Soha nem látott ünnepet ültek Egyiptomban.

Széth, a harcos isten
és felesége, Nephtüsz istennő

egy hatalmas csarnokot díszítettek fel
erre az alkalomra,

és egy gyönyörű faládát helyeztek középre.

Meghívták a legfontosabb isteneket,
és számos kisebb istenséget,

valamint külföldi uralkodókat is.

De senki sem okozott akkora felbolydulást,
mint Széth és Nephtüsz bátyja, Ozirisz,

az isten, aki egész Egyiptomot uralta,
és mindenki számára jólétet hozott.

Széth kitalált egy játékot –

aki tökéletesen belefér a ládába,
az megkapja azt ajándékba.

A vendégek egyesével belemásztak,
de senki nem fért bele.

Végül Ozirisz került sorra.

Amint lefeküdt, mindenki láthatta,
hogy tökéletesen beleillett –

újabb győzelem az isten számára,
aki sosem hibázott.

Ezután Széth lecsapta a láda fedelét,
és lelakatolta, bezárva Oziriszt,

majd a Nílusba dobta.

A láda egy koporsó volt.

Széth kifejezetten testvére
csapdába ejtéséhez alkotta meg,

a mulatságot pedig
csapdába ejtésére szervezte.

Széth régóta féltékeny volt
bátyja sikeres uralmára,

és remélte, hogy elfoglalhatja helyét
Egyiptom uralkodójaként.

A koporsó a Níluson sodródott
napokon át a tenger felé,

mielőtt partra vetődött Büblosz közelében,
ahol egy nagy cédrus nőtt köré.

Az isten esszenciája
isteni aurát adott a fának,

és amikor Büblosz királya észrevette ezt,

megparancsolta, hogy vágják ki a fát,
és vigyék a palotájába.

Nem tudta,

hogy az Egyiptom leghatalmasabb istenét
tartalmazó koporsó még mindig benne volt.

Széth győzelme teljesnek tűnt,
de nem számolt a nővéreivel.

Széth felesége, Nephtüsz
egyben a húga is volt,

míg másik nővérük, Ízisz istennő,

Ozirisz bátyjukhoz ment feleségül.

Ízisz elhatározta,
hogy megtalálja Oziriszt,

ezért Széth háta mögött
Nepthüsz segítségét kérte.

A két nővér sólyommá változott,
és mindenhova elrepültek.

Néhány gyerek látta elúszni a koporsót,

és a bübloszi palota felé
irányították őket.

Ízisz új álruhát öltött,
és megközelítette a palotát.

Az álruhás istennő
annyira elbájolta a királynőt,

hogy az rábízta
a csecsemő herceg gondozását.

Ízisz úgy döntött, tűzben fürdeti meg
a gyereket, hogy halhatatlanná tegye.

Amikor a királynő elborzadva látta ezt,

Ízisz felfedte magát, és követelte a fát.

Mikor kivágta a koporsót a törzsből,
és kinyitotta,

Ozirisz már halott volt belül.

Sírva vitte vissza a testét Egyiptomba,
ahol elrejtette egy mocsárban,

majd elindult keresni egy módot arra,
hogy feltámaszthassa.

De amíg távol volt,

Széth megtalálta a testet és feldarabolta,

majd szétszórta a darabokat Egyiptomban.

Ízisz már másodszor
veszítette el Oziriszt, de nem adta fel.

Egy papirusz csónakban utazva
végigkutatta a vidéket.

Egyesével kutatta fel

férje szétdarabolt testének darabjait
Egyiptom minden tartományában,

és temetést rendezett
minden egyes darabnak.

Végre valahára minden darabot
visszaszerzett, egy kivételével –

a péniszét megette a Nílus egyik hala.

Azzal dolgozott, amije volt,
újraalkotta és felélesztette férjét.

De pénisze nélkül Ozirisz nem volt teljes.

Nem maradhatott az élők között,

és nem tudott visszatérni régi posztjára
Egyiptom uralkodójaként.

Ehelyett Duat, a holtak birodalma
felett kellett uralkodnia.

Mielőtt elment, Ízisszel fiút nemzettek,
hogy továbbvigye Ozirisz örökségét –

és egy napon megbosszulja őt.