Mi a közös ezekben az állatokban?

Több mint gondolnánk.

A több mint 5 000 más fajhoz
hasonlóan ezek is emlősök,

azaz a mammalia osztályának tagjai.

Minden emlős gerinces,
tehát hátgerincük van.

De az emlősöket más gerincesektől

egy sor közös tulajdonságuk
különbözteti meg.

Többek között: melegvérűek,

testszőrzet,

tüdővel lélegeznek,

kicsinyeiket tejjel táplálják.

De e hasonlóságok ellenére

e lények biológiailag sokban különböznek;

az egyik: hogyan hozzák
világra kicsinyeiket.

Kezdjük az ismerős méhlepényes emlősökkel.

E csoportba tartozik az ember,

a macska,

a kutya,

a zsiráf,

sőt, még a kék bálna,
a Föld legnagyobb állata.

Méhlepénye egy jókora,
korong alakú, vérrel telt szövet,

amely a méh falához tapadva
táplálja a fejlődő embriót.

A méhlepény tartja életben 
a borjút a vemhesség alatt.

Közvetlenül kapcsolódik
az anya vérrendszeréhez.

A köldökzsinóron át közvetlenül
a borjú testébe továbbítja

a tápanyagokat és az oxigént,

és eltávolítja a salakanyagokat.

A méhlepényes emlősök sokkal több időt
töltenek a méhben, mint más emlősök.

A kék bálna borjai pl. majdnem
egy évet töltenek anyjuk testében.

A méhlepény majdnem
az ellésig tartja életben a borjat,

amíg a köldökzsinór el nem szakad,

és az újszülött saját légzőrendszere,

vérkeringése

és salakanyag-eltávolító rendszere
működésbe nem lép.

A kb. hétméteres borjú már tud úszni.

A következő félév során naponta

225 liter sűrű, zsíros anyatejet iszik.

Ausztráliában találhatók 
az emlősök másik fajtája,

az erszényes állatok.

A erszényesek kölykei születésükkor
még oly kicsinyek és kényesek,

hogy anyjuk erszényében
még tovább kell fejlődniük.

Nézzük az erszényesnyestet,
a világ legkisebb erszényesét.

Születésekor csak 18 milligrammot nyom.

Ez annyi, mint 30 szem kristálycukor.

A kenguru egy másik fajta erszényes.

Egyszerre egyetlen babszem 
nagyságú kölyköt hoz világra.

A kölyök végigmászik az anyja
három hüvelyének egyikén,

aztán fölmászik az erszénybe,

ahol 6-11 hónapig szopással táplálkozik.

Még ha elhagyja is néha meleg kuckóját,

szopni mindig visszatér.

Néha a kenguru három kölyköt nevel.

A nőstény kenguru gyakran
egy embriót a méhében nevel,

a kölykét pedig az erszényében.

Mostoha körülmények esetén

a nőstény szünetelteti vemhességét.

Ilyenkor kétféle tejet termel:

egyiket az újszülöttnek,

másikat a nagyobbacskának.

A mammalia szó latinul emlőt jelent,

de ez kissé téves elnevezés,

mert ugyan jön tej
az erszényükben lévő csecsekből,

de emlőjük valójában nincs.

Nincs a kloákásoknak sem, az emlősök
tán legkülönösebben ellő fajtájának.

Valaha százszámra léteztek kloákás fajok,

de csak öt faj maradt fönn:

négy tüskés és a kacsacsőrű emlős.

A kloáka a latin kanális szóból ered,

s egyetlen hátulsó testnyílást jelent,
amelyet szaporodáshoz,

kiválasztáshoz

és tojásrakáshoz használnak.

Madarakhoz,

hüllőkhöz,

halakhoz,

dinoszauruszokhoz

és másokhoz hasonlóan

e fajok tojást tojnak,
s nem élő kicsinyeket hoznak világra.

Tojásaik héja puha,

s a tojások kikelése után a fiókák anyjuk 
testének pórusaiból szopják a tejet,

amíg nem lesznek elég nagyok,
hogy maguknak keressenek élelmet.

A tojásrakás és más alkalmazkodás
ellenére, amelyeket inkább kötünk

a nem emlősökhöz,
pl. a kacsacsőrű úszóhártyás lábát,

csőrét

és a hímek lábán lévő mérges sarkantyút,

ezek mégiscsak emlősök.

Azért, mert megvannak bennük
az emlősök jellemzői,

és evolúciós szempontból
osztályuk többi részéhez kötődnek.

Legyenek méhlepényesek,

erszényesek

vagy kloákások,

e lények és kivételes fialási módszereik,
bármilyen bizarrak legyenek is,

több ezer éven át sikeresnek
bizonyultak, hogy új életet adjanak

s változatosságot hozzanak
az emlősbirodalomba.