A nevem Ed Snowden, 29 éves vagyok.

Hawai-on dolgozom az NSA-nél (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) Booz Allen Hamiltonnak, mint közlétesítményi hálózat elemző.

Milyen beosztásokban dolgoztál, mielőtt az ügynökséghez kerültél?

Voltam rendszer mérnök, rendszergazda,

vezető tanácsadó a C.I.A.-nél

problémamegoldási konzultáns, távközlési információs rendszerek tisztviselője.

Az egyik dolog amire az emberek kíváncsiak lesznek,

hogy ki is vagy te, és mi járt a fejedben,

jött egy pont, amikor nem gondolkodtál többet azon, hogy milyen lehet ha valaki szivárogtat

és úgy döntöttél hogy te magad leszel a szivárogtató?

Vezessük át az embereket ezen a döntés hozási folyamaton.

Amikor különleges hozzáférésű pozíciókban dolgozol, mondjuk mint rendszer gazda egy hírszerző ügynökségnél,

sokkal több információ tárul eléd, sokkal szélesebb skálán, mint egy átlagos munka vállaló előtt

és ezért olyan dolgokat láthatsz amelyek zavaróak, felháborítóak lehetnek.

De egy normál ember, karrierje folyamán egy vagy két ilyen esetet vesz észre.

Mikor mindent látsz, látod annak gyakoriságát, mértékét is,

és rájössz hogy néhány dolog ezek között tulajdonképpen már zaklatásnak számít.

És amikor beszélsz róluk az embereknek egy olyan helyen, mint ez, ahol ez a dolgok rendje,

az emberek nem akarják komolyan venni, és tudod jobb ha inkább rájuk hagyod.

De idővel, az ilyen dolgokról való tudás, felgyülemlik, és kényszert érzel rá hogy beszélj róla.

És minél többet beszélsz róla, annál jobban elutasítanak, és annál többen mondják neked, hogy ez nem egy probléma,

amíg hirtelen rá nem jössz, hogy ezt a közvéleménynek kell eldöntenie,

nem holmi kormány bérencnek.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan működik az amerikai "rendőrállam". Az amerikaiak tevékenységét célozta?

Az NSA, és úgy általában az ügynökségek arra összpontosítottak, hogy bárhonnan bármilyen eszközzel információhoz jussanak,

és azt hiszik, hogy hivatkozhatnak arra, hogy a nemzet érdekeit szolgálják.

Eredetileg tengeren túli információgyűjtésnél láthattuk ezt a mostani összpontosítást, szűk keretek között.

Most azt látjuk, hogy hazai földön is egyre fokozódóan ez történik.

Ehhez, főleg az NSA, minden távközlést figyelt.

Egyben lenyelt mindent.

Begyűjtötte a rendszerbe, leszűrte, és elemezte őket, mérlegelt, majd tárolta egy ideig,

csak azért mert ez a legkönnyebb módja céljaik elérésének.

Magyarul, lehet hogy azt tervezték, hogy valaki olyat figyelnek, aki összeműködik egy külföldi kormánnyal,

vagy valakit aki terrorizmussal gyanúsítható, erre fel a ti, az emberek beszélgetéseit gyűjtötték be.

Bármilyen elemző bármikor meg tud célozni bárkit, bármelyik választásra jogosult polgárt bárhol.

A beszélgetések felvételének helye az érzékelő háló hatókörétől,

és az elemző jogi hatáskörének mértékétől függ. Nem minden elemző képes bármit megcélozni.

De nekem az asztalomnál ülve, biztosan megvolt minden hatásköröm hogy bárkit "bedrótozzak",

tőled kezdve, a könyvelődön át egy szövetségi bírót,

még az elnököt is, ha van tőle egy személyes email.

Az egyik rendkívüli része ennek az eseménynek, hogy a szivárogtatók általában anonim módon csinálják azt amit csinálnak,

lépéseket tesznek azért hogy anonimok maradjanak ameddig csak lehet, és gyakran reménykednek, hogy örökre azok maradnak.

Neked viszont pont ellenkező a hozzáállásod, és nyíltan vállaltad önmagad mint a személyt a leleplezések mögött.

Miért döntöttél így?

Szerintem a közvélemény tudja, mi a magyarázata a motivációnak ezeknél az embereknél, akik ezeket a leleplezéseket teszik, az hogy ezek dolgok kívül esnek a demokrácia modelljén.

Ha kikezded a kormány hatalmát, az alapjaiban véve veszélyes a demokráciára nézve.

És ha ezt titokban csinálod, következetesen, mint mikor a kormány csinálja a titkos akcióknál haszonszerzés miatt,

mintha egy megbízást adnának a tisztjeiknek, hogy, "Hé beszélj a sajtónak erről meg erről, és a közvélemény a mi oldalunkra áll".

De ezek ritkák a visszaélések esetében. Ez az egyszerű polgárokra hárul.

De általában ellehetetlenítik őket. Tudod, az lesz belőle,

hogy ezek az emberek az ország, a kormány ellen vannak. De én nem.

Nem vagy különb bárki másnál. Nincsenek különleges képességeim.

Én csak egy vagyok a sok közül, aki nap mint nap ül az irodájában, és figyeli mi történik, mi folyik,

"Nem a mi feladatunk dönteni. A közvéleménynek kell eldöntenie, hogy ezen programok politikája jó vagy rossz".

És hajlandó vagyok a nyilvánosságra, hogy megvédjem a hitelességet, és elmondjam, "Nem változtattam rajtuk. Nem módosítottam a történetet.

Ez az igazság. Ez az, ami történik. Nektek kell eldönteni, hogy vajon szükség van e erre."

Van sejtésed arról, hogy az amerikai kormány miként fog reagálni a viselkedésedre,

mondjuk, hogy mit mondanak majd rólad, hogyan ábrázolnak majd téged, mit próbálnak majd tenni veled?

Igen, a C.I.A. -t ismerve.

Néhány emberük vagy szövetségesük a nyomomban lehet.

Szorosan együttműködnek számos más nemzettel.

Vagy például lefizethetik a hong kong-i maffiát. Vagy bármilyen ügynököt vagy eszközt használhatnak.

A helyi C.I.A. állomás itt van az út elején, és a konzulátus is itt van Hong Kong -ban

és biztos vagyok benne hogy jövőhéten nagyon elfoglaltak lesznek.

Az életem hátralévő részét ebben a félelemben kell leélnem, bármeddig tartson is az.

Nem mehetsz szembe a világ legerősebb hírszerző ügynökségeivel, és mentesülhetsz aztán minden kockázat alól,

mert ők olyan erős ellenfelek, hogy senki sem tud érdemben ellenük tenni.

Ha el akarnak kapni, idővel elkapnak.

De, ugyanakkor el kell határoznod, mi az ami igazán fontos számodra.

Az élet, az élet bilincsben de kényelemben az amit elfogadsz -

és sokan elfogadják, ilyen az emberi természet -

hogy minden nap fel kelsz, dolgozni mész, begyűjtöd a nagy fizetési csekket

a viszonylag kevés munkáért, a közérdekkel ellentétes munkáért,

este pedig lefekszel a kedvenc műsoraid után. De...

ha felismered, hogy ez egy világ amit segítesz megteremteni,

ami a következő generációkkal csak rosszabb és rosszabb lesz,

te vagy aki kiterjeszti a kapacitását ennek a fajta elnyomásnak,

akkor rájössz arra, bármilyen kockázatot el kellene vállalnod, nem számít milyen kimenetele lesz

egészen addig, amíg a közvélemény hozza meg a döntéseket ezeknek a dolgoknak az alkalmazásával kapcsolatban.

Miért kellene, hogy érdekelje az embereket a megfigyelés?

Mert, még ha nem is teszel semmi rosszat, figyelik és rögzítik minden lépésed.

És a rendszerek tárolókapacitása évről évre növekszik, következetesen, nagyságrendekkel,

és a kezd arra a pontra jutni, hogy semmi rosszat nem kell tenned.

És egyszer csak gyanúba keveredsz, akár egy téves hívás miatt

ők pedig arra használják a rendszert, hogy vissza menjenek az időben, és minden döntésedet amit valaha hoztál, megvizsgálnak,

minden barátaiddal folytatott beszélgetést,

és azon az alapon támadnak, hogy kiderítsék mi a gyanú eredete

és így ártatlanokat is összefüggésbe hozhatnak bűnösökkel, és így örökre megbélyegezhetik őket.

Per pillanat egy szobában ülünk, Hong Kong -ban

azért mert ide utaztál.

Mond el nekünk röviden, miért pont ide jöttél.

És főleg azoknak akik arról fognak spekulálni,

hogy mik az igazi szándékaid az ország elhagyásával és azzal, hogy az Egyesült Államok első számú riválisához mentél

ami Kína, szóval hogy te valójában az ellenségtől vársz segítséget

azt, hogy menedékjogot adjon. Tudsz valami mondani erről?

Persze.

Van néhány állítás ezekben a vitákban

ami megkérdőjelezi hogy miért esett Hong Kong-ra a választás.

Az első az, hogy Kína az Egyesült Államok ellensége. Nem az.

Úgy értem, vannak konfliktusok az Egyesült Államok és Kína kormánya között.

De mi emberek alapvetően nem foglalkozunk ezzel. Szabadon kereskedünk egymással. Mi nem állunk háborúban.

Nem állunk hadban, és nem is szándékozunk. A legnagyobb kereskedelmi partnerek vagyunk.

Ezenkívül Hong Kong-ban erős hagyománya van a szólásszabadságnak.

Az embereknek az jut eszükbe, "Ó, Kína, a nagy tűzfal". A kínai nagy kontinensen jelentős korlátozások vannak a szólásszabadságban, de

Hong Kong-ban az emberek régi hagyománya, hogy az utcákon tüntetnek, így kifejezve nézeteiket.

Itt nincs szűrve az Internet,

nem úgy mint a legtöbb Nyugati kormány által.

Sőt, azt hiszem, Hong Kong kormánya valójában sok más vezető Nyugati kormánnyal kapcsolatban is független.

Ha az motivált volna, hogy kárt okozz az Egyesült Államoknak és segítsd ellenségeit, vagy az, hogy személyes javakra tegyél szert,

akkor ezekkel a dokumentumokkal megtehetted volna ezeket, amit végül mégsem tettél?

Ó, nagyon is. Úgy értem, bárki aki olyan helyzetbe lett volna technológia terén mint én,

csak kiszippantottam volna titkokat, és az Orosz nyilvános piacra dobtam volna. Tudod, náluk is mindig van egy nyitott ajtó, mint ahogy nálunk is.

Bejárásom volt mindenki teljes munkájába az NSA-nél, az egész ügynökségre kollektíven,

és rejtett eszközökhöz szerte a világon, minden irodához amink van, azok küldetéseihez, és még többhöz.

Ha csupán kárt akartam volna tenni a E.Á.-ban.. tudod... fogtam volna, és egy délután alatt leállítom a megfigyelő rendszert.

De nem ez a célom. És azt hiszem, mindenkinek aki erről vitatkozik,

meg kell fontolnia, ha az én helyzetemben lettek volna,

tudod, egy kiváltságos életet éltek volna - Hawai-on, az Édenben, egy csomó pénzt keresve -

miért hagyták volna hátra mindezt?

Azzal kapcsolatban hogy Amerika tudomást szerzett erről, attól félek legjobban, hogy a leleplezések semmin nem fognak változtatni.

Az emberek látják majd a médiában ezeket a leleplezéseket.

Tudni fogják, hogy a kormány milyen egyoldalú hatalmat engedett meg magának,

hogy nagyobb befolyást hozzanak létre az amerikai és a globális közösségben,

de nem vállalják a kellő kockázatot, hogy felálljanak és harcoljanak a változásért,

hogy kényszerítsék a képviselőiket, hogy álljanak ki az érdekeikért.

És ahogy telnek a hónapok, telnek az évek, egyre csak rosszabb lesz,

mígnem a rendelkezések változni fognak,

mert az egyetlen dolog ami korlátozza a megfigyelés működését, az a politika.

Még a megállapodásaink is más szuverén kormányokkal is,

azt mondják, ennek politikai megszabásnak kell lennie, nem pedig a törvény kikötésének.

De ezért van az, hogy új vezetőket választanak, elfordítják a kapcsolót, és azt mondják...

...a válság miatt kell, egy új fajta, tudod, váratlan fenyegetés ellen,

ezért van szükségünk, több hatalomra, több erőre, és ennél a pontnál az emberek már semmit sem tehetnek ellene

és ez lesz a totális zsarnokság.