált,
miként vizsgálják

00:13:49.361 --> 00:13:51.040
a tudósok a bizonyítékokat.

00:13:51.040 --> 00:13:53.848
Azt találta, hogy van egy módszerük, amit

00:13:53.848 --> 00:13:55.767
"szervezett szkepticizmusnak" nevez.

00:13:55.767 --> 00:13:57.651
Szervezettnek nevezi,

00:13:57.651 --> 00:13:59.129
mert közösen gyűjtenek,

00:13:59.129 --> 00:14:00.758
egy csoportba szerveződve,

00:14:00.758 --> 00:14:03.574
és szkepticizmusról beszél, mert

00:14:03.574 --> 00:14:05.028
bizalmatlan a hozzáállásuk.

00:14:05.028 --> 00:14:06.990
A bizonyíték terhe mindig azt terheli,

00:14:06.990 --> 00:14:09.471
aki új állítással áll elő.

00:14:09.471 --> 00:14:12.614
Ebben az értelemben
a tudomány valójában konzervatív.

00:14:12.614 --> 00:14:15.186
Meglehetősen nehéz meggyőzni 
egy tudományos társaságot

00:14:15.186 --> 00:14:18.897
azzal érvelve, hogy: 
"Igen, rájöttünk valamire, és az igaz."

00:14:18.897 --> 00:14:20.689
A paradigmaváltás fogalmának

00:14:20.689 --> 00:14:22.481
népszerűsége mellett

00:14:22.481 --> 00:14:24.274
azt találtuk,

00:14:24.274 --> 00:14:27.059
hogy jelentős változás
a tudományos gondolkodásban

00:14:27.059 --> 00:14:30.779
a tudománytörténetben ritkán fordult elő.

NOTE Paragraph

00:14:30.779 --> 00:14:34.342
Ezzel eljutunk a következő gondolathoz:

00:14:34.342 --> 00:14:38.050
mivel a tudósok a bizonyítékokat 
közösen bírálják el,

00:14:38.050 --> 00:14:40.612
a tudománytörténészek megvizsgálták

00:14:40.612 --> 00:14:42.031
ezt az eljárást,

00:14:42.031 --> 00:14:43.926
hogy a nap végén elmondhassák,

00:14:43.926 --> 00:14:45.860
hogy a tudomány,

00:14:45.860 --> 00:14:47.530
illetve a tudományos ismeret

00:14:47.530 --> 00:14:50.909
egyenlő a tudósok 
közmegegyezésen alapuló véleményével,

00:14:50.909 --> 00:14:53.063
akik a szervezett vizsgálat folyamatában,

00:14:53.063 --> 00:14:55.368
egy közös vizsgálat keretében

00:14:55.368 --> 00:14:56.610
döntenek a bizonyítékokról,

00:14:56.610 --> 00:14:59.407
és végül eljutnak egy konklúzióhoz,

00:14:59.407 --> 00:15:01.884
hogy az adott feltételezés helyes 
vagy sem.

NOTE Paragraph

00:15:01.884 --> 00:15:03.608
A tudományos ismeretek tehát

00:15:03.608 --> 00:15:05.660
szakértők közös megegyezésén alapulnak.

00:15:05.660 --> 00:15:07.432
Úgy is felfoghatjuk a tudományt,

00:15:07.432 --> 00:15:09.010
mint egy bírálóbizottságot,

00:15:09.010 --> 00:15:11.524
egy egyedi zsűrit.

00:15:11.524 --> 00:15:13.628
Ez a zsűri azonban nem akárkikből áll,

00:15:13.628 --> 00:15:15.524
hanem leginkább "stréberekből".

00:15:15.524 --> 00:15:19.158
Ez a bizottság PHD fokozattal rendelkező 
nőkből és férfiakból áll.

00:15:19.158 --> 00:15:21.600
Egy hagyományos ítélőszékkel szemben,

00:15:21.600 --> 00:15:23.290
melynek csak két választása van:

00:15:23.290 --> 00:15:25.975
bűnös vagy nem bűnös,

00:15:25.975 --> 00:15:29.376
a "tudósok bírósága" 
több döntést is hozhat.

00:15:29.376 --> 00:15:32.160
Ők kimondhatják, hogy egy feltevés igaz,

00:15:32.160 --> 00:15:34.740
vagy mondhatják, hogy hamis.

00:15:34.740 --> 00:15:37.280
Azt is mondhatják, 
hogy a feltevés igaz,

00:15:37.280 --> 00:15:40.324
de több kutatás és bizonyíték kell.

00:15:40.324 --> 00:15:41.940
A másik opció, ha a feltevés igaz,

00:15:41.940 --> 00:15:43.640
de nem tudjuk bizonyítani,

00:15:43.640 --> 00:15:44.950
és félretesszük a problémát,

00:15:44.950 --> 00:15:47.258
hogy később újra foglalkozzunk vele.

00:15:49.566 --> 00:15:51.875
Ez utóbbi a tudósok "hajthatatlansága".

NOTE Paragraph

00:15:51.875 --> 00:15:54.481
Ezzel el is jutottunk a végső problémához:

00:15:54.481 --> 00:15:57.419
Ha a tudomány az, amit 
a tudósok annak neveznek,

00:15:57.419 --> 00:15:59.960
akkor az tekintélyre való hivatkozás?

00:15:59.960 --> 00:16:01.022
Nem azt tanultuk,

00:16:01.022 --> 00:16:04.249
hogy a tekintélyre való 
hivatkozás érvelési hiba?

00:16:04.249 --> 00:16:07.281
Ez a modern tudomány paradoxona.

00:16:07.281 --> 00:16:09.553
Azt gondolom, a történészeknek,
filozófusoknak

00:16:09.553 --> 00:16:12.154
és szociológusoknak is 
el kell jutniuk odáig,

00:16:12.154 --> 00:16:15.655
hogy a tudomány a tekintélyre 
való hivatkozással egyenlő.

00:16:15.655 --> 00:16:19.431
De nem egy személy tekintélyéről van szó,

00:16:19.431 --> 00:16:21.830
legyen az illető akármilyen nagy elme,

00:16:21.830 --> 00:16:25.695
mint Platón, Szókratész vagy Einstein.

00:16:25.695 --> 00:16:28.809
Egy közösség tekintélyéről van szó.

00:16:28.809 --> 00:16:31.795
Felfoghatjuk úgy, 
mint a sokaság bölcsességét,

00:16:31.795 --> 00:16:35.921
de ez a sokaság különleges.

00:16:35.921 --> 00:16:37.811
A tudomány hivatkozik a tekintélyre,

00:16:37.811 --> 00:16:39.861
de nem egy személyére,

00:16:39.861 --> 00:16:42.447
legyen az bármekkora lángelme.

00:16:42.447 --> 00:16:44.198
Alapja az a közös bölcsesség,

00:16:44.198 --> 00:16:46.840
a közös tudás, közös munka, amely

00:16:46.840 --> 00:16:48.738
a tudósok munkája során összetevődik

00:16:48.738 --> 00:16:51.455
egy probléma kutatása közben.

00:16:51.455 --> 00:16:54.251
A tudósokra jellemző a kollektív 
bizalmatlanság kultúrája,

00:16:54.251 --> 00:16:56.451
a "mutasd csak" viselkedés,

00:16:56.451 --> 00:16:58.401
ahogy azt a hölgy a képen is mutatja,

00:16:58.401 --> 00:17:01.483
aki bizonyítékokat mutat kollégáinak.

00:17:01.483 --> 00:17:03.340
Persze ők nem igazán tűnnek tudósoknak,

00:17:03.340 --> 00:17:05.326
ahhoz túl vidámak.

00:17:05.326 --> 00:17:09.338
(Nevetés)

NOTE Paragraph

00:17:09.338 --> 00:17:13.660
Elérkeztem az utolsó pontomhoz.

00:17:13.660 --> 00:17:16.308
A legtöbben reggel felkelünk.

00:17:16.308 --> 00:17:17.718
Megbízunk az autónkban.

00:17:17.718 --> 00:17:19.260
Szerintem Manhattanben vagyok,

00:17:19.260 --> 00:17:20.558
bár ez egy rossz analógia,

00:17:20.558 --> 00:17:23.382
de a legtöbb amerikai, 
aki nem Manhattanben él

00:17:23.382 --> 00:17:25.120
reggel felkel, és beül az autójába,

00:17:25.120 --> 00:17:27.649
beindítja a motort és az autója működik,

00:17:27.649 --> 00:17:29.650
méghozzá kiválóan.

00:17:29.650 --> 00:17:32.365
A modern autók szinte alig fulladnak le.

NOTE Paragraph

00:17:32.365 --> 00:17:35.148
Miért van ez? Miért ilyen jók?

00:17:35.148 --> 00:17:37.652
Nem a zseni Henry Ford miatt,

00:17:37.652 --> 00:17:40.743
vagy Karl Benz vagy Elon Musk miatt.

00:17:40.743 --> 00:17:42.885
Hanem azért, mert a modern autó

00:17:42.885 --> 00:17:47.919
több mint száz év munkájának eredménye,

00:17:47.919 --> 00:17:49.509
százak, ezrek

00:17:49.509 --> 00:17:50.845
és tízezrek munkája.

00:17:50.845 --> 00:17:52.956
A modern gépjármű az eredménye

00:17:52.956 --> 00:17:55.745
a közös munkának, 
tapasztalatnak és tudásnak,

00:17:55.745 --> 00:17:58.092
és minden egyes embernek köszönhető,
aki valaha

00:17:58.092 --> 00:17:59.700
dolgozott egy-egy autón.

00:17:59.700 --> 00:18:02.615
A technológia megbízhatósága az eredménye

00:18:02.615 --> 00:18:05.298
a befektetett energiának és fáradtságnak.

00:18:05.298 --> 00:18:08.155
Nemcsak Benz, Ford és Musk személyének

00:18:08.155 --> 00:18:09.221
köszönhető,

00:18:09.221 --> 00:18:11.989
hanem annak a közös tudásnak 
és kemény munkának,

00:18:11.989 --> 00:18:14.240
amit a dolgozók adtak

00:18:14.240 --> 00:18:15.910
egy modern autóhoz.

00:18:15.910 --> 00:18:17.960
Ugyanez érvényes a tudományra is.

00:18:17.960 --> 00:18:20.804
Bár a tudomány még idősebb is.

00:18:20.804 --> 00:18:23.378
A bizalom alapja a tudományban,

00:18:23.378 --> 00:18:26.052
ugyanúgy mint a technológia esetében,

00:18:26.052 --> 00:18:30.039
vagy legyen szó bármilyen bizalomról,

00:18:30.039 --> 00:18:32.317
nem más, mint a tapasztalat.

NOTE Paragraph

00:18:32.317 --> 00:18:34.161
A bizalom azonban nem lehet vak,

00:18:34.161 --> 00:18:36.028
semmiben sem bízhatunk vakon.

00:18:37.895 --> 00:18:39.762
A belé vetett bizalmunk
és a tudomány is

00:18:39.762 --> 00:18:41.675
bizonyítékokon alapul,

00:18:41.675 --> 00:18:43.177
úgyhogy a tudósoknak

00:18:43.177 --> 00:18:45.225
hatékonyabb kommunikációra 
van szükségük.

00:18:45.225 --> 00:18:48.112
El kell magyarázniuk
nemcsak azt amit tudnak,

00:18:48.112 --> 00:18:49.840
hanem azt is, hogy hogyan tudják.

00:18:49.840 --> 00:18:53.730
Ez pedig azt is feltételezi,
hogy nekünk pedig jobban kell figyelnünk.

NOTE Paragraph

00:18:53.730 --> 00:18:55.149
Köszönöm a figyelmet!

NOTE Paragraph

00:18:55.149 --> 00:18:57.452
(Taps)