1
00:00:01,333 --> 00:00:04,786
Szinte biztosra veszem, nem én vagyok
az egyetlen ebben a teremben,

2
00:00:04,810 --> 00:00:09,522
aki egy napon azon vette észre magát,
hogy a csillagokat bámulja,

3
00:00:09,546 --> 00:00:12,180
és azon töpreng,

4
00:00:12,204 --> 00:00:16,005
hogy van-e élet más bolygókon,
a Földön kívül?

5
00:00:17,014 --> 00:00:20,521
Lehet, én vagyok viszont az egyetlen,

6
00:00:20,545 --> 00:00:22,816
akinek annyira rögeszméjévé vált a kérdés,

7
00:00:22,840 --> 00:00:24,458
hogy végül a hivatásommá vált.

8
00:00:24,482 --> 00:00:26,482
Menjünk tovább.

9
00:00:26,506 --> 00:00:29,617
Hogyan jutunk el ehhez a kérdéshez?

10
00:00:29,641 --> 00:00:32,008
Nos, nem vitatom, hogy az első lépés,

11
00:00:32,032 --> 00:00:37,450
ha tekintetünket az égről
a bolygónkra, a Földre fordítjuk.

12
00:00:38,173 --> 00:00:42,380
Gondoljuk át, milyen szerencsés
helyzetben van a Föld,

13
00:00:42,404 --> 00:00:44,626
hogy olyan élő bolygó lett, mint amilyen.

14
00:00:44,650 --> 00:00:46,895
Nos, kellett neki hozzá
némi szerencse is.

15
00:00:46,919 --> 00:00:49,427
Ha közelebb lettünk volna a Naphoz,

16
00:00:49,451 --> 00:00:51,458
vagy kissé távolabb,

17
00:00:51,482 --> 00:00:55,998
minden létező vizünk megfagyott
vagy elpárolgott volna.

18
00:00:56,022 --> 00:01:00,083
És persze az sem garantált,
hogy egy bolygón egyáltalán van víz.

19
00:01:00,107 --> 00:01:03,725
Ha ez egy száraz bolygó lett volna,

20
00:01:03,749 --> 00:01:06,083
nem sok élet alakul ki rajta.

21
00:01:06,107 --> 00:01:09,664
Még ha a ma a mai vízkészlet
a rendelkezésünkre állt volna,

22
00:01:09,688 --> 00:01:11,934
ha abból a vízből hiányoztak volna

23
00:01:11,958 --> 00:01:15,069
az élet kialakulásához szükséges
kémiai anyagok,

24
00:01:15,093 --> 00:01:18,012
lenne egy vizes, de élettelen bolygónk.

25
00:01:18,323 --> 00:01:20,577
Olyan sok minden sülhet el rosszul,

26
00:01:20,601 --> 00:01:23,522
mi az esélye, hogy minden jól alakul?

27
00:01:23,546 --> 00:01:25,983
Mi az esélye, hogy a bolygó
az élet eredetéhez

28
00:01:26,007 --> 00:01:28,657
minimálisan szükséges

29
00:01:28,681 --> 00:01:31,281
hozzávalókkal születik és formálódik?

30
00:01:32,515 --> 00:01:35,166
Nos, fedezzük fel együtt.

31
00:01:35,190 --> 00:01:37,237
Ha élő bolygót akarnak,

32
00:01:37,261 --> 00:01:40,667
ahhoz először is

33
00:01:40,691 --> 00:01:42,483
egy bolygó szükséges.

34
00:01:42,507 --> 00:01:43,508
(Nevetés)

35
00:01:43,532 --> 00:01:45,656
De nem ám akármilyen bolygó.

36
00:01:45,680 --> 00:01:49,458
Feltehetően egy igen sajátos,
földszerű bolygóra lesz szükségük.

37
00:01:49,482 --> 00:01:50,974
Egy kőzetbolygóra,

38
00:01:50,998 --> 00:01:53,106
amin lehetnek szárazföldek és óceánok,

39
00:01:53,130 --> 00:01:57,362
és amely nincs sem túl közel
a csillagjához, sem túl messze tőle,

40
00:01:57,386 --> 00:01:59,838
pont a megfelelő
hőmérséklet uralkodik rajta.

41
00:01:59,862 --> 00:02:03,157
Olyan, amin a víz
folyékony halmazállapotú.

42
00:02:03,181 --> 00:02:06,276
Vajon hány ilyen bolygó
létezik galaxisunkban?

43
00:02:06,800 --> 00:02:10,268
Nos, az elmúlt évtizedek
egyik nagy felfedezése,

44
00:02:10,292 --> 00:02:12,772
hogy a bolygók meglehetősen hétköznapiak.

45
00:02:13,212 --> 00:02:16,212
Majd minden csillag körül van bolygó.

46
00:02:16,236 --> 00:02:17,649
Némelyik körül több is.

47
00:02:17,673 --> 00:02:20,562
E bolygók közül

48
00:02:20,586 --> 00:02:24,426
néhány százalék eléggé földszerű ahhoz,

49
00:02:24,450 --> 00:02:28,006
hogy életet feltételezhessünk rajtuk.

50
00:02:28,030 --> 00:02:31,665
Tehát megfekelő bolygót
találni nem is olyan nehéz,

51
00:02:31,689 --> 00:02:35,927
ha azt vesszük, hogy a galaxisunkban
nagyjából 100 milliárd csillag van.

52
00:02:35,951 --> 00:02:40,046
Ennek fényében van odakint nagyjából
egymilliárd élő bolygó.

53
00:02:40,427 --> 00:02:43,013
Ám pusztán az ideális hőmérséklet

54
00:02:43,037 --> 00:02:44,847
vagy megfelelő összetétel nem elég.

55
00:02:44,871 --> 00:02:47,138
A megfelelő kémiai anyagok is kellenek.

56
00:02:47,553 --> 00:02:51,768
Az élő bolygó második
legfontosabb hozzávalója –

57
00:02:51,792 --> 00:02:54,720
ez elég ösztönös –

58
00:02:54,744 --> 00:02:56,331
a víz.

59
00:02:56,355 --> 00:03:01,498
Mindezek után bolygónkat
nagy valószínűséggel élőnek titulálhatjuk,

60
00:03:01,522 --> 00:03:04,202
ha olyan a hőmérséklet,
hogy a víz is folyékony.

61
00:03:04,838 --> 00:03:08,409
Úgy értem, itt, a Földön,
az élet vízalapú.

62
00:03:08,711 --> 00:03:10,005
Még általánosabban,

63
00:03:10,029 --> 00:03:14,283
a víz igazán jó találkahelyül
szolgál a kémiai anyagoknak.

64
00:03:14,307 --> 00:03:16,307
A víz igen különleges folyadék.

65
00:03:16,331 --> 00:03:19,911
Ez tehát a második
legfontosabb hozzávalónk.

66
00:03:20,276 --> 00:03:22,208
A harmadik hozzávaló szerintem

67
00:03:22,232 --> 00:03:24,847
valószínűleg kissé meglepő.

68
00:03:24,871 --> 00:03:27,656
Szükségünk lesz
valami szerves anyagra is,

69
00:03:27,680 --> 00:03:29,814
mert hát a cél a szervesanyag-alapú élet.

70
00:03:30,188 --> 00:03:31,902
Azonban a szerves molekula,

71
00:03:31,926 --> 00:03:35,705
amely a biomolekulák létrehozására képes

72
00:03:35,729 --> 00:03:40,155
kémiai hálózatok középpontjában áll:
a hidrogén-cianid.

73
00:03:40,481 --> 00:03:43,814
Akik ismerik, milyen is ez a molekula,

74
00:03:43,838 --> 00:03:47,219
tudják, hogy a legjobb távol maradni tőle.

75
00:03:47,776 --> 00:03:48,927
Ám úgy tűnik,

76
00:03:48,951 --> 00:03:52,117
ami igazán, tényleg rossz
a fejlett létformáknak,

77
00:03:52,141 --> 00:03:53,799
mint például önöknek is,

78
00:03:53,823 --> 00:03:57,307
az igazán, valóban alkalmas
olyan kémiai folyamatok beindítására,

79
00:03:57,331 --> 00:04:00,616
melyek az élet születéséhez vezetnek.

80
00:04:01,180 --> 00:04:03,983
Megvan tehát mindhárom
szükséges hozzávalónk:

81
00:04:04,007 --> 00:04:06,007
a mérsékelt bolygó,

82
00:04:06,031 --> 00:04:08,579
a víz és a hidrogén-cianid.

83
00:04:08,603 --> 00:04:11,372
Milyen gyakori, hogy ez a három
együttesen fordul elő?

84
00:04:11,396 --> 00:04:14,045
Hány mérsékelt bolygó van odakint,

85
00:04:14,069 --> 00:04:16,536
amelyen megtalálható
a víz és a hidrogén-cianid?

86
00:04:17,030 --> 00:04:18,688
Nos, egy ideális világban

87
00:04:18,712 --> 00:04:24,688
most a távcsöveink egyikét az egyik
ilyen mérsékelt bolygóra irányítanánk,

88
00:04:24,712 --> 00:04:26,275
hogy magunk győződjünk meg róla.

89
00:04:26,299 --> 00:04:29,933
Csak így: "Van ezeken a bolygókon
víz és hidrogén-cianid?"

90
00:04:30,529 --> 00:04:36,663
Sajnos ehhez még nincs
elég nagy távcsövünk.

91
00:04:36,687 --> 00:04:40,569
Bizonyos bolygók légkörében
ki tudunk mutatni molekulákat.

92
00:04:40,593 --> 00:04:42,196
Ám ezek nagy bolygók,

93
00:04:42,220 --> 00:04:44,680
gyakran meglehetősen közel a csillagukhoz,

94
00:04:44,704 --> 00:04:47,490
legkevésbé sem hasonlók az ideálisakhoz,

95
00:04:47,514 --> 00:04:48,980
melyekről eddig beszéltünk,

96
00:04:49,004 --> 00:04:51,196
amelyek sokkal kisebbek és távolabbiak.

97
00:04:51,530 --> 00:04:53,704
Máshogy kell hát megközelítenünk a dolgot.

98
00:04:53,728 --> 00:04:58,662
A másik módszer, amit kieszeltünk,
és aztán kipróbáltunk,

99
00:04:58,686 --> 00:05:01,305
hogy nem a már létező bolygóknál

100
00:05:01,329 --> 00:05:03,519
keressük ezeket a molekulákat,

101
00:05:03,543 --> 00:05:07,283
hanem az új bolygókat formáló anyagban.

102
00:05:07,307 --> 00:05:11,752
A bolygók fiatal csillagok közelében,
por- és gázkorongokból születnek.

103
00:05:11,776 --> 00:05:15,895
E korongok anyaga
a csillagközi anyagból származik.

104
00:05:15,919 --> 00:05:18,633
Kiderült: az üresnek tűnő tér,
amit az égre nézve,

105
00:05:18,657 --> 00:05:22,391
a csillagok közt látunk, miközben
a lét nagy kérdésein töprengünk,

106
00:05:22,415 --> 00:05:24,590
nem is olyan üres,
mint amilyennek tűnik,

107
00:05:24,614 --> 00:05:26,574
hanem tele van porral és gázokkal,

108
00:05:26,598 --> 00:05:28,844
amelyek felhőkbe tömörülhetnek,

109
00:05:28,868 --> 00:05:32,223
majd összeomolhatnak korongokká,
csillagokká és bolygókká.

110
00:05:32,967 --> 00:05:37,538
Ha ezeket a felhőket vizsgáljuk,
egy valamit mindig találunk bennük:

111
00:05:37,562 --> 00:05:38,967
vizet.

112
00:05:38,991 --> 00:05:41,665
Úgy hiszem, hajlamosak vagyunk
úgy gondolni a vízre,

113
00:05:41,689 --> 00:05:44,289
mintha az a mi kiváltságunk lenne csupán.

114
00:05:44,852 --> 00:05:48,661
A víz az egyik legelterjedtebb
molekula az univerzumban,

115
00:05:48,685 --> 00:05:50,410
beleértve ezeket a felhőket is,

116
00:05:50,434 --> 00:05:52,901
csillagok és bolygók bölcsőit.

117
00:05:53,661 --> 00:05:54,815
Más is van még –

118
00:05:54,839 --> 00:05:56,815
a víz elég ellenálló molekula:

119
00:05:56,839 --> 00:05:59,236
nem könnyű lerombolni.

120
00:05:59,260 --> 00:06:02,339
Vagyis a csillagközi anyagban lévő vízből

121
00:06:02,363 --> 00:06:07,950
sok túléli azt a folyamatot,
ahogy a felhő összeomlik

122
00:06:07,974 --> 00:06:10,156
koronggá, bolygóvá.

123
00:06:10,967 --> 00:06:13,046
A vízzel tehát nincs gond.

124
00:06:13,070 --> 00:06:15,927
Tehát a második hozzávalóval nincs gond.

125
00:06:15,951 --> 00:06:20,173
A legtöbb bolygó születésekor
valahogy rendelkezik vízzel.

126
00:06:21,125 --> 00:06:23,458
Mi a helyzet a hidrogén-cianiddal?

127
00:06:23,482 --> 00:06:27,990
Nos, a cianid mellett más,
hasonló szerves molekulák is vannak

128
00:06:28,014 --> 00:06:30,601
a csillagközi felhőkben.

129
00:06:30,625 --> 00:06:35,910
Nem vagyunk biztosak viszont abban,
hogy e molekulák túlélik-e

130
00:06:35,934 --> 00:06:37,942
a felhő koronggá alakulását.

131
00:06:37,966 --> 00:06:40,633
Egy kicsit törékenyebbek, kényesebbek.

132
00:06:40,657 --> 00:06:43,992
Ha tudjuk, hogy a hidrogén-cianid

133
00:06:44,016 --> 00:06:47,182
jelen van az új bolygók születésekor,

134
00:06:47,246 --> 00:06:49,200
akkor magában a korongban,

135
00:06:49,244 --> 00:06:51,794
a bolygót formáló korongban is
meg kell találnunk.

136
00:06:51,818 --> 00:06:54,260
Ezért körülbelül egy évtizede,

137
00:06:54,284 --> 00:06:59,522
egy program keretében elkezdtem
a bolygóformáló korongokban

138
00:06:59,546 --> 00:07:02,722
hidrogén-cianid
és más molekulák után kutatni.

139
00:07:02,746 --> 00:07:05,983
A következőkre bukkantunk.

140
00:07:06,007 --> 00:07:08,928
A jó hír, hogy a színes pixelek
ezen a hat képen

141
00:07:08,952 --> 00:07:15,069
hidrogén-cianid kiáramlásra utalnak,
amelyeket a távcsövünk segítségével,

142
00:07:15,093 --> 00:07:18,577
több száz fényévnyi távolságban lévő,
bolygóformáló korongokban láttunk,

143
00:07:18,601 --> 00:07:20,625
és a távcsövünkre szerelt

144
00:07:20,649 --> 00:07:21,926
detektor segítségével

145
00:07:21,950 --> 00:07:24,684
láthatjuk őket ebben a formában.

146
00:07:25,228 --> 00:07:26,506
Tehát a nagyon jó hír,

147
00:07:26,530 --> 00:07:30,601
hogy a korongokban
valóban található hidrogén-cianid.

148
00:07:30,625 --> 00:07:34,024
A harmadik, nehezen megfogható hozzávaló.

149
00:07:35,159 --> 00:07:40,215
A rossz hír, hogy nem tudjuk,
a korong mely részén.

150
00:07:40,810 --> 00:07:42,207
Ha a képekre nézünk,

151
00:07:42,231 --> 00:07:44,530
senki nem mondhatja,
hogy túl szépek lennének,

152
00:07:44,554 --> 00:07:47,316
még készítésük idején sem voltak azok.

153
00:07:47,340 --> 00:07:50,760
Elég nagyméretűek a pixelek,

154
00:07:50,784 --> 00:07:53,911
valójában egy pixel nagyobb,
mint maguk a korongok.

155
00:07:53,935 --> 00:07:55,391
Itt minden pixel

156
00:07:55,415 --> 00:07:58,895
valami sokkal nagyobb,
mint a naprendszerünk.

157
00:07:59,345 --> 00:08:01,276
Ez pedig azt jelenti,

158
00:08:01,300 --> 00:08:05,410
nem tudjuk, a korong mely részéről
származik a hidrogén-cianid.

159
00:08:05,768 --> 00:08:06,998
Ez pedig gondot jelent,

160
00:08:07,022 --> 00:08:08,571
mert ezek a mérsékelt bolygók

161
00:08:08,595 --> 00:08:11,553
nem juthatnak
hidrogén-cianidhoz akárhonnét,

162
00:08:11,577 --> 00:08:14,954
ám valahol ott kell legyen
a kialakulási helyük közelében,

163
00:08:14,978 --> 00:08:16,868
hogy hozzájuthassanak.

164
00:08:16,892 --> 00:08:22,034
A közérthetőség kedvéért
nézzünk egy hasonló példát,

165
00:08:22,058 --> 00:08:25,280
mégpedig az Amerikában növekvő ciprusokat.

166
00:08:25,661 --> 00:08:27,371
Mondjuk, elméletben,

167
00:08:27,395 --> 00:08:29,166
hogy most tértek haza Európából,

168
00:08:29,190 --> 00:08:31,934
ahol csodás olasz ciprusokat láttak,

169
00:08:31,958 --> 00:08:34,371
és szeretnék megtudni,

170
00:08:34,395 --> 00:08:37,014
van-e értelme Amerikába
importálni őket.

171
00:08:37,038 --> 00:08:38,672
Megmaradnának itt is?

172
00:08:38,696 --> 00:08:40,760
Ezért beszélnek pár ciprusfa-szakértővel,

173
00:08:40,784 --> 00:08:42,448
akik azt mondják,

174
00:08:42,472 --> 00:08:46,410
csakugyan akad egy se nem meleg,
se nem hideg zóna Amerikában,

175
00:08:46,434 --> 00:08:47,974
ahol a ciprusok megteremnek.

176
00:08:47,998 --> 00:08:51,896
Ha pedig van egy ilyen szép, nagy
felbontású térképük vagy képük, mint ez,

177
00:08:51,920 --> 00:08:54,745
könnyen megfigyelhetik,
hogy a ciprusoknak ideális sáv

178
00:08:54,769 --> 00:08:58,229
egy csomó buja, termékeny
területtel van átfedésben.

179
00:08:58,753 --> 00:09:01,720
Ha kissé lebutítjuk ezt a térképet,

180
00:09:01,744 --> 00:09:04,053
lejjebb vesszük a felbontását,

181
00:09:04,077 --> 00:09:05,409
még mindig látható,

182
00:09:05,433 --> 00:09:09,027
hogy van átfedés a termékeny területek
és a ciprusok sávja között.

183
00:09:09,466 --> 00:09:14,497
Ám mi van akkor, ha egész Amerikát

184
00:09:14,521 --> 00:09:17,727
egyetlen pixelbe zsúfoljuk?

185
00:09:17,751 --> 00:09:19,768
Ha ilyen alacsony a felbontás.

186
00:09:19,792 --> 00:09:21,085
Mit tesznek most,

187
00:09:21,109 --> 00:09:26,231
hogyan mondják meg, vajon
termeszthetnek-e ciprust Amerikában?

188
00:09:26,538 --> 00:09:28,466
Nos, a válasz: nem tudják megmondani.

189
00:09:28,490 --> 00:09:30,878
Mármint nyilván van ott némi
termékeny terület,

190
00:09:30,902 --> 00:09:33,656
mert ha nem lenne, a pixel
színárnyalata nem lenne zöld,

191
00:09:33,680 --> 00:09:35,649
ám azt egyszerűen lehetetlen megmondani,

192
00:09:35,673 --> 00:09:38,871
vajon a termékeny területek közül
bármi is ott van-e a jó helyen.

193
00:09:38,895 --> 00:09:41,663
Ugyanezzel a problémával szembesültünk

194
00:09:41,687 --> 00:09:44,879
ezeknél a hidrogén-cianidot
tartalmazó korongokról készült,

195
00:09:44,903 --> 00:09:46,498
egy pixeles képeknél.

196
00:09:46,522 --> 00:09:48,696
Tehát valami hasonlóra van szükségünk,

197
00:09:48,720 --> 00:09:51,791
legalább, mint az előbb mutatott,
alacsony felbontású térképek,

198
00:09:51,815 --> 00:09:56,664
hogy megmondhassuk, van-e átfedés
a hidrogén-cianid lelőhelye

199
00:09:56,688 --> 00:09:59,648
és a bolygók születési helye között.

200
00:10:00,236 --> 00:10:03,439
Pár éve ez az új, csodálatos,
szépséges távcső,

201
00:10:03,463 --> 00:10:07,447
az Atacamai Nagyméretű
Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat,

202
00:10:07,471 --> 00:10:10,328
röviden: ALMA, mentett meg minket,

203
00:10:10,352 --> 00:10:11,552
Észak-Chiléből.

204
00:10:11,900 --> 00:10:15,663
Az ALMA sokféle szempontból csodás eszköz,

205
00:10:15,687 --> 00:10:18,171
ám csak egyet emelnék ki ezek közül,

206
00:10:18,195 --> 00:10:22,116
miszerint, ahogy önök is látják,
bár egyetlen távcsőként utaltam rá,

207
00:10:22,140 --> 00:10:25,475
ám a képen valójában csomó antenna van.

208
00:10:25,499 --> 00:10:30,126
Olyan távcső ez, amely 66
különálló antennából áll,

209
00:10:30,150 --> 00:10:31,750
amelyek összhangban működnek.

210
00:10:32,483 --> 00:10:35,046
Ez azt jelenti, hogy van egy távcsövük,

211
00:10:35,070 --> 00:10:39,937
amelynek a méretét az határozza meg,
milyen messze lehetnek egymástól

212
00:10:39,961 --> 00:10:41,278
ezek az antennák.

213
00:10:41,302 --> 00:10:44,405
Az ALMA esetében ez néhány milliméter.

214
00:10:44,429 --> 00:10:47,897
Vagyis van egy több mint másfél
kilométeres távcsövük.

215
00:10:48,267 --> 00:10:50,140
És ha van egy ekkora távcsövük,

216
00:10:50,164 --> 00:10:52,665
igazán kis dolgokra is ráközelíthetnek,

217
00:10:52,689 --> 00:10:57,561
beleértve a bolygóformáló korongokban
lévő hidrogéncianid-kiáramlásokat is.

218
00:10:57,585 --> 00:11:00,410
Amikor az ALMA pár éve szolgálatba állt,

219
00:11:00,434 --> 00:11:04,507
az volt az első javaslatom,
hogy erre használjuk.

220
00:11:05,086 --> 00:11:09,022
Hogy néz ki a korongban lévő
hidrogén-cianid térképe?

221
00:11:09,046 --> 00:11:11,560
A megfelelő helyen van a hidrogén-cianid?

222
00:11:11,584 --> 00:11:13,695
A válasz: igen, ott van.

223
00:11:13,719 --> 00:11:15,726
Íme, a térkép.

224
00:11:15,750 --> 00:11:19,694
Láthatják a hidrogén-cianid
kiáramlást a korong körül.

225
00:11:19,718 --> 00:11:21,568
Először is, szinte mindenütt ott van,

226
00:11:21,592 --> 00:11:23,155
ami nagyon jó hír.

227
00:11:23,179 --> 00:11:26,364
Ám van egy csomó
kiugróan fényes kiáramlás,

228
00:11:26,388 --> 00:11:29,591
amely a csillag közeléből halad
a korong közepe felé.

229
00:11:29,965 --> 00:11:33,125
Pont ez az a hely, ahol látni akarjuk.

230
00:11:33,149 --> 00:11:35,791
Közel ahhoz, ahol a bolygók születnek.

231
00:11:35,815 --> 00:11:39,601
És nemcsak egy korong esetében
tapasztaltuk ezt –

232
00:11:39,625 --> 00:11:41,982
íme, további három példa.

233
00:11:42,006 --> 00:11:44,089
Mindegyiken ugyanazt láthatják –

234
00:11:44,113 --> 00:11:46,577
sok-sok fényes hidrogéncianid-kiáramlás,

235
00:11:46,601 --> 00:11:48,926
amelyek a csillag közepéből származnak.

236
00:11:49,228 --> 00:11:51,910
Az igazsághoz hozzátartozik,
nem mindig tapasztaljuk ezt.

237
00:11:51,934 --> 00:11:54,466
Bizonyos korongoknál pont
az ellenkezőt tapasztaljuk:

238
00:11:54,490 --> 00:11:57,712
egy lyuk van a középpont felé
haladó áramlásban.

239
00:11:57,736 --> 00:12:00,276
Ez az ellenkezője annak,
amit látni szeretnénk, ugye?

240
00:12:00,300 --> 00:12:02,458
Ezek nem olyan helyek, ahol kutathatnánk,

241
00:12:02,482 --> 00:12:06,490
akad-e egyáltalán hidrogén-cianid 
a környéken, ahol e bolygók születnek.

242
00:12:06,514 --> 00:12:08,093
Ám legtöbbször egyszerűen csak

243
00:12:08,117 --> 00:12:10,125
nem észleljük hidrogén-cianid jelenlétét,

244
00:12:10,149 --> 00:12:12,549
a megfelelő helyen viszont rábukkanunk.

245
00:12:13,038 --> 00:12:15,077
Mit jelent mindez?

246
00:12:15,101 --> 00:12:17,547
Nos, az elején mondtam önöknek,

247
00:12:17,571 --> 00:12:20,958
hogy sok ilyen mérsékelt bolygónk van,

248
00:12:20,982 --> 00:12:22,887
talán egymilliárd vagy több is,

249
00:12:22,911 --> 00:12:25,433
amelyen kialakulhatott az élet,

250
00:12:25,457 --> 00:12:27,981
ha rendelkezésre állnak
a szükséges hozzávalók.

251
00:12:28,005 --> 00:12:29,179
Azt is mutattam,

252
00:12:29,203 --> 00:12:33,078
sokszor úgy hisszük,
a megfelelő hozzávalók adottak –

253
00:12:33,102 --> 00:12:35,281
van víz, akad hidrogén-cianid,

254
00:12:35,305 --> 00:12:37,506
előfordulnak a hidrogén-cianidot kísérő,

255
00:12:37,530 --> 00:12:39,197
további szerves molekulák is.

256
00:12:39,879 --> 00:12:44,101
Ez azt jelenti, hogy az élethez szükséges
alapvető hozzávalókkal bíró bolygók

257
00:12:44,125 --> 00:12:47,148
valószínűleg hihetetlen
hétköznapiak a galaxisunkban.

258
00:12:48,133 --> 00:12:50,688
És ha az élet kialakulásához

259
00:12:50,712 --> 00:12:54,014
csak ezek az alapvető
hozzávalók szükségesek,

260
00:12:54,038 --> 00:12:56,901
sok élő bolygó akadhat.

261
00:12:57,400 --> 00:12:59,337
Ez persze egy igen nagy "ha".

262
00:12:59,361 --> 00:13:02,313
Azt mondanám, az elkövetkező
évtizedek nagy kihívása

263
00:13:02,337 --> 00:13:04,821
mind a csillagászat,
mind a kémia számára az,

264
00:13:04,845 --> 00:13:07,585
hogyan találjuk ki,

265
00:13:07,609 --> 00:13:10,363
milyen gyakran jelent
egy lehetséges élő bolygó

266
00:13:10,387 --> 00:13:12,791
egy valóban élő bolygót.

267
00:13:12,815 --> 00:13:13,966
Köszönöm.

268
00:13:13,990 --> 00:13:18,825
(Taps)