0:00:01.333,0:00:04.786
Szinte biztosra veszem, nem én vagyok[br]az egyetlen ebben a teremben,

0:00:04.810,0:00:09.522
aki egy napon azon vette észre magát,[br]hogy a csillagokat bámulja,

0:00:09.546,0:00:12.180
és azon töpreng,

0:00:12.204,0:00:16.005
hogy van-e élet más bolygókon,[br]a Földön kívül?

0:00:17.014,0:00:20.521
Lehet, én vagyok viszont az egyetlen,

0:00:20.545,0:00:22.816
akinek annyira rögeszméjévé vált a kérdés,

0:00:22.840,0:00:24.458
hogy végül a hivatásommá vált.

0:00:24.482,0:00:26.482
Menjünk tovább.

0:00:26.506,0:00:29.617
Hogyan jutunk el ehhez a kérdéshez?

0:00:29.641,0:00:32.008
Nos, nem vitatom, hogy az első lépés,

0:00:32.032,0:00:37.450
ha tekintetünket az égről[br]a bolygónkra, a Földre fordítjuk.

0:00:38.173,0:00:42.380
Gondoljuk át, milyen szerencsés[br]helyzetben van a Föld,

0:00:42.404,0:00:44.626
hogy olyan élő bolygó lett, mint amilyen.

0:00:44.650,0:00:46.895
Nos, kellett neki hozzá[br]némi szerencse is.

0:00:46.919,0:00:49.427
Ha közelebb lettünk volna a Naphoz,

0:00:49.451,0:00:51.458
vagy kissé távolabb,

0:00:51.482,0:00:55.998
minden létező vizünk megfagyott[br]vagy elpárolgott volna.

0:00:56.022,0:01:00.083
És persze az sem garantált,[br]hogy egy bolygón egyáltalán van víz.

0:01:00.107,0:01:03.725
Ha ez egy száraz bolygó lett volna,

0:01:03.749,0:01:06.083
nem sok élet alakul ki rajta.

0:01:06.107,0:01:09.664
Még ha a ma a mai vízkészlet[br]a rendelkezésünkre állt volna,

0:01:09.688,0:01:11.934
ha abból a vízből hiányoztak volna

0:01:11.958,0:01:15.069
az élet kialakulásához szükséges[br]kémiai anyagok,

0:01:15.093,0:01:18.012
lenne egy vizes, de élettelen bolygónk.

0:01:18.323,0:01:20.577
Olyan sok minden sülhet el rosszul,

0:01:20.601,0:01:23.522
mi az esélye, hogy minden jól alakul?

0:01:23.546,0:01:25.983
Mi az esélye, hogy a bolygó[br]az élet eredetéhez

0:01:26.007,0:01:28.657
minimálisan szükséges

0:01:28.681,0:01:31.281
hozzávalókkal születik és formálódik?

0:01:32.515,0:01:35.166
Nos, fedezzük fel együtt.

0:01:35.190,0:01:37.237
Ha élő bolygót akarnak,

0:01:37.261,0:01:40.667
ahhoz először is

0:01:40.691,0:01:42.483
egy bolygó szükséges.

0:01:42.507,0:01:43.508
(Nevetés)

0:01:43.532,0:01:45.656
De nem ám akármilyen bolygó.

0:01:45.680,0:01:49.458
Feltehetően egy igen sajátos,[br]földszerű bolygóra lesz szükségük.

0:01:49.482,0:01:50.974
Egy kőzetbolygóra,

0:01:50.998,0:01:53.106
amin lehetnek szárazföldek és óceánok,

0:01:53.130,0:01:57.362
és amely nincs sem túl közel[br]a csillagjához, sem túl messze tőle,

0:01:57.386,0:01:59.838
pont a megfelelő[br]hőmérséklet uralkodik rajta.

0:01:59.862,0:02:03.157
Olyan, amin a víz[br]folyékony halmazállapotú.

0:02:03.181,0:02:06.276
Vajon hány ilyen bolygó[br]létezik galaxisunkban?

0:02:06.800,0:02:10.268
Nos, az elmúlt évtizedek[br]egyik nagy felfedezése,

0:02:10.292,0:02:12.772
hogy a bolygók meglehetősen hétköznapiak.

0:02:13.212,0:02:16.212
Majd minden csillag körül van bolygó.

0:02:16.236,0:02:17.649
Némelyik körül több is.

0:02:17.673,0:02:20.562
E bolygók közül

0:02:20.586,0:02:24.426
néhány százalék eléggé földszerű ahhoz,

0:02:24.450,0:02:28.006
hogy életet feltételezhessünk rajtuk.

0:02:28.030,0:02:31.665
Tehát megfekelő bolygót[br]találni nem is olyan nehéz,

0:02:31.689,0:02:35.927
ha azt vesszük, hogy a galaxisunkban[br]nagyjából 100 milliárd csillag van.

0:02:35.951,0:02:40.046
Ennek fényében van odakint nagyjából[br]egymilliárd élő bolygó.

0:02:40.427,0:02:43.013
Ám pusztán az ideális hőmérséklet

0:02:43.037,0:02:44.847
vagy megfelelő összetétel nem elég.

0:02:44.871,0:02:47.138
A megfelelő kémiai anyagok is kellenek.

0:02:47.553,0:02:51.768
Az élő bolygó második[br]legfontosabb hozzávalója –

0:02:51.792,0:02:54.720
ez elég ösztönös –

0:02:54.744,0:02:56.331
a víz.

0:02:56.355,0:03:01.498
Mindezek után bolygónkat[br]nagy valószínűséggel élőnek titulálhatjuk,

0:03:01.522,0:03:04.202
ha olyan a hőmérséklet,[br]hogy a víz is folyékony.

0:03:04.838,0:03:08.409
Úgy értem, itt, a Földön,[br]az élet vízalapú.

0:03:08.711,0:03:10.005
Még általánosabban,

0:03:10.029,0:03:14.283
a víz igazán jó találkahelyül[br]szolgál a kémiai anyagoknak.

0:03:14.307,0:03:16.307
A víz igen különleges folyadék.

0:03:16.331,0:03:19.911
Ez tehát a második[br]legfontosabb hozzávalónk.

0:03:20.276,0:03:22.208
A harmadik hozzávaló szerintem

0:03:22.232,0:03:24.847
valószínűleg kissé meglepő.

0:03:24.871,0:03:27.656
Szükségünk lesz[br]valami szerves anyagra is,

0:03:27.680,0:03:29.814
mert hát a cél a szervesanyag-alapú élet.

0:03:30.188,0:03:31.902
Azonban a szerves molekula,

0:03:31.926,0:03:35.705
amely a biomolekulák létrehozására képes

0:03:35.729,0:03:40.155
kémiai hálózatok középpontjában áll:[br]a hidrogén-cianid.

0:03:40.481,0:03:43.814
Akik ismerik, milyen is ez a molekula,

0:03:43.838,0:03:47.219
tudják, hogy a legjobb távol maradni tőle.

0:03:47.776,0:03:48.927
Ám úgy tűnik,

0:03:48.951,0:03:52.117
ami igazán, tényleg rossz[br]a fejlett létformáknak,

0:03:52.141,0:03:53.799
mint például önöknek is,

0:03:53.823,0:03:57.307
az igazán, valóban alkalmas[br]olyan kémiai folyamatok beindítására,

0:03:57.331,0:04:00.616
melyek az élet születéséhez vezetnek.

0:04:01.180,0:04:03.983
Megvan tehát mindhárom[br]szükséges hozzávalónk:

0:04:04.007,0:04:06.007
a mérsékelt bolygó,

0:04:06.031,0:04:08.579
a víz és a hidrogén-cianid.

0:04:08.603,0:04:11.372
Milyen gyakori, hogy ez a három[br]együttesen fordul elő?

0:04:11.396,0:04:14.045
Hány mérsékelt bolygó van odakint,

0:04:14.069,0:04:16.536
amelyen megtalálható[br]a víz és a hidrogén-cianid?

0:04:17.030,0:04:18.688
Nos, egy ideális világban

0:04:18.712,0:04:24.688
most a távcsöveink egyikét az egyik[br]ilyen mérsékelt bolygóra irányítanánk,

0:04:24.712,0:04:26.275
hogy magunk győződjünk meg róla.

0:04:26.299,0:04:29.933
Csak így: "Van ezeken a bolygókon[br]víz és hidrogén-cianid?"

0:04:30.529,0:04:36.663
Sajnos ehhez még nincs[br]elég nagy távcsövünk.

0:04:36.687,0:04:40.569
Bizonyos bolygók légkörében[br]ki tudunk mutatni molekulákat.

0:04:40.593,0:04:42.196
Ám ezek nagy bolygók,

0:04:42.220,0:04:44.680
gyakran meglehetősen közel a csillagukhoz,

0:04:44.704,0:04:47.490
legkevésbé sem hasonlók az ideálisakhoz,

0:04:47.514,0:04:48.980
melyekről eddig beszéltünk,

0:04:49.004,0:04:51.196
amelyek sokkal kisebbek és távolabbiak.

0:04:51.530,0:04:53.704
Máshogy kell hát megközelítenünk a dolgot.

0:04:53.728,0:04:58.662
A másik módszer, amit kieszeltünk,[br]és aztán kipróbáltunk,

0:04:58.686,0:05:01.305
hogy nem a már létező bolygóknál

0:05:01.329,0:05:03.519
keressük ezeket a molekulákat,

0:05:03.543,0:05:07.283
hanem az új bolygókat formáló anyagban.

0:05:07.307,0:05:11.752
A bolygók fiatal csillagok közelében,[br]por- és gázkorongokból születnek.

0:05:11.776,0:05:15.895
E korongok anyaga[br]a csillagközi anyagból származik.

0:05:15.919,0:05:18.633
Kiderült: az üresnek tűnő tér,[br]amit az égre nézve,

0:05:18.657,0:05:22.391
a csillagok közt látunk, miközben[br]a lét nagy kérdésein töprengünk,

0:05:22.415,0:05:24.590
nem is olyan üres,[br]mint amilyennek tűnik,

0:05:24.614,0:05:26.574
hanem tele van porral és gázokkal,

0:05:26.598,0:05:28.844
amelyek felhőkbe tömörülhetnek,

0:05:28.868,0:05:32.223
majd összeomolhatnak korongokká,[br]csillagokká és bolygókká.

0:05:32.967,0:05:37.538
Ha ezeket a felhőket vizsgáljuk,[br]egy valamit mindig találunk bennük:

0:05:37.562,0:05:38.967
vizet.

0:05:38.991,0:05:41.665
Úgy hiszem, hajlamosak vagyunk[br]úgy gondolni a vízre,

0:05:41.689,0:05:44.289
mintha az a mi kiváltságunk lenne csupán.

0:05:44.852,0:05:48.661
A víz az egyik legelterjedtebb[br]molekula az univerzumban,

0:05:48.685,0:05:50.410
beleértve ezeket a felhőket is,

0:05:50.434,0:05:52.901
csillagok és bolygók bölcsőit.

0:05:53.661,0:05:54.815
Más is van még –

0:05:54.839,0:05:56.815
a víz elég ellenálló molekula:

0:05:56.839,0:05:59.236
nem könnyű lerombolni.

0:05:59.260,0:06:02.339
Vagyis a csillagközi anyagban lévő vízből

0:06:02.363,0:06:07.950
sok túléli azt a folyamatot,[br]ahogy a felhő összeomlik

0:06:07.974,0:06:10.156
koronggá, bolygóvá.

0:06:10.967,0:06:13.046
A vízzel tehát nincs gond.

0:06:13.070,0:06:15.927
Tehát a második hozzávalóval nincs gond.

0:06:15.951,0:06:20.173
A legtöbb bolygó születésekor[br]valahogy rendelkezik vízzel.

0:06:21.125,0:06:23.458
Mi a helyzet a hidrogén-cianiddal?

0:06:23.482,0:06:27.990
Nos, a cianid mellett más,[br]hasonló szerves molekulák is vannak

0:06:28.014,0:06:30.601
a csillagközi felhőkben.

0:06:30.625,0:06:35.910
Nem vagyunk biztosak viszont abban,[br]hogy e molekulák túlélik-e

0:06:35.934,0:06:37.942
a felhő koronggá alakulását.

0:06:37.966,0:06:40.633
Egy kicsit törékenyebbek, kényesebbek.

0:06:40.657,0:06:43.992
Ha tudjuk, hogy a hidrogén-cianid

0:06:44.016,0:06:47.182
jelen van az új bolygók születésekor,

0:06:47.246,0:06:49.200
akkor magában a korongban,

0:06:49.244,0:06:51.794
a bolygót formáló korongban is[br]meg kell találnunk.

0:06:51.818,0:06:54.260
Ezért körülbelül egy évtizede,

0:06:54.284,0:06:59.522
egy program keretében elkezdtem[br]a bolygóformáló korongokban

0:06:59.546,0:07:02.722
hidrogén-cianid[br]és más molekulák után kutatni.

0:07:02.746,0:07:05.983
A következőkre bukkantunk.

0:07:06.007,0:07:08.928
A jó hír, hogy a színes pixelek[br]ezen a hat képen

0:07:08.952,0:07:15.069
hidrogén-cianid kiáramlásra utalnak,[br]amelyeket a távcsövünk segítségével,

0:07:15.093,0:07:18.577
több száz fényévnyi távolságban lévő,[br]bolygóformáló korongokban láttunk,

0:07:18.601,0:07:20.625
és a távcsövünkre szerelt

0:07:20.649,0:07:21.926
detektor segítségével

0:07:21.950,0:07:24.684
láthatjuk őket ebben a formában.

0:07:25.228,0:07:26.506
Tehát a nagyon jó hír,

0:07:26.530,0:07:30.601
hogy a korongokban[br]valóban található hidrogén-cianid.

0:07:30.625,0:07:34.024
A harmadik, nehezen megfogható hozzávaló.

0:07:35.159,0:07:40.215
A rossz hír, hogy nem tudjuk,[br]a korong mely részén.

0:07:40.810,0:07:42.207
Ha a képekre nézünk,

0:07:42.231,0:07:44.530
senki nem mondhatja,[br]hogy túl szépek lennének,

0:07:44.554,0:07:47.316
még készítésük idején sem voltak azok.

0:07:47.340,0:07:50.760
Elég nagyméretűek a pixelek,

0:07:50.784,0:07:53.911
valójában egy pixel nagyobb,[br]mint maguk a korongok.

0:07:53.935,0:07:55.391
Itt minden pixel

0:07:55.415,0:07:58.895
valami sokkal nagyobb,[br]mint a naprendszerünk.

0:07:59.345,0:08:01.276
Ez pedig azt jelenti,

0:08:01.300,0:08:05.410
nem tudjuk, a korong mely részéről[br]származik a hidrogén-cianid.

0:08:05.768,0:08:06.998
Ez pedig gondot jelent,

0:08:07.022,0:08:08.571
mert ezek a mérsékelt bolygók

0:08:08.595,0:08:11.553
nem juthatnak[br]hidrogén-cianidhoz akárhonnét,

0:08:11.577,0:08:14.954
ám valahol ott kell legyen[br]a kialakulási helyük közelében,

0:08:14.978,0:08:16.868
hogy hozzájuthassanak.

0:08:16.892,0:08:22.034
A közérthetőség kedvéért[br]nézzünk egy hasonló példát,

0:08:22.058,0:08:25.280
mégpedig az Amerikában növekvő ciprusokat.

0:08:25.661,0:08:27.371
Mondjuk, elméletben,

0:08:27.395,0:08:29.166
hogy most tértek haza Európából,

0:08:29.190,0:08:31.934
ahol csodás olasz ciprusokat láttak,

0:08:31.958,0:08:34.371
és szeretnék megtudni,

0:08:34.395,0:08:37.014
van-e értelme Amerikába[br]importálni őket.

0:08:37.038,0:08:38.672
Megmaradnának itt is?

0:08:38.696,0:08:40.760
Ezért beszélnek pár ciprusfa-szakértővel,

0:08:40.784,0:08:42.448
akik azt mondják,

0:08:42.472,0:08:46.410
csakugyan akad egy se nem meleg,[br]se nem hideg zóna Amerikában,

0:08:46.434,0:08:47.974
ahol a ciprusok megteremnek.

0:08:47.998,0:08:51.896
Ha pedig van egy ilyen szép, nagy[br]felbontású térképük vagy képük, mint ez,

0:08:51.920,0:08:54.745
könnyen megfigyelhetik,[br]hogy a ciprusoknak ideális sáv

0:08:54.769,0:08:58.229
egy csomó buja, termékeny[br]területtel van átfedésben.

0:08:58.753,0:09:01.720
Ha kissé lebutítjuk ezt a térképet,

0:09:01.744,0:09:04.053
lejjebb vesszük a felbontását,

0:09:04.077,0:09:05.409
még mindig látható,

0:09:05.433,0:09:09.027
hogy van átfedés a termékeny területek[br]és a ciprusok sávja között.

0:09:09.466,0:09:14.497
Ám mi van akkor, ha egész Amerikát

0:09:14.521,0:09:17.727
egyetlen pixelbe zsúfoljuk?

0:09:17.751,0:09:19.768
Ha ilyen alacsony a felbontás.

0:09:19.792,0:09:21.085
Mit tesznek most,

0:09:21.109,0:09:26.231
hogyan mondják meg, vajon[br]termeszthetnek-e ciprust Amerikában?

0:09:26.538,0:09:28.466
Nos, a válasz: nem tudják megmondani.

0:09:28.490,0:09:30.878
Mármint nyilván van ott némi[br]termékeny terület,

0:09:30.902,0:09:33.656
mert ha nem lenne, a pixel[br]színárnyalata nem lenne zöld,

0:09:33.680,0:09:35.649
ám azt egyszerűen lehetetlen megmondani,

0:09:35.673,0:09:38.871
vajon a termékeny területek közül[br]bármi is ott van-e a jó helyen.

0:09:38.895,0:09:41.663
Ugyanezzel a problémával szembesültünk

0:09:41.687,0:09:44.879
ezeknél a hidrogén-cianidot[br]tartalmazó korongokról készült,

0:09:44.903,0:09:46.498
egy pixeles képeknél.

0:09:46.522,0:09:48.696
Tehát valami hasonlóra van szükségünk,

0:09:48.720,0:09:51.791
legalább, mint az előbb mutatott,[br]alacsony felbontású térképek,

0:09:51.815,0:09:56.664
hogy megmondhassuk, van-e átfedés[br]a hidrogén-cianid lelőhelye

0:09:56.688,0:09:59.648
és a bolygók születési helye között.

0:10:00.236,0:10:03.439
Pár éve ez az új, csodálatos,[br]szépséges távcső,

0:10:03.463,0:10:07.447
az Atacamai Nagyméretű[br]Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat,

0:10:07.471,0:10:10.328
röviden: ALMA, mentett meg minket,

0:10:10.352,0:10:11.552
Észak-Chiléből.

0:10:11.900,0:10:15.663
Az ALMA sokféle szempontból csodás eszköz,

0:10:15.687,0:10:18.171
ám csak egyet emelnék ki ezek közül,

0:10:18.195,0:10:22.116
miszerint, ahogy önök is látják,[br]bár egyetlen távcsőként utaltam rá,

0:10:22.140,0:10:25.475
ám a képen valójában csomó antenna van.

0:10:25.499,0:10:30.126
Olyan távcső ez, amely 66[br]különálló antennából áll,

0:10:30.150,0:10:31.750
amelyek összhangban működnek.

0:10:32.483,0:10:35.046
Ez azt jelenti, hogy van egy távcsövük,

0:10:35.070,0:10:39.937
amelynek a méretét az határozza meg,[br]milyen messze lehetnek egymástól

0:10:39.961,0:10:41.278
ezek az antennák.

0:10:41.302,0:10:44.405
Az ALMA esetében ez néhány milliméter.

0:10:44.429,0:10:47.897
Vagyis van egy több mint másfél[br]kilométeres távcsövük.

0:10:48.267,0:10:50.140
És ha van egy ekkora távcsövük,

0:10:50.164,0:10:52.665
igazán kis dolgokra is ráközelíthetnek,

0:10:52.689,0:10:57.561
beleértve a bolygóformáló korongokban[br]lévő hidrogéncianid-kiáramlásokat is.

0:10:57.585,0:11:00.410
Amikor az ALMA pár éve szolgálatba állt,

0:11:00.434,0:11:04.507
az volt az első javaslatom,[br]hogy erre használjuk.

0:11:05.086,0:11:09.022
Hogy néz ki a korongban lévő[br]hidrogén-cianid térképe?

0:11:09.046,0:11:11.560
A megfelelő helyen van a hidrogén-cianid?

0:11:11.584,0:11:13.695
A válasz: igen, ott van.

0:11:13.719,0:11:15.726
Íme, a térkép.

0:11:15.750,0:11:19.694
Láthatják a hidrogén-cianid[br]kiáramlást a korong körül.

0:11:19.718,0:11:21.568
Először is, szinte mindenütt ott van,

0:11:21.592,0:11:23.155
ami nagyon jó hír.

0:11:23.179,0:11:26.364
Ám van egy csomó[br]kiugróan fényes kiáramlás,

0:11:26.388,0:11:29.591
amely a csillag közeléből halad[br]a korong közepe felé.

0:11:29.965,0:11:33.125
Pont ez az a hely, ahol látni akarjuk.

0:11:33.149,0:11:35.791
Közel ahhoz, ahol a bolygók születnek.

0:11:35.815,0:11:39.601
És nemcsak egy korong esetében[br]tapasztaltuk ezt –

0:11:39.625,0:11:41.982
íme, további három példa.

0:11:42.006,0:11:44.089
Mindegyiken ugyanazt láthatják –

0:11:44.113,0:11:46.577
sok-sok fényes hidrogéncianid-kiáramlás,

0:11:46.601,0:11:48.926
amelyek a csillag közepéből származnak.

0:11:49.228,0:11:51.910
Az igazsághoz hozzátartozik,[br]nem mindig tapasztaljuk ezt.

0:11:51.934,0:11:54.466
Bizonyos korongoknál pont[br]az ellenkezőt tapasztaljuk:

0:11:54.490,0:11:57.712
egy lyuk van a középpont felé[br]haladó áramlásban.

0:11:57.736,0:12:00.276
Ez az ellenkezője annak,[br]amit látni szeretnénk, ugye?

0:12:00.300,0:12:02.458
Ezek nem olyan helyek, ahol kutathatnánk,

0:12:02.482,0:12:06.490
akad-e egyáltalán hidrogén-cianid [br]a környéken, ahol e bolygók születnek.

0:12:06.514,0:12:08.093
Ám legtöbbször egyszerűen csak

0:12:08.117,0:12:10.125
nem észleljük hidrogén-cianid jelenlétét,

0:12:10.149,0:12:12.549
a megfelelő helyen viszont rábukkanunk.

0:12:13.038,0:12:15.077
Mit jelent mindez?

0:12:15.101,0:12:17.547
Nos, az elején mondtam önöknek,

0:12:17.571,0:12:20.958
hogy sok ilyen mérsékelt bolygónk van,

0:12:20.982,0:12:22.887
talán egymilliárd vagy több is,

0:12:22.911,0:12:25.433
amelyen kialakulhatott az élet,

0:12:25.457,0:12:27.981
ha rendelkezésre állnak[br]a szükséges hozzávalók.

0:12:28.005,0:12:29.179
Azt is mutattam,

0:12:29.203,0:12:33.078
sokszor úgy hisszük,[br]a megfelelő hozzávalók adottak –

0:12:33.102,0:12:35.281
van víz, akad hidrogén-cianid,

0:12:35.305,0:12:37.506
előfordulnak a hidrogén-cianidot kísérő,

0:12:37.530,0:12:39.197
további szerves molekulák is.

0:12:39.879,0:12:44.101
Ez azt jelenti, hogy az élethez szükséges[br]alapvető hozzávalókkal bíró bolygók

0:12:44.125,0:12:47.148
valószínűleg hihetetlen[br]hétköznapiak a galaxisunkban.

0:12:48.133,0:12:50.688
És ha az élet kialakulásához

0:12:50.712,0:12:54.014
csak ezek az alapvető[br]hozzávalók szükségesek,

0:12:54.038,0:12:56.901
sok élő bolygó akadhat.

0:12:57.400,0:12:59.337
Ez persze egy igen nagy "ha".

0:12:59.361,0:13:02.313
Azt mondanám, az elkövetkező[br]évtizedek nagy kihívása

0:13:02.337,0:13:04.821
mind a csillagászat,[br]mind a kémia számára az,

0:13:04.845,0:13:07.585
hogyan találjuk ki,

0:13:07.609,0:13:10.363
milyen gyakran jelent[br]egy lehetséges élő bolygó

0:13:10.387,0:13:12.791
egy valóban élő bolygót.

0:13:12.815,0:13:13.966
Köszönöm.

0:13:13.990,0:13:18.825
(Taps)