0:00:00.000,0:00:03.000
Először is egy videó.

0:00:09.000,0:00:12.000
Igen, ez tojásrántotta lesz.

0:00:13.000,0:00:15.000
De ahogy ezt nézik,

0:00:15.000,0:00:17.000
remélem, hogy kezdik

0:00:17.000,0:00:20.000
kissé nyugtalanul érezni magukat.

0:00:21.000,0:00:24.000
Hiszen észrevehetik, hogy amit valójában látnak,

0:00:24.000,0:00:27.000
az nem más, mint ahogyan a tojás "visszakeveredik".

0:00:27.000,0:00:29.000
Most láthatják, ahogyan a sárgája és a fehérje elválik egymástól.

0:00:29.000,0:00:32.000
És most azt, ahogyan visszaáramlanak a tojáshéjba.

0:00:32.000,0:00:35.000
És a szívünk mélyén mindannyian tudjuk,

0:00:35.000,0:00:38.000
hogy a világegyetem nem így működik.

0:00:39.000,0:00:42.000
A rántotta egy katyvasz, és bár finom, de attól még egy katyvasz.

0:00:42.000,0:00:45.000
A tojás egy szép, kifinomult dolog,

0:00:45.000,0:00:47.000
ami még kifinomultabb dolgokat képes létrehozni,

0:00:47.000,0:00:49.000
például a csirkét.

0:00:49.000,0:00:51.000
És a szívünk mélyén mindannyian tudjuk,

0:00:51.000,0:00:53.000
hogy a világegyetem nem utazik

0:00:53.000,0:00:55.000
a katyvasztól a komplexitás felé.

0:00:55.000,0:00:57.000
Valójában ez az erős, önkéntelen érzés

0:00:57.000,0:01:00.000
tükröződik az egyik legalapvetőbb fizikai törvényben,

0:01:00.000,0:01:03.000
a termodinamika második főtételében, avagy az entrópia törvényében.

0:01:03.000,0:01:05.000
Ami alapvetően azt mondja,

0:01:05.000,0:01:08.000
hogy az univerzum általános tendenciája az,

0:01:08.000,0:01:10.000
hogy a rendezettségtől és

0:01:10.000,0:01:12.000
a struktúrától

0:01:12.000,0:01:14.000
a rendezettség és struktúra hiánya felé mozog:

0:01:14.000,0:01:16.000
tehát a katyvasz felé.

0:01:16.000,0:01:18.000
És ezért van az, hogy a videó

0:01:18.000,0:01:20.000
egy kicsit furcsának tűnik.

0:01:20.000,0:01:22.000
És mégis,

0:01:22.000,0:01:24.000
nézzünk csak körül!

0:01:24.000,0:01:26.000
Amit látunk magunk körül,

0:01:26.000,0:01:28.000
az megdöbbentő komplexitás.

0:01:28.000,0:01:31.000
Eric Beinhocker becslései szerint egyedül New Yorkban

0:01:31.000,0:01:35.000
kb. 10 milliárd SKU-val, vagyis önálló cikkel kereskednek.

0:01:35.000,0:01:38.000
Ez több százszor annyi, mint

0:01:38.000,0:01:40.000
ahány faj van a Földön.

0:01:40.000,0:01:42.000
És ezekkel az a faj kereskedik,

0:01:42.000,0:01:44.000
amely közel 7 milliárd egyedből áll,

0:01:44.000,0:01:47.000
akiket a kereskedelem, az utazás és az internet köt össze,

0:01:47.000,0:01:49.000
egyetlen globális,

0:01:49.000,0:01:52.000
fantasztikusan bonyolult rendszerré.

0:01:52.000,0:01:54.000
Tehát itt a nagy kérdés:

0:01:54.000,0:01:56.000
egy univerzumban

0:01:56.000,0:01:59.000
amit a termodinamika második főtétele szabályoz,

0:01:59.000,0:02:01.000
hogyan lehetséges

0:02:01.000,0:02:04.000
olyan szintű komplexitást generálni, amit leírtam -

0:02:04.000,0:02:07.000
azt a fajta komplexitást amit Önök vagy én

0:02:07.000,0:02:10.000
vagy ez a kongresszusi központ megjelenít?

0:02:10.000,0:02:13.000
Nos a válasz úgy tűnik, hogy

0:02:13.000,0:02:16.000
a világegyetem létre tud hozni komplexitást,

0:02:16.000,0:02:18.000
de csak nagyon nehezen.

0:02:18.000,0:02:20.000
Zsebekben,

0:02:20.000,0:02:22.000
előfordulnak olyasmik amit kollégám Fred Spier,

0:02:22.000,0:02:24.000
úgy hív "Goldilocks feltételek"

0:02:24.000,0:02:26.000
- se nem túl meleg, se nem túl hideg,

0:02:26.000,0:02:29.000
épp megfelelő a komplexitás létrehozására.

0:02:29.000,0:02:31.000
És ott egy picit bonyolult dolog jelenik meg.

0:02:31.000,0:02:33.000
És ahol picit bonyolultabb dolgok jelennek meg,

0:02:33.000,0:02:35.000
ott egyre több picit bonyolultabb dolog jelenik meg.

0:02:35.000,0:02:38.000
Így épül ki a komplexitás -

0:02:38.000,0:02:40.000
fokról-fokra.

0:02:40.000,0:02:43.000
Minden egyes fok varázslatos,

0:02:43.000,0:02:46.000
mert azt a benyomást kelti, hogy valami teljesen új

0:02:46.000,0:02:49.000
bukkan fel a semmiből a világegyetemben.

0:02:49.000,0:02:51.000
A nagy történelemben ezekre a pillanatokra úgy hivatkozunk,

0:02:51.000,0:02:53.000
mint küszöbpillanatokra.

0:02:53.000,0:02:55.000
Minden egyes küszöbpillanatnál

0:02:55.000,0:02:57.000
a fennmaradás egyre nehezebb lesz.

0:02:57.000,0:03:00.000
A komplex dolgok egyre törékenyebbé,

0:03:00.000,0:03:02.000
egyre sérülékenyebbé válnak,

0:03:02.000,0:03:05.000
a Goldilocks feltételek egyre szigorúbbak lesznek,

0:03:05.000,0:03:07.000
ez pedig tovább nehezíti

0:03:07.000,0:03:09.000
a komplexitás létrehozását.

0:03:09.000,0:03:12.000
Nekünk, mint különösen összetett lényeknek,

0:03:12.000,0:03:15.000
nagy szükségünk van arra, hogy ismerjük ezt a történetet

0:03:15.000,0:03:17.000
arról, hogy az univerzum hogyan teremt komplexitást

0:03:17.000,0:03:19.000
a második alaptörvény ellenére,

0:03:19.000,0:03:21.000
és ez a komplexitás

0:03:21.000,0:03:23.000
miért jelent sérülékenységet

0:03:23.000,0:03:25.000
és törékenységet.

0:03:25.000,0:03:28.000
Ez az a történet, amit elmondunk a nagy történelemben.

0:03:28.000,0:03:30.000
De ehhez, olyasmit kell tennünk, ami

0:03:30.000,0:03:32.000
első pillantásra lehetetlennek tűnik.

0:03:32.000,0:03:36.000
Át kell tekintenünk az egész világegyetem történetét.

0:03:37.000,0:03:39.000
Kezdjük hát el!

0:03:39.000,0:03:41.000
(Nevetés)

0:03:41.000,0:03:44.000
Kezdjük azzal, hogy visszatekerjük az időt

0:03:44.000,0:03:47.000
13,7 milliárd évvel

0:03:47.000,0:03:50.000
az idők kezdetéig.

0:03:57.000,0:03:59.000
Körülöttünk nincs semmi.

0:03:59.000,0:04:03.000
Sem az idő sem a tér nem létezik még.

0:04:03.000,0:04:06.000
Képzeljük el a legsötétebb, legüresebb dolgot amit csak lehet,

0:04:06.000,0:04:08.000
azt emeljük milliárdodik kitevőre,

0:04:08.000,0:04:10.000
és meg is érkeztünk.

0:04:10.000,0:04:13.000
És akkor hirtelen,

0:04:13.000,0:04:16.000
bumm! A világegyetem megjelenik, egy egész univerzum.

0:04:16.000,0:04:18.000
És átléptük az első küszöböt.

0:04:18.000,0:04:20.000
Az univerzum apró, kisebb, mint egy atom.

0:04:20.000,0:04:22.000
Hihetetlenül forró.

0:04:22.000,0:04:24.000
Tartalmaz mindent, ami a mai univerzumunkban megtalálható.

0:04:24.000,0:04:26.000
El tudjuk hát képzelni, ahogy kirobban

0:04:26.000,0:04:29.000
és hihetetlen sebességgel tágulni kezd.

0:04:29.000,0:04:31.000
Eleinte csak egy köd,

0:04:31.000,0:04:34.000
de nagyon gyorsan, különböző dolgok kezdenek kiemelkedni a homályból.

0:04:34.000,0:04:36.000
Az első másodpercben

0:04:36.000,0:04:39.000
az energia különböző erőkre hasad

0:04:39.000,0:04:41.000
mint például az elektromágnesesség és a gravitáció.

0:04:41.000,0:04:44.000
És az energia valami egészen mágikus dolgot is csinál:

0:04:44.000,0:04:47.000
összeáll, hogy anyagot alkosson.

0:04:47.000,0:04:49.000
Kvarkokat, hogy azok létrehozzák a protonokat

0:04:49.000,0:04:52.000
és leptonokat amik elektronokat tartalmaznak.

0:04:52.000,0:04:54.000
És mindez az első másodpercben történik.

0:04:54.000,0:04:59.000
Most előrehaladunk 380.000 évet.

0:04:59.000,0:05:02.000
Ez kétszer olyan hosszú, mint amennyit az emberiség ezen a bolygón töltött.

0:05:02.000,0:05:05.000
És most megjelennek az egyszerű atomok,

0:05:05.000,0:05:08.000
a hidrogén és a hélium.

0:05:08.000,0:05:10.000
Most álljunk meg egy pillanatra,

0:05:10.000,0:05:13.000
380.000 évvel a világegyetem keletkezése után,

0:05:13.000,0:05:15.000
mert valójában elég sokat tudunk

0:05:15.000,0:05:17.000
az univerzumról ebben az állapotában.

0:05:17.000,0:05:20.000
Tudjuk mindenekelőtt, hogy rendkívül egyszerű.

0:05:20.000,0:05:22.000
Hatalmas felhőkből állt,

0:05:22.000,0:05:24.000
hidrogén és hélium atomok felhőjéből,

0:05:24.000,0:05:26.000
és nem volt szerkezete.

0:05:26.000,0:05:29.000
Egyfajta kozmikus katyvasz volt.

0:05:29.000,0:05:31.000
De ez nem teljesen igaz.

0:05:31.000,0:05:33.000
A legújabb kutatások

0:05:33.000,0:05:36.000
mint például amit a WMAP műhold végzett

0:05:36.000,0:05:40.000
azt mutatták, hogy itt már voltak apró különbségek a háttérben.

0:05:40.000,0:05:42.000
Ami itt látható:

0:05:42.000,0:05:45.000
a kék területek körülbelül egy ezred fokkal

0:05:45.000,0:05:47.000
hűvösebbek mint a vörös területek.

0:05:47.000,0:05:49.000
Ezek nagyon apró különbségek,

0:05:49.000,0:05:51.000
de ez is elég volt az univerzumnak, hogy továbblépjen

0:05:51.000,0:05:53.000
a következő komplexitási szintre.

0:05:53.000,0:05:55.000
És ez a következőképpen működik.

0:05:55.000,0:05:58.000
A gravitáció erősebb

0:05:58.000,0:06:00.000
ahol több anyag van.

0:06:00.000,0:06:02.000
Szóval a kicsit sűrűbb területeken

0:06:02.000,0:06:04.000
a gravitáció elkezdi összetömöríteni a

0:06:04.000,0:06:06.000
hidrogén és hélium atomfelhőket.

0:06:06.000,0:06:08.000
Képzeljük el, ahogy a korai univerzum szétszakad

0:06:08.000,0:06:10.000
több milliárd felhővé!

0:06:10.000,0:06:12.000
És mindegyik felhő összetömörödik,

0:06:12.000,0:06:15.000
a gravitáció egyre erősebb lesz, és a sűrűség növekedésével

0:06:15.000,0:06:17.000
a hőmérséklet emelkedni kezd a felhő közepében.

0:06:17.000,0:06:19.000
Majd minden felhő közepén

0:06:19.000,0:06:22.000
a hőmérséklet átlépi a küszöbhőmérsékletet:

0:06:22.000,0:06:24.000
10 millió fokot.

0:06:24.000,0:06:26.000
Beindul a protonok fúziója

0:06:26.000,0:06:29.000
hatalmas energiafelszabadulással,

0:06:29.000,0:06:31.000
és bumm!

0:06:31.000,0:06:33.000
Megszületnek az első csillagok.

0:06:33.000,0:06:37.000
Körülbelül 200 millió évvel az ősrobbanás után,

0:06:37.000,0:06:40.000
csillagok kezdenek megjelenni mindenütt a világegyetemben -

0:06:40.000,0:06:42.000
több milliárdnyi.

0:06:42.000,0:06:45.000
És az univerzum mostmár lényegesen érdekesebb

0:06:45.000,0:06:48.000
és összetettebb.

0:06:48.000,0:06:50.000
A csillagok megteremtik a Goldilocks feltételeket

0:06:50.000,0:06:53.000
két új küszöb átlépéséhez.

0:06:53.000,0:06:55.000
Amikor a nagyon nagy csillagok meghalnak,

0:06:55.000,0:06:58.000
olyan magas hőmérséklet jön létre,

0:06:58.000,0:07:01.000
hogy a protonok mindenféle egzotikus kombinációkká állnak össze,

0:07:01.000,0:07:04.000
amik megalkotják a periódusos rendszer összes elemét.

0:07:04.000,0:07:07.000
Ha, mint én, Önök is hordanak gyűrűt aranyból,

0:07:07.000,0:07:10.000
nos, az egy szupernóva-robbanásban keletkezett.

0:07:10.000,0:07:13.000
Mostanra az univerzum kémiailag összetettebb.

0:07:13.000,0:07:16.000
És egy kémiailag összetettebb univerzumban,

0:07:16.000,0:07:18.000
egyre több dolgot lehet csinálni.

0:07:18.000,0:07:20.000
Ami ekkor kezdődik, az az,

0:07:20.000,0:07:22.000
hogy a fiatal napok,

0:07:22.000,0:07:24.000
és fiatal csillagok körül,

0:07:24.000,0:07:26.000
ezek az elemek egyesülnek, örvénylenek,

0:07:26.000,0:07:28.000
a csillag energiája mozgatja, keveri őket.

0:07:28.000,0:07:31.000
Részecskékké formálódnak, hópelyhekké,

0:07:31.000,0:07:33.000
porszemekké,

0:07:33.000,0:07:35.000
majd sziklákká és aszteroidákká állnak össze,

0:07:35.000,0:07:38.000
hogy végül bolygókat és holdakat alkossanak.

0:07:38.000,0:07:41.000
És pontosan ez az, ahogyan a mi Naprendszerünk kialakult

0:07:41.000,0:07:44.000
négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

0:07:44.000,0:07:47.000
A szilárd bolygók, mint a mi Földünk

0:07:47.000,0:07:50.000
lényegesen bonyolultabbak mint a csillagok,

0:07:50.000,0:07:53.000
mert sokkal változatosabb anyagokat tartalmaznak.

0:07:53.000,0:07:56.000
Így tehát átléptük a negyedik komplexitási küszöböt.

0:07:57.000,0:08:00.000
Mostantól a fennmaradás egyre nehezebb lesz.

0:08:01.000,0:08:03.000
A következő szakasz bevezeti a szervezeteket,

0:08:03.000,0:08:05.000
amelyek jelentősen törékenyebbek,

0:08:05.000,0:08:07.000
lényegesen sebezhetőbbek,

0:08:07.000,0:08:10.000
ugyanakkor sokkal kreatívabbak

0:08:10.000,0:08:13.000
és sokkal alkalmasabbak arra, hogy további komplexitást generáljanak.

0:08:13.000,0:08:15.000
Nem másról beszélek természetesen,

0:08:15.000,0:08:17.000
mint az élő szervezetekről.

0:08:17.000,0:08:19.000
Az élő szervezeteket a kémia hozza létre.

0:08:19.000,0:08:22.000
Mindannyian hatalmas vegyianyag csomagok vagyunk.

0:08:23.000,0:08:26.000
A kémiát az elektromágneses erő uralja.

0:08:26.000,0:08:28.000
Ez kisebb nagyságrendben működik mint a gravitáció,

0:08:28.000,0:08:30.000
ami megmagyarázza, miért vagyunk mindnyájan

0:08:30.000,0:08:32.000
kisebbek mint a csillagok vagy a bolygók.

0:08:32.000,0:08:35.000
Nos, mik az ideális feltételek a kémia számára?

0:08:35.000,0:08:37.000
Melyek a Goldilocks feltételek?

0:08:37.000,0:08:39.000
Először is energiára van szükség -

0:08:39.000,0:08:41.000
de nem túl sokra.

0:08:41.000,0:08:43.000
Egy csillag középpontjában olyan sok energia van,

0:08:43.000,0:08:46.000
hogy minden olyan atom, amely egyesült, azonnal darabjaira esik ismét.

0:08:46.000,0:08:48.000
De nem túl kevés.

0:08:48.000,0:08:50.000
Az intergalaktikus térben, olyan kevés energia van,

0:08:50.000,0:08:53.000
hogy az atomok nem tudnak összekapcsolódni.

0:08:53.000,0:08:55.000
Amire szükségünk van, az az éppen megfelelő mennyiség,

0:08:55.000,0:08:57.000
és mint látjuk a bolygók pont ezt nyújtják,

0:08:57.000,0:09:00.000
mert közel vannak a csillagokhoz, de nem túl közel.

0:09:00.000,0:09:03.000
Szükség van továbbá igen változatos kémiai elemekre

0:09:03.000,0:09:06.000
és kell még folyadék, mint a víz.

0:09:06.000,0:09:08.000
Miért?

0:09:08.000,0:09:11.000
Nos a gázokban az atomok olyan gyorsan haladnak el egymás mellett,

0:09:11.000,0:09:13.000
hogy nem képesek egymással kötéseket kiépíteni.

0:09:13.000,0:09:15.000
A szilárd anyagokban

0:09:15.000,0:09:18.000
az atomok annyira össze vannak zsúfolva, hogy nem tudnak mozogni.

0:09:18.000,0:09:20.000
A folyadékokban

0:09:20.000,0:09:22.000
keringhetnek, közel kerülhetnek egymáshoz,

0:09:22.000,0:09:25.000
és molekulákká tudnak összekapcsolódni.

0:09:25.000,0:09:28.000
Hol is találhatunk ilyen Goldilocks feltételeket?

0:09:28.000,0:09:30.000
Hát a bolygók nagyszerűek erre,

0:09:30.000,0:09:32.000
és a mi korai Földünk

0:09:32.000,0:09:34.000
szinte tökéletes volt.

0:09:34.000,0:09:36.000
Pont a megfelelő távolságra volt a csillagától,

0:09:36.000,0:09:39.000
hogy óceánjaiban hatalmas mennyiségű nyílt vizet tartalmazzon.

0:09:39.000,0:09:41.000
És ezen óceánok mélyén,

0:09:41.000,0:09:43.000
a földkéreg repedéseiben

0:09:43.000,0:09:46.000
hő szivárog fel a Föld belsejéből,

0:09:46.000,0:09:48.000
és az elemek változatos sokasága áll rendelkezésre.

0:09:48.000,0:09:50.000
Ígyhát ezekben a mély óceáni szellőzőkben

0:09:50.000,0:09:53.000
fantasztikus kémia vette kezdetét,

0:09:53.000,0:09:56.000
és atomok léptek mindenféle egzotikus kombinációkba.

0:09:57.000,0:09:59.000
De persze, az élet sokkal több, mint

0:09:59.000,0:10:01.000
csak egzotikus kémia.

0:10:01.000,0:10:03.000
Hogyan stabilizálhatók azok

0:10:03.000,0:10:05.000
a hatalmas molekulák úgy,

0:10:05.000,0:10:08.000
hogy életképesek maradjanak?

0:10:08.000,0:10:10.000
Nos itt történt, hogy az élet

0:10:10.000,0:10:13.000
egy teljesen új trükköt vezetett be.

0:10:13.000,0:10:15.000
Nem az egyént stabilizálja,

0:10:15.000,0:10:17.000
hanem a sablont,

0:10:17.000,0:10:19.000
azt a dolgot, amely az információt hordozza, és

0:10:19.000,0:10:21.000
lehetővé teszi, hogy a sablon másolni tudja magát.

0:10:21.000,0:10:23.000
És persze nem más mint a DNS

0:10:23.000,0:10:25.000
ez a gyönyörű molekula

0:10:25.000,0:10:27.000
amely tartalmazza ezt az információt.

0:10:27.000,0:10:30.000
Ismerős lesz a DNS kettős spirálja.

0:10:30.000,0:10:32.000
Minden létrafok információt tartalmaz.

0:10:32.000,0:10:34.000
Tehát a DNS információkat tartalmaz arról,

0:10:34.000,0:10:37.000
hogy hogyan állíthatók elő az élő szervezetek.

0:10:37.000,0:10:39.000
És a DNS saját magát is lemásolja.

0:10:39.000,0:10:41.000
Így ahogy magát másolja

0:10:41.000,0:10:43.000
szétszórja a sablonokat az egész óceánban.

0:10:43.000,0:10:45.000
Az információ tehát terjed.

0:10:45.000,0:10:48.000
Vegyük észre, hogy az információ része lett a történetnek.

0:10:48.000,0:10:50.000
A DNS igazi szépsége azonban

0:10:50.000,0:10:52.000
a tökéletlenségében rejtőzik.

0:10:52.000,0:10:54.000
Ahogy saját magát lemásolja,

0:10:54.000,0:10:56.000
egyszer, minden milliárdodik lépcsőfoknál

0:10:56.000,0:10:58.000
előfordulhat egy hiba.

0:10:58.000,0:11:00.000
Ez nem jelent mást, mint hogy

0:11:00.000,0:11:03.000
a DNS tulajdonképpen tanul.

0:11:03.000,0:11:05.000
Új módszerek talál az élő szervezetek létrehozására,

0:11:05.000,0:11:07.000
mert néhány a hibák közül működőképes.

0:11:07.000,0:11:09.000
Tehát a DNS tanul,

0:11:09.000,0:11:12.000
és egyre nagyobb változatosságot és komplexitást épít.

0:11:12.000,0:11:15.000
Láthatjuk amint ez történt az elmúlt négymilliárd évben.

0:11:15.000,0:11:17.000
Ez idő nagy része alatt a Földön,

0:11:17.000,0:11:19.000
az élő szervezetek viszonylag egyszerűek voltak -

0:11:19.000,0:11:21.000
egysejtűek.

0:11:21.000,0:11:23.000
De nagy változatosságban léteztek,

0:11:23.000,0:11:25.000
és belsőleg, nagyon komplexitással rendelkeztek.

0:11:25.000,0:11:28.000
Aztán mintegy 600-800 millió évvel ezelőtt

0:11:28.000,0:11:30.000
többsejtű élőlények jelennek meg:

0:11:30.000,0:11:32.000
gombák, halak,

0:11:32.000,0:11:34.000
növények,

0:11:34.000,0:11:37.000
kétéltűek, hüllők,

0:11:37.000,0:11:40.000
és természetesen a dinoszauruszok.

0:11:40.000,0:11:44.000
És néha előfordulnak katasztrófák.

0:11:44.000,0:11:46.000
65 millió évvel ezelőtt,

0:11:46.000,0:11:48.000
egy aszteroida csapódott a Földbe

0:11:48.000,0:11:50.000
a Yucatán-félsziget közelében,

0:11:50.000,0:11:53.000
olyan körülményeket teremtve mint egy nukleáris háború,

0:11:53.000,0:11:55.000
és a dinoszauruszok kipusztultak.

0:11:55.000,0:11:59.000
Szörnyű hír a dinoszauruszok számára.

0:11:59.000,0:12:02.000
De nagyszerű hír emlős elődeink számára,

0:12:02.000,0:12:04.000
akik virágoztak

0:12:04.000,0:12:07.000
a dinoszauruszok által üresen hagyott szférában.

0:12:07.000,0:12:09.000
És mi emberek

0:12:09.000,0:12:12.000
részei vagyunk ennek a kreatív evolúciós impulzusnak,

0:12:12.000,0:12:15.000
ami 65 millió évvel ezelőtt kezdődött

0:12:15.000,0:12:17.000
egy aszteroida becsapódásával.

0:12:18.000,0:12:21.000
Az emberiség mintegy 200.000 évvel ezelőtt tűnt fel.

0:12:21.000,0:12:23.000
És úgy hiszem, ebben a történetben mi is

0:12:23.000,0:12:25.000
egy átlépett küszöbnek számítunk.

0:12:25.000,0:12:27.000
Hadd magyarázzam meg, miért?

0:12:27.000,0:12:30.000
Láttuk, hogy a DNS bizonyos értelemben tanul,

0:12:30.000,0:12:32.000
felhalmoz információkat.

0:12:32.000,0:12:34.000
De ez olyan lassú!

0:12:34.000,0:12:36.000
A DNS az információkat

0:12:36.000,0:12:38.000
véletlenszerű hibák folytán halmozza fel,

0:12:38.000,0:12:41.000
amelyek közül néhány véletlenül működőképes.

0:12:41.000,0:12:43.000
De a DNS valójában alkotott egy gyorsabb tanulási módot:

0:12:43.000,0:12:46.000
létrehozta az aggyal rendelkező elő szervezeteket,

0:12:46.000,0:12:49.000
és ezek a szervezetek már valós időben képesek tanulni.

0:12:49.000,0:12:52.000
Információt halmoznak fel, tanulnak.

0:12:52.000,0:12:54.000
A szomorú dolog az,

0:12:54.000,0:12:57.000
hogy amikor meghalnak, az információ is meghal velük.

0:12:57.000,0:12:59.000
Ami az embereket különbözővé teszi,

0:12:59.000,0:13:01.000
az az emberi nyelv.

0:13:01.000,0:13:03.000
Boldogok lehetünk, hogy van nyelvünk, egy kommunikációs rendszerünk,

0:13:03.000,0:13:06.000
amely olyan erőteljes és olyan pontos,

0:13:06.000,0:13:09.000
hogy lehetővé teszi, hogy olyan pontossággal osszuk meg azt amit tanulunk,

0:13:09.000,0:13:12.000
hogy az összegyűlhet a kollektív emlékezetben.

0:13:12.000,0:13:14.000
És ez azt jelenti,

0:13:14.000,0:13:17.000
hogy a tudás túlélheti azt az egyént, aki megszerezte,

0:13:17.000,0:13:21.000
és nemzedékről nemzedékre egyre tovább halmozódhat.

0:13:21.000,0:13:23.000
És ezért van, hogy mi, az emberi faj, annyira kreatívak

0:13:23.000,0:13:25.000
és olyan erősek vagyunk,

0:13:25.000,0:13:27.000
és ezért van történelmünk.

0:13:27.000,0:13:30.000
Úgy tűnik, az egyetlen olyan faj vagyunk négymilliárd év alatt,

0:13:30.000,0:13:32.000
akiknek megadatott ez az ajándék.

0:13:32.000,0:13:34.000
Úgy hívom ezt a képességet,

0:13:34.000,0:13:36.000
hogy kollektív tanulás.

0:13:36.000,0:13:38.000
Ez az, ami megkülönböztet minket.

0:13:38.000,0:13:40.000
Láthatjuk, hogy működött

0:13:40.000,0:13:42.000
már az emberi történelem legkorábbi szakaszában is.

0:13:42.000,0:13:44.000
Mint faj,

0:13:44.000,0:13:46.000
az afrikai szavannákon fejlődtünk ki,

0:13:46.000,0:13:49.000
majd az emberek elkezdtek új környezetekbe vándorolni:

0:13:49.000,0:13:51.000
sivatagi területekre, dzsungelekbe,

0:13:51.000,0:13:53.000
a jégkorszaki tundrára Szibériában,

0:13:53.000,0:13:55.000
- kemény, nagyon nehéz környezetekbe -

0:13:55.000,0:13:57.000
az amerikai kontinensre, és Ausztrál-ázsiába.

0:13:57.000,0:13:59.000
Minden új vándorlás egyben tanulás volt,

0:13:59.000,0:14:02.000
a természet új fajta kiaknázásának megtanulása,

0:14:02.000,0:14:04.000
új módszerek a környezet kezelésére.

0:14:04.000,0:14:06.000
Aztán 10.000 évvel ezelőtt,

0:14:06.000,0:14:08.000
kihasználva a globális éghajlat hirtelen változását

0:14:08.000,0:14:10.000
az utolsó jégkorszak végén,

0:14:10.000,0:14:13.000
az ember megtanult gazdálkodni.

0:14:13.000,0:14:15.000
A mezőgazdaság maga volt az energia-aranybánya.

0:14:15.000,0:14:17.000
És ennek az energiának a kiaknázása folytán

0:14:17.000,0:14:19.000
az emberi populáció megsokszorozódott.

0:14:19.000,0:14:21.000
Az emberi társadalmak nagyobbra, sűrűbbre nőttek,

0:14:21.000,0:14:23.000
egyre jobban összekapcsolódtak.

0:14:23.000,0:14:27.000
Aztán körülbelül 500 évvel ezelőtt,

0:14:27.000,0:14:29.000
az emberek elkezdtek globálisan összekapcsolódni,

0:14:29.000,0:14:31.000
a hajózással, a vasutakkal,

0:14:31.000,0:14:34.000
a távíróval, és az internet segítségével,

0:14:34.000,0:14:36.000
egészen mostanáig, hogy

0:14:36.000,0:14:38.000
egyetlen globális agy formálódjon

0:14:38.000,0:14:40.000
a közel 7 milliárd egyénből.

0:14:40.000,0:14:45.000
És ez az agy fénysebességgel tanul.

0:14:45.000,0:14:47.000
De az elmúlt 200 évben valami más történt:

0:14:47.000,0:14:49.000
egy másik energia-aranybányába botlottunk:

0:14:49.000,0:14:51.000
a fosszilis tüzelőanyagokéba.

0:14:51.000,0:14:54.000
Tehát a fosszilis tüzelőanyagok és a kollektív tanulás együttesen

0:14:54.000,0:14:56.000
megmagyarázza azt a megdöbbentő kompexitást

0:14:56.000,0:14:58.000
amit magunk körül látunk.

0:15:01.000,0:15:04.000
Szóval itt vagyunk,

0:15:04.000,0:15:06.000
ismét a kongresszusi központban.

0:15:06.000,0:15:08.000
Úton voltunk, retúr jeggyel,

0:15:08.000,0:15:11.000
ami 13,7 milliárd évig tartott.

0:15:11.000,0:15:14.000
Remélem, egyetértünk abban, hogy ez egy nagyszerű történet.

0:15:14.000,0:15:16.000
Egy olyan történetet, amelyben az emberek

0:15:16.000,0:15:19.000
megdöbbentően kreatív szerepet játszanak.

0:15:19.000,0:15:22.000
De figyelmeztetéseket is tartalmaz.

0:15:22.000,0:15:26.000
A kollektív tanulás egy nagyon, nagyon hatalmas erő,

0:15:26.000,0:15:28.000
ám az nem világos,

0:15:28.000,0:15:31.000
hogy ezt mi emberek, kontrolláljuk-e?

0:15:31.000,0:15:34.000
Még élénken emlékszem rá, amint Angliában gyermekkoromban

0:15:34.000,0:15:37.000
átéltem a kubai rakétaválságot.

0:15:37.000,0:15:39.000
Néhány napra úgy tűnt,

0:15:39.000,0:15:41.000
a teljes bioszféra

0:15:41.000,0:15:44.000
a pusztulás határán áll.

0:15:44.000,0:15:47.000
És ugyanezek a fegyverek még mindig itt vannak,

0:15:47.000,0:15:49.000
és még mindig használhatóak.

0:15:49.000,0:15:51.000
Ha elkerüljük ezt a csapdát,

0:15:51.000,0:15:53.000
mások várnak ránk.

0:15:53.000,0:15:56.000
Olyan sebességgel égetjük a fosszilis üzemanyagokat,

0:15:56.000,0:15:59.000
hogy úgy tűnik, aláássuk azokat a Goldilocks feltételeket,

0:15:59.000,0:16:01.000
amelyek lehetővé tették az emberi civilizáció

0:16:01.000,0:16:05.000
virágzását az elmúlt 10.000 évben.

0:16:05.000,0:16:07.000
Szóval, amit a nagy történelem tehet az az,

0:16:07.000,0:16:10.000
hogy megmutatja a komplexitásunk és törékenységünk természetét,

0:16:10.000,0:16:12.000
és az előttünk álló veszélyeket.

0:16:12.000,0:16:15.000
De ugyanígy megmutathatja

0:16:15.000,0:16:17.000
a kollektív tanulásban rejlő erőnket.

0:16:17.000,0:16:20.000
Végül pedig, íme,

0:16:20.000,0:16:24.000
ez az, amit akarok.

0:16:24.000,0:16:27.000
Azt akarom, hogy az unokám Daniel,

0:16:27.000,0:16:29.000
és barátai, valamint az ő generációjuk

0:16:29.000,0:16:31.000
az egész világon

0:16:31.000,0:16:34.000
ismerjék a nagy történelem cselekményét,

0:16:34.000,0:16:36.000
és ismerjék olyan jól,

0:16:36.000,0:16:38.000
hogy megértsék

0:16:38.000,0:16:40.000
mind az előttünk álló kihívásokat,

0:16:40.000,0:16:43.000
mind pedig az előttünk álló lehetőségeket.

0:16:43.000,0:16:45.000
És pontosan ez az amiért néhányan

0:16:45.000,0:16:47.000
egy ingyenes online tananyagot építünk

0:16:47.000,0:16:49.000
a nagy történelemről

0:16:49.000,0:16:51.000
a világ összes középiskolása számára.

0:16:51.000,0:16:54.000
Hisszük, hogy a nagy történelem

0:16:54.000,0:16:57.000
létfontosságú szellemi eszközzé válik számukra,

0:16:57.000,0:17:00.000
ahogy Daniel és az ő generációja

0:17:00.000,0:17:02.000
szembesülnek a hatalmas kihívásokkal

0:17:02.000,0:17:04.000
és a hatalmas lehetőségekkel

0:17:04.000,0:17:07.000
amelyek előttük állnak ebben a küszöbpillanatában

0:17:07.000,0:17:11.000
csodálatos bolygónk történetének.

0:17:11.000,0:17:13.000
Köszönöm a figyelmüket!

0:17:13.000,0:17:18.000
(Taps)