A lepkévé válás során
a hernyó teste majdnem
teljesen elfolyósodik,
majd újjáépül a saját nedveiből.
Bármilyen furcsának, sőt egyenesen
veszélyesnek is tűnik,
ez a folyamat valójában nagyon gyakori.
A lepkék csak egy része
annak a 800 000 rovarfajnak,
melyek teljes átváltozással
válnak lárvából kifejlett egyeddé.
Ez a rovarok kb. 85, és az általunk
ismert állatok 70%-át teszi ki.
De hogyan lesz pontosan
egy hernyóból lepke?
Amikor a hernyó kikel a petéből,
a lepke egyetlen fizikai
tulajdonságával sem rendelkezik.
Vannak imágókorongnak nevezett
sejtcsoportok a testében,
amikből később kialakulnak a lepke részei.
Ezek a sejtek egyelőre szunnyadnak.
A juvenilis hormonok
gátolják aktivitásukat,
és megakadályozzák, hogy a hernyó
idő előtt elkezdjen átváltozni.
A hernyó kikelés után azonnal enni kezd,
zsírt halmoz fel, amíg merev külső váza,
a kutikula, túl szűk nem lesz.
Ekkor a hernyó az ekdizon nevű hormon
hatására elhullatja a kutikulát,
vagyis vedlik.
Egy hernyó általában négyszer
vedlik növekedés közben.
Majd mikor már szép és telt,
a hernyó juvenilis hormonszintje csökken,
melynek hatására abbahagyja
az evést és a mozgást.
Egy utolsó adag ekdizonnak köszönhetően
a hernyó sejtjei elkezdik
megsemmisíteni magukat.
Az izmok, a zsír és a többi szövet
majdnem teljesen cseppfolyóssá válnak,
míg az imágókorongok épek maradnak,
és elkezdenek növekedni.
Ezzel egy időben egy második külső réteg,
ún. bábkutikula jön létre
az első réteg alatt.
Egy újabb vedlés felfedi
a báb kemény külsejét.
Az imágókorongok mellett
csak pár szövet marad meg,
beleértve a légzőrendszer részeit,
a szívet,
néhány hasizmot
és az agy gombatestjeit.
A hernyó nedve elősegíti,
hogy az imágókorongok átalakuljanak
szemekké, csápokká,
lábakká, szárnyakká,
nemi szervekké
és más testrészekké.
Mikor az új test elkészült,
a rovar még vedlik egy utolsót,
hogy elhullajtsa a bábkutikulát.
Ezután szabadon szállhat új lepkeként.
Még egy ilyen drasztikus
átváltozás után is
őriz a lepke néhány emléket lárvakorából.
Lehetséges, hogy az agy gombatestjei
fontos információkat visznek át
a hernyóból a felnőtt lepkébe.
Hogyan alakult ki
ez a bonyolult fejlődési folyamat?
Nem tudjuk biztosan.
A vezető elmélet szerint a hernyóállapot
olyan fejlődési szakasz,
ami más rovaroknál a petén belül zajlik.
Az elmélet szerint a lárvában
több millió év alatt
fejlődött ki az a képesség,
hogy a petén kívül tudjon enni és élni.
Függetlenül eredetétől,
a teljes átváltozás
elképesztő számú rovarfaj
életciklusának lett része.
Mégis sok faj boldogul tökéletesen jól
egyszerűbb fejlődési folyamatokkal.
Milyen túlélési előnyökkel jár
a teljes átváltozás
a többletterhekkel szemben?
Az egyik, hogy így a lárvák
és a kifejlett rovarok
nem versengenek egymással
az élőhelyért és az élelemforrásért.
És míg a báb védtelennek tűnhet,
ebben a mozdulatlan állapotban valójában
jól ki lehet bírni az év azon részeit,
mikor kevés a táplálék.
Nekünk a lepke metamorfózisa
olyan fantasztikusan hangozhat,
mint a főnix, ami újjáéled hamvaiból.
De ezek az átváltozások folyamatosan
zajlanak körülöttünk mindenhol.
A herkulesbogártól
a méheken át
a fekete hangyáig
számtalan nyálkás lárva
oldódik fel és alakul át
páncélos, röpképes,
fürge kifejlett egyeddé.