Mi a közös ezekben az állatokban?
Több mint gondolnánk.
A több mint 5 000 más fajhoz
hasonlóan ezek is emlősök,
azaz a mammalia osztályának tagjai.
Minden emlős gerinces,
tehát hátgerincük van.
De az emlősöket más gerincesektől
egy sor közös tulajdonságuk
különbözteti meg.
Többek között: melegvérűek,
testszőrzet,
tüdővel lélegeznek,
kicsinyeiket tejjel táplálják.
De e hasonlóságok ellenére
e lények biológiailag sokban különböznek;
az egyik: hogyan hozzák
világra kicsinyeiket.
Kezdjük az ismerős méhlepényes emlősökkel.
E csoportba tartozik az ember,
a macska,
a kutya,
a zsiráf,
sőt, még a kék bálna,
a Föld legnagyobb állata.
Méhlepénye egy jókora,
korong alakú, vérrel telt szövet,
amely a méh falához tapadva
táplálja a fejlődő embriót.
A méhlepény tartja életben
a borjút a vemhesség alatt.
Közvetlenül kapcsolódik
az anya vérrendszeréhez.
A köldökzsinóron át közvetlenül
a borjú testébe továbbítja
a tápanyagokat és az oxigént,
és eltávolítja a salakanyagokat.
A méhlepényes emlősök sokkal több időt
töltenek a méhben, mint más emlősök.
A kék bálna borjai pl. majdnem
egy évet töltenek anyjuk testében.
A méhlepény majdnem
az ellésig tartja életben a borjat,
amíg a köldökzsinór el nem szakad,
és az újszülött saját légzőrendszere,
vérkeringése
és salakanyag-eltávolító rendszere
működésbe nem lép.
A kb. hétméteres borjú már tud úszni.
A következő félév során naponta
225 liter sűrű, zsíros anyatejet iszik.
Ausztráliában találhatók
az emlősök másik fajtája,
az erszényes állatok.
A erszényesek kölykei születésükkor
még oly kicsinyek és kényesek,
hogy anyjuk erszényében
még tovább kell fejlődniük.
Nézzük az erszényesnyestet,
a világ legkisebb erszényesét.
Születésekor csak 18 milligrammot nyom.
Ez annyi, mint 30 szem kristálycukor.
A kenguru egy másik fajta erszényes.
Egyszerre egyetlen babszem
nagyságú kölyköt hoz világra.
A kölyök végigmászik az anyja
három hüvelyének egyikén,
aztán fölmászik az erszénybe,
ahol 6-11 hónapig szopással táplálkozik.
Még ha elhagyja is néha meleg kuckóját,
szopni mindig visszatér.
Néha a kenguru három kölyköt nevel.
A nőstény kenguru gyakran
egy embriót a méhében nevel,
a kölykét pedig az erszényében.
Mostoha körülmények esetén
a nőstény szünetelteti vemhességét.
Ilyenkor kétféle tejet termel:
egyiket az újszülöttnek,
másikat a nagyobbacskának.
A mammalia szó latinul emlőt jelent,
de ez kissé téves elnevezés,
mert ugyan jön tej
az erszényükben lévő csecsekből,
de emlőjük valójában nincs.
Nincs a kloákásoknak sem, az emlősök
tán legkülönösebben ellő fajtájának.
Valaha százszámra léteztek kloákás fajok,
de csak öt faj maradt fönn:
négy tüskés és a kacsacsőrű emlős.
A kloáka a latin kanális szóból ered,
s egyetlen hátulsó testnyílást jelent,
amelyet szaporodáshoz,
kiválasztáshoz
és tojásrakáshoz használnak.
Madarakhoz,
hüllőkhöz,
halakhoz,
dinoszauruszokhoz
és másokhoz hasonlóan
e fajok tojást tojnak,
s nem élő kicsinyeket hoznak világra.
Tojásaik héja puha,
s a tojások kikelése után a fiókák anyjuk
testének pórusaiból szopják a tejet,
amíg nem lesznek elég nagyok,
hogy maguknak keressenek élelmet.
A tojásrakás és más alkalmazkodás
ellenére, amelyeket inkább kötünk
a nem emlősökhöz,
pl. a kacsacsőrű úszóhártyás lábát,
csőrét
és a hímek lábán lévő mérges sarkantyút,
ezek mégiscsak emlősök.
Azért, mert megvannak bennük
az emlősök jellemzői,
és evolúciós szempontból
osztályuk többi részéhez kötődnek.
Legyenek méhlepényesek,
erszényesek
vagy kloákások,
e lények és kivételes fialási módszereik,
bármilyen bizarrak legyenek is,
több ezer éven át sikeresnek
bizonyultak, hogy új életet adjanak
s változatosságot hozzanak
az emlősbirodalomba.